Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 31., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országos ápületfelújftási tanácskozás Kétszer annyit fordítunk a lakóházak felújítására az V. ötéves tervben, mint az előző tervidőszakban. Ez a lehetőség azonban az eddigi munkamódszerekben is vál­tozást sürget: át kell térni a sorozatszerű munkára, nemcsak egyes épületek, ha­nem lakótömbök, lakóne­gyedek, városrészek egyide­jű felújítására, megfiatalí­tására. Ennek a feladatnak körültekintő elemzését, a műszaki, a gazdasági, a szervezési, a városrendezési és más összefüggések feltá­rását, a legcélszerűbb meg­oldások kiválasztását állí­totta munkájának közép­pontjába a harmadik orszá­gos épületfelújítási tanács­kozás, amelyet kedden nyi­tott meg a Technika Házá­ban Jantner Antal építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes. A jelenlegi tervidőszak­ban mintegy 30 milliárd fo­rintot — ebből 16 milliár- dot Budapesten — költhe- tünk lakóházak felújításá­ra, s ezek a lehetőségek ké­sőbb tovább bővülnek. Ezt a pénzt hasznosan, a le­hető legcélszerűbben kell felhasználni, s ez nemcsak anyagi kérdés — az eddigi szemléletmód megváltozta­tását is megköveteli. A má­sodik 15 éves lakásépítési program előkészítésénél már azt az új szemléletet érvé­nyesítik, amely szerint tel­jes összefüggésben, egy­mással összhangban tervezik az új lakások építését és a megmaradó lakásállomány korszerűsítését, s csak a va­lóban teljesen elavult épü­letek lebontását irányozzák elő. Ehhez a felkészítéshez nyújt nagy segítséget a há­romnapos tanácskozás is, ahol 18 előadás alapján több mint 400 szakember — ku­tató, tervező, beruházó, ki­vitelezők stb. — vitatja meg a közös feladatokat, és aján­lásokban foglalja össze ja­vaslatait. A tanácskozáson beszámolnak épületfelújítá­si tapasztalataikról szov­jet, NDK-beli és lengyel szakemberek is. Leonyid Brezsnyev Csehszlovákiába érkezett Megkezdődtek a tárgyalások A CSKP KB, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke és a csehszlovák kor­mány meghívására Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének vezetésével szovjet párt- és kormánykül­döttség utazott kedden Moszkvából hivatalos baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A Leonyid Brezsnyev ve­zette szovjet párt- és kor­mányküldöttség búcsúztatá­sára a Vnukovói repülőtéren Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjával, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökével az élen megjelentek az SZKP KB PB tagjai, póttag­jai, a Központi Bizottság tit­kárai, a szovjet állam veze­tői. Jelen volt Frantisek Hlad, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság moszkvai ideig­lenes ügyvivője. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének vezetésével kedden délelőtt hivatalos baráti látogatásra a szovjet párt- és kormánykül­döttség megérkezett Prágá­ba. A küldöttség a CSKP Központi Bizottsága, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság elnöke és a csehszlo­vák kormány meghívásának tesz eleget. A delegáció tagjai : Vla­gyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tit­kára, Ivan Arhipov, a szov­jet minisztertanács elnökhe­lyettese, Viktor Malcev, a szovjet külügyminiszter első helyettese, továbbá Vlagyi­mir Mackevics, a Szovjetunió prágai nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) A Dél-Alföld idegenforgalmának fejlesztéséről tanácskoztak Gyulán Tegnap, május 30-án ülést tartott a gyulai Erkel Műve­lődési Központban a Dél-Al­földi Idegenforgalmi Intéző Bizottság. Az ülésen részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, dr. Nagy Gyu­la, az Országos Idegenfor­galmi Tanács osztályvezető­je. Első napirendi pontként Hantos Mihály, az intéző bi­zottság elnöke személyi vál­tozásokról tájékoztatta a je­lenlevőket, akik ezután meg­vitatták Miklós Sándornak, a bizottság titkárának be­számolóját a tájegység ide­genforgalmáról. Miklós Sándor ismertette, hogy a Dél-Alföldön ma már csaknem valamennyi város rendelkezik távlati fejleszté­si tervvel, amire nagy szük­ség van, hiszen az utóbbi években jelentősen nőtt a bel- és külföldi idegenforga­lom. Például az öt határál­lomáson át tavaly mintegy másfél millió külföldi érke­zett a Dél-Alföldre, a Bé­kés megyei határállomáso­kat pedig 1977-ben három­negyed év alatt csaknem ugyanannyian lépték át, mint 1976-ban egész évben. Az intézkedések nyomán megszűnt az úgynevezett vadkempingezés, javult a községeken és városokon át­vezető főutak állapota, kul­Visontán a Mátraaljai Szénbányák Vállalat külfejtéses Thorez bányaüzeme ebben az évben két és fél millió tonna szenet termelt ki eddig, és ezzel százötvenezer tonnával túlteljesí­tette az előirányzott időarányos tervet. A képen: a bánya marótárcsás kotrógépe üzemelés közben (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS) turáltabbak ezek pihenőhe­lyei, bár az autós-pihenőhe­lyek tisztán tartása még nem kielégítő. Növekedett a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgal­ma — állapította meg a be­számoló —, s a turisták, uta­sok mindinkább kulturál­tabb, de egyben olcsóbb szál­láshelyeket igényelnek. Az Országos Idegenforgal­mi Tanács rendszeresen se­gíti a turizmus fejlesztését, amelynek nyomán jelentősen javult a vendéglátás az üdülőterületeken. Megyénk­ben a vendéglátóipari válla­lat Szarvason létesítendő ezerszemélyes kempingjének és 300 személyes nyaralóhá­zának felépítőével csaknem 43 millió forinttal járultak hozzá. Miklós Sándor jónak érté­kelte az idegenforgalmi te­rületi albizottságok, szakbi­zottságok és a különféle tár­sadalmi és gazdasági szervek közötti kapcsolatokat, s meg­állapította: az Országos Ide­genforgalmi Tanács által Budapesten megrendezett, tájegységeket bemutató kiál­lítás eredményeként bizo­nyára növekszik a Dél-Al­föld, így Békés megye bel­földi idegenforgalma. Ehhez azonban még jobb propa­ganda szükséges, ugyanis ez nem tart lépést az igények­kel, kevés az információs ki­advány. A Dél-Alföldi Idegenfor­galmi Intéző Bizottság ülé­sén több javaslat hangzott el a fejlesztési feladatok megvalósítására, s megfele­lő határozatokat hoztak a pénzügyi eszközök helyes felhasználására. Az elmúlt három évbén 87 millió 130 ezer forinttal segítették e tájegység idegenforgalmának tárgyi fejlesztését. Az ülés részvevői a dél­utáni órákban gyulai város­nézésen vettek részt. A Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemében június elejétől új csomagolóanyagot használnak. Az új csomagolású spaget­tit június közepétől már árulják a boltokban. A többi termék az új csomagolóanyagban augusztus végétől kapható az üz­letekben Fotó: Veress Erzsi ^ ^ ^ ^ ^ ^ A ^ ^ W w ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ -T ▼ >T^ ^ -T» ^ ^ « Megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülésszaka Kedden a Parlamentben, plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XXI. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Marjai Jó­zsef és Konsztantyin Katu- sev miniszterelnök-helyette­sek. az együttműködési bi­zottság társelnökei vezetik. Üdvözlő beszédében Mar­jai József rámutatott, hogy sikeresen hajtják végre a két ország megállapodásai­ból adódó, s Kádár János és Leonyid Brezsnyev múlt évi találkozóján külön is meg­fogalmazott közös feladato­kat. A. magyar fél abból az alapelvből indul ki, hogy hazánk számára elsőrendű fontosságú az együttműkö­dés erősítése, továbbfejlesz­tése a Szovjetunióval. A kapcsolatok erősítésének, s ezen belül a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek nagy jelentőségét pár­tunk központi bizottságának határozatai is nagy nyoma­tékkai hangsúlyozzák. A kapcsolatok bővítésének fontos tényezői azok a tár­gyalások is, amelyekre a mostani ülésszak jó lehető­ségeket nyújt. Olyan nagy jelentőségű kérdések kerül­nek napirendre, mint a táv­lati együttműködés, a szako­sítás és a kooperáció bővíté­sének témaköre, az árucsere­forgalom helyzetének átte­kintése. A további dina­mikus fejlődés feltételeinek feltárása. Konsztantyin Katusev válaszában szintén hangsú­lyozta az internacionalizmus elvén alapuló együttműkö­dés nagy jelentőségőt. mert e szoros kapcsolatok népe­ink javát szolgálják. A napi­rendre kerülő jelentős kér­désekre utalva rámutatott a növekvő követelményekre, amelyek magától az együtt­működési bizottságtól is körültekintő, alapos munkát kívánnak meg. Mint mondot­ta, a bizottság igen fontos fóruma a két ország gazda­sági együttműködésének, al­kalmas arra, hogy a nehéz kérdésekre is megoldást ta­láljon. Ezért méltán várható, hogy a mostani tanácskozá­sok újabb lépésekkel viszik előre a két ország együtt­működését. A két beszéd elhangzása után megkezdődött a napi­rendi pontom megtárgyalása. I vörös is a kék nyakkendőért Napirenden a kisdobos, úttörő felvételi próbák A szarvasi járás kisdobo­sainak, úttörőinek mozgal­mi életét, az 1977—78-as úttörőév programjának megvalósulását, továbbá a tagfelvételi próbák beveze­tésének tapasztalatait, és a kulturális szakbizottság je­lentését tűzte többek között napirendjére az úttörőszö­vetség megyei elnöksége, a május 30-án, tegnap dél­előtt Szarvason megtartott ülésen. A próbarendszerről, az Együtt — egymásért mozga­lomról, a különböző vetél­kedőkről, szemlékről és a nyári programról szóló tar­talmas tájékoztatóból — melyet Gutyan Mihály já­rási úttörőelnök terjesztett a testület elé — kitűnik: az 1977/78. évi úttörőprogramot — saját adottságaikhoz, le­hetőségeikhez szabottan — megvalósítják a járásbeli csapatok. A felvételi pró­bákról; a negyedikesek Vö­rös nyakkendőért, és az el­sősök Kék nyakkendőért próbájáról, melyeket az 1977/78-as mozgalmi évtől kezdve alkalmaznak a gyer­mekmozgalomban, kedvező­ek a tapasztalatok. Célsze­rűbb és áttekinthetőbb lett ebben a mozgalmi évben a szakpróbarendszer, miután a sokféle szaktevékenységet hat nagy csoportba osztot­ták. Változatlanul őrzi tar­talmas voltát az 1976 júniu­sában meghirdetett Együtt — egymásért mozgalom, amely ez év nyarán ér vé­get. Jól sikerült a NOSZF 60. évfordulóján rendezett országos játék, a Riadó ’77. A napirend szerint követ­kező téma volt a kisdobos és módszertani szakbizott­ság jelentése a tagfelvételi próbák bevezetésének ta­pasztalatairól. Mint e jelen­tés summázza: az első év eredményei pozitívan érté­kelhetőek. Az Eredmények, feladatok az úttörők kultu­rális nevelése területén az 1977/78-as évben című je­lentés megvitatásában részt vett dr. Csende Béla, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese is.

Next

/
Thumbnails
Contents