Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

1978. június 15., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Virágdíszes erkélyek „A piactérre menet Gyu­lán, a Kuznyeck-lakótelep 12-es számú bérház előtt szoktunk elmenni és örül az ember szíve, mert szinte szép kis virágoskertet varázsoltak az ott lakók az erkélyen. Fu­tórózsa és egyéb virág díszíti a házat és eszembe jutott, hogy milyen jó volna az em­bereket arra ösztönözni, mások is kövessék ezt a szép példát. Jóleső érzés volna, ha minden épület előtt ilyet látnánk.” Szabó Mártonné Ritkán jár a busz Tizenkilencen írták alá a szerkesztőségünkbe érkezett levelet, amely így hangzik : „Szeghalom külterületé­nek, Károlyderéknak lakói vagyunk. Tizenkilenc csa­lád (74 ember) problémájá­val fordulunk önökhöz. Károlyderék Szeghalom­tól 12 kilométerre eső ta-> nyai település. 1974-ben az állami gazdaság bekötő utat építtetett, az itt lakó dolgo­zói autóbusszal közleked­hessenek. örültünk a ké­nyelemnek, de ebbe üröm is vegyült. A busz ugyanis csak a tanév ideje alatt közlekedik háromszor na­ponta Szeghalomra. A szün­idő alatt csak egyszer, reg­gel 7.10 órakor indul a köz­ségbe, és délután 16.10-kor érkezik vissza. Vasár- és ünnepnapokon egyáltalán nincs járat. Szeretnénk, ha sűrűbben közlekedne az autóbusz, hiszen nekünk is igen gyakran van olyan problémánk, amelyet csak Szeghalmon tudunk elintéz­ni. Kisgyermekek is vannak a településen, akiket gyak­ran kell orvoshoz vinni, s ez igen körülményes.” Panaszbejelentés Azzal a kéréssel fordu­lunk a Közegészségügyi Jár­ványügyi Felügyelőséghez, hogy az Achim-lakótelep szomszédságában lakó Rese- tár János, Békéscsaba, Zöld­fa u. 2. szám alatti lakos nagyszámú állattartását ki­vizsgálni szíveskedjék. A trágya és a trágyalé szabadon van, nyáron na­gyon sok a légy, szellőztetési lehetőség nincs. Szeretnénk panaszunk ked­vező kivizsgálását. Áchim-lakótelepi lakosok Segítik a kisdobosokat Pacz Józsefné tanítónő 38 kétegyházi kisdobos nevé­ben írt köszönőlevelet szer­kesztőségünkbe. Mint leve­lében közli, a békéscsabai MÁV-állomás Komócsin KISZ-alapszerevezete szo­cialista szerződést kötött a kétegyházi általános iskola 3. osztályával. Vállalták, hogy öt éven keresztül se­gítik az osztályt, előkészítik a tanulókat az úttörő-, illet­ve a KISZ-életre és figye­lemmel kísérik a kisdobo­sok későbbi pályaválasz­tását. A tavaszi szünetben társadalmi munkában rend­behozták az iskola udvarát, nemrég pedig könyvekkel ajándékozták meg a patro­nált osztályt. „Kukavadászat” a sáros utcából Jár-e a jutalom a kilépett dolgozónak? Varjú Sándomé, gyomai olvasónk arra keresett vá­laszt, hogy 11 évi munkavi- 'szony után miért nem kap­ta meg a jutalmat, melyet mások a március 18-i veze­tőségi ülés után megkaptak. Az ENCI-ben a ragasztó­részlegen dolgozott, ahonnan orvosi javaslatra kérte men­tesítését. Mivel ezt a kéré­sét nem tudta a szövetkezet teljesíteni, ezért 1977. de­cember 31-én kilépett a szö­vetkezetből. A részjegy ösz- szegét ez év áprilisában kap­ta meg olvasónk, ezért úgy véli, hogy neki is jár a ju­talom, melynek kifizetéséről márciusban született szövet­kezeti döntés. Panaszát továbbították az Ipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségéhez. Gold­berger Jánostól, a KISZÖV elnökétől kaptunk választ. „Az ENCI-ben a vezetőség 1978 márciusában hozott ha­tározata úgy szól, hogy az 1978. évi béralap terhére az 1977. évi átlagkeresetük há­rom százalékát kapják meg azok a dolgozók, akik a ki­fizetés időpontjában, tehát március 18-án a szövetkezet­tel munka-, illetve tagsági viszonyban állnak, valamint azok, akiket az illetékes mű­vezető jutalmazásra javasol. Olvasónk tagsági viszonya azonban 1977. december 31- én megszűnt, tehát március 18-án már nem volt a szö­vetkezet tagja. A szövetke­zet ez év áprilisában fizette ki a részjegyeket, mert a rendelkezés úgy szól, hogy a tagsági viszony megszűnése évének mérlegzáró közgyű­lése utáni 30 napon belül kell azokat kifizetni. A rész­jegy visszafizetése, annak időpontja nem befolyásolja a tagsági viszony 1977. decem­ber 31-i megszűnését. Ugyan­is a részjegy-visszafizetés csak egy elszámolási eljá­rás. Tehát, tekintettel a szö­vetkezet rendelkezéseire, a panaszában kért jutalmat nem kaphatja meg a szövet­kezettől.” Steinwender József, Bé­késcsaba, Jósika u. 62. §zám alatti lakos szemételhordási ügyben ragadott tollat. Mint írta, mivel a megtelt vödrök tartalmát nem volt hová önteniük, úgy döntöttek, hogy azt a ház végében rozsdásodó katlanba borít­ják, s majd elégetik. Las­san megtelt a katlan, s ele­inte minden rendben volt, égett a tűz. Később , füsttel árasztotta el a házat és környékét, végül pedig kel­lemetlen szaggal. Becsuktak ajtót, ablakot, és remény­kedtek a sikerben. Abban, hogy megszabadulnak a szeméttől. A hulladék mennyisége azonban csak egyharmadára csökkent, s amikor a katlan újra meg­telt, levélírónknak eszébe jutott, hogy a néhány utcá­val távolabbi kikövezett úton látott már szemetes­autót, s úgy gondolta, bizo­nyára talál majd egy kin- felejtett kukát is. „össze­csomagolta” a szemetet, ke­rékpára ült és megszabadult a hulladéktól. — Mivel sáros, kövezet­len utcában lakunk, ahon­nan nem szállítják el a sze­metet — írta Steinwender József —, elég, ha 3—4 na­ponta kerékpárra ülök és keresek egy kintfelejtett ku­kát. Magam fiatalember va­gyok, de gondolniuk kelle­ne az illetékeseknek az idősebb korosztályra is. Ta­lán helyes lenne az ilyen „megközelíthetetlen” utcá­kat is konténerrel ellátni, s bizonyára akadna olyan jármű is amely alkalmas lenne ezek cseréjére. Így az ittlakóknak nem utcahossza­kat, hanem csak 20—25 mé­ternyire kellene cipelniük a szeméttel teli edényeket — fejeződik be a levél. Melyik az igazi? Hét hónapja várjuk a szerelőt Klimaj Pálné, szarvasi olvasónk gáztűzhely-javítás ügyben fordult szerkesztősé­günkhöz. A következőket írja. „1977 október végén a lá­nyom gáztűzhelye elromlott, a sütő eldugult. Sok szomorú példa van már előttünk a gáz miatt, így természete­sen azonnal bejelentettük a hibát a helyi gázcseretele­pen. Mivel a szerelők nem jöttek, ez év tavaszán írás­ban fordultunk a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat me­gyei kirendeltségéhez, le­velünkre azonban nem kaptunk választ. Később a városi tanács kereskedelmi osztályához fordultunk se­gítségért, akik próbáltak intézkedni. Sajnos, gáz­szerelő a mai napig sem jött. Gondolom, nem vá­dolhat senki türelmetlen­séggel, hiszen egy gáztűz­hely javítása nem járhat hét hónap átfutási idővel. Ezután még nagyobb prob­léma lesz a szerelővel való találkozás, mivel leányom eddig gyes-en volt, június 20-tól azonban már dolgo­zik.” A „Szerkesszen velünk” múlt heti számában két KRESZ-tábláról közöltünk fényképet. Több levélírónk szóvá tette, hogy a képek, s a hozzájuk fűzött szöveg­rész félreértésre ad alkalmat. Berényi Géza, a 7-es számú Általános Iskola közlekedési úttörője többek között a kö­vetkezőket írja: „Az a véle­ményem, hogy mind a két tábla igazi, mert ezek nem egyirányú u.tcát, hanem kö­telező haladási irányt jelöl­nek.” Való igaz, a két tábla a kötelező haladási irányt jelö­li. Vajon mi szükség van ar­ra, hogy Szarvason a Bocs- fcay utca rövid szakaszán mindkét oldalon megjelöljék a kötelező haladási irányt? Holott ,a buszpályaudvar fe­lől az útkereszteződésben ott áll a behajtást tiltó tábla. Nem okoz-e zavart ez a tábladömping? Kérdésünkkel felkerestük a szarvasi Városi Tanács műszaki osztályát. A Bocskay utca a buszpár lyaudvar mellett vezet el. Éppen a nagyarányú busz- forgalom tette szükségessé a táblák kihelyezését. Az egyik kötelező haladási irányt jelző tábla a Szabadság útj,a felől van kitéve. A másik tábla az utca túloldalán áll, és na­gyon is indokoltan hívja fel a kötelező haladási irányra a járművezetőket. Hiszen át- ellenben van a pályaudvar kivezető utcája, amelyen igen sok busz közlekedik. A táb­la kihelyezéséről a jogsza­bály is rendelkezik. A 2/1976. (II. 29.) KPM számú rende­let a közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szól. A 39. paragrafus első bekez­dése a következőket mondja ki. A „kötelező haladási irányt” jelző táblát csak út­kereszteződésnél szabad el­helyezni. A jelzőtáblát el kell helyezni, ha a kereszte­ző úton egyirányú forgalom van. SZERKESZTŐI ÜZENETEK F. Károlyné, Békés: leve­lében azt írja, hogy élettársa az egyik termelőszövetkezet­ben dolgozott, amíg meg nem betegedett. Éveken ke­resztül ápolja. Attól tartot­tak, hogy halál esetén, mi­vel élettársi viszony áll fenn, ön nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra. Ezért há­zasságot kötöttek. A közel­múltban viszont azt hallotta, hogy így sem illeti meg majd az özvegyi nyugdíj. Mivel le­velében sem az élettársi vi­szony kezdetét, sem a há­zasságkötés napját nem je­lölte meg, csak általános tá­jékoztatást tudunk adni. A jogszabály szerint élet­társi viszony alapján az a nő jogosult özvegyi nyugdíj­ra, aki élettársával annak haláláig egy éven át meg­szakítás nélkül együtt élt és az együttélésből gyermek született, vagy ha gyermek nem született, de tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek. A feleség akkor kap­hat özvegyi nyugdíjat, ha a férje rokkantsági vagy az öregségi nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt megszer­zése után, illetőleg öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas­ként hunyt el. Az a feleség azonban, akinek a férje a házasság megkötésekor 1975- ben a 65., 1976-ban a 64., 1977-ben a 63., 1978-ban a 62. életévét már betöltötte, özvegyi nyugdíjat — az em­lített feltételek fennállása esetén is — csak abban az esetben kaphat, ha a há­zasságból vagy az együtt­élésből gyermek született, vagy a házastársak a házas­ságkötés után legalább öt évig együtt éltek. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra a férjével annak elhunytáig együtt élő, valamint egy évnél nem hosszabb ideje külön élő, feleség minden további fel­tétel nélkül jogosult, ha igé­nyét a nyugdíjmegállapító szervnél a férj halála után bejelenti. Amennyiben az özvegy az igényt hat hónap Szabó Andrásné, Békés­csaba: Ha az árut a vásárló kívánságára f a szakmai szo­kástól eltérően csomagolják, a csomagolásért az üzlet a többletköltséget felszámít­hatja. Amennyiben az ipar az árut már eleve különle­ges csomagolásban szállítja, s a csomagolási költséget a termelői ár, az importár vagy az árrés magában foglalja, külön költséget az árucso­magolásért felszámítani nem szabad. A belkereskedelmi törvény július 1-én lép élet­be. Szemák István, Mezőhe­gyes: A panaszkönyvi be­jegyzéssel kapcsolatos közér­dekű bejelentését kivizsgá­lásra elküldtük a Békés me­gyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályára. Lanka Imre, Békéscsaba: A jubileumi jutalommal kapcsolatos panaszát kivizs­gálásra elküldtük a Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat Igazgató­ságának. Azt viszont előre­bocsátjuk, hogy a jubileumi jutalom számításánál a munkaviszonyban töltött idő nem mindig azonos azzal az idővel, amelyet a társada­lombiztosítási szervek a nyugdíjjogosultság szem­pontjából figyelembe vesz­nek. Juhász Mihály, Gerla: Többék nevében írt pana­szát a Volán 8-as számú Vál­lalat megvizsgálta. Megálla­pították, hogy május 1-én a GF 13-83 rendszámú, Do­bozra közlekedő autóbusz eltelte után nyújtja be, az özvegyi nyugdíj annyi hó­napra nem jár, ahány hó­napot a hat hónap után ké­sett az igény előterjesztésé­vel. Állandó özvegyi nyug­díj annak jár, aki férje el- hunytakor az öregségi nyug­díjra jogosító életkort el­érte, vagy rokkant, vagy fér­je jogán árvaellátásra jogo­sult két vagy több gyermek ellátásáról gondoskodik. Ha a férj halálakor ezeknek a feltételeknek egyike sem áll fenn, állandó özvegyi nyug­díjra akkor lesz jogosult, ha férje elhunytától számított 15 éven belül megrokkan, vagy az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort eléri. Mivel a férje termelőszövetkezeti tag volt, 1978-ban 57. élet­évétől, 1979-ben pedig 56. életévétől kaphat állandó öz­vegyi nyugdíjat. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag özvegyének a 40. életévét követően megszüntetett öz­vegyi nyugdíja akkor is fel­éled, ha a megszűnést köve­tően 15 év után tölti be az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort, vagy ezt követően válik rokkanttá. Az özvegyi nyugdíj a férj nyug­díjának a fele. Ennek legki­sebb összege — ha az el­hunyt termelőszövetkezeti tag volt —, havi összege 830 forint ebben az évben, s évenként 50 forinttal emel­kedik. Ennél az özvegyi nyugdíj csak akkor lehet ke­vesebb, ha az elhunyt há­zastárs havi átlagkeresete nem érte el az öregségi, il­letőleg a rokkantsági nyug­díj legkisebb összegét. Többeknek: A közelmúlt­ban jelent meg a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter 2/1978. (III. 31.) MÉM —ÁH számú rendelete, amely módosította a vetőmagvak és egyéb szaporító anyagok, valamint a tenyészállatok felvásárlási áráról szóló ko­rábbi rendelkezést. (Dr. Serédi) gépkocsivezetője felelőtlenül végezte munkáját, amikor a járattal nem tért be Gerlára. Indulás előtt ugyanis nem kérdezte meg a forgalmi szolgálattevőt a járat közle­kedési útvonaláról. A gép­kocsivezető beismerte a hi­bát. A vállalat írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítette. Süli Pál, Medgyesegyháza. Levelében azt írja, hogy el­tartási szerződést kötöttek az idős szülőkkel. Felesége, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységet megfelelően ellássa, a termelőszövetke­zetből is kilépett. Az eltar­tási szerződés alapján egy tanyás ingatlanhoz jutottak. Az ezzel kapcsolatos pana­szát kivizsgálásra elküldtük a mezőkovácsházi Járási Hi­vatal elnökéhez. Fekete József, Battonya: Az egészségvédelemről szóló levelét köszönettel vettük. Az óvodák nyári szünetéről kap­csolatos sorai nagyon is el­gondolkoztatóak. Éppen ezért levelét továbbítottuk a Bé­kés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályára. Balatoni Andrásné, Űjkí­gyós: Panaszát a község ta­nácselnöke megvizsgálta. Fel­lebbezése nyomán a korábbi határozatot megváltoztatták. Kötelezték a szomszédot, hogy lakóépületét függő ereszcsatornával lássa el. Ugyanakkor gondoskodjon a csapadékvíz elvezetéséről is. Cs. Lajos, Békéscsaba: Közérdekű bejelentésére a békéscsabai tanács vb mű­szaki osztálya fog válaszolni. ntmrni II JOGSZABÁLY?

Next

/
Thumbnails
Contents