Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

1978. június 14., szerda o Tizenöt éves a Gyulai Várszínház Az első bemutató 1964-ben Victor Hugó Hernanija. A ké­pen Somogyvári Pál és Szoboszlai Sándor Békés megye Tanácsának döntése szerint 1978. január 1-én önálló színház lett a Gyulai Várszínház, Havasi István igazgatásával. Ez az év nemcsak az önállóság rangját jelenti, de egy tekin­télyes jubileum ünnepét is: a tizenötödik évad kezdetét. 1964. július 11-én este fél 9 órakor az akkori ta­nácselnök, Enyedi G. Sándor nyitotta meg a város régi kulturális hagyományait foly­tató, de mégis merészen új vállalkozását, a Gyulai Vár­színházát. Az új kezdemé­nyezés megálmodója Miszlay István volt, aki 10 éven át művészeti vezetőként valósí­totta meg a színház törté­nelmi feladatát: népek, nem­zetek, országok, tájak talál­kozási pontján példát muta­tott életrevalóságból, társa­dalmi és kulturális emelke­désből, az erők összefogásá­ból. A kultúrákat összékötő híd szerepét töltötte be ez a színház, mindig a népek, nemzetiségek közös sorsá­nak, megbékélésének útját egyengetve. Még a kezdeti időkben meghívásos dráma­pályázatot hirdettek a Mű­velődésügyi Minisztériummal közösen. A pályázat négy új magyar' történelmi drámát eredményezett, amely az utóbbi öt év bemutatóinakis alapja lett. Kialakult a Vár­színház sajátos stílusa: sú­lyos 'mondanivalójú történel­mi drámák színre vitele után olasz, spanyol, majd egyre több magyar klasszi­kus vígjátéki produkció kö­vetkezett. Erénye az is en­nek a színháznak, hogy ilyen hosszú időn át megtalálta és következetesen végigvitte műsorpolitikáját. Tizenöt év­adon át jutott el napjainkig a megszületett ötlettől e ne­mes próbálkozás az országos rangig, hírnévig, amelyet Sze­ged mellett ma már számon tart a színházszerető közön­ség határainkon belül és kí­vül is. A magyar dráma ápo­lásáért, a közönség és az alkotók örömére következe­tesen él és virágzik egyre gazdagabban ez a szép és ko­moly játék a várban. A fel­fedezés örömével ismertünk rá elfeledett alkotók vagy művek ragyogására. Már az első évad történelmi drá­máink műhelyévé avatta a romantikus várudvart. Victor Hugo, Sárközi György, Szig­ligeti Ede, Katona József, Madách Imre, Kós Károly, Keresztury Dezső, Illyés Gyula, s a többi halhatatlan géniusz fantáziája keltette életre Dózsát, Bánk bánt, Csák Mátét, István királyt, Zrínyi Miklóst, magyar, len­gyel és székely fejedelmeket. Thália papjainak, papnői­nek színe-java varázsolt lel­ket à történelemformáló, egymást segítő, ölelő vagy kaszaboló figurákba. Azok, akik eljöttek e vidékre ját­szani vagy rendezni, különös művészi kényszer hatását érezték: a legnagyobb mű­vészetnél is többet kell nyúj­taniuk a komor fenségű, csillagos kupolájú, a múlt örömeit, bűneit lehelő falak között. Olyan színészi - törzs­gárda szerveződött' e feladat köré, amely kezdetben a vi­déki színjátszás javát fogta össze, később pedig a ma­gyar színjátszás legjobbjai­val bővítette a kört. A tör­ténelmi drámák figuráit Szersén Gyula, Iványi Jó­zsef, Szoboszlai Sándor, Si- ménfalvy Sándor keltette életre, de emlékezetes alakí­tásaival volt jelen Somogy­vári Pál, Stafanik Irén, Szir­tes Ádám, Szabó Gyula, Tyll Attüa, Bessenyei Ferenc is. A vígjátéki produkciók sztárjai: Tordy Géza, Pap Éva, Horváth Gyula, Fülöp Zsigmond, Mészáros Ági, Rajz János, a felejthetetlen Dómján Edit és Latinovits Zoltán. Velük együtt sok szí­nész bizonyította már ezen a színpadon tehetségének eddig nem ismert oldalát. Tíz év után új művészi el­képzelés épült a hagyomá­nyokra, tovább éltetve azo­kat. Nemcsak sokszínűbb programmal várták a közön­séget, de ki is léptek a vár­udvarról. A hangversenyek, folklór előadások mellett a vár egyéb adottságait fel­használva stúdióelőadásokat, éjszakai produkciókat ren­deztek 'a lovagteremben, a tavon és a vár mögött is. Sík Ferenc érdemes művész 1973-ban lett a színház mű­vészeti vezetője, s az általa képviselt elképzelés az, hogy a színház hangulata, hatása Gyula egész városát hálózza be hétköznapokon és ünne­peken is. A Várszínház tár­sadalmi vezetőségével öt év­re szóló tervet alkottak. így az elmúlt évadban a magyar irodalom napjainkban talán izgalmasab egyénisége: Her­nádi Gyula és Páskándi Gé­za művei: a Szép magyar tragédia és a Távollévők keltek életre a vár színpa­dán Szinetár Miklós Kossuth- díjas érdemes művész és Valló Péter rendezésében. A vár mögötti téren mutatták be Lászlóffy Csaba: Nappali virrasztás című drámáját. Láttuk a tavi színpadon Ga­rai Gábor: Orfeusz átválto­zásai című művét és az Uni­versitas együttes produkció­ját: Kosztolányi Dezső: A szörny című komédiáját. Ne­mes hagyománya a Várszín­háznak a folklórműsor, ame­lyet tavaly a Bőm Miklós által összeállított Emberöltő című népi játék képviselt. Igazi színházi műhelyt te­remtettek Gyulán a Várszín­ház vezetői, hogy a külön­böző színházi törekvések, in­dulatok és stílusok ütköző­pontjaként segítsék a ma-' gyár színházi élet megújho­dását. 1978-ban a Duna menti népek barátsága, közös tör­ténelme jegyében összeállí­tott műsort látunk. Hűen a Gyulai Nyár születésekor ki­tűzött művészi célnak: a magyar történelmi dráma, a kortárs magyar írók és a kortárs színházművészek kapcsolatának határait tá­gítva keresik a választ a múlt, a jelen és a jövő kér­déseire. Erdélyi, jugoszláviai, csehszlovákiai magyar írók műveit ott élő magyar ren­dezők állítják színpadra most. Június 26-án este, az Erkel Művelődési Központ­ban a Gála ’78 című műsor­ral mutatkoznak be a Vár­színház művészei. Az első bemutató június 30-án este Sárospataki István: Kőmű­ves Kelemenné balladája cí­mű műve lesz a Pozsonyi Állami Szlovák Színház fő­rendezőjének, Rakovszky Ti­bornak rendezésében. Az is­Ronyecz Mária érdemes mű­vész, Bánhidy László, Izsói Vilmos, Tarsoly Elemér, Györgyfalvai Péter, Vándor Éva és Dancsházi Hajnal játsszák. Július 13., a második be­mutató dátuma. Az író, Szé­kely János így vélekedik a Caligula helytartója című drámája előszavában: „Olyan eseményt írtam meg, amely valamikor, pontosan 1932 évvel ezelőtt csakugyan megesett.” Egy korabeli auk­tor (Tacitus) így emlékezik históriájában: „Tibérius alatt nyugalom volt, majd, ami­kor Gaius Ceasar megparan­csolta, hogy képmását a templomban helyezzék el (a zsidók) inkább fegyvert ra­gadtak, ennek a mozgalom­nak a császár halála vetett véget.” Az akkori szíriai helytar­tó: Publius Petronius a nagy történelmi konfliktust habo­zás nélkül magára vállalta. „Helytállt a császárkor mocs­kában és zűrzavarában, méghozzá éppen ott és ép­pen akkor, amikor a legne­hezebb volt, a római biroda­lomban, Caligula idején. Azt akartam, hogy újra éljen és hasson az erkölcsi helytál­lás példájával, fel akartam támasztani őt” — vallja Szé­kely János. A dráma rende­zője a kolozsvári színház Európa-szerte ismert főren­dezője: Harag György lesz. A szereplők közül a romániai Héjjá Sándort, az újvidéki Pataki Kálmánt, s itthonról öze Lajost, Dégi Istvánt em­lítjük elsősorban. Gobby-Fehér Gyula szín­művet írt A budaiak szabad­sága címen az 1300-as évek elején polgári önkormányzat­tal irányított városról, Bu­dáról. A pápa által kiátko­zott harmadik Vencel király és Anjou Károly vetélkedik a gazdag város elfoglalásáért tott kereskedő, Márton mes­ter józan eszével szeretné megmenteni Budát, észhez téríteni lakóit. így beszél: „Kihúzzuk magunkat az ár­nyékból. Királyok buta ár­nyékából. Előbbre nézünk. Abba a világba, amelyben nem lesznek királyok, amely­ben több szabad város, több szabad nép szövetkezik egy­mással.” A szabadságért küzdő hős vagy áruló polgárok megsze­mélyesítői: Tyll Attila, Há­mori Ildikó, Blaskó Péter, Fülöp Zsigmond, Cserényi Béla, Pintér Gyula, Cseres­nyés Rózsa, Csurka László. A rendező a szabadkai színház művészeti vezetője: Szabó István. A bemutató napja: július 22. A hagyományos folklór- műsor ezúttal az 1948-ban megrendezett I. országos néptáncfesztiválra és Rábai Miklósra emlékezik. Az ösz- szeállítás rendezője : Bőm Miklós, zenei vezetője: Vav- rinecz Béla. A bemutató au­gusztus 4-e. Az 1978-as színházi nyár­ban sem csak a vár színpa­dán lesznek bemutatók. A Gróza-parkban ismét felüti táborát az Universitas együt­tes, hogy először július 15-én bemutassa Madách Imre: Civilizátor című vígjátékát, majd a város különböző pontjain Kosztolányi Dezső: A szörny című bábjátékát is Katona Imre rendezésében. kerülő nemzetközi gyermek­év jegyében a legifjabb kö­zönség is megtalálja szóra­kozását Gyulán, már ezen a nyáron. A Vérfürdőben He­gedűs Géza: Fehérlófia című mesejátékát Nagy András László rendezi a Békés me­gyei Jókai Színház művé­szeinek közreműködésével. Sólyom Katalin színművész gyermekekhez szóló műsorá­val szerepel, Kemény Henrik bábművész pedig kedves fi­guráit hozza el Gyulára. A nálunk élő nemzetiségi­ek kultúráját anyanyelven előadott irodalmi műsorok képviselik majd. A szlovák irodalom értékes alkotásait» mutatja be a lovagteremben július 5-én négy szlovák mű­vész. A román nemzetiségű­ek július 10-én egyfelvoná- sos komédiát, a szerb-hor- vátok pedig július 26-án mo­nodrámát látnak ugyanitt. Az ez évi érdekességek kö­zött fontos helyet foglal el a nagy magyar történelmi filmeket bemutató sorozat a gyulai szabadtéri színpadon. Több mint tíz kitűnő magyar történelmi filmet lát majd a közönség, köztük olyan új alkotásokat is, mint a Sára Sándor rendezte „80 huszár”, és a Sík Ferenc irányításá­val forgatott „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című mű­veket. Június 22. és 25. kö­zött a vár előtti téren nép- művészeti vásár is lesz, ahol cserepesek, kosarasok, szű­csök árui között válogatha­tunk. Egy szép kiadvánnyal is találkozhatunk a színházi ju­bileumon: Szántó Judit szer­kesztésében összefoglaló mű jelenik meg a Gyulai Vár­színház tizenöt évének tör­ténetéről. Mint eddig minden .évben, most is gazdag programot kí­nál a Gyulai Nyár az ide­látogatóknak. Július 9—15- ig az eszperantó nyári egye­tem hallgatói tizenhatodik alkalommal találkoznak az alföldi kisvárosban. Július 9-én, vasárnap dr. Takács Lőrinc, a városi tanács el­nöke köszönti a résztvevőket, akik ebben az évben az esz­perantó nyelvtanárok peda­gógiai továbbképző tanfo­lyamának hallgatóival is so­kasodtak. Ifjúsági és peda­gógus művésztelep, fotós al­kotótelep, könnyűzenei hang­versenyek, sportversenyek, tárlatok, Mladonyiczky Béla és Takács Győző szabadtéri kiállítása, jelmez- és díszlet­terv-bemutató várja a Gyu­lára érkezőket. (x) két legtermékenyebb és leg- mert ballada cselekményét A tanács fejének megválasz- A jövő évben megrendezésre Páskándi Géza tragikomikus bohózata az 1977-es évadból; a Távollévők. Az ostromlott várba megérkezett a Szultán (Huszár László) Jelenet a tavaly bemutatott Magyar Passióból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents