Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-16 / 140. szám
O 1978. június 16., péntek ! Egy JEGYZET flz erény hiányosságot fed A MÉSZÖV elnöksége június 14-én megtárgyalta többek között az V. ötéves tervben előirányzott ÁFÉSZ-be- ruházások megvalósításának helyzetét. Időszerű volt testület elé vinni ezt a témát márcsak azért is, mert a tervidőszak felénél tartunk, lássuk, hogyan valósulnak meg fejlesztési elképzeléseink. Az ügy távolról sem egyszerű. Lemaradás tapasztalható, sőt újabb igények — többségükben jogosak — kerültek napirendre. Ezekkel együtt 2700 négyzetméter terv feletti üzlethálózat-fejlesztést sürgetnek a lakosság köréből ! A megye szövetkezeti kereskedelme nem is tudom hány fronton folytatja harcát az előbbre jutásért, a szolgáltatás kulturáltságának emeléséért. S e küzdelemben hihetetlen vezetői erőt és időt kötnek le a tervezőintézetek, melyek csak egykét éves késéssel vállalják a kiviteli tervek készítését. Az ilyen huzavona miatt máris előrelátható, hogy Gyulán nem. készül el egy 400 négyzetméteres, állami támogatást élvező ABC-áruház. Már most látjuk, hogy bajt hoz a békési áruház és az orosházi vendéglátó egység tervdokumentációjának lassú készítése is. A gyulai ABC- áruliázhoz még hozzá sem fogtak. Egy hónap múlva lejár az állami támogatás igénybevételének határideje, így a pénzügyi szervek visz- szavonják a korábban ide adott keretet. A Medgyes- egyházára tervezett ABC sem épül meg. Itt a beruházás forrásoldalai sem tisztázottak. A békéscsabai és a me- zőhegyesi fejlesztésekben még nem született állásfoglalás! Viszont az is igaz, hogy a tótkomlósi beruházás hitelkérelmét nem kapta meg az MNB. Bizonyos együttérző erőfeszítésre lenne most szüksége a megyének ahhoz, hogy a tervezett és a pótlólagosan jelentkezett fejlesztéseket megvalósítsa. A tervezőintézetek munkatársai sokat segíthetnének ebben, de az is nagy segítség lenne, ha az országos szervekben, ahol tulajdonképpen elbírálják, jogos vagy nem jogos az igény, a Békés megyei gondokat talpára állítva vizsgálnák. Igaz, a megye szövetkezeti kereskedelmének erénye az egy négyzetméterre — vagy nem is tudom mire, hogyan számítják — jutó forgalom. Ilyen tekintetben Békés megye országosan az első, több fejhosszal — mint mondani szokták — megelőzi a többi megyét. De ez az erény mégsem igazi erénye a megyének, mint ahogyan ezt igyekeznek elkönyvelni, hanem azt tanúsítja, hogy a többi megyéhez képest nem kielégítő üzlethálózattal rendelkezünk. Vannak új városrészek Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, ahol több ezer ember alapellátása egyáltalán nincs megoldva! Nos, ide üzletek kellenek! Áruházakat akarnak az emberek, hogy ne a belváros zsúfolt üzleteiben vásároljanak kenyeret, tejet, zöldséget, sót, cukrot, ruhaneműt, hogy a reggeliért, ebédért, vacsoráért ne kelljen a belváros éttermeiben sorban állni, hanem ott helyben, a lakótelepen mindez elérhető legyen. Békés megye kereskedelme — szövetkezeti és állami — ilyen tekintetben súlyos gonddal küzd. Jó lenne, ha e problémák megoldásában a tervezőintézetekben, vállalatoknál és a döntésre jogos helyeken megértésre találnánk és az állami eszközökkel támogatott beruházásainkhoz, az igen jogos pótlólagos igényekhez támogatást, határidőre tervet kapnánk. Dupsi Károly hétköznap a Várfürdőben Sajnos, ez nem az igazi nyár. Csak az egyik hétvégén mutatkozott annak, akkor a gyulai Várfürdőben több mint nyolcezren voltak. Bizonyíték ez arra, hogy a fürdőzők mennyire kedvelik az Alföldnek ezt a gyöngyszemét, mert alighogy melegebbre fordul az idő, kisüt a nap, máris tömegével keresik fel. Vannak azonban, akiket az időjárás szeszélyei sem rettentenek vissza a fürdőzéstől, és ha nem is nyolcezren, de egy-egy hétköznapon szintén sokan, néha több ezren is felkeresik. Vendégek érkeznek nemcsak a környező helyekről, Békés megye községeiből és városaiból, hanem a legtávolabbi vidékekről, sőt külföldről. Rendszerint Jugoszláviából jönnek a legtöbben. Megkedvelték a gyulai gyógyvizet, a kellemes környezetet, s főleg a kitűnő és olcsó ellátást. Akadnak közöttük törzsvendégek is, akikkel minden évben találkozunk. Különösen a szabadkaiak látogatják szívesen a gyulai Várfürdőt. A külföldiek az idén olyan kedvezményben is részesülhetnek, hogy ha befizetik a kezelés összegét, ennek fejében minden gyógyászati ellátást megkapnak. A fürdőnek saját rhematológus szakorvosa van. A tapasztalatok szerint máris sokan igénybe veszik ezt a szolgáltatást. A Gyulára látogatók tapasztalhatták már az első hetekben, hogy az üdülést, pihenést újabb felszerelésekkel — napozópadokkal, hintaágyakkal, ivókutakkal — tették még kényelmesebbé. A vendéglátóipari vállalat hűsítőárusító automatákat szerelt fel, s áttért a gázzal való főzésre, így a korábbi levegőszennyeződés megszűnt. A park egyébként több száz négyzetméternyi zöldterülettel is gazdagodott. Újdonság, hogy a Várfürdőben váltott minden jegy alapján biztosítás is jár a fürdő- zőknek, ha netalán a ruhatárban elhelyezett tárgyak elvesznének vagy baleset érné a látogatók valamelyikét. Képeinken a Várfürdő egy csendes hétköznapját örökítettük meg. Kép, szöveg: Kasnyik Judit Kellemes a napozás, pihenés a csodálatos, szép, tiszta parkban Az új medence egy impozáns részlete Kedvelt az úgynevezett döngölő. Az erős vízsugár jó hatással ^ van a fájó testrészekre Bizonyítvány, de miről? — Hurrá, ezt a jó bizonyítványt meg kell ünnepelni! — rikkantott fel családunk feje, amint a szerdai nap délutánján az ünnepélyes évzáró pillanatok után megláttuk első osztályt végzett gyermekünk szép bizonyítványát. Olyan boldoggá teszi az embert ez a néhány jegy nélküli dicsérő szó, hogy legszívesebben körben forgatná a levegőben kislányát, aki az első nagy mérkőzést sikeresen vívta meg a számok és a betűk világával! — Üljünk be egy cukiba, finom süteménnyel, kólával és fagyival mulassunk — javasolta a világot oly kevéssé ismerő hétéves ünnepeltünk. Miután mi magunk sem vagyunk gyakori presszóvendégek, a külsőségek adták az ötletet: „Menjünk be a Körösbe, hiszen ez ma Békéscsabán a legszebb, legmodernebb eszpresszó!” Odaértünk, az elegáns üvegajtó kitárult, siettünk volna a presszóasztalokhoz, hogy mihamarabb rendeljünk, de már az ajtóban földbe gyökerezett a lábunk. Délután 6 órakor sűrű füst, erős italszag lengte körül az asztalokat. Leülni úgysem tudtunk volna, de minek is, hiszen az a néhány halkan száradó sütemény a hűtőpulton nem csábított az ittmaradásra. Az eszpresszó nevet igenigen rangon felülinek éreztük a bennünket fogadó kép láttán. Mégsem mondtunk le az ünneplésről. Irány a Nefelejts presszó, „az egy eldugott kis hely”, gondoltuk, „ott csendben beszélgethetünk”. Ügy kellett nekünk! A látvány valamivel barátságosabb volt mint az előző, talán a füst is kevesebb. Igaz, hogy üvöltött a zenegép, de az Abbát mi is kedveljük és itt legalább egy bokszban elbújhatott az ember. A további vándorlásról ismerőseink úgy is lebeszéltek, máshol sem jobb a helyzet. Persze a jó bizonyítvány örömét jócskán megtépázta ez a kudarccal végződő „mindenáron-mulatás”. És nem mi jártunk így egyedül... Űzzük ki hát ezt a családkivonuló cuk- rászdás ábrándot teljesen a fejünkből, vagy kerekezzünk át Gyulára, esetleg Orosházára. Ott még talán találunk egy-egy hangulatos, tiszta, csendes sarkot, ahol gyerekeink nem ábrándul- nak ki a felnőttekből! B. Zs. Honvédelmi nevelés és rádiózás A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban 1967 óta működik rádió adó-vevő berendezés. A rádiózást Jóos Béla, az akkori iskola- igazgató honosította meg. A napokban Éber Mihály- lyal, a gimnázium matematika-fizika szakos tanárával beszélgettünk: — 1973-ban lettem a kollektív állomás • vezetője — mondta. A rádiózással még 1967-ben „eljegyeztem” magam. Fontos feladatomnak tartom a honvédelmi nevelést, azt, hogy tanulóink középiskolás korukban elsajátítsák a szükséges honvédelmi ismereteket, mert. így bevonulásukkor a néphadsereg nem „kezdőket”, hanem felkészített fiatalokat kap. Erre kitűnő példa Dévényi József, aki jó eredménnyel végezte el a rádiós tanfolyamot. Bevonulása után is megállta a helyét, s mint kiváló katona, zászlósként szerelt le. Azóta a kollektív állomás egyik tagjaként oktatja-ne- veli az utánpótlást a rádió- távirász tanfolyamokon. Nemcsak Dévényi József, hanem az egész kollektív állomás tagsága nagy becsvággyal vesz részt a rádiózás szeretetére való nevelésben, a honvédelmi előkészítő munkában, amely egyben aktivitsára ösztönöz mind az iskolai tanulásban, mind a társadalmi életben. — Kik szereztek magasabb képesítést a rádiós tanfolyamok résztvevői közül? — Az utóbbi éveket figyelembe véve, ketten végezték el a katonai főiskolát és öten szereztek egyetemi doplomát, illetve tanulnak felsőoktatási intézményben. — Milyenek az elképzelései a honvédelmi neveléssel és a rádiózással kapcsolatosán? — Az iskolai honvédelmi oktatásnak, a rádiós szakköröknek és a kollektív állomásnak nálunk már hagyományai vannak. Célja a felkészítés és à szakoktatás a katonai és a polgári életre. A szocialista társadalomért dolgozó, tanuló fiatalokat szeretnénk nevelni, olyanokat, aki aktívak a közösségért, s ugyanakkor szellemileg és testileg egyaránt fejlett, egészséges emberek. * * • A rádiós szobában működik a békéscsabai MHSZ területi rádiósklub kihelyezett kollektív állomása. A készülék mellett távíró üzemmódban két barát, Földesi Vilmos és Tóth István operátor keres kapcsolatot az éterben, s regisztrálja az összeköttetése- kG1!/ — Milyen eredményeket értek el eddig? — Sok országos versenyen indultunk — mondta Tóth István —, de sokáig nem tudtunk a 18—20. helynél előbb végezni. Ennek egyik legfőbb oka a kis teljesítményű adó-vevő berendezésünk, mert a nagyobbak „elnyomnak”, nem jutunk könnyen partnerhez. — De ez már a múlté — szól közbe Földesi Vilmos —, mert most egymás után két országos versenyen is jól szerepeltünk. Az egyik a Nagy Októberi Szocalista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett emlékverseny volt, amelyen az RH „A” kategóriában a kollektív állomások között a második helyet sikerült megszereznünk. Ezen fellelkesülve elhatároztuk, hogy az „MHSZ 30” elnevezésű RH-emlékversenyen is indulunk. — Mi volt a verseny lényege? — Egyrészt megemlékezés az MHSZ megalakulásának 30. évfordulójáról, másrészt pedig az, hogy a két óra alatt minél több összeköttetést létesítsünk a lehető legtöbb megyével. Ez idő alatt 19 megyével, ösz- szesen 90 rádióamatőrrel sikerült összeköttetést teremtenünk. A versenyt követően elkészítettük à jegyzőkönyvet, elküldtük a rendezőknek, s izgatottan vártuk : milyen eredményt sikerült elérnünk. Nemrég kaptuk meg az értesítést, hogy a versenyen másodikok lettünk, s a díjakat átvehetjük. — Mik a további terveik? — A kérdésre Éber Mihály válaszolt : — Szeretnénk önálló klubot alakítani, de ehhez a jelenlegi el- helyezésnük nem megfelelő, bár az iskola minden segítséget megad tevékenységünkhöz. A nagyközség vezetőitől ígéretet kaptunk arra, hogy az új művelődési házzal megszüntetik ezt a gondot, amit az is indokol, hogy a kollektív állomáson kívül Mezőbe- rényben mintegy száztagú lövész- és tartalékos MHSZ- klub is működik. Drienszky Márton KlSZ-propagandisták megyei zárókonferenciája Békéscsabán, a Sebes György megyei KÍSZ-veze- tőképző iskolán június 13-án megtartották a KlSZ-propa- gandisták megyei zárókonferenciáját. Ezen részt vettek a KISZ városi, járási bizottságai mellett működő KISZ politikai képzési munkabizottságok vezető propagandistái. Az elmúlt, 1977/78-as KISZ politikai képzési év főbb tapasztalatait Karaba György, a megyei KISZ-is- kola igazgatója ismertette. Beszélt többek között a propagandisták képzéséről, továbbképzéséről, a gyulai KlSZ-propagandista klub tevékenységéről. Ez a klub első a megyében, s hasonlóra az új képzési évben mindenütt szükség lesz. A KISZ Békés megyei bizottsága a politikai képzésről több határozatot hozott, melyek gyakorlati végrehajtása megkezdődött. Ez a képzési év második felében már tapasztalható volt. A konferencián 'Szabó Géza, a megyei KISZ politikai képzési mukabizottság vezetője az egyes képzési körök: a Kilián kör, az ifjúsági vitakör, a KISZ-aktivisták köre, és a titkárképző tanfolyam tapasztalatairól adott számot. Végül a politikai képzési év zárórendezvényén elismerések átadására került sor. Bánfalvi Mária, a KISZ KB politikai képzési osztály munkatársa öt KlSZ-propa- gandistának nyújtotta ét a „Kiváló propagandista” emlékplakettet és könyvvásárlási utalványt. A propagandisták arany jel vényét Kibé- di-Varga Lajos, a KISZ megyei bizottság titkára húsz propagandistának adta át, az ezüst-, illetve bronzjelvényt a városi, járási zárókonferenciákon vehették át az arra érdemesek. A megyei konferenciát követően délután tartották meg a megyei KlSZ-vezető- képző iskolán a záró tantestületi értekezletet. Itt Karaba György igazgató értékelte az 1977/78-as oktatási évben megrendezett vezetőképző tanfolyamok munkáját, és a tantestület tevékenységét. Az értekezleten jelen volt Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára.
