Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. JÚNIUS 14., SZERDA Ára: 80 fillér XXXm. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Új lehetőségek a gabonák gombabetegségei elleni védekezésben Megyénk szakembereinek tanácskozása Mezőkovácsházán A kísérleti parcellákon a szakemberek megtekintették a különféle vegyszerek hatását a szár, a tő, a levél és a kalász gombabetegségei ellen Fotó: Veress Erzsi A Fővárosi Művelődési Házban június 7-én nyitották meg a hagyományos nyári népművészeti kiállításokat. A több hónapon át megtekinthető kiállításokon Heves megye népművészetével, ifj. Fazekas Lajos nádudvari fekete-kerámiáival és különböző népi bútorokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A képen: Festett népi bútorok az emeleti kiállítóteremben (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) Javult a minisztérium és a tanácsok kapcsolata Könnyűipari és szolgáltatási tájértekezlet Gyulán Az elmúlt húsz esztendő nagy fejlődést hozott a mezőgazdaságban is. A termésátlagok lényegesen emelkedtek, részben új, nagy termőképességű fajták kinemesí- tésével, részben pedig új agrotechnikai eljárások bevezetésével. A termésátlagok növekedésével párhuzamosan azonban éppen ez alatt a húsz év alatt mindinkább elterjedtek a gabonafélék egyes gombabetegségei, amelyek ugyan azelőtt sem voltak ismeretlenek, de kártételük legtöbb esetben nem kívánt különösebb intézkedéseket. A gabona szár, tő, levél és kalász gombabetegségei különösen az utóbbi tíz évben már olyan méreteket öltöttek, hogy az ellenük való védekezés módszereinek kidolgozásával komolyan kellett foglalkozni. Erről, s a legújabb védekezési eljárásokról tanácskoztak tegnap, kedden délelőtt megyénk közös gazdaságainak szakemberei Mezőkovácsházán. Az első napirendi pont keretében dr. Eleki János, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz főagronómusa „A gabonatermesztés technológiájának üzemi tapasztalatai, különös tekintettel a növényvédelmi eljárásokra” címmel tartott előadást. A téma időszerűségét az is indokolta, hogy a nagyüzemek termelési értékének egyha- toda a gabonatermesztésből Származik. Megyénkben a megváltozott termesztési technológia után mintegy 120 ezer hektáron állandósult a kenyérgabona vetésterülete, ugyanakkor a termésátlagok is dinamikusan növekedtek. A Békés megyei gazdaságok az elmúlt évben átlagosan 46,9 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. Az intenzív fajták meghonosodása maga után vonta a fokozottabb növényvédelmet is. A búzatermesztés helyi tapasztalatairól szólva elmondotta az előadó, hogy a mezőkovácsházi közös gazdaság az idén 1300 hektáron termeszt kenyérgabonát, ebből 800 hektáron nemesített vetőmagot állítanak elő. A termelőszövetkezet minden esztendőben hektáronként átlagosan mintegy 1500 forintot költ a növényvédelemre, de a búzára fordított költségék nem érik el a hektáronkénti 500 forintot. Dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás igazgatója a gabonatermesztés megyei tapasztalatait értékelte. Mint mondotta, a növényvédelem már a vetőmag csá- vázásánál kezdődik. A növény későbbi fejlődésében a terméshozamban nagy szerepet kapnak az időben kijuttatott vegyszerek. Sajnos, nincs elégendő növényvédő szer, olykor nehéz még importból is kielégíteni az egyre fokozódó igényeket. Az amerikai Rohm and Haas cég bécsi irodájának képviselője, Vilmos Kertai „A gabonatermesztés helyzete Nyugat-Európa közép- és nagyüzemeiben” címmel tartott értékes előadást. Elismeréssel szólt a magyar gazdaságok terméseredményeiről. Hazánkban a búza termésátlaga az utóbbi években magasabb az európai átlagnál, ugyanakkor megelőzzük Nyugat-Európa nagy gabonatermesztő országait is. Az előadó részletesen elemezte a gabonák kártevőit, s azt, hogy milyen módszerekkel lehet hathatósan védekezni ellenük. Ismertette az új vegyszeres eljárásokat, az elért eredményeket. Ezt követően a tanácskozáson részt vevő szakemberek megtekintették a kísérleti parcellákat, a gyakorlatban ismerkedtek meg az új termesztési eljárásokkal. A gyakorlati bemutató után a látottakat vitatták meg és értékelték a Megfelelően fejlődött a ruhaipari vállalatok üzem- egészségügye az elmúlt két és fél évben — állapították meg a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete szervezésében rendezett keddi tanácskozáson, amelyen részt vett Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is. A ruhaiparban dolgozók 85 százaléka nő, ezért különösen fontos az ágazat vállalatainál az üzemegészségügy fejlesztése, az élet- és munkakörülmények fokozott javítása. A tanácskozáson elhangzott beszámoló szerint a vállalati erőfeszítések nyomán jó az iparág üzemeiben az üzemorvosi ellátás. A nagyvállalatoknál jól felszerelt, korszerű rendelők működnek. A dolgozók 80 százaléka részesül rendszeres üzemorvosi ellá-, tásban. Az utóbbi időben szemészettel, nőgyógyászattal és rendszeres hallás- vizsgálattal bővült az orvosi ellátás. Ez azonban jelenleg csak a vállalati közSzolidaritási képkiállítás Több mint 80 magyar festőművész — közöttük Bar- csay Ernő, Hincz Gyula és Kádár György — egy-egy alkotásából nagyszabású, árusítással egybekötött szolidaritási kiállítás nyílik június 15-én, a Képcsarnok Vörösmarty téri Csontváry- termében — jelentették be kedden, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Művészeti Alap közös sajtótájékoztatóján. A kiállításon látható festményeket a művészek — a Magyar Szolidaritási Bizottság felhívása alapján — az apartheid elleni nemzetközi harc éve alkalmából ajánlották fel a mozgalom erkölcsi és anyagi támogatására. A kiállításra kerülő műveiket a helyszínen, a későbbiek során pedig a Képcsarnok Vállalat üzleteiben kínálják megvételre. A festmények eladásából származó összeget a Magyar Szolidaritási Bizottság számlájára fizetik be, s az akciót a tervek szerint a jövőben a képzőművészet más ágaira is kiterjesztik. A kiállítás szervezői nevében Deák Lívia, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökhelyettese egyebek között elmondotta : a bizottság széles körű szervező munkája nyomán egész népünk aktívan támogatja a hazájuk felszabadításáért küzdő népeket, alig fél évtized alatt csaknem 100 millió forint gyűlt össze erre a célra: ebből a bizottság számos ország felszabadító mozgalmának képviselőit támogatta gyógyszerküldeményekkel, magyarországi gyógykezeléssel és tanulmányi ösztöndíjakkal. A nemzetközi méretű összefogás jelentőségét megértve a mozgalomhoz most — az apartheid elleni nemzetközi harc jegyében — festőművészeink is csatlakozlak. pontokra jellemző, a vidéki telephelyek üzemorvosi ellátására még lényegesen kevesebb gondot fordítanak. A feladat most az, hogy a jövőben az üzemorvosi ellátásra fordítható összegből a telephelyek is arányosan részesüljenek. Megoldásra vár: a ruhaiparban a munkások 30 százaléka egészségügyi okok miatt kevésbé tud eleget tenni a szalag diktálta erősebb munkatempónak, de mindössze tíz százalékukat tudják könnyebb beosztásban foglalkoztatni. Ennek következménye: amíg országos átlagban a táppénzen levő dolgozók aránya 6,1 százalék, addig a ruhaiparban ez megközelíti a 8 százalékot. Az arány csökkentésére a csökkent munkaképességű dolgozók munkaerejének hasznosítására megfelelő munkakörök, üzemrészek kialakítását szorgalmazza a szakszervezet. Tegnap, június 13-án tartották meg Gyulán Bács- Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye, valamint Szeged megyei jogú város tanácselnök-helyetteseinek és ipari osztályvezetőinek értekezletét a Könnyűipari Minisztérium és a tanácsok kapcsolatáról, a fogyasztói szolgáltatások helyzetéről, feladatairól. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnök- helyettese üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Szabó Károlyt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőjét, dr. Maróti Jánost, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetőjét, Szilas Pált, az Országos Tervhivatal szolgáltatásfejlesztési bizottságának titkárát, a KIOSZ képviselőjét. Az első napirénd írásos anyagához dr. Dankó János, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően a hozzászólók részletesen elemezték a minisztérium és a megyei tanácsok kapcsolatát, közös tennivalóit, a kis- és középüzemek fejlesztésének lehetőségeit, az anyavállalatok és a gyáregységek munkájának az összehangolását. Szó volt az árhatósági munkáról, az A sorkatonai szolgálat letöltésének erkölcsi, társadalmi elismeréseként — néphadseregünk fennállása óta első ízben — nyilvános ünnepségen búcsúztatták a leszerelő sorkatonákat kedden, Zalaegerszegen. Az ünnepségen megjelent Mórocz Lajos vezérőrnagy, w seregtestpa- rancsnok. Ott voltak a megye, a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi szervek, az üzemek, vállalatok, szocialista brigádok képviselői és a leszerelők hozzátartozói. Az ünnepségre érkezőket térzene fogadta. A ünnepség a honvédelmi miniszter díszparancsának felolvasásával kezdődött, majd Stadler János vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettes búcsúzott a leszerelő sorkatonáktól. Beszédében hangoztatta: „A leszerelő katonák becsülettel eleget tettek a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányában foglalt kötelezettségnek, megtartották, amit a katonai esküben vállaltak, hűséges katonái voltak a fegyveres erőknek, elsajátították a haza fegyveres védelméhez elengedhetetlen tudnivalókat, mesteri kezelőivé váltak üzemszervezésről, az információk átadásának módszereiről. Termékeny vita alakult ki a szolgáltatásokról. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az utóbbi években lényeges előrelépés történt ezen a területen, hiszen ebben az évben már országosan 20 milliárd forint értékű szolgáltatást teljesítenek a több mint 20 ezer üzemben, és a kisiparosok száma is meghaladja a 60 ezret. Ennek ellenére sok még a gond. Többek között nem használják ki megfelelően a meglevő anyagi, műszaki lehetőségeket. Sok a bürokratikus vonás a szolgáltató vállalatoknál, szövetkezeteknél, a szervezeti formák pedig korszerűsítésre szorulnak. Úgy foglaltak állást a résztvevők, hogy a tanácsoknak a jövőben még nagyobb szerepük lesz a szolgáltatások fejlesztésében. Éppen ezért fokozottan ellenőrizni kell az állami és egyéb támogatások felhasználását, számoltassák be a testületek a szolgáltató vállalatokat tevékenységükről, szorgalmazzák a nyugdíjasok és a mellékfoglalkozásban szolgáltatásokat végzők munkába állítását, a kisiparosok adóztatását, kedvezményeit. fegyvereiknék, a korszerű harci technikai eszközöknek. A leszerelő katonák nevében Tóth Zoltán őrmester, háromszoros kiváló katona köszönt el bajtársaitól, elöljáróitól, a csapatzászlótól és a város lakosságától, azok nevében pedig, akik tovább maradtak, Kiss László őrvezető ígérte meg : a leszere- lőkhöz hasonlóan teljesítik sorkatonai kötelezettségüket. A leszerelő katonákat köszöntötte S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Mint mondotta, a társadalom, a munkahely, a család várja, hogy a leszerelők bekapcsolódjanak a termelő- munkába, visszatérjenek a családhoz, és részt vegyenek a társadalmi életben, munkahelyükön álljanak majd azok mellé, akik a fegyelmezettebb, jobb minőségű munkát akarják. Hazatérve szőkébb környezetükbe, érett, katonaviselt férfiként találja meg mindazt, amire vágynak: a kiegyensúlyozott és mind teljesebb életet. A katonai pompával megrendezett leszerelési ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. megjelentek. — szekeres — Tanácskozás a ruhaipari vállalatok iizem egészségiig véről Leszerelő katonák ünnepélyes búcsúztatása
