Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-16 / 140. szám
/ 1978. június 16., péntek iZHUUKTlld A Televízióból jelentjük Mire megvénülünk Cigánytanulók sikeres pályamunkái Újból meghirdetik a munkásbrigádok megyei vetélkedőjét filmsorozat A tv-filmesek az egész emeletet uralják az Akadémia utca 3. számú házban. A szobákat teljesen felforgatták, a bútorok, egymás hegyén-hátán fekszenek. Mindenütt lámpák és kábelek. Horváth Ádám rendező egy ládán üldögél, amíg a hátsó szobában felállítják a kamerát a következő jelenet felvételéhez. — A „Mire megvénülünk” című Jókai-regényből készítünk hatrészes tv-sorozatot — mondja a rendező. — Ez a vállalkozás egyik állomása annak a tervnek, hogyne csak külföldről hozzunk be filmsorozatokat, hanem mi magunk is készítsünk ilyeneket. — Milyen lehetőséget kínál ez a monstre-forgatás? — Rengeteg jó lehetőséget ígér, hiszen hetven kitűnő színész játszik majd a filmben. A „Mire megvénülünk” romantikus családregény, amelyben minden megtalálható. Az események az 1832/42-es évek reformkori Magyarországán játszódnak. A történet hátterében egy amerikai párbaj áll, amely Gyáli Pepi és Áronffy Lo- ránd között zajlik, ök a főszereplői ennek a sajátos regényes históriának. A családi sorsdráma mögött a politikai hátteret az 1934-es pozsonyi országgyűlés adja... A rendezőt elszólítják, a stáb készen áll a felvételre. A felgyulladó lámpák fényében korabeli divat szerint öltözött ruhákban a két főszereplő, Kern András és Sárvári Győző főiskolai hallgató készül a nagy összecsapásra, az amerikai párbajra. A szoba elcsendesül, indul a felvétel. — Azt mondtad, hogy egyikünknek meg kell halnia — kezdi Gyáli Pepi alattomosan. — Jó, én nem ijedek meg tőle. Húzzunk sorsot. Haljon meg, akit a végzete ér. Szabjunk határidőt. Mondjuk, tíz évet. Az egyik életben marad. — Legyen úgy — válaszol büszkén Áronffy. — Írjuk fel nevünket, mindegyikünk a magáét. A két fiú heves összecsapása után, amely verekedésben csúcsosodik ki, véget ér a rövid jelenet. A lámpák kialszanak. — Ki ez a Gyáli Pepi? — kérdezzük Kern Andrást, aki a lámpáktól átmelegedve, ledobja szárnyas pelerinjét. — Egy vagány egyetemista, akiből bűnöző lesz. S aki feljelentette az oly rokonszenves főhőst, az egyetemista Lorándot, mert titkos iratokat terjesztett Pozsonyban. Vagyis besúgó. Hogy kitérjen a rögtöni párbaj ozás elől, amerikai párbajt ajánl, de abban is csal. Ez azonban csak tíz év múlva derül ki. A filmsorozatban kitűnő színészek játszanak : Zente Ferenc, Almási Éva, Juhász Jácint, Frajt Edit fh., Velez Olivia, Komlós Juci, Hámori Ildikó, Márkus László, Tábori Nóra, Kállai Ilona, Csűrös Karola, Raksányi Gel- lért, Dózsa László. A forgatást június végéig folytatják. — Mit adhat a rendező egy Jókai-regényhez a film eszközeivel? — kérdeztük Horváth Ádámot. — És mire számíthat a néző? — A regény megjelenítése fűmen már önmagában is plusz. Az emberekben nagyon nagy a meseigény. Ezt persze az átlag nívó felett kellene kielégítenünk. Ha vadromantikát adunk, akkor korszerűtlen lesz, viszont Jókait aktualizálni sem lehet. Egyrészt azt a történelmi levegőt kell hitelesítenünk tehát, ezúttal az 1932/34-es pozsonyi esztendőiket, amikor a cselekmény lejátszódik a forradalmi cselekvéssel kacérkodó diákifjúság között. Másrészt azt, hogy egy letűnt világban miként értékelik és védelmezik a vélt becsületet. Jókait nem lehet átírni és én nem is akarom. A rendezőnek a kor szelleméről kell tükröt készítenie. Szémann Béla A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által immár hagyományosan meghirdetett pályázat — amelyet a megye cigánytanulói számára írtak ki — nem várt sikerrel zárult. A pályázat célja : bővíteni a cigánytanulók pályaismeretét, formálni pályaérdeklődésüket, ugyanakkor irányítani, segíteni továbbtanulásukat. A megyéből 44 pályamunkát küldtek be, s külön érdemes kiemelni a Békési 1-es számú Általános Iskolát, ahonnan a legnagyobb számban érkeztek munkák. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársaiból alakított zsűri vers, fogalmazás kategóriában Éri Magdolna, a Füzesgyarmati Általános Iskola 8. osztályos tanulójának ítélte oda. az első díjat. Rajz kategóriában a Gyomai 2-es számú Általános Iskola 7. osztályos tanulója, Demeter Júlia lett az első, egyéb kategóriában pedig a vésztői Móra Ferenc Általános Iskola tanulója, Keresztesi Katalin érdemelte ki az első díjat. A zsűri ezeken kívül 5 második díjat, hét harmadik díjat és tizenhat tárgyjutalmat osztott ki a 27 részvevő tanulónak. A díjakat az iskolai tanévzáró ünnepélyen vehették át a sikeres pályamunkákat készítő diákok. Sajti Károly Jubilál a Szentendrei Theátrum Jubilál a Szentendrei Theátrum. Fennállásának 10. évfordulója alkalmából — akárcsak tavaly — két helyen tartanak előadásokat. Június 30-án kezdődnek a Templom téri játékok : ének. muzsika, tánc, komédia és más látványosság. A Templom téri rendezvényt júliusban minden hét végén pénteken, szombaton és vasárnap megismétlik. A főtéren Shakespeare-től A tévedé- sek\ vígjátékát adják elő július 1-én, majd július 23- ig minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap este. A szentendrei játékokban közreműködnek a Madách Színház művészei, a Vujicsics és a Viola együttes, a színház- és filmművészeti, a Képzőművészeti Főiskola hallgatói, s a szentendrei képzőművészek is. Hogy a megyei közművelődési munkásvetélkedő egyik igen tartalmas formája a munkások művelődésének, azt aligha vitatja bárki is. Az sem vitatható azonban, hogy a vetélkedőmozgalomnak megújulásra van szüksége. A változások hogyanját, mikéntjét tárgyalták a napokban a meghirdető szervek vezetői, munkatársai, a közművelődési szakemberek Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban. Több mint három órán át hallgattuk a lezárult vetélkedő tapasztalatait, az új meghirdetés feltételeit, az egyéni javaslatokat. Hosszúnak tűnt ez az idő, de biztos, hogy még tízszer ennyire is szükség lesz, amíg kialakul a közművelődési vetélkedő újabb, jobb formája. Nem árt, ha a kedvezőtlenebb tapasztalatok közül is említünk néhányat, hiszen csak a dicséretekkel nem használunk ennek a mozgalomnak. Már tavaly májusban meghirdették a vetélkedőt, hogy biztosítsák a folyamatos felkészülést, s a brigádok ilyen célból is kihasználhassák a nyarat. A korai meghirdetés azonban nem tette gazdagabbá a versenyt; a szabadságolások, a pedagógus felkészítők év végi elfoglaltságai miatt csak ősszel kezdtek a jelentkezők komolyabban foglalkozni a témákkal. Sőt, akadtak olyan feledékenyek is, akik novemberben kaptak észbe, s ekkor adták be jelentkezési lapjukat. Sokat várunk a szocialista brigádoktól, hiszen azért vállalják címüket. Számítunk és számíthatunk is rájuk a különmunkában, a tanulásban, a példamutatásban. Nem csoda viszont, hogy megsokallják a vetélkedők sorozatát, ha a megyei szervek által támogatott verseny mellett a községi tanácsok némelyike is hirdet hasonló témájú vetélkedőket, így esett, hogy néhány brigád párhuzamosan versenyzett itt is, ott is. Igazán kár az erőket így szétapróznunk, ha van egy okosan átgondolt, az aktualitásoknak megfelelően alakítható megyei versenyünk. A számok azt mutatják, hogy a közművelődési vetélkedő elsősorban nem a városok és a nagyüzemek versenye, hanem a kis településeké. Nagyon jó ez, de a veszély is ebben rejlik, mert a kisebb településeken nehezebb a munkások felkészítése, szaktanácsadók, TIT-előTÓTH BÉLA: Legendák a lóról 39. Rezgett a bicska a szűr ujjábán, meg a karikás us- torom is kezdett eleven bűr- ré válni, de mondom, nem a virtusra van most szükségem, hanem a tudalomra. Majd csak kiforogja a szó, hogy hol lakik, mivel tudnám szavam lovát bekötni hozzájuk. Hát nyeletlen fur- kó módjára se eshetek be hozzájuk, úgy tanítják a mesék a tisztességes viselkedést. De mintha egyenesen nekem szánták volna, csak lepingálják, melyik utca melyik házában laknak. Törülöm a szemem, szám, magam sem tudom, miképp is tegyem magam belül a portán. Én a Madárral tudtam olyan figurákat csinálni, hogy elmehettem volna vele mutatványosnak tán. El tudtam küldeni a boltba, ha kengyelszíjba volt fűzve a csobolyó. A komlósi kocsmáros megtöltötte, kocogott a Madár vele vissza pusztába. De járt az be ételért is, míg Sze- kuláéknál dolgoztam. Ha este megmondták, hogy holnap délre gőzön kelt tésztájú túróstáskát csinálnak, ami melegen jó, csak küldjem érte a Madárt. Rácsatolták a szütyőt, indult vissza. Pedig poroszkában neki is volt az olyan másfél órányi út. Most is abban bíztam. A Madárral berepülünk a Barát-portára. Ügy is lett. Kaputlan házak utcahosszan, nyomtatás időszaka, szelelik. az ágyások temését. Vagy három ház ellen mondom a Madárnak, na, kedves szógám, mostan látod milyen bajaim vannak, hiszen még te biztattál, ha nem vettem volna észre a lányt, hát mostan játsszuk meg magunkat a házuk előtt. Te szépen megvadulsz, két lábon kanyarodsz egy párat, és engem behajíts az udvaruk szájába. A puffa- natra majd csak figyelnek! Szitált fejével a Madár, aztán elkezdte a kabócajárást. Az olyan kényeskedős, keresztlépéses, rázó jármod, gyakorlatlan embert kireszeli a nyeregből. Na, azután rákezdett a karikavágtára, de felrúg hátra, nyerít, dobálja magát, teszi a dolgát olyan emberesen, hogy laposabb eszű csikós nem tenné különbül. Kiszaladoznak az emberek az utcára, annyira dobolunk, s a nézők félelemmel lesik a habot dúró, megvadult lovat. Baráték kiszaladnak. Pircsi azon harangaljú szoknyában, amiben az utcán láttam, levesestállal a kezében, az anyja mellette. Én meg a lábuk elé vágódok, gyalogbéka módjára, vágva akkora port, a nézők fölsikoltottak. Én meg elnyúltam. A Madár trappolt kifelé az utcából. Némely szomszéd azt sajnálta, hogy soha meg nem kerül, mások engem vizitáltak, hogy belőlem se lesz ember többet. Tipródnak a jeleneten, kicsit viccelődnek, hogy lám, én ittam a kocsmában, mégis a ló volt berúgva. Majdnem elnevettem magam. De szorítottam a fogam. Olyan lányért szorítottam, akiért akár a sárkányról ledobatnám magam. Közben trá- tyalétrára tesznek, bevisznek Pirosékhoz. Valakinek ■ eszébe jut, hogy öntsenek le hideg vízzel. Más, hogy csak a porból kéne kimossanak. Hogy hívják Karfa Mári kuruzslót,- mert az még meggyújthatja az életem gyertyáját tán. Nékem nem volt kedvem Karfa Márit várni. Barátné vizet hozott. Pircsi úgy szentelgette rám ujjai végéről, ahogy halottnál szórnak. No, kinyitottam a szemem. — Hol vagyok? — Nagyon megütötte magát, csikós bácsi? Mije fáj? — Mindenem — nyögtem akkorát, a padlásról visszajött a hangom. — Vizes inget rá, tályog- gyükeret a füleibe! — intézkedett Karfa Mári, mielőtt a konyhába lépett volna. Gondoltam, tályogot ám a kend fülibe, hát gyulladásos disznónak szokták azt a kanászok! Felültem, nehogy valami szúróval nékem álljanak. Kitámolyogtam a diófa alá, imbolyogva kapaszkodtam a törzsibe. — Éhes maga, hogy ilyen gyönge? (Folytatjuk) Izgalmas pillanatok a májusi adók biztosítása. Azon vitatkozni kár, hogy kié az egyedüli felelősség: a művelődési házaké vagy a munkahelyeké. A kettőjük együttes, jó munkáján múlik az eredmény. Arról beszélni viszont érdemes, hogy ennek a munkásvetélkedőnek nagy számú törzsgárdája van, olyan brigádok, olyan szak- tanácsadók, olyan művelődési házak, akik évről évre mozgékonyabban szerveznek, tanítanak, versenyeznek. A medgyesegyháziak hosszú ideje öntevékenyen készülnek, a folyamatos művelődési szakasz eredményeit sem a pontszámokkal mérik. A KÖVIZIG, a vasutas dolgozók, a békéscsabai Lenin Tsz, a Nagyalföldi Kőolajfeltáró Vállalat, az Orosházi Állami Gazdaság munkásainak felkészítése, az irányítók segítőkészsége bárki előtt példa lehetne. A vetélkedőt szervező-segítő Megyei Művelődési Központ munkatársai rendszeresen felkeresték a munkahelyeket, a brigádokat (szinte személyesen ismernek minden brigádvezetőt) hogy ahol támogatásra van szükség, ott megszerezzék azt. A politikai, irodalmi, filmes, színházi szaktanácsadók felkészítése, a brigádok tájékoztatása, a képzőművészeti és zenei anyagok (posztersorozatok, nagylemezek) kiválasztása, ingyen hangversenyek, kiállítások, mindmind a munkások művelődését szolgálták. Akik a megyei döntőben versenyeztek, azok tudása, felkészültsége bizonyította, nem xolt hiábavaló az anyagi és szellemi erők teljes bevetése. A Megyei Művelődési Központban már eltervezték az új vetélkedősorozat feltételeit, ezeket ismertették is a meghirdetőkkel. Szeptember 1-től október 1-ig jelentkezhetnek ezentúl a fizikai dolgozó munkásbrigádok a köz- művelődési versenybe. A folyamatos művelődési szakasz március 1-ig tart majd, és április 5-ig meg kell rendezni az elődöntőket is. A középdöntő időpontja április 22-e, a döntő május 13-án lesz. A tapasztalatok bebizonyították, hogy felesleges a folyamatos művelődési szakasz pontozásos mérése, az döntőről Fotó: Orbán Károly értékelés felelősségteljes munkájába a vállalati, szövetkezeti művelődési bizottságokat vonják majd be. Szakmai kérdések lehetnek a munkahelyi döntőkön, a verseny színesítésére pedig évközben nyelvhelyességi rejtvényeket, feladatlapokat kapnak a brigádok. A politikai témakörök aktualitása már az elődöntők évfordulós kérdéseiben (KMP, Tanács- köztársaság) is megnyilvánul. A középdöntőben mindenki számára fontos állampolgári ismeretek (30 éves a Magyar Népköztársaság Alkotmánya) kerülnek a külpolitikai tudnivalók mellé. A művészeti tájékozódási területek mellett szélesebb utat nyitnak a természettudományos ismereteknek is. Így a materialista világnézet erősítését szolgálja a Mi világunk címmel jelölt terület. A szokásos irodalmi, színházi témák maradnak, a zenei kérdések ezúttal inkább népzenei területeket kutatnak Bartók és Kodály művészetének érintésével. A jelenlevők most csak a vetélkedősorozat tartalmi, szervezeti kereteiről 'beszélgettek, másra nem nagyon futotta az időből. Az viszont mélyebb elemzést, alaposabb kutatást igényel a művelődési szakemberektől, az érdek- képviseleti szervektől, hogy a munkahelyi vezetők is fontosságának megfelelően támogassák ezt a mozgalmat, ha már beneveztek a brigádjaik, s ha ők is szeretnék segíteni valamilyen módon a munkásművelődést. Azon is hosszasabban kellene elgondolkodni, hogy a jelentkező 680 brigád közül 230-an a folyamatos művelődési szakasz utáni elődöntőkön miért nem jelentek meg? Az indokok („féltünk, hogy lemaradunk”, „az idegen környezet zavart volna”) felületes magyarázattal szolgálnak, az okok valahol mélyebben rejlenek. A jelentkezés senki számára nem kötelező, de ha megtették, akkor a szocialista brigádban élők, a munkahelyi politikai és gazdasági vezetők a feltételekkel együtt azt is vállalják, hogy megfelelően felkészülnek, és nem adják fel idő előtt a nemes vetélkedést. Bede Zsóka Mai tévéajánlatunk: Népművészek A sorozat második darabja Benke Jánosné moldvai csángó énekeit és imáit örökítette meg. Benke Já- nosnét már hamarabb megismerhették a nézők; a Vi- rágvasámap című filmben, a Mikes Kelemenről szóló tévéjátékban hangzottak fel énekei, siratói. A Szárász községbe települt moldvai csángók között ő őrzi a legrégebbi hagyományokat. Erdélyi Zsuzsánna kutató fel is dolgozta, ki is adta — a Magvető Kiadónál, előbb pedig folyóiratban látott napvilágot — az Archaikus népi imákat, amelynek első darabja, a Hegyet hágék, lőtöt lépék kezdetű, Benke Jánosáétól származik. Ezek az énekek és imák profán eredetűek, a pogányság szimbólum* rendszerét is magukba ötvözve kapcsolódnak a keresztény hitvilághoz. A legrégebbiek egyidősek az Ómagyar Mária siralommal. A ma délután 16 óra 50- kor kezdődő műsorban Benke Jánosné énekét, imáit Erdélyi Zsuzsanna és Domokos Pál Péter elemzik.
