Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1978. május 7., vasárnap NÉPÚJSÁG j: \IqA<14-WCUW. Köszönti! A gondolat akadozik, a szó dadog. Anyák napján könnyebb sorsa van a festőnek, hiszen „csak" annyi a dolga, hogy vásznára varázsolja a színek, a formák és a vonalak harmóniáját, s ha ezt egy kicsit sikeresen teszi, máris megközelíti a legszebb, legharmonikusabb, legemberibb létezési formát, az anyaságot. A muzsi­kus, ha dallammá gyúrja a szeretet ritmusát, máris kész a köszöntő, ám mit tehet az átlagos halandó, ha megpróbálja kifejezésre juttatni túlcsorduló érzéseit. Egy csokor virág az édesanyának? Kedveskedő aján­dék? Kicsit több figyelmesség, mint máskor? Bizonyá­ra örömöt okoz. A leszebb köszöntő mégis az volna, ha az év többi napján se lennénk sokkal figyelmetle­nebbek, hálátlanabbak, szeretettől kevésbé túláradók mint most, amikor az anyákat ünnepeljük. Embermesékkel, régvolt és mai történetekkel akar­tam köszönteni az édesanyákat. És lám, mindjárt a kezdet kezdetén rá kell jönnöm, hogy még az édes­anya kifejezés sem pontos. Hiszen Juli mama sose szült eleven gyereket, mégis ő volt a legédesebb mos­toha, akit valaha ismertem. Már a szíve alatt hor­dotta a magzatát, amikor az agg király — rosszul megfontolva, tán meg se gondolva — halni küldött sok fiatal életet. Juliska férje az elsők közt esett el a világháborúban, a fiatalasszony pedig a hír hallatán időnap előtt, holtan hozta a világra szerelmük gyü­mölcsét. Ám az elevenek élni akarnak, és Júlia asz- szony hű maradva megholt urához, mások gyerekeit vette magához. Nemzedékek nőttek fel nádfedeles házacskájában, mindig gyerekzsivajtól volt hangos a porta, s a gondozottak közt gyakran akadt egy-egy Laci fiú, aki nevével is emlékeztette a soha meg nem születő édes gyerekére. Csak a gyámhatóság könyvei­ből lehetne kideríteni, hány elhagyott árva hívta ma­mának Juli nénit. Amikor a közelmúltban az idős anyóka átcsoszogott az elmúlásba, sírja körül távolról jött emberek csodálkozva látták, hogy milyen sokan voltak ismeretlenül is testvérei egymásnak. Juli mama küzdelmesen szép élete külön emlékezést érdemelne, elmosódó alakja hadd ékesítse e köszöntőt. S ha egy egész életet le nem írhatok, idézzek legalább egyetlen ellesett pillanatot, amely számomra legjob­ban összesűríti az anyaság nemes szépségét, erpberi harmóniáját. Tavasz volt, madárdalos friss április, amikor látoga­tásra indultam a falusi szülőotthonba. Langyos meleg áradt be a kismamák szobájába, kopogtatnom se kel­lett, hiszen a kitárt ajtón át messzire látszott a pici emberkék nyüzsgése. Szokatlan volt, amikor egy fiatal anya életet adó emlőit kereste egy suta kis száj. Azt se tudta még a csöppnyi ember, hogy az élet első ned­vei áradnak majd abból a puha melegségből. Az anya pedig végtelen türelemmel figyelte picinyét, sze­mét le nem vette gyerekéről, s azt se vette észre, hogy földbe gyökerezett lábbal lesem a csodát. A bé­kés, összeforrott pillanatot, amelyhez hasonlók soka­ságából épül az életünk, kötődünk a világhoz. Köszönet néktek asszonyok, anyák, feleségek! Kö­szönet az életért, amelyet Ti vajúdtok világra, tesztek széppé, emberivé. Köszönet, hogy meg nem szűnő erővel vigyáztok mindennapi békénkre, nyugalmunk­ra. Biztosítjátok a nagy folytonosságot, a jövő nem­zedékek indulását, ősi ösztöneitekkel erőt adtok .a munkához, az örök újrakezdéshez. Köszönet érte, köszönet. Andódy Tibor Csonthéjasok vegyszeres gyomirtása A csonthéjasok vegyszeres gyomirtása körültekintő, gondos munkát igényel, mert ezek a növények rendkívül érzékenyek a gyomirtó sze­rekre. Nagyon pontosan be kell tartani az előírt dózisokat, a kisebb dózisokat laza tala­jokon, a nagyobb dózisokat kötött talajokon permetezzük ki. A gyomirtó szer túlada­golása a kultúrnövény pusz­tulását okozza, az aluldozí- rozás viszont hatástalan, mert a gyomirtást ugyanazon a területen nem szabad meg­ismételni. A csonthéjasok : barack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva egyik legmodernebb gyomirtószere a Maloran 50 WP (hatóanyaga :klórbromu- ron). A szer házikerti felhaszná­lását az biztosítja, hogy gya­korlatilag nem mérgező ké­szítmény, munkaegészségügyi várakozási ideje nincs! Csonthéjasokban 5 évesnél idősebb ültetvényekben per­metezhető ki, tavasszal, rügyfakadás előtt, jól elmun­kált talajra: 4—6 dkg/100 négyzetméter mennyiségben. A Malorant először kevés vízzel jól keverjük el, majd néhány percig hagyjuk duz­zadni, így jobb lesz a szer lebegő és tapadó képessége, s a szórófejet sem fogja eldu- gítani. Az így nyert, előke­vert szuszpenziót szűrőn át töltjük a permetezőgép — vízzel félig telt — tartályá­ba, majd állandó keverés közben a tartályt feltöltjük vízzel. A csonthéjasok talajper­metezésére különösen alkal­masak a közép nyomású „D—2” típusú háti permete­zőgépek. A gép feltöltése és a tar­tály lezárása után a kézi hajtókar segítségével mintegy 5—6 atmoszféra nyomás ál­lítható elő. Ez a nyomás hu­zamos munkavégzés esetén is megerőltetés nélkül folyama­tosan tartható. Induláskor a hajtókart 15—16-szor kell meghajtani az üzemi nyomás előállításá­hoz. A gépen különösebb biztonsági szerkezet nincs, de megnyugtató, hogy a hajtó­karral olyan túlnyomást nem lehet előállítani, amely rob­banást okozhatna. Takarékossági és környe­zetvédelmi okokból 70 cm-es sorkezelés elegendő, s így tökéletes lesz a szer lebom­lása a talajban. A vegyszeres gyomirtás során a munka és balesetvé­delmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba Filatéliai hírek Május 10-én adja ki a Ma­gyar Posta a hétértékű soro­zatot és a blokkot a 75 éves jubileum alkalmából, mely a híres repülőket és gépjeiket ábrázolja. A blokkot leg­utóbb már bemutattuk, míg most a sorozatot láthatjuk. A sorozat névértéke 16,— fo­rint. A bélyegeket a Pénz­jegynyomda készíti Vertei József grafikusművész terv­rajza alapján. A 40 filléres címleten Blériot és az a gép látható, amely Angliából re­pült át Európába, a követke­ző két értéken az 1919-ben átkelő gépeket ábrázolja a pilótákkal, a kétforintos címleten az a gép látható, amely Írországból Kanadába szállt Köhl, Hünefeld és Fitzmaurice pilótákkal. A 3,— forintos értéken az a gép látható, amely Angliából már Ausztráliáig repült Johson és Mollison pilótákkal. A 4,— forintos címleten Endresz György és Magyar Sándor magyar repülők arcképe lát­lO<KHUCl 5tRiUS" Ïiulr«lï G», magyars oosnil» WHI" W. Gronoy ható Sirius gépükkel, amely- lyel az Egyesült Államokból tértek haza 1931-ben. A zá­róérték 5,— forint névérték­ben a föld körülrepülését mutatja be 1932-ből Gronau pilóta arcképével. Vas Tibor Tudomány — technika A tengerfenék ostroma Az ember régi törekvése, hogy lejusson a tenger mé­lyére és a saját szemével győződjék meg az ott látha­tókról. Nagy Sándor (i. e. 356—323) állítólag már több búvárt bocsátott Arisztote­lész rendelkezésére, sőt a hagyományok szerint ő maga is leszállt a tengerbe egy búvárhar,ang belsejében. Hosszú utat tett meg azóta a búvártechnika és sokat fejlődtek a búvárfelszerelé­sek is. Ezek fontos segítsé­get nyújtanak a tenger kin­cseinek a kutatásában és ki­termelésében. A Szovjetunióban 1966-ban kezdték meg a tartós merü­lési kísérleteket a Fekete­tengeren az Ichtiandár—66 és a Szadko—1 berendezések­kel. A szovjet víz alatti la­boratóriumok függőleges irányban változtatni tudják a helyüket. A továbbiakban a Szadako—3 kísérletei so­rán a csoportok 14 napon­ként váltották egymást. Nagy előrelépést jelentett a Csernomur víz alatti állo­más kipróbálása. A vízszin­tes, henger alakú víz alatti házban lakó- és munkahelyi­séget rendeztek be. önálló­an képes leszállni a mélybe, majd ismét feljönni, és több napig üzemelhet saját áram­forrásai segítségével. Ez azért fontos, mert a koráb­bi tapasztalatok szerint a víz alatti házak legkritiku­sabb pontjai az elektromos árammal és a légzési gázzal való ellátása volt. Ezt az anyahajóval való felszíni összeköttetés biztosította, vihar esetén azonban a ve­zetékek könnyen megsérül­hetnek és ez katasztrófát okozhat. Az amerikaiak egyik kísér­lete során négy aquapauta 59 napig tartózkodott víz alatt 13 méter mélységben a Tektike I. program kereté­ben. A következő lépés az volt, amikor az amerikai Aegir-állomáson 157 méter mélységben 6 búvár 5 na­pot töltött a Hawaii-szigetek közelében. Nemrégiben fejeződtek be sikeresen az első kísérletek a szovjet Távol-keleti Inté­zet munkatársai által szer­kesztett és épített mélyten­geri búvárhajóval, a Self—1 A Self—1 batiszkáf (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) elnevezésű batiszkáffal. A különleges berendezés két- főnyi személyzetével 500 mé­teres merülésre képes a ten­gerfenék, a „self” vizsgálata céljából. A tudósok termé­szetes körülmények között ellenőrizték a berendezés műszaki képességeit, egész sor tengerfenék-vizsgálatot végezve el. MilUS: Közlekedésbiztonsági hónap A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács orvosi szakbizott­sága májust közlekedésbiztonsági hónappá nyilvánította. En­nek során a MENCS gondozásában rendszeresen ismeretter­jesztő cikkeket közlünk, amelyek célja felhívni a figyelmet a közlekedés veszélyeire, s ha szerény eszközökkel is, de hozzájárulni ahhoz, hogy mind kevesebb emberéletet köve­teljen a közúti közlekedés. Sokan joggal korunk tünetének, civilizációs ártalomnak te­kintik a közlekedési baleseteket, amelyek megelőzése össztár­sadalmi feladat. Ehhez kívánunk hozzájárulni a következő témakörökben írt cikkekkel. Elsőként, Ahogy az orvos látja a közlekedőt címmel közlünk érdekes írást, majd Az alkohol és a vezetés, Az idős kor és az autóvezetés, A betegségek ha­tása a vezetésre. A személyiség szerepe a közlekedésben és Mi a teendő közlekedési baleset esetén? című írásainkkal je­lentkezünk. Dr. König János, MENCS vezető főorvos Ahogy az orvos látja a közlekedőt Az egyre gyarapodó bal­esetek megelőzése céljából többször kell emlékeztetni a közlekedésben részt vevőket, hogy a balesetek keletkezé­sének okait döntően az em­beri magatartás idézi elő és csak igen kevés százalékban a műszaki hibák. Ezért min­den közlekedő személy ré­szére — ebben nemcsak a gépjárművezetőket értjük, hanem a gyalogosoktól kezd­ve a kerékpárosokat, lovas­kocsit vezetőket stb. — egy­öntetű írott és íratlan sza­bályt kell betartani. A sajtó nem véletlenül publikálja naponként a közlekedési bal­esetek krónikáját, amiből minden olvasó a legkülönbö­zőbb, megtörtént tragikus esetekről értesülhet. Ezek­nek a közleményeknek az el­olvasását az orvos javasolja is. mert ezeknek a híreknek az elolvasása minden em­bernél különböző pszicholó­giai hatást vált ki az óvó intelmen kívül. A közlekedésben részt ve­vők magatartása nagyon kü­lönböző. Itt döntő tényező, hogy milyen a tűrőképessége, ellenállóképessége (önural­ma) azokkal a hatásokkal szemben, melyek szervezetét közlekedés közben a környe­zet részéről érik. Az egész­séges, kiegyensúlyozott sze­mélyiséggel rendelkező egyén képes a közúton megszabott cselekvéseket felfogni és végrehajtani anélkül, hogy az az egészségére káros len­ne. Ennek birtokában a köz­lekedő a szükséges cselekvé­seket értelmesen és célsze­rűen hajtja végre úgy, hogy a tevékenységében mások jogait nem sérti, előnyeit pedig elismeri. Ma már nemcsak egysze­rűen haladunk, vezetünk, hanem a számtalan jelzése­ket (tábla, lámpa, útburko­lati jelek) észlelni kell, azo­kat értékelni, aszerint csele­kedni. Sok esetben azoknak a tábláknak a jelentéstartal­mát, amelyek közlekedésünk szempontjából fontosak, vagy veszélyt jelentenek szá­munkra, felismerik, erre a közúti ellenőrzés vagy KRESZ-oktatás is rákény­szeríti őket. Ugyanis a táb­lák, jelzések jelentéstartal­mának fel nem ismerése a cselekvésre, a vezetésre vo­natkozó utasítások be nem tartása büntető eljárást von­hat maga után. Vannak azonban olyan jelzések, je­lek, illetve táblák, amelyek­nek a jelentéstartalmát és a cselekvésre vonatkozó utasí­tását úgy érzik, elhanyagol­ják. Ezeket a szabálysértése­ket ugyanis sem a rendőrök, sem az oktatók nem tudják ellenőrizni. Ezért halványo­dik el az „utasítást adó jel­zőtáblák” közül az „előírt haladási irányt” jelentő táb­lák cselekvési funkciója, sőt a „veszélyt jelző” tábláké is, ha a vezetők gyakran közle­kednek olyan útvonalakon, ahol ilyen táblákkal nem, vagy csak ritkán találkoz­nak. Még inkább várható en­nek bekövetkezése, az olyan gépkocsivezetők esetében, akik megengedik maguknak, hogy a veszélyt jelző táblák jelentéstartalmától eltérő módon viselkedjenek. A közlekedésben részt ve­vők viselkedését a forgalom­ban és az azt szabályozó közlekedési jelekkel, táblák­kal szemben különböző mó­don lehet megítélni. Van, amikor a közlekedők maga­tartását a tudatos aktivitás jellemzi. Ilyenkor a vezető nemcsak jelen van a vezetés minden egyes mozzanatában, hanem kiválasztja, magára vonatkoztatja a forgalomnak őt és járművét érintő jellem­zőit, keresi és kiválasztja a közlekedési jeleket, jelzése­ket és táblákat, továbbá je­lentéstartalmuk megértésére törekszik, majd megfelelő optimális viselkedési módra határozza el magát'. Elég gyakran találkozunk a gépjárművezetők másik formájával, amikor a vezető fiziológiailag éber állapotban van ugyan, de pszichológiai­lag a távoliét különböző módozatait engedi meg ma­gának. Jelen van a társával folytatott élénk beszélgetés­ben, de távol van a vezetés egyes mozzanatától (álmodo­zás, elgondolkodás egyik szélső alakja az elalvás). Ha közlekedési balesetek­nek a személyiségben rejlő okait keressük, akkor az ta­pasztalható, hogy a balese- tező közlekedők szociális re­akcióikban, alkalmazkodó ké­pességükben, védekezésre va­ló hajlamukban, gondolkodá­si műveleteikben feltűnő el­térést mutatnak. A személyi­ség vizsgálatánál kimutat­ható volt az is, hogy a bal­esetek elkövetői között nagy számban olyan káros emberi tulajdonságok szerepelnek, mint pl. a túlzott szórakozá­si vágy, alkoholizálás, mun­kafegyelem hiánya, vagy a megalapozatlan túlzott ön- értéktudat, antiszociális mellé- és alárendelődési tö­rekvés, a felülkerekedés, az agresszióhajlam, gúnyos, másokat lebecsülő magatar­tások találhatók. Az érzel- mi-indulati-hangulati élet labilitása is lehet a baleseti veszélyeztetettség forrása (veszélytudat, ennek érzés­beli része, a veszélyérzés, a félelem, a szorongás, vagy ennek ellentéte, a túlzott magabiztosság és agresszió), ezek közlekedés közben szubjektív lényünket alkot­ják és nagy szerepük van a kritikus közlekedési helyze­tek megoldásakor érzelmi alkalmazkodó képességünk kielégítő működése közben. A vezetés közben szerephez jutnak olyan komplex pszi­chológiai tulajdonságok, mint a felelősségtudat, megbízha­tóság, általános erkölcsi ér­zületeink. Ezek az értelmi kontrolltevékenységek segí­tik, hiányuk pedig fokozzák a felelőtlenséget, gátlástalan­ságukat. Amint látjuk, a közlekedés a mai nagy forgalomban mindenkitől állandó figyel­met követel, aminek a fenn­tartása függ a testi, lelki ál­lapottól. E célból önismeret­re is nagy szükség van, mert aki nem ismeri önmagát, embertársaival és élettényei- vel nem értelemszerűen, ha­nem érzéseitől vezetve gon­dolkodik és cselekszik. Ez pedig okozója lehet a közle­kedési baleseteknek. Dr. Baly Hermina, ideggyógyász főorvos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents