Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-15 / 139. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LBPJB 1978. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXm ÉVFOLYAM, 139. SZÁM Országosan is figyelemreméltó kezdeményezés Így válik majd a veszteségmentes gazdálkodás övezetévé a Kőrösök völgye A Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemében egy gép, egy műszak alatt 40 mázsa tésztát csomagol Fotó: Veress Erzsi tWWMWMWWWMWWWWiWWMWWWiWM Lázár György fogadta Wolfgang Rauchfusst Szociális tervezés A pihenőszoba a szociális tervezés egyik gyümölcse. A pihenőszobában kávéznak, kólát iszogatnak a munkás­nők. A pihenés időpontja — a tévedések elkerülése vé­gett — a munkaközi szünet. A szociális tervezés e vi­szonylag új hajtása két év alatt sokszorosan igazolta létjogosultságát. A dolgozók bizalmi küldötteik útján számtalan javaslattal járul­tak hozzá a szociális tervek összeállításához. Az üzemi demokratikus fórumok — új tartalmat kapva — megerő- südtek. A szociális tervek el­készítésének bázisaivá váltak. Az ötletek, illetve javasla­tok arra szolgálnak, hogy a szociális célokra szánt össze­get a legfontosabb problé­mák megoldására költsék el. Köztudomású, hogy az V. ötéves tervben először vá­lasztották szét a gazdasági és a szociális beruházások kere­tét. Ezzel megszüntetve az ötletszerűséget; azt az éve­kig dívó helytelen gyakorla­tot, hogy öltözőre, étkezésre, kultúrára, stb, annyit fordí­tottak, amennyi éppen ma­radt. Most öt évre előre megszabják, mennyi pénz áll rendelkezésre az emberek szociális ellátásának javítá­sára. Az eddigi tanulság, hogy az állami szintű szociális gondoskodást egyre megfele­lőbben egészíti ki az üzemi, vállalati erőfeszítések prog­ramozása. A tervezhetőség a korábbinál is több helyi kezdeményezésre serkent. Példa rá a gyermekintéz­mény-hálózat tervezettnél nagyobb arányú bővítése; a munkásszállítás tökéletesí­tése és így tovább. Általában jellemző a ter­vek időarányos teljesítése. Amivel csak azért nem le­het megelégedni, mert meg­lehetősen nagyok az eltéré­sek. Akadnak vállalatok — például a textiliparban —, ahol két év alatt elérték az öt évre kitűzött célt, ami ezeknél kérdésessé teszi a tervezés realitását. A jelek szerint mégis fon­tosságának megfelelő súlyt : kapott a munkavédelem, a vállalati juttatások bővítése, a szakképzés, sőt, az általá­nos iskolai végzettség fog­híjainak pótlása is. Hiányos viszont a tervek többségé­ben a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztése. Mert jóllehet általában igaz, hogy a szakszervezetek ismerik az emberek igényeit, de ezek az igények egy-egy munkahelyi közösségen belül is meglehe­tősen árnyaltak. Sok a cso­portigény, ami szintén lehet jogos, tehát teljesítendő is. Jobb lehetne a kép, ha a gazdasági szervek — a vál­lalattól a minisztériumig — szintén alaposabban - foglal­koznának a szociális tervek­kel, hogy ne szűküljenek számszaki részletekre, hanem elsősorban a célokat jelöljék meg. A politikai célt is. Mert végeredményben ez a terv is eszköz. Eszköze a ma­gasabb életszínvonal, a mi­nőségileg más életmód eléré­sének. Olyan eszköz, amely­nek tárában első helyen a demokratikus módszer áll. Az érdekeltek igényeinek felkeltése, javaslatainak el­várása. Lehetőség szerint teljesítése is és megválaszo­lása akkor is, ha a megvaló­sítás e távoli jövő kérdése. L. M. Szinte a megalakulás óta okoznak megoldhatatlannak tűnő nehézségeket a Körö- sök-völgyi termelőszövetke­zetek szövetségének a körzet északi felét jellemző kedve­zőtlen termőhelyi adottsá­gok. Az ezeken a területeken gazdálkodó tízegynéhány ter­melőszövetkezetben a szö­vetkezeti mozgalom eltelt három évtizede alatt sem si­került a bővített újraterme­lés feltételeit megteremteni. A földek rossz minősége, az örökös vendégként megjele­nő belvizek évről évre vesz­teséget, alaphiányt okoztak ezekben a szövetkezetekben. Helyzetükön kölcsönök, so­rozatos állami támogatások, s egyéb korábbi kezdemé­nyezések sem változtattak gyökeresen. A tsz-szövetség évek óta kutatja-keresi azokat a le­hetőségeket, amelyeken e térség 48 szövetkezeti gaz­dasága önerőből fordíthatna a nehéz körülmények között gazdálkodó kollektívák sor­sán. Hosszas tapasztalatszer­ző munkák, végnélküli vé­leménycserék, próbálkozások után — úgy tűnik — most végre egy igazán., sikert ho­zó, szunnyadó erőket felsza­badító kezdeményezés tanúi lehetünk, amely méltán kelt figyelmet országosan is. Er­ről győződhettek meg mind­azok, akik tegnap, június 14- én délelőtt részt vettek a kamuti művelődési házban azon az ünnepélyes aktuson, amelyen a Körösök Vidéke Tsz Szövetség kilenc jól gaz­dálkodó tsz-e szocialista együttműködési szerződést kötött a térség kilenc, mos­toha körülményekkel küsz­ködő, szövetkezeti gazdasá­gával. Az együttműködési szer­ződések lényegét, tartalmát ismertető dr. Oláh József, a tsz-szövetség titkára elmond­ta, hogy míg a kilenc jó szö­vetkezet 1980-ig összesen 200 millió forint szabad fejlesz­tési alap fölött rendelkezik, addig az általuk patronálan­dó szövetkezetek ugyanebben az időszakban együttesen mindössze kétmillió forintot fordíthatnak fejlesztésre. Eb­ből az egyetlen számadatból is kitűnik, milyen nagy sze­repet szán a szövetség an­nak az együttműködésnek, amelynek során egy-egy jobb közös gazdaság a termelési tapasztalatok átadásával, ve­tőmaggal, gépekkel, szakem­berek közreműködésével és egyéb módon segíti majd fel­zárkózni a lemaradókat, leg­alább a közepes gazdaságok színvonalához. A titkár ismertetőjét köve­tően a szerződések aláírására készülők közül többen fel­szólaltak. Thury György, a kamuti Béke Tsz főagranó- musa, illetve Petrovszki Mi­hály, a kétsopronyi Rákóczi Tsz elnöke azokról a tapasz­talatokról számoltak be, ame­lyeket a méhkeréki, vala­mint a mezőgyáni tsz-ekkel már korábban kialakított kapcsolat során szereztek. Szekeres István, a szarvasi Táncsics Tsz elnöke és Far­kas Miklós, a békéscsabai Május 1. Tsz elnöke arra fi­gyelmeztettek, hogy a segít­séget fogadó gazdaságoknak is rendkívül aktívaknak kell lenniük ebben az együttmű­ködésben, meg kell találni azokat a formákat, amely­ben ezek a tsz-ek is nyújta­ni tudnak valamit partnere­iknek, ez esetben a békés- szentandrási Zalka és a bé­késcsabai Lenin Tsz-éknek. A Szeghalmi Sárréti Tsz elnöke, Lázár Lajos arról szólt, hogy ők a biharugrai- akkal már abban is megálla­podtak: a kapcsolat kialakí­tásában a szövetkezeti párt- szervezetek és szocialista bri­gádok is részt vesznék. E gyakorlat átvételét Balogh János, a megyei pártbizott­ság munkatársa, valamennyi szerződést kötő termelőszö­vetkezetnek figyelmébe aján­lotta. A megye párt-, állami és társadalmi szerveinek közös felelőssége a népgazdaság va­lóban hasznos termelőegysé­gévé tenni valamennyi, ma még gyengén produkáló ter­melőszövetkezetünket, hogy ezzel együtt az ott dolgozók életét is jobbá formálják — mondta dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese felszólalásá­ban, a tsz-szövetség kezde­ményezését méltatva, amely­ről dr. Horváth Gyula, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának jelenlevő képviselője is elismeréssel nyilatkozott. Ezt követően került sor a szerződések alá­írásának ünnepélyes mozza­natára. A már felsoroltakon kívül ekkor írták alá a szo­cialista együttműködési szer­ződést a kondorosi és asar- kadi tsz, a csárdaszállási és a köröstarcsai tsz, a mezőbe- rényi és a dobozi tsz, vala­mint a füzesgyarmati és a zsadányi tsz vezetői. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán hi­vatalában fogadta Wolfgang Rauchfusst, a NDK minisz­tertanácsának elnökhelyette­A népi iparművészet mind­inkább közelít az iparművé­szethez — állapították meg szerdán a Népi Iparművé­szeti Tanács megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból rendezett szakmai ta­nácskozáson, a TIT Kossuth Klubjában. A kétnapos kon­ferencián a művészeti ág leg­jelesebb képviselői tartanak előadásokat a fazekasság, a fafaragás, a hímzés és a szőt­Nehéz aratásra számítanak a mezőgazdák; a szinte ál­landó esőzések nyomán erő­teljesen fejlődik a növény- állomány, viszont az érésben egyhetes késés mutatkozik. Emiatt valószínűleg később kezdődik az aratási fősze­zon, és ha a betakarítás ide­jén is esős lesz az időjárás, akkor ugyancsak igyekezni­ük kell majd a kombájno- soknak. Sok múlik azon, mi­lyen a gépellátás és van-e, illetve az aratási főszezonban lesz-e elegendő alkatrész. A kereskedelem tájékozta­tása szerint a termelők min­den eddiginél jobb ellátásra számíthatnak. Az SZK—6-os kombájnokból jelenleg is tart a kedvezményes vásárlási akció, amelynek során eddig 485 arató-cséplőgép talált vevőre. A raktári készlet továbbra is kedvező, az AG- ROKER-telepeken 440 SZK— 6-öst kínálnak a gazdaságok­nak és további 120 gép az aratási szezonig érkezik a Szovjetunióból. A kedvezmé­sét. A szívélyes légkörű esz­mecserén részt vett Marjai József miniszterelnök-helyet­tes és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete tes-szövés hagyományairól és új irányairól. A szakmai . tanácskozás egyben kezdete a jubileumi eseménysorozatnak. Ennek keretében pénteken a Nép­rajzi Múzeumban kiállítás nyílik, amely a népi iparmű­vészet fejlődésének 25 évét mutatja be, az őszi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron pedig 17 népművészeti szövetkezet művészeinek legszebb alkotá­sait sorakoztatják majd fel. nyes akció népszerű az üze­mek körében: így valószínű­leg az összes arató-cséplő­gép munkába állhat az idei nyáron. Ez azt jelenti, hogy összesen 17 ezer kombájn dolgozik majd a határban, ami a legjobb eredmény lesz a hazai aratás-gépesítés történetében. Általában megnyugtató az alkatrészhelyzet is. Annyi máris bizonyos, hogy közel 300 millió forinttal nagyobb készletből rendelhetnek a gazdaságok alkatrészt, mű­szaki árut és csapágyat, mint az elmúlt évben. Mind­ez azonban nem jelenti, hogy valamennyi alkatrész máris kellő számban meg­található a raktárakban, de júliusban várhatóan keve­sebb alkatrész kerül a hi­ánycikkek listájára, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Az alkatrészellátók jú­lius 3-tól augusztus 12-ig ügyeleti szolgálatot tartanak és reggel 7-től este 7-ig szol­gálják majd ki a gazdaságo­kat. (MTI) K. E. P. Ketten az együttműködési szerződés aláírói közül: Ladnyik Mihály, a kondorosi Egyesült Tsz, illetve dr. Lőrincz Ferenc, a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet elnöke (Fotó: Veress Erzsi) Közös felelősségünk a kedvezőtlen adottságú termelőszövet­kezetek gondjainak megoldása — mondotta dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általános elnökhelyettese Tanácskozás a népi iparművészeiről Háromszázmillió forinttal nagyobb alkatrészkészlet az aratásra

Next

/
Thumbnails
Contents