Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

NÉPÚJSÁG 1978. június 14., szerda Zsúfoltak a szociális otthonok, kevés az öregek napközije II szociális ellátás javításáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Együtt az utakon A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága június 13-án tartotta ülését Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. A testület megvitatta és el­fogadta Jakab Mihály osz­tályvezető írásos előterjesz­tését a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osz­tály munkájáról. Megállapí­totta, hogy az osztály sze­mélyzeti munkája az elmúlt időszakban fejlődött, terv­szerűbbé. céltudatosabbá vált, ami elősegítette a ká­derpolitikai elvek megvaló­sulását. Felhívta azonban a figyelmet: szükséges erősíte­ni a kapcsolatot a községi tanácsokkal, a tanácsi vál­lalatokkal és intézmények­kel, valamint a szövetkezetek területi szövetségeivel. A továbbiakban a szociális ellátás helyzetéről és a fej­lesztés feladatairól dr. Sar- nyai Ferenc egészségügyi osztályvezető tett jelentést. Arról adott számot, hogy megyénkben miként tudjuk biztosítani az egészségügyi, szociális gondoskodást, az anyagi támogatást azoknak a felnőtt korú embereknek, akik egészségi állapotuk miatt saját ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Kitűnt, hogy a támogatásra, gondos­kodásra szorulók többsége idős korú; 60 éven felüli. Éppen ezért az adott lehe­tőségeken belül az ellátás mértéke és minősítése függ a helyi tanácsok és intézmé­nyek tevékenységétől, odafi­gyelésétől. Helytelen szemlé­letre utal — állapította meg a testület —, ha a segélye­zésre fordítható összegből takarékoskodnak a tanácsok. Ebből ne legyen év végi pénzmaradvány — mint ahogy az elmúlt évben is történt. Dicséretes Békéscsa­ba, Orosháza városok intéz­kedése. melyek a maximális összeget meghaladó pénzt utaltak ki méltányosságból az arra nagyon rászorulóknak. Természetesen nem csu­pán a pénz mennyisége mé­ri a gondozás erejét. Hiszen az öregek napközi otthona, a családi gondozást nélkülöző kedvezőtlen szociális hely­zetben élő idős korú, mun­kaképtelen vagy csökkent munkaképességű személyek nappali gondozását biztosít­ja. Megyénkben 35 ilyen otthon működik. Lehetne több is, ha lenne épület, ugyanis általában ott létesítenek öregek napközi otthonát, ahol erre alkalmas épületet találnak, és nem a helyi igényeknek megfelelő­en. Kevés kivétellel azonban a berendezések korszerűek, az igényeket kielégítik. Kul­turális ellátottságuk és a szolgáltatás megfelelő. Fel­adat: további öregek napkö­zi otthona létrehozása; a napi többszöri étkeztetés mint szolgáltatás, valamint a vasár- és ünnepnapi nyit­va tartás növelése és he­lyenként az otthonok jobb kihasználtságának biztosítá­sa. Szinte hasonló gondok je­lentkeznek a szociális ottho­nok esetében is. A jelentés arról adott számot, hogy az otthonok zsúfoltak. Míg éven­ként az elhelyezést igénylők száma 400—450 között van, ugyanakkor csupán 180—190 embert tudnak elhelyezni. Az átlagos várakozási idő leg­alább két esztendő. Tovább nehezíti a szociális otthoni ellátást az otthonok egy részének elavult állaga. Ez év elején a békési szociá­lis otthon 30 ágyat magába foglaló épületeit életveszé­lyessé nyilvánítása miatt ki kellett üríteni. De rekonst­rukcióra szorul a füzesgyar­mati, az okányi, a vésztői, a körösladányi, a mezőkovács­házi. a magyarbánhegyesi, a békéscsabai „A” szociális otthon. Az orosházi szociális otthon pedig szanálásra szo­rul. mivel még rekonstruk­cióval sem fejleszthető to­vább. Nincs az otthonokban házaspárt szoba. Csupán Nagyszénáson. A felsoroltak igaz. hogy megyei gondok, ám az Egészségügyi Minisztérium, a szaktárcák odafigyelése, anyagi segítsége sokat je­lenthetne ezek megoldásá­ban. A rossz épületi adottsá­gok ellenére azonban a gondozási munka jónak ér­tékelhető, bár egyes helye­ken az ott dolgozók viselke­dése az idős emberekkel szemben kifogásolható. Mindezeken kívül megyénk­ben is egyre több az anyagi segítséget nem igénylő, de mégis gondozásra szoruló öregek száma, akik önma­guk ellátásához megfelelő jö­vedelemmel rendelkeznek. Ezért indokoltnak látszik, el­sősorban Békéscsabán, a 32 lakásos nyugdíjasok házának felépítése. Ennek lehetőségét feltétlenül meg kell vizsgál­ni — mondotta ki a testü­let. Végül is a megyei tanács végrehajtó bizottsága a fel­szólalásokkal és javaslatok­kal együtt a szociális ellátás helyzete és a fejlesztési fel­adatokról készített jelentést elfogadta. Felhívta az egész­ségügyi és munkaügyi osz­tály figyelmét, hogy a csök­kent munkaképességűek munkalehetőségének biztosí­tása érdekében vizsgálja meg egy szociális foglalkoz­tató munkahely létrehozásá­nak lehetőségét Békéscsabán és Orosházán. Ezt követően a testület el­fogadta Borbély István osz­tályvezető-helyettes előter­jesztését a magánkisipar sze­repéről (erre lapunk későb­bi számában visszatérünk), majd jóváhagyta Krajcsovics Jánosnak, a megyei testne­velési és sporthivatal elnö­kének az OTSH Békés me­gyében lefolytatott felügye­leti vizsgálat figyelembevé­telével előterjesztett feladat­tervét. Végül bejelentéseket vett tudomásul, és személyi ügyekben döntött. A közelmúltban pénztáros­versenyt rendezett a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ, a szövet­kezet 21-es ABC-áruházá- ban, Sarkadon. A versenyen részt vett az élelmiszerbol­tok és az áruház nyolc pénz­tárosa. A tíz kosárban levő, kosaranként tíztételes be­ütést, az összeg elszámolását és a pénz visszaadását átla­gosan 3 perc 42 másodperc Diplomaátadé ünnepély Szarvasén A szarvasi óvónőképző in­tézet 1978. június 17-én, szombaton délelőtt "10 óra­kor ünnepi intézeti tanács­ülés keretében rendezi meg diplomaátadó ünnepélyét a Vajda Péter Művelődési Köz­pontban. E jelentős esemény alkal­mából az intézmény igazga­tója, Bencsik Endre mond ünnepi beszédet és adja át a sikerrel államvizsgázott óvó­nőknek diplomájukat. Az új diplomások búcsúbeszéde után az ünnepség kedves színfoltja lesz, hogy a kis óvodások is köszöntik volt óvó nénijeiket. Az ünnepsé­gen sor kerül az Intézeti Em­lékérem átadására is, majd az új diplomások Kórusa lép fel, mintegy búcsúelőadást tartva. A levelező tagozat hallga­tóinak, hasonló ünnepélyes keretek között, június 24-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel tartják a diploma­átadó ünnepélyt. II Volán Híradó Írja A Volán Híradó legutóbbi száma is gazdag tartalommal jelent meg. Első helyen közli Tapolcai Kálmánnak, a Vo­lán Tröszt vezérigazgatójá­nak a vállalathoz címzett le­velét, amelyben elismerését fejezi ki a múlt évi munka- védelmi versenyben elért 3. helyezésért, amellyel 20 ezer forint pénzjutalom is járt. A szocialista brigádok közül ez­úttal a dr. Weil Emil brigá­dot mutatja be, amelynek vezetője Marjai János, aki a közelmúltban a szovjet szak- szervezetek által alapított „Szocialista munkaverseny 1977. évi győztese” kitünte­tésben részesült. A brigád eredményei is jelentősek, a jó kollektívák közé tartoz­nak. A lap beszámol a da­rabáru-járatosok egy napjá­ról, tudósítást közöl a KISZ-küldöttértekezletről, amelyen a fiatalok adtak számot tevékenységükről. Az orosházi üzemegység­nél járt vendégségben a lap, s fényképekkel illusztrált cikkben számolt be a nem­rég új telephelyre költözött üzemegység munkájáról. Az írásból megtudjuk, hogy Orosházán működik a válla­lat legkorábban létrehozott szolgálati helye, 1950-ben négy tehergépkocsival jött létre az akkori Teherfuvaro­zási NV helyi részlege. Ma ■már az üzemegység több tu­catnyi teherjárműve évente 1,3 millió tonna árut mozgat meg, mintegy 300 járaton napi 14—15 ezer utast szál­lít. A csaknem másfél évvel ezelőtt átadott új telepely végre korszerű követelmé­nyeket teremt a dolgozók­nak. • alatt végezték el, a pénztár­gép üzembe állítási idejével együtt. À legjobb pénztáros Táth Jánosné, a 21-es ABC-áru- ház dolgozója lett. Második helyezést Széplaki Etelka, az 1-es számú önkiszolgáló bolt, harmadik helyezést pedig Tóth Sándorné, ugyancsak az ABC-áruház pénztárosa ért el. O i megy végbe az em­berben, amikor — végre! — a volán mögé ülhet? Pontosabban: amikor még, mondhatni kezdő gépkocsivezető. és újdonság számára, hogy saját belátása, tetszése sze­rint autót vezet, többnyire a saját kocsiját, s valamifé­leképpen az elé táruló út­szakasznak is birtokosa. Pszichológusok számára sem könnyű kérdések ezek. Köznapi módon tesszük szó­vá ismételten a kérdést, tudván, hogy Magyarorszá­gon még jó ideig különös fontosságú. Vajon miért? Mert a gépkocsik száma ugyan már egy ideje meg­lehetősen gyors ütemben nő, de még messze vagyunk akárcsak a viszonylagos „telítettségtől” is. Hogy megközelítőleg már min­den negyedik családban van autó, még a beszerzési lehetőségek növekedése esetén is azt jelzi, hogy huzamos ideig folyamato­san eléggé nagy lesz az új gépkocsivezetők száma és aránya. Nem így a már ré­gen motorizált országokban, ahol gyakorlatilag már csak a felnövekvő nemzedé­kek tagjaiból rekrutálódik az új autósok csapata, és arányuk is csekély az összes autósok tengerében. Ráadá­sul a szóban forgó orszá­gokban nagy számú az évti­zedek óta autót vezetők tá­bora, ami minden bizonnyal egyik lényeges eleme az autózás kulturáltságának, ha úgy tetszik kifinomultsá­gának. De hadd tegyük nyomban hozzá: az elmondottak ko­rántsem jelentik azt, hogy minden régi autós megbíz­ható, jó gépkocsivezető, és minden új megbízhatatlan, vagy éppen agresszív. Erről szó sincs. De az bizonyos,- hogy az autóvezetés magas fokú képességének és jó erkölcsének teljes elsajátí­tása általában hosszabb gyakorlat eredménye, s az ország általános közlekedé­si-autózási kulturáltságá­nak is függvénye. Nem kö­zömbös tehát, hogy egyen­ként és együttesen mióta autózunk. Ám bizonyára egyéb er­kölcsi, etikai tulajdonsá­gok, az emberi „vérmérsék­let”, és nem utolsósorban a társadalmi együttélés szá­mos más jellemzője is befo­lyásolja egy-egy ország autózásának felismerhető, és szűkebb-szélesebb kör­ben jól ismert szokásait. Miután pedig a mi autó­saink is mind sűrűbben utaznak négy keréken kül­földre, kezd szóbeszéd tár­gya lenni egy és más ta­pasztalatuk. A kontinens legnépesebb autós nemzeteiről, a né­metről és a franciáról aránylag kevés véleményt hallani, amit mégis, az több­nyire a németek javára és Állategészségügyről Végegyháza község ál­lategészségügyét járvány­mentesség jellemzi — hang­zott el kedden a község tanácsülésén. Mint megál­lapították, a járványmen­tességet több éve, az elren­delt vakcinázás, a nagyüze­mi telepek járványvédelme és az állattartók körében végzett felvilágosító munka eredményezte. Az idén sem volt járványügyi zárlat, forgalomkorlátozás. A KÖ­JÁL járási főorvosa és a já­rási főállatorvos a vágóhí­don végzett vizsgálatai so­rán hiányosságot nem ta­pasztalt, ugyanakkor irány­elveket adtak a vágóhíd to­vábbi eredményes működé­séhez. Az Állategészségügyi In­tézet csaknem 300 vérvizs­a franciák kárára szól. Az utóbbiakat ugyanis sokan rossz vezetőnek tartják, s noha az ilyen mértékű ál­talánosítás mindenképpen túlzott, a baleseti statiszti­ka gyakran igazolni lát­szott az állítást. Érdekesebb alighanem az olasz autósok­ról kialakult vélemény, mi­szerint eléggé rámenős ve­zetők, mégis biztos kézzel fogják a kormánykereket és nehéz helyzetekben is urai maradnak a kocsinak. Egy­szóval: megbízható, jó autó­sok. Személyes tapaszta­latai alapján e sorok írója is kész csatlakozni ehhez a véleményhez, annak hang- súlyozásával, hogy ,a megál­lapításnak semmi esetre sem szabad túlzott jelentő­séget tulajdonítani. Megszívlelendőbb talán az angol autósok „karaktere”, azaz, amit a szigetország autós-szokásairól gyakorta hallani. Egyrészt, mert er­ről csakugyan mindenki meggyőződhet, aki London­ban akár csak néhány órát is vezet, másrészt, mert fö­löttébb vonzó tapasztalat. Róluk ugyanis bízvást el­mondható, hogy igen nyu­godtan. kiegyensúlyozottan vezetnek, s ha valaki még­is lathi valóan siet, készsé­gesen/ hagyják előzni, tud- vány hogy biztosan sürgős dolga van. Aligha bebeszé- lés tehát, ha valaki a nagy- britanniai gépkocsizást fi­gyelve az angol ember is­mert tolarenciáját véli fel­fedezni az autóutakon és a brit városi forgalomban is. Márpedig ha valahol, akkor a mai, mind zsúfoltabb, lá­zasabb autóközlekedésben elsőrendű szerepe van en­nek a mások iránt figyel­mes, egyszersmind megér­tő és türelmes magatartás­nak. Mondhatnánk, egy autóvezetési „kódex”-nek ez lehetne az első számú törvénye, parancsa. ! I nndékosan kerültük I a témával kapcsolat­I ban mindig előkerülő hazai baleseti adatokat. Nem mintha nem lennének pro és kontra figyelmezte- tőek, hanem mert vélemé­nyünk szerint autózásunk már jelzett fejlődési szaka­szában nem a -számszerű változásokból kell elsősor­ban kiindulni. Az azonban, hogy a statisztika szerint — nemzetközi összehasonlítás­ban is — föltűnően nagy a halálos végű balesetek szá­ma, mindenképpen figyel­meztető. Röviden szólva: a hazai autózás fejlődésének számos kedvező jelét, szo­kásaink jó irányú változá­sát számon tartva is, ez az adat még meglevő és egyre újratermelődő súlyos hi­bákra hívja föl a figyelmet. A még tapasztalható kö­zömbösségre, türelmetlen­ségre, durvaságra, sőt em­bertelenségre. Gondoljuk hát meg újra és újra, ho­gyan élünk együtt, emberek — az utakon. — Végegyházán gálatot tartott. A munka el­látásához szükséges gyógy­szerek mindvégig rendelke­zésre álltak. A termelőszövetkezet ser­téstelepén 320 kocát és a szaporulatát tartják. A te­lepen az állathigiénia sokat javult, amit mi sem bizo­nyít jobban mint az a tény; hogy az év első öt hónap­jában malacelhullás mind­össze 5—7 százalékos volt. A szarvasmarha-telepen is csökkenőben van az elhullá­sok száma. Az egyéni állat­tartók állománya csaknem 10 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben. A háztájikban a legtöbb meg­betegedés a választás után fordult elő, amelynek okait a takarmányozásban kell keresni. Fiatalok fóruma a békéscsabai KlSZ-táborban Több mint száz kezdő és gyakorló ifjúsági klubve­zető tanul ezekben a na­pokban a békéscsabai KISZ-táborban. A megyei klubtanács és a Megyei Művelődési Központ tan­folyama segítséget szeretne nyújtani a klubmozgalom színesítéséhez, a fiatalok együttes szórakozásának, nevelésének klubos formá­jú megszervezéséhez. A tar­talmas, jó hangulatú to­vábbképzés egyik fontos programja volt a tegnap délelőtti fórum az ifjúsági klubok munkájáról. A fia­talok kérdéseire meghívott vendégek válaszolták:- Har- sányi László, a KISZ KB munkatársa, Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára, Irházi La­jos, az MSZMP városi bi­zottságának osztályvezető­je, Cs. Tóth János, a KISZ MB, Földeák Pál, a Nép­művelési Intézet, Homola Csabáné, az SZMT, Kiszely Pál, a KISZÖV, Dobroczky Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi . osztálya, Dombi Béláné, a MEDOSZ. Pletner Lajos, a tsz-szövet- ség és Csürke Katalin, a Megyei Művelődési Köz­pont munkatársa. A vitave­zető Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazga­tója a délelőtt külön eré­nyének tartotta, hogy nem­csak az ifjúsági klubokról volt szó, hanem más, az if­júságot érintő gondokról is. Néhány kérdés és válasz a legérdekesebbek közül : a klubok és a KlSZ-szerveze- tek kapcsolatáról beszél­getve a válaszadók fontos­nak tartották a jó viszony fejlesztését, azt, hogy a klubok ismerjék a KISZ- akcióprogramokat, építsék be azokat saját munkájuk­ba is. A szövetkezetek, ál­lami gazdaságok szociális, kulturális alapjainak fel- használásáról, a művelődési bizottságok tagjainak elmé­leti felkészítéséről is több­ször érdeklődtek a fiata­lok. Megtudtuk, hogy pél­dául a MEDOSZ a jövő év elején kéthetes tanfolyamot szervez a közművelődési bizottságoknak Szegeden. A vendégek beszéltek a klub­vezetők fórumán egy év­vel ezelőtt felvetett prob­lémákról, amelyek közül még ma is élő, hogy az Expressz Utazási Iroda és az egyes klubok jó kapcso­lata kívánni valót hagy ma­ga után. A fiatalok érdeké­ben szorosabb együttmű­ködésre kérték a különböző szintű klubtanácsokat és KISZ-szervezeteket. Szó esett a Megyei Mű­velődési Központ klub­módszertani kiadványáról, a Békési Klubéletről, a Népművelési Intézet elmé­leti, módszertani segítségé­ről, a klubokban kialakuló közösségek jellemzőiről, a klubok anyagi támogatá­sáról, a fiatalok közéletisé- géről. Élénken érdeklődtek a klubosok megyénk kultu­rális életéről és annak jövő­jéről, a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeiről, a KISZ KB akcióterveiről — itt hallottuk örömmel, hogy az Edzett Ifjúsághoz ha­sonló nagyszabású kultu­rális akción gondolkoznak —, a2 ifjúsági szervezet, a KIßZ hatásköréről és dön­tési jogairól. A délelőtti fórumot dél­után újabb előadások követ­ték, majd a klubvezetők ki­rándultak a szabadkígyósi kastélyparkba. B. Zs. Képünkön a három győztes, középen Táth Jánosné —r. Pénztárosverseny Sarkadon Balog János

Next

/
Thumbnails
Contents