Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXX11I. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II tervezettnél több lakás Békés megyében az V. öt­éves terv időszakában a program szerint mintegy 15 ezer lakás épül fel. Az el­múlt két esztendőben gomba módjára szaporodtak a vá­rosokban, a községekben az új házak. Mi a helyzet nap­jainkban, a tervidőszak kö­zépső évében? Az elmúlt két esztendő­ben a megyében a tervezett­hez viszonyítva 1002 lakás­sal több készült el, vagyis 7370 új otthonba költöztek be a lakók. Ennek ellenére néhány területen lemaradás tapasztalható. A tanácsi cél­csoportos lakásoknak idő­arányosan 75,2 százaléka ké­szült el. A lemaradásnak több oka van. Magyarázható azzal, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat poligonüzemének rekonst­rukciója elhúzódott, több épület módosítására, átter­vezésére . került sor, s nem utolsósorban az elmúlt év végén 164 lakás készültségi állapota nem tette lehetővé a használatbavételi engedély kiadását. Az OTP társasház lakások­ból a tervezettnek közel a kétszerese valósult meg, va­gyis eddig 1910 lakást adtak át. A többletlakások építését nagyban segítette a jó terü­let-előkészítés, a munkák koordinálása. Lakásszövet­kezeti keretek között meg­valósuló otthonok megyei szinten a tervezettnek meg­felelően épülnek, némi le­maradás tapasztalható Bé­késcsabán, Gyomán, Mező- kovácsházán, Dombegyhá­zán és Medgyesegyházán. A lemaradás legfőbb oka a ki­vitelezői kapacitás hiánya, de nem mellékes tényező a terület-előkészítés hiányossá­ga sem. Ebben az évben — várha­tóan — a tervezetthez képest mintegy 800 lakással több készül el a megyénkben. En­nek ellenére már most lát­szik, hogy Szarvas organizá­ciós gondok miatt tervét nem tudja megvalósítani, 60 lakás átadása 1980-ra húzó­dik át. Békés város időará­nyosan lemaradt a tervétől, de lakásépítési célkitűzését 1979-re teljesíti. A megye- székhelyen az év végére megvalósul az V. ötéves tervi lakásépítési program, míg Orosházán és Gyulán ütemterv szerint készülnek a lakások. A tervidőszakra jellemző, hogy Békésen la­kótelepeken épülnek az ott­honok, a magánerőből meg­valósuló családi házak jelen­tős hányada kétszintes és modem belső elrendezésű. I A megye szakemberei már dolgoznak a következő tervidőszak építőipari hátte­rének megteremtésén, mely növeli a jelenleg szűkös, kivitelezői kapacitást. Apadó folyók, növekvő belvíz rületből 500 hektár a vetés és 180 hektár a szántó. A folyók melletti mező- gazdasági területeken lelas­sultak a munkák, ugyanis a foltokban jelentkező belvíz, a magas talajvíz nehezíti a mezőgazdasági feladatok el­végzését. A Körösök felső szakaszai­ra elrendelt árvízvédelmi készültség megszüntetését követően lassú apadás jel­lemzi a Sebes- és Hármas- Körös alsó szakaszát, vala­mint a Hortobágy-Berety- tyót. Az előbbi három folyó védőtöltéseire tegnap még az első fokú árvízvédelmi készültség volt érvényben. A ( Körösök és a Berettyó ro- ; mániái vízgyűjtő területére ( — a jelzések szerint — az ( elmúlt napokban számotte- ( vő csapadék nem hullott. ( Azonban az igazgatóság ( által ellenőrzött területeken ( a hét elején jelentős meny- ( nyiségű eső esett. Ennek ha- ( tására a belvízelvezető csa- ? tornák telítettsége fokozó- ( dott, s helyenként elérte a 80—90 százalékos telítettsé­get is. A folyókon levonuló árhullám nem tette, s egye­lőre még nem is teszi lehe- ( tővé a gravitációs levezetést. Ezért szükségessé vált a sza kaszmérnökségek szeghalmi, gyomai holt-sébes-körösi, J fehér-, fekete-körösi, élővíz- csatornái és mezőberényi yé- delmi szakaszain a belvíz- védelmi készültség elrende­lése, vagyis a szivattyútele- ( pék, szivattyúállások üzem- ( be helyezése. ( Jelenleg 17 szivattyútelep, / 9 szivattyúállás üzemel, 45 / köbméter másodpercenkénti ) teljesítménnyel. A belvízzel elöntött ezer hektárnyi te- ( Befejezte munkáját az Akadémia 138. közgyűlése A műszaki fejlesztéseknél, a gazdaságosság elbírálásá­nál a társadalmi igényekhez való igazodás legyen a döntő — hangoztatták többen is a Magyar Tudományos Akadé­mia 138. közgyűlésének vi­tájában, amelyben összesen 17-en nyilvánítottak véle­ményt. Az elhangzottakra Szentágothai János, az MTA elnöke és Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtit­kára válaszolt. Ezt követően titkos szavazással az Akadé­mia aleln őkévé Fülöp Jó­zsef akadémikust, az elnök­ség tagjává pedig Szőkefal­vi Nagy Béla akadémikust, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Prohászka János akadémi­kust, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választot­ták meg. A közgyűlés jóváhagyta az elnökség és a főtitkár be­számolóját, majd határozat­ban rögzítette az Akadémia előtt álló időszerű feladato­kat; állást foglalt a közgyű­lésen, az elnökség és a fő­titkár beszámolójában felve­tett kérdésekben. Megelége­déssel vette tudomásul, hogy a társadalom irányító szer­vei a döntések előkészítésé­ben és végrehajtásában fo­kozottabban támaszkodnak a tudományos testületekre, a tudományok művelőire. A Magyar Tudományos Akadé­mia tagjai és intézetei min­dent megtesznek a szocializ­mus építését, a hazánk fej­lődését szolgáló tervek tudo­mányos megalapozásában és megvalósításuk támogatásá­ban. A közgyűlés határoza­tot hozott a mezőgazdasági termelés természeti, környe­zeti feltételeit átfogóan fel­mérő alkalmi munkabizott­ság alakítására. A Magyar Tudományos Akadémia, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság és más érdekéit szervek képviselőiből alakuló bizottság feladatául jelölték meg javaslatok kidolgozá­sát az ökológiai adottságok jobb hasznosítására, és új kutatási téma kitűzését is. Ugyancsak munkabizottságot alakítanák az egységes fe­hérjekutatási program elké­szítésére. Végül a közgyűlés tudo­másul vette a testületi és szakigazgatási tevékenység­ről szóló írásbeli tájékozta­tókat és az év közben végre­hajtott szervezeti változtatá­sokat. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia 138. .közgyű­lése ezzel plenáris munkáját befejezte, az osztályüléseket a következő napokban tart­ják meg. Az idén mintegy kétszázötven számítástechnikai tanfolyamot szervez a hazai vállalatoktól és a mintegy ötven országból érkező hallgatók számára a KSH Nemzetközi Számítástech­nikai Oktató és Tájékoztató Központ. Űj számítógépek, ok­tatási anyagok, programok és audiovizuális (zárt láncú tv- stúdió) segítik az oktatók munkáját. E berendezéseket az ENSZ fejlesztési programjának pénzalapjából vásárolták A KSH Békés megyei Igazgatóságának Î978. 1. negyedévi jelentése a gazdasági tevékenység eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáréi Az 1978. évi gazdaságpolitikai célkitűzé­sek — az MSZMP XI. kongresszusa, az ötödik ötéves terv és a Központi Bizottság 1977. december 1-i határozata alapján — fő feladatként a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a termelési szerke­zet korszerűsítését, a külpiacon is gazda­ságosan értékesíthető termékek arányának növelését, a termelékenység fokozását, s általában a hatékonyabb gazdálkodást ír­ják elő; mindezekkel járjon együtt a la­kosság élet- és munkakörülményeinek, szociális-kommunális ellátásának tervsze­rű javítása. A megyei célkitűzések 1978-ban — az előző évihez viszonyítva — az iparban 6—7, az építőiparban 4—5, a mezőgazda­ságban 2—3 százalékos termelésnöveke­déssel, a kereskedelemben pedig 6—8 szá­zalékos forgalomnövekedéssel számolnak. Az 1978. év első negyedévének eredmé­nyeit lapunk 5. oldalán ismertetjük. (Folytatás a 3. oldalon) Ezer hektárral gyarapszik a vetőmagtermő terület Mezőhegyes környékén Köztudomású, hogy a nö­vénytermesztési hozamok növelésében igen nagy szere­pet játszik a jó minőségű vetőmag. Az Országos Vető­mag-felügyelőség több éves szakszerű vizsgálata egyebek között bebizonyította: vető­1 Teljesen kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát az Orosházi Üveggyár hőszigetelő és fény­visszaverő üveget 'gyártó üzemében. A hatalmas üvegtáblákat pneumatikus gép mozgatja (MTI-fotó, Ilovszky Béla felvétele) magtermelésre az ökonómiai adottságok Mezőhegyesen jóval kedvezőbbek az orszá­gos átlagnál. Az itt termett mag csírázóképessége, tiszta­sága, használhatósági értőre igen magas. Az utóbbi évek­ben különösen hibridkukori­ca- és búzavetőmag-terme­lésben szerzett nagy érdeme­ket a gazdaság. Szász Ist- , vántól, a Mezőhegyesi Álla- ) mi Gazdaság növénytermesz- v tési ágazatvezetőjétől pedig . megtudtuk: élni akarnak a , kiváló adottságokkal, s az 1 elkövetkező években az ed- ) diginél is több, jó minőségű ) vetőmaggal szolgálják a ma- ) gyár növénytermesztés fel- ) lendítését. ) A legjobb hazai és külföl- ) di fajtákból állítanak elő ve- ) tőmagot. Ennek érdekében igen- jó kapcsolatot teremtet- ) tek a tudományos kutató in- ) tézetekkel, amelyektől nem- ) csak vetőmagot, de szakmai j tanácsokat is kapnak. A \ technológiai fegyelem legszi- \ gorúbb betartására igen < nagy gondot fordítanak nem- ' csak Mezőhegyesen, de a / partnergazdaságok területén / is. Ennek köszönhető egye- ) bek között, hogy az elmúlt ) esztendőben a drága hibrid- ) kukorica-vetőmagból a hek- ) táronkénti átlagtermés 28,55 ) mázsa volt, de akadtak 44 ) mázsa felett adó táblák iS. ) Vetőmagbúzából 56 mázsa ) volt az átlag, a legjobb táb- \ Iák pedig 64—77 mázsát hoz- x tak hekáronként. ( A vetőmagtermesztés fej - ■ lesztésének eddig gátat sza­bott a feldolgozó kapacitás. A meglevő hibridkukorica­feldolgozó üzemben mind­össze 250 vagon vetőmag előállítására volt lehetőség. Szárításban és tárolásban a partnergazdaságok segítségét vette igénybe már tavaly is Mezőhegyes. E nagy probléma megoldására — és a vetőmagtermő-terület nö­velésére — határozták el a feldolgozó üzem rekonstruk­cióját, amire összesen 112 millió forintot szánnak. Eb­ből még ebben az esztendő­ben 52 millió felhasználásra kerül. Egyebek között átad­ják rendeltetésének a tizen­két, egyenként 40 vagonos silótomyot. Még az idén bé­lép az új szárítókapacitás, meggyorsul a feldolgozás, s ezáltal javul a vetőmag mi­nősége. A rekonstrukció teljes be­fejezését 1979-ben várják. Ekkor már önálló elszámo­lási egység lesz a vetőmag­feldolgozó üzem. Évente 600 vagon búza-, 600 vagon hib­ridkukorica- és 200 vagon zöldborsóvetőmag feldolgo­zására számítanak, de kisebb mennyiségben repce-, illetve retekvetőmagot is készítenek fémzárolásra. így az elkövet­kező években a Mezőhegyesi Állami Gazdaság partnergaz­daságaival együtt összesen ezer hektárral gyarapítja a vetőmagtermő területet, él a kiváló ökonómiai adottsá­gokkal, s még több, jobb magot ad a növénytermesz­tésnek. A. R.

Next

/
Thumbnails
Contents