Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
197S. május 31., szerda Két versenyszám között Fotó: Veress Erzsi Orvhalászok Tóth István társadalmi és Knapp János hivatásos halőr egy este a Körösvidéki Sporthorgász Egyesület horgásztanyájáról ellenőrzésre indult. A kezdeményező Knapp János volt, aki még naplemente előtt az egyik gépkocsiban szétszedett emelőhálót pillantott meg. Azt is látta, hogy a gépkocsival a Danzugi holtághoz tartanák. Ez a holtág horgászvíz. Az utóbbi években sok halat telepítettek bele, ami jelentős összegbe került. Az orvha- lászok itt különösen nagy kárt okozhatnak. Sötét volt, de a halőrök, akik a környéken minden zeg-zugöt jól ismernek, könnyen tájékozódtak. Előbb két horgászt igazoltattak, akiknél semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak. A Rimóczi-tanyánál bukkantak arra a gépkocsira, amelynek az utasait keresték. Hamar kiderült, hogy négyen a parton vannak, egy ember pedig a gépkocsiban tartózkodik. A parthoz közelebb érve lámpával a vízre világítottak, ahol mindjárt észrevették a 3x3 négyzetméteres kisszerszámos emelőhálót és a közelében levő horgászbotot. Köszöntek, majd kérték a horgászigazolványt. Senki nem mozdult. ök ketten a gépkocsi felé húzódtak, hogy távolabb kerüljenek a parttól, mert előfordult már. hogy a halőrt a vízbe lökték. — Kérem, jöjjenek ide — szólította fel a négy embert Knapp János, miután közölte: ő és a társa halőr, tehát hatósági közegként lépnek fel. Egy kis huzavona után közelebb mentek hozzájuk. — Kié az emelőháló? — hangzott a kérdés. — Nem ,a miénk — válaszoltak szinte kórusban. — Jó, akkor hagyják ott, de mutassák a horgászenge- délyt! — Nincs — mondták sorban. I — Kérem a személyi igazolványukat. Tanakodtak, vitatkoztak, végül is az egyikük elszánta magát és átadta a személyi igazolványát. A többiek aztán sorra bemondták a személyi adataikat. Amíg ez tartott, egy közülük szétszerelte az emelőhálót, az addig fogott halakat pedig visszaengedte a vízbe. Az egyik zsákban 8—10 méreten aluli ponty, a másikban néhány keszeg volt. A két halőr ezután a vízhez ment, ahol a szétszerelt emelőháló feküdt. Ekkor D. L., az egyik orvhalász kést rántott elő és megfenyegette őket : — Ne nyúljanak hozzá, mert leszúrom magukat! Előbb a halőrök, majd a barátai is figyelmeztették, hogy tegye el a kést, de a szép szó nem használt. Valaki közelebb lépett és kérlelte: — Ne csináld, mert újból lecsuknak ! Amikor hátranézett, Knapp János hirtelen mozdulattal kicsavarta a kezéből a kést. Verekedni akart, de a többiek csillapították. A gépkocsihoz ráncigálták, beültették. Helyet foglaltak a többiek is, aztán ,a gépkocsi a földúton nagyokat huppanva, lassan elindult. A MOHOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága feljelentést tett a rendőrségen. A cselekmény elkövetői nem ismeretlenek. Mind az öten békésiek. Pásztor Béla Sikeres ételbemutató A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ május 27-én, szombaton első ízben rendezett cukrászati és hidegkonyhai bemutatót Köröstarcsán. A vitrinekben ízlésesen elhelyezett készítmények sok látogatót kóstolásra is csábítottak és volt miben válogatni. Nagy Sándor, a cukrászüzem fiatal vezetője, mintegy 30-féle süteményválasztékot mutatott be,- köztük olyan újdonságokat, amelyekkel még nem találkoztak a fogyasztók. A rendezvény teljes sikerét jelentette a korszerű táplálkozást célzó hideg- konyhai termékek széles választéka. Itt nem a szokványos szendvics, vagdalt, kolbász egyhangú sora vonzotta az emberéket, hanem la fogyasztásra ingerlő, szép kivitelű majonézes saláták, a hagymás virslisaláta, a hideg töltött karalábé és különféle hideg húsok. Még az idősebb korosztályt képviselő látogatók is — akik életükben először fogyasztottak ilyen ételeket — úgy nyilatkoztak, hogy hasonló finom ételeket még nem ettek és szívesen vásárolnák rendszeresen, ha az élelmiszer- és vendéglátó üzletekben ezeket megtalálhatnák. Kalmár Gyula Jól megy-e a battonyai ÁFÉSZ-nek? ■■■■■■■■■■■■HHHiHHmmHmmHmHMMmmBmmmHHmHH Ajándék Tapasztalt egykori if- i júsági vezetőtől hallót- ■ tam nemrég, hogy kő- j zépiskolás gyermeke ! nyaranta maga keresi ; meg a tankönyvre, ruha- ; ra valót, vagy legalábbis Ï annak egy részét. Nem ; mintha annyira rászorul- j na a család arra a pár ; forintra, inkább azért, • hogy „tanulja meg a ! fiatalúr, mennyit kell l egy farmerrevalóért dől- ; gozni”. Mindez egy reklám- g szöveg hallatán jutott • eszembe, amely egyik ! reggel a rádióban hang- g zott el, és a lényege kő- J rülbelül a következő: ; „gyermeknapra ajándé- j : kozzon zsebrádiót, táska- : • rádiót, most kedvezmé- g ■ nyes áron megvásárol- ! • hatja!” Már aki — tét- : g tem hozzá bosszúsan, g ; Mert kötve hiszem, hogy • j egy átlagos jövedelmű, ! g többgyermekes család- g • ban, ahol józanul beoszt- * ■ ják a pénzt, több száz ■ j forintos ajándékokat tud- • g nak vásárolni. ■ ■ » Másrészt, ha futja is j : rá a családi költségve- : ■ tésből: okos dolog-e • ■ mondjuk táskarádióval ! g „csak úgy", könnyedén g • meglepni a gyermeknap- ; ; ra vagy akár karácsony- ; ■ ra, névnapra, születés- • g napra a gyereket? g • Egyáltalán: ha már ilyen g ■ alkalmakra is drága ■ g holmit vesz a szülő 8— g g 10—12 éves lányának, ; ■ fiának — mert sajnos • Î nagyon sok a példa erre } • mostanában —, akkor mi ! g lesz az érettségi vagy a g ■ nászajándék? ■ Persze, önmagában az g : még nem baj, ha ese- g ■ tenként — megérdemel- • • ten! — értékesebb, de • g életkorához illő ajándék- g ; kai örvendeztetik meg a j « szülők a gyereket. Ebben ; g az esetben viszont érez- • ; tessék vele: ezért szór- : ; galmas tanulással, jó g g magaviselettel, az ottho- • g ni munkában való segít- g • séggel ő maga — és ami g • legalább ennyire fon- g g tos —, munkahelyükön a • g szülök is megdolgoztak! [ ■ ■ ■ ■ ■■■■•■■■••■■■«■■■■■la ■■■■■■■■■■■•■■■ ■ A kérdés nem költői, csupán arra utal, milyen nehéz egyértelműen összefogni, értékelni a sokrétű gazdálkodást folytató fogyasztási szövetkezetek munkáját. A különböző ágazatok ugyanis más-más felkészültségű szakembereket, többféle technikát követelnek. A kereskedelmi, szolgáltatási, felvásárlási, ipari tevékenység összehangolása mellett nagy gondot kell fordítani a szövetkezetpolitikai elképzelések megvalósítására is. Fejlődés buktatókkal Természetesen a legfontosabb teendő a lakosság minél jobb áruellátása. Ezt tudják Battonyán is, hiszen nem mindegy, hogy mennyi és milyen minőségű élelmiszer, iparcikk kerül az emberek asztalára, lakásába. Ha csupán a szövetkezet összes árbevételét nézzük, amely az elmúlt évben 215,7 millió forintot tett ki, megállapíthatjuk, jól dolgoztak. A forgalom egy év alatt csaknem 12 százalékkal emelkedett, és a tervet is jócskán túlteljesítették, örvendetes az is, hogy élelmiszerekből, ruházatból és ve- gyesipareikkekből egyenletesen nőtt a forgalom, ami a javuló áruellátásnak köszönhető. Húsárukból, hús- készítményekből gazdagodott a választék. A Skála Áruházzal kialakított kapcsolat révén olcsó húskonzerveket árusítottak. Javult a zöldségellátás is. A dombegyházi Petőfi Tsz szinte naponta hozta a friss árut a nagyközségbe. A ruházati árukészlet ösz- szetétele ugyancsak javult, amely a forgalom növekedésében is megmutatkozott. Jó üzletpolitikai érzékre vall a Skála Áruházzal közösen megrendezett kereskedelmi hét, ahol színvonalas divat- és árubemutatókra került sor. Külön figyelmet érdemelnek a vegyesiparcikkek. Nemcsak azért, mert ezekből az árukból 11,8 százalékkal adtak el többet az előző évinél, hanem a battonyai és a dombegyházi szakboltoknál jobban odafigyeltek az igények kielégítésére, a keresleti és a kínálati arányok helyes kialakítására. Nem könnyű munka ez, ha figyelembe vesszük: ebben a szakmában meglehetősen sok a hiánycikk. összességében tehát szép eredményeket értek el, aprólékosan vizsgálva az áruforgalmat, azonban buktatók is voltak. Nem hallgatnak erről a szövetkezetnél már csak azért sem, mert a jövő megtervezésénél ezekkel mindenképpen számolnak. A battonyai kiskereskedelmi egységek általában túlszárnyalták forgalmi tervüket, de néhány vegyesboltnál jelentős a lemaradás. Miért? Az árurendeléseket nem körültekintően állították ösz- sze, a szállítások ütemtele- nek voltak, hiányzott a megfelelő szakértelem. Nem csak a szeszes ital A vendéglátóipar leggyengébb pontja az ételforgalom növelése. Elég, ha arra utalunk: ennél a szövetkezetnél tavaly 4,2 millió forint értékű ételt adtak el, alkoholos italokból viszont több mint 24 millió forint volt a forgalom. Tegyük mindjárt hozzá: világos, hogy sokkal több az italbolt, a presszó akár Battonyán, akár a szövetkezethez tartozó településeken. A vendéglőkben, éttermekben meleg ételekből kilenc százalékkal növelték a bevételt, viszont 4,5 százalékkal elmaradtak a tervezett forgalomtól. Az okokat kutatva két dologra kell elsősorban odafigyelni. Az ételek mennyiségére, minőségére. Nem szükséges különösképpen magyarázni, hogy mennyire fontos a vendéglátásban e két tényező és harmadikként az udvarias, figyelmes kiszolgálás. Nos, ezekkel voltak és vannak gondok Battonyán és Dombegyházán is. Ügy véljük, nincs szükség az italboltok forgalmának elemzésére. Azok majdnem kivétel nélkül növelték bevételüket. A különböző ösztönző rendelkezések hatására azonban jóval több üdítő italt adtak el a szövetkezeteknél, minir'a korábbi években. Ennek kézzelfogható bizonyítéka, hogy a vendéglőkben. éttermekben egyetlen esztendő alatt 28,8 százalékkal nőtt az alkohol- mentes italok forgalma. Májliba és seprű Kétségtelen, az elmúlt év rekordot hozott a felvásárlásban. Hiba lenne viszont mindezt kizárólag a jó zöldség- és gyümölcstermés javára írni. Ha csak a puszta számokat vizsgáljuk, kiderül : a szövetkezet felvásárlási forgalma 1976-Jioz képest 103,4 százalékkal nőtt. Érdemes azonban azt is megnézni, milyen a felvásárlás összetétele. Galambokból például 45,2 százalékkal többet vettek át, mint az előző esztendőben. Vagy itt van a májliba tenyésztése. A szövetkezet több mint 28 ezer hízott libát adott le a BOV-nak, s a kifizetett máj- prémium összege elérte a 2,3 millió forintot. Ami az ipari tevékenységet illeti, a termelés egy év alatt 18 százalékkal csökkent. Igaz, ezt olyan tényezők is befolyásolták, mintáz üdítő italok gyártásának a megszüntetése, a dombegyházi seprűkötőtelep termelésének a visszaesése. Az utóbbi üzem gazdálkodásának eredményességét lényegesen befolyásolta aií alap- anyaghiány, de szervezési hiányosságok is előfordultak. Kézenfekvő, hogy ezek a körülmények rányomták bélyegüket a szövetkezet eredményességére, amely még így is jónak mondható. A nyereség az áruforgalom 3,4 százalékát tette ki. * * * A címben feltett kérdésre valóban nehéz válaszolni. Mert csodák a Battonya— Dombegyház és Vidéke ÁFÉSZ-nél sem történnek. Egységes irányítás mellett szorgalmasan dolgoznak. Az áruforgalom állandó emelése mellett gondolnak az üzlethálózat korszerűsítésére, az eladás kulturáltabbá tételére. Az elmúlt két évben mintegy 600 ezer forint beruházást valósítottak meg Dombegyházán, még ebben az évben hozzá szeretnének kezdeni Battonyán a 640 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építéséhez. S ez már mindenképpen biztató. Seres Sándor » Robiéknál névadó után A Fövenyes utcai környék — kisebb-nagyobb füves, fás, területekkel tarkítva — a békéscsabai József Attila lakótelep talán legkellemesebb része. Zömében négyemeletes épületek; egy- egy lépcsőházban a lakók barátok, jó szomszédok, mint a 28-as szám alatt is, ahol Stefkovics András öntőformázó lakik nyolcad- magával. A kétszobás lakásban tizennyolcán ünnepelték a legkisebb — Robika —, névadását. Délelőtt zajlott le a hivatalos rész a TÜSZSZI rendezésében a tanácsnál, ahol a rokonságon kívül az Erőműjavító és -Karbantartó Vállalat képviselői is a gratulálok közt voltak. Férj, feleség náluk dolgozik. Különben a Stefkovics család arról nevezetes, hogy mióta „divatba” jött a családi események társadalmi ünnepsége, azóta minden gyermekük névadását így rendezték meg. Most a hatodikét is. Hétfő délelőtt 10 órakor már nyoma sincs a lakásban az előző estébe nyúló vendégeskedésnek. Robika — az egyéves szép nagy baba — csöndben alszik a kisebb szobában, a nagyob- bikban meg a négyéves Bandi rajzolgat buzgón, s a két és fél éves Mónika játszik dudolászva. Az édesanya ebédfőzéshez készülőA leendő kisdobos dik. A váratlan vendég csak meglepetést kelt, de a gyerekek nyugodt játékát nem zavarja. Néhány szóra félbehagyják, aztán folytatják. Nincs kapkodás, nyűgöskö- dés akkor sem, amikor a kicsi fölébred. Á piros pozsgás, erős baba úgy közelít az idegenhez, mintha régen ismerné, ránevet, majd elkezd a szőnyegen mászkálni. Közben ahol tud megkapaszkodik, feláll, kinyújtózik, s szétnéz, mit is csinálnak a többiek. — Hozzá van szokva a társasághoz, hiszen itt soha senki nincs egyedül. A férjem reggel hatra jár dolgozni, a lányok — kettő iskolás, egy ipari tanuló — a héttízes busszal elmennek, de még így is négyen maradunk itthon. Van éppen mit csinálnom, de a nagyobFotó: Papp József bak már rendbe tett szobát hagynak maguk után és amikor hazajönnek, akkor is segítenek. Persze azért hosszú a nap, mert reggel ötkor kelek, s pihenni csak ebéd után van egy kis időm, amikor a három kicsi alszik — mondja a vidám mo- solyú, kiegyensúlyozott 34 éves mama. — Hat gyerek, két felnőtt rengeteg munkával jár, még ha egy kicsit segítenek is a többiek. Még sincs idegesség, kapkodás. Hogy csinálja? — Minden az időbeosztáson múlik, higgye el, a szervezés a legfontosabb. Az biztos, unatkozni nem lehet ekkora család mellett. De nálunk mindenki önálló, korának megfelelően amit lehet, maga csinál. Ezt tanulják meg legelőször. És a gyerekeknek is jobb, ha örökké nem velük foglalkoznak. Mintha bizonyítani akarná a kis Móni a maga két és fél esztendős komolyságával, minden baj nélkül villázza — ahogy illik — a tortát. S a négyéves bátyja már a kést is biztosan kezeli. — Amikor a legkisebb megszületett, akkor kértük az óvodai elhelyezést, de nem vették föl, csak fél napra. Ez nekem nem volt jó, inkább több munkát, mint segítséget jelentett. De talán most már sikerülni fog az egész nap. Nagyon kellene az óvoda a gyerek szempontjából, hogy fel tudjon készülni az iskolára. A nagyobbak mindhárman bölcsődések és óvodások voltak annak idején, mert dolgoztam. Csak a kicsikkel maradtam itthon, velük már gyes-re jöhettem. Beszélgetés közben szétnézünk az ötven-egynéhány négyzetméteres lakásban. Különösen a mellékhelyiségek kicsik. A csöpp fürdőszobát, ha mos, a közlekedő- folyosóval növeli meg. A konyha alig több öt négyzetméternél. Még a főzéshez is kicsi. Hogy fér itt el ekkora család, hogy étkezik? — Egymás hegyén, hátán, hiszen ennyi hely még négy embernek is kevés volna. De remélem már nem sokáig szűkösködünk. Itt szemben készen vannak a háromszobás lakások, a kiutalást is megkaptuk, csak a vállalati hozzájárulásra várunk. Az lesz az igazi öröm, ha oda átköltözünk. V. M.
