Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

O 1978. június 16., péntek ! Egy JEGYZET flz erény hiányosságot fed A MÉSZÖV elnöksége jú­nius 14-én megtárgyalta töb­bek között az V. ötéves terv­ben előirányzott ÁFÉSZ-be- ruházások megvalósításának helyzetét. Időszerű volt tes­tület elé vinni ezt a témát márcsak azért is, mert a tervidőszak felénél tartunk, lássuk, hogyan valósulnak meg fejlesztési elképzelése­ink. Az ügy távolról sem egyszerű. Lemaradás tapasz­talható, sőt újabb igények — többségükben jogosak — kerültek napirendre. Ezekkel együtt 2700 négyzetméter terv feletti üzlethálózat-fej­lesztést sürgetnek a lakosság köréből ! A megye szövetkezeti ke­reskedelme nem is tudom hány fronton folytatja har­cát az előbbre jutásért, a szolgáltatás kulturáltságának emeléséért. S e küzdelemben hihetetlen vezetői erőt és időt kötnek le a tervezőin­tézetek, melyek csak egy­két éves késéssel vállalják a kiviteli tervek készítését. Az ilyen huzavona miatt máris előrelátható, hogy Gyulán nem. készül el egy 400 négy­zetméteres, állami támoga­tást élvező ABC-áruház. Már most látjuk, hogy bajt hoz a békési áruház és az oros­házi vendéglátó egység terv­dokumentációjának lassú ké­szítése is. A gyulai ABC- áruliázhoz még hozzá sem fogtak. Egy hónap múlva le­jár az állami támogatás igénybevételének határideje, így a pénzügyi szervek visz- szavonják a korábban ide adott keretet. A Medgyes- egyházára tervezett ABC sem épül meg. Itt a beruházás forrásoldalai sem tisztázot­tak. A békéscsabai és a me- zőhegyesi fejlesztésekben még nem született állásfog­lalás! Viszont az is igaz, hogy a tótkomlósi beruházás hitelkérelmét nem kapta meg az MNB. Bizonyos együttérző erőfe­szítésre lenne most szüksége a megyének ahhoz, hogy a tervezett és a pótlólagosan jelentkezett fejlesztéseket megvalósítsa. A tervezőinté­zetek munkatársai sokat se­gíthetnének ebben, de az is nagy segítség lenne, ha az országos szervekben, ahol tu­lajdonképpen elbírálják, jo­gos vagy nem jogos az igény, a Békés megyei gondokat talpára állítva vizsgálnák. Igaz, a megye szövetkezeti kereskedelmének erénye az egy négyzetméterre — vagy nem is tudom mire, hogyan számítják — jutó forgalom. Ilyen tekintetben Békés me­gye országosan az első, több fejhosszal — mint mondani szokták — megelőzi a többi megyét. De ez az erény még­sem igazi erénye a megyé­nek, mint ahogyan ezt igye­keznek elkönyvelni, hanem azt tanúsítja, hogy a többi megyéhez képest nem kielé­gítő üzlethálózattal rendel­kezünk. Vannak új városré­szek Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, ahol több ezer ember alapellátása egyálta­lán nincs megoldva! Nos, ide üzletek kellenek! Áruháza­kat akarnak az emberek, hogy ne a belváros zsúfolt üzleteiben vásároljanak ke­nyeret, tejet, zöldséget, sót, cukrot, ruhaneműt, hogy a reggeliért, ebédért, vacsorá­ért ne kelljen a belváros ét­termeiben sorban állni, ha­nem ott helyben, a lakótele­pen mindez elérhető legyen. Békés megye kereskedel­me — szövetkezeti és állami — ilyen tekintetben súlyos gonddal küzd. Jó lenne, ha e problémák megoldásában a tervezőintézetekben, válla­latoknál és a döntésre jogos helyeken megértésre talál­nánk és az állami eszközök­kel támogatott beruházása­inkhoz, az igen jogos pótló­lagos igényekhez támogatást, határidőre tervet kapnánk. Dupsi Károly hétköznap a Vár­fürdőben Sajnos, ez nem az igazi nyár. Csak az egyik hétvégén mutatkozott annak, akkor a gyulai Várfürdőben több mint nyolcezren voltak. Bizo­nyíték ez arra, hogy a fürdőzők mennyire ked­velik az Alföldnek ezt a gyöngyszemét, mert alig­hogy melegebbre fordul az idő, kisüt a nap, már­is tömegével keresik fel. Vannak azonban, akiket az időjárás szeszélyei sem rettentenek vissza a fürdőzéstől, és ha nem is nyolcezren, de egy-egy hétköznapon szintén so­kan, néha több ezren is felkeresik. Vendégek ér­keznek nemcsak a kör­nyező helyekről, Békés megye községeiből és vá­rosaiból, hanem a legtá­volabbi vidékekről, sőt külföldről. Rendszerint Jugoszláviából jönnek a legtöbben. Megkedvelték a gyulai gyógyvizet, a kellemes környezetet, s főleg a kitűnő és olcsó ellátást. Akadnak közöt­tük törzsvendégek is, akikkel minden évben találkozunk. Különösen a szabadkaiak látogatják szívesen a gyulai Vár­fürdőt. A külföldiek az idén olyan kedvezményben is részesülhetnek, hogy ha befizetik a kezelés össze­gét, ennek fejében min­den gyógyászati ellátást megkapnak. A fürdőnek saját rhematológus szak­orvosa van. A tapaszta­latok szerint máris so­kan igénybe veszik ezt a szolgáltatást. A Gyulára látogatók tapasztalhatták már az első hetekben, hogy az üdülést, pihenést újabb felszerelésekkel — napo­zópadokkal, hintaágyak­kal, ivókutakkal — tet­ték még kényelmesebbé. A vendéglátóipari válla­lat hűsítőárusító auto­matákat szerelt fel, s át­tért a gázzal való főzés­re, így a korábbi leve­gőszennyeződés meg­szűnt. A park egyébként több száz négyzetméter­nyi zöldterülettel is gazdagodott. Újdonság, hogy a Várfürdőben vál­tott minden jegy alapján biztosítás is jár a fürdő- zőknek, ha netalán a ru­határban elhelyezett tár­gyak elvesznének vagy baleset érné a látogatók valamelyikét. Képeinken a Várfür­dő egy csendes hétköz­napját örökítettük meg. Kép, szöveg: Kasnyik Judit Kellemes a napozás, pihenés a csodálatos, szép, tiszta park­ban Az új medence egy impozáns részlete Kedvelt az úgynevezett döngölő. Az erős vízsugár jó hatással ^ van a fájó testrészekre Bizonyítvány, de miről? — Hurrá, ezt a jó bizo­nyítványt meg kell ünne­pelni! — rikkantott fel csa­ládunk feje, amint a szer­dai nap délutánján az ün­nepélyes évzáró pillanatok után megláttuk első osz­tályt végzett gyermekünk szép bizonyítványát. Olyan boldoggá teszi az embert ez a néhány jegy nélküli di­csérő szó, hogy legszíve­sebben körben forgatná a levegőben kislányát, aki az első nagy mérkőzést sike­resen vívta meg a számok és a betűk világával! — Üljünk be egy cukiba, finom süteménnyel, kólával és fagyival mulassunk — javasolta a világot oly kevéssé ismerő hétéves ün­nepeltünk. Miután mi ma­gunk sem vagyunk gyakori presszóvendégek, a külsősé­gek adták az ötletet: „Men­jünk be a Körösbe, hiszen ez ma Békéscsabán a leg­szebb, legmodernebb esz­presszó!” Odaértünk, az elegáns üvegajtó kitárult, siettünk volna a presszóasztalokhoz, hogy mihamarabb rendel­jünk, de már az ajtóban földbe gyökerezett a lá­bunk. Délután 6 órakor sű­rű füst, erős italszag leng­te körül az asztalokat. Le­ülni úgysem tudtunk vol­na, de minek is, hiszen az a néhány halkan száradó sütemény a hűtőpulton nem csábított az ittmaradásra. Az eszpresszó nevet igen­igen rangon felülinek érez­tük a bennünket fogadó kép láttán. Mégsem mondtunk le az ünneplésről. Irány a Nefe­lejts presszó, „az egy eldu­gott kis hely”, gondoltuk, „ott csendben beszélgethe­tünk”. Ügy kellett nekünk! A látvány valamivel barát­ságosabb volt mint az elő­ző, talán a füst is kevesebb. Igaz, hogy üvöltött a zene­gép, de az Abbát mi is ked­veljük és itt legalább egy bokszban elbújhatott az ember. A további vándor­lásról ismerőseink úgy is lebeszéltek, máshol sem jobb a helyzet. Persze a jó bizonyítvány örömét jócskán megtépáz­ta ez a kudarccal végző­dő „mindenáron-mulatás”. És nem mi jártunk így egyedül... Űzzük ki hát ezt a családkivonuló cuk- rászdás ábrándot teljesen a fejünkből, vagy kerekez­zünk át Gyulára, esetleg Orosházára. Ott még talán találunk egy-egy hangulatos, tiszta, csendes sarkot, ahol gyerekeink nem ábrándul- nak ki a felnőttekből! B. Zs. Honvédelmi nevelés és rádiózás A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnáziumban 1967 óta működik rádió adó-ve­vő berendezés. A rádiózást Jóos Béla, az akkori iskola- igazgató honosította meg. A napokban Éber Mihály- lyal, a gimnázium matema­tika-fizika szakos tanárá­val beszélgettünk: — 1973-ban lettem a kol­lektív állomás • vezetője — mondta. A rádiózással még 1967-ben „eljegyeztem” ma­gam. Fontos feladatomnak tartom a honvédelmi neve­lést, azt, hogy tanulóink középiskolás korukban elsa­játítsák a szükséges hon­védelmi ismereteket, mert. így bevonulásukkor a nép­hadsereg nem „kezdőket”, hanem felkészített fiatalo­kat kap. Erre kitűnő példa Dévényi József, aki jó eredménnyel végezte el a rádiós tanfolyamot. Bevo­nulása után is megállta a helyét, s mint kiváló kato­na, zászlósként szerelt le. Azóta a kollektív állomás egyik tagjaként oktatja-ne- veli az utánpótlást a rádió- távirász tanfolyamokon. Nemcsak Dévényi Jó­zsef, hanem az egész kol­lektív állomás tagsága nagy becsvággyal vesz részt a rádiózás szeretetére való ne­velésben, a honvédelmi elő­készítő munkában, amely egyben aktivitsára ösztönöz mind az iskolai tanulásban, mind a társadalmi életben. — Kik szereztek maga­sabb képesítést a rádiós tanfolyamok résztvevői kö­zül? — Az utóbbi éveket fi­gyelembe véve, ketten vé­gezték el a katonai főisko­lát és öten szereztek egye­temi doplomát, illetve ta­nulnak felsőoktatási intéz­ményben. — Milyenek az elképzelé­sei a honvédelmi neveléssel és a rádiózással kapcsolato­sán? — Az iskolai honvédelmi oktatásnak, a rádiós szak­köröknek és a kollektív ál­lomásnak nálunk már ha­gyományai vannak. Célja a felkészítés és à szakokta­tás a katonai és a polgári életre. A szocialista társa­dalomért dolgozó, tanuló fiatalokat szeretnénk ne­velni, olyanokat, aki aktí­vak a közösségért, s ugyan­akkor szellemileg és testi­leg egyaránt fejlett, egész­séges emberek. * * • A rádiós szobában műkö­dik a békéscsabai MHSZ területi rádiósklub kihelye­zett kollektív állomása. A készülék mellett távíró üzemmódban két barát, Földesi Vilmos és Tóth Ist­ván operátor keres kap­csolatot az éterben, s re­gisztrálja az összeköttetése- kG1!/ — Milyen eredményeket értek el eddig? — Sok országos versenyen indultunk — mondta Tóth István —, de sokáig nem tudtunk a 18—20. helynél előbb végezni. Ennek egyik legfőbb oka a kis teljesít­ményű adó-vevő berende­zésünk, mert a nagyobbak „elnyomnak”, nem jutunk könnyen partnerhez. — De ez már a múlté — szól közbe Földesi Vilmos —, mert most egymás után két országos versenyen is jól szerepeltünk. Az egyik a Nagy Októberi Szocalista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére rendezett emlékverseny volt, ame­lyen az RH „A” kategóriá­ban a kollektív állomások között a második helyet si­került megszereznünk. Ezen fellelkesülve elhatároztuk, hogy az „MHSZ 30” elne­vezésű RH-emlékversenyen is indulunk. — Mi volt a verseny lé­nyege? — Egyrészt megemléke­zés az MHSZ megalakulá­sának 30. évfordulójáról, másrészt pedig az, hogy a két óra alatt minél több összeköttetést létesítsünk a lehető legtöbb megyével. Ez idő alatt 19 megyével, ösz- szesen 90 rádióamatőrrel si­került összeköttetést te­remtenünk. A versenyt kö­vetően elkészítettük à jegy­zőkönyvet, elküldtük a ren­dezőknek, s izgatottan vár­tuk : milyen eredményt si­került elérnünk. Nemrég kaptuk meg az értesítést, hogy a versenyen másodi­kok lettünk, s a díjakat át­vehetjük. — Mik a további terveik? — A kérdésre Éber Mi­hály válaszolt : — Szeret­nénk önálló klubot alakíta­ni, de ehhez a jelenlegi el- helyezésnük nem megfele­lő, bár az iskola minden segítséget megad tevékeny­ségünkhöz. A nagyközség vezetőitől ígéretet kap­tunk arra, hogy az új mű­velődési házzal megszünte­tik ezt a gondot, amit az is indokol, hogy a kollektív állomáson kívül Mezőbe- rényben mintegy száztagú lövész- és tartalékos MHSZ- klub is működik. Drienszky Márton KlSZ-propagandisták megyei zárókonferenciája Békéscsabán, a Sebes György megyei KÍSZ-veze- tőképző iskolán június 13-án megtartották a KlSZ-propa- gandisták megyei zárókonfe­renciáját. Ezen részt vettek a KISZ városi, járási bizott­ságai mellett működő KISZ politikai képzési munkabi­zottságok vezető propagan­distái. Az elmúlt, 1977/78-as KISZ politikai képzési év főbb tapasztalatait Karaba György, a megyei KISZ-is- kola igazgatója ismertette. Beszélt többek között a pro­pagandisták képzéséről, to­vábbképzéséről, a gyulai KlSZ-propagandista klub te­vékenységéről. Ez a klub el­ső a megyében, s hasonlóra az új képzési évben minde­nütt szükség lesz. A KISZ Békés megyei bi­zottsága a politikai képzés­ről több határozatot hozott, melyek gyakorlati végrehaj­tása megkezdődött. Ez a kép­zési év második felében már tapasztalható volt. A kon­ferencián 'Szabó Géza, a me­gyei KISZ politikai képzési mukabizottság vezetője az egyes képzési körök: a Ki­lián kör, az ifjúsági vitakör, a KISZ-aktivisták köre, és a titkárképző tanfolyam tapasz­talatairól adott számot. Végül a politikai képzési év zárórendezvényén elismeré­sek átadására került sor. Bánfalvi Mária, a KISZ KB politikai képzési osztály munkatársa öt KlSZ-propa- gandistának nyújtotta ét a „Kiváló propagandista” em­lékplakettet és könyvvásár­lási utalványt. A propagan­disták arany jel vényét Kibé- di-Varga Lajos, a KISZ me­gyei bizottság titkára húsz propagandistának adta át, az ezüst-, illetve bronzjel­vényt a városi, járási záró­konferenciákon vehették át az arra érdemesek. A megyei konferenciát kö­vetően délután tartották meg a megyei KlSZ-vezető- képző iskolán a záró tantes­tületi értekezletet. Itt Kara­ba György igazgató értékel­te az 1977/78-as oktatási év­ben megrendezett vezetőkép­ző tanfolyamok munkáját, és a tantestület tevékenységét. Az értekezleten jelen volt Szabó Miklós, a KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents