Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-30 / 125. szám
1978. május 30-, kedd Tanyanap, térzene, fúvóshangverseny A legjobb brigádok döntője 24. Értették az emberek, hogyne értették volna. Karéjoz- zák is a negyedfű ménest olyan buzgalommal, majd elszaladnak ijedtükben. Egy Muzslai nevezetű választott leghamarébb csikót. Mondja is, ő arra ráül. Mondom, szót értsünk! Majd én megmutatom csín- ját-bínját, nékem mind így csinálja, különben már indulhat is vissza elüszkösö- dött falujába. Nem zsivány módon törve, zúzva hajtjuk itt dögire a lovat, de tanítjuk. Finumfánnummal bánni vele, mint afehéméppel! Mind a húsz emberem a lóhoz, de kd erről, ki amarról az oldaláról. Veszem a hurkozott árlkányt, vagyis más nevén a pányvát a kezembe, közelítem a csordát. Farol- nak, tarolnak, figyelnek. Lassú, suttyanó mozdulatok kellenek ide, mint a vad- méhekhez. Ha nem kapkodsz, nem szúr. Mikor dobásnyira megközelítem a választott vasderest, nyakára röpítem az ár- kányt. Erre szabadulni akar, de a hurok, minél jobban ugrál, ágaskodik, annál feszesebben szorítja a nyakát. A többi nézi, bámulja a bajba jutott társát, de amíg az vészjelet nem ád, addig nem mennek segedelmére. A csikósnak meg annyira nem szabad a lovait fojtogatni, hogy az segítségért kiáltson. Ilyenkor inkább eltérésednek az ágaskodó társ mellől, legalább annyira, hogy a kis árkánnyal hurkot vethetek a két hátsó lábát összehúzandó. Amikor a gyöpet is kiveszem alóla, elbizonytalanodik a ló. A legtöbbje inkább lefekszik, minthogy elessen. De ha nem adja magát még, az első lábait is ár- kányba fogom. Attól már eldől. Szépen kell dönteni, hisz tehetek benne akkora kárt, ló nem lesz belőle, csak pörkölt. Némelyik a földön fekve is veri magát, akkor rakásra húzom a négy lábát, de olyan közelesen, ahogy négy ujjamat össze tudom érinteni. Most jön a kötőfék. Ezt a nyakát nyújtogató táltos fejére gombolom a fapöcökkel, a futtató kötél máris annak az állad- zó karikájában van. Szép nyugodtas mozdulatokkal a hurkolót kiveszem a nyakából, megoldom a lábfogó ár- kányokat. Ilyenkor kicsi hízelgő beszédekkel kell élni. Megkönnyíti a bánást. Szép, finom madárfüttyentésék is nyugtatják. És vigyázni, hogy fölálltában maga aláné törje a lábait. Ékkor aztán, Szarvason Mozgalmas hétvégére számítanak Szarvason június 2-án. 3-án és 4-én. Pénteken Lengyelországot bemutató két kiállítás nyílik a művelődési központban. A fotók bemutatják a baráti szocialista ország ^politikai életét, gazdasági és társadalmi fejlődését. Hagyomány már, hogy a tangazdaság rózsási kerületében évről évre tanyanapot rendeznek. Június 3-án, szombaton délután 16 órától a rózsási ifjúsági klubban az ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan könyvkiállítással, filmvetítéssel kezdődik a rendezvény, majd tréfás játékokkal és vetélkedőkkel folytatódik. A tanyanap közönsége ellátogat majd a művelődési házba is, ahol meghallgatják Kovács Apollónia műsorát, majd a Bagi János Ifjúsági Klubban ünnepi bállal ér véget a program. Június 4-én, vasárnap fúvószenekarok minősítő hangversenyét rendezik 10 órától a Felszabadulás téren. A részt vevő szarvasi, békési, orosházi, tótkomlósi és békéscsabai zenekarok térzenét is adnak a város különböző pontjain. Kohón emlékkiállítás Gyulán Gyula város Tanácsa és az Erkel Ferenc Múzeum rendezésében a Kohán György hagyatékában nyilvántartott 619 festményből újabb emlékkiállítás nyílt meg május 26-án a gyulai Dürer Teremben. Az emlékkiállítás újabb állomása annak a sok éve megvalósuló akciónak, melynek célja az említett hagyatékhoz tartozó alkotások megismertetése. Ezúttal ismét nagyméretű műveket láthat a közönség, melyek közül kiemelkedik az Aratás, a hangulatos Hazafelé, a Csorda alkonyaikor, valamint muzsiikasorozat : Gor- donkázó, Hegedülő és Nő a zongoránál. , Dr. Marsi Gyuláné, a városi művelődésügyi osztály vezetője nyitotta meg az emlékkiállítást. Sorra vette a hagyatékot öröklő Gyula város ténykedéseit a nagy értékű hagyatékkal kapcsolatban, és bejelentette, hogy a legközelebbi emlékkiállítást már a Kohán-emlékmúzeum- ban rendezik meg, mely hamarosan hajlékot biztosít a Koh án-hagyatéknak. Az emlékkiállítás július 3-ig tart nyitva. M. Gy. sították, s ők már hamarosan az újra meghirdetésre kerülő verseny feltételein törik a fejüket. B. Zs. írásban az irodalmi művekről ha annak való, aminek szánjuk, hát fölrúg a két hátsó lábával, nékiindulva a vakvilágnak. Kicsit szaladjunk vele, távolodunk is a ménestől. Még nem hiszi, hogy kézben van. A futtató kötelet pedig engedni néki, ha kell, ötven ölnyire is, hadd fáradjon vele. Akkor aztán a kötél, tartása szerint a nehezebb oldal felé kezd kanyarodni, körben fut. Már a miénk. Hadd fussa a köröket. Az igazi ló százszor elforogja a kötelet tartó csikóst, amikor érezni lehet vágtáján, hogy veszti az erejét. Nem kell letörni, vadítani, tajtékdúrásig hajtani. Amikor magától csihad, hagyni kell. Kicsit a futtató száron közelebb lehet hozzá menni, ha tűri jó, de ha nem tűri, se baj. Nem egy nap alatt születik a nyerges! Mikor úgy a pányvajárást tudja, érzi a nyaklót, meg a vezetékszárat, hogy nem szaggatja, nem esztelenkedik vele, hanem belátja, hol a vége erejének, a kötélnek, az okos ló hamar megtanulja, nem kell neki két nap, jó szóra megáll. (Folytatjuk) nei kérdésekre. Érdekes volt a szabadon választott témák feldolgozása. A nagy- szénási szociális otthon brigádtagjai útiélményeikről, kirándulásaikról számoltak be egy rövid dolgozatban; a Bi- harugrai Halgazdaság építői Szabó Pál irodalmi nyomait kutatták, de olyan brigád is volt, amelyik Leninről vagy Achim L. Andrásról szóló írást tett a zsűri asztalára. Az újkígyósi Aranykalász Tsz Április 4. Szocialista Brigádja pedig legszebb kézimunkáit hozta el Békéscsabára. A zsűri elnöke, Szeljak György, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezető-helyettese A megye legjobban művelődő brigádja címet és az első helyezettnek járó jutalmat az orosházi olajosak Hunyadi Mátyás Szocialista Brigádjának adta át. Szoros holtverseny alakult ki három brigád között. Üjabb kérdéssorozat döntötte el a sorrendet, így a második, a Sárréti Tej- feldolgozó Vállalat Kossuth Lajos brigádja, harmadik a Biharugrai Halgazdaság Építők, negyedik a nagyszénási szociális otthon József Attila Szocialista Brigádja lett. A legjobban művelődő ifjúsági szocialista brigád címet a kardoskúti Rákóczi Tsz Szántó Kovács János brigádja nyerte el. A közművelődési vetélkedő döntőjének sikeres lebonyolítását és megszervezését a Megyei Művelődési Központ munkatársai, valamint a játékvezető Pál Miklós biztoAmit a festőről tudni kell... ■ a a a : a S Közös fejtörés, jó válasz Fotó: Orbán Károly Mai tévéajánlatunk: SZÍNHÁZI ALBUM Bár a színházi évad végéhez közeledik, a jövő évad készülődései és az utolsó bemutatók sok érdekességet ígérnek. Búcsúelőadás, ez a címe Müller Péter drámájának, amellyel a győri Kisfaludy Színház nem csupán évadot zár, hanem egyben a színház régi épületétől is búcsúzik, hogy jövőre már új színházban fogadja közönségét. (A darabból részleteket láthatnak.) A József Attila Színház nem is egy, hanem egyszerre két Moliéreművel fejezi be évadját. Műsorán az Úrhatnám polgár és a Dandin György szerepel. A ma este 21 óra 10 perckor kezdődő műsorban dr. Váradi György beszélget Horváth Sándor színművészszel. A jövő évadra való tekintésben a stúdió vendégei segítenek; Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház és Schwajda György, a szolnoki Sziglige- i Színház új igazgatója, valamint Beke Sándor, a kecskeméti Katona József Színház új vezető rendezője. A megyei közművelődési vetélkedő egész éven át tartó felkészülésének, a tavaszi vetélkedősorozatnak negyedik alkalommal értünk a döntőjéhez vasárnap délután Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban. Mindig alakul, változik ez a négy esztendeje évenként meghirdetett verseny, a megye munkásbrigádjainak kérése, kritikája vagy éppen megelégedése alapján. Aki gyakran megfordul a bene- Vezett szocialista brigádok körében, az bizony tapasztalja, hogy nem figyelnek mindenhol egyforma jelentőséggel a felkészülésre a munkahelyi vezetők, vagy maguk a brigádtagok sem. Különösen akkor érződik ez, ha az elődöntőkön itt-ott nyitott füllel, szemmel ül a hallgató, s bizony azt tapasztalja, hogy még mindig mellékesen kezelt téma a brigádok általános műveltségének emelése. (A politikai tájékozottság és a szakmai fejlődés biztosításával szerencsére már majdnem mindenhol többet törődnek.) Most május 28-án, vasárnap délelőtt a legjobbak, a legfelkészültebbek találkoztak a döntőben, örömmel hallgattuk a tizenkét szocialista brigád válaszait a politikai, az irodalmi és a zeTÓTH BÉLA: Legendák a lóról KÉPERNYÖ Tudom — nem tudom Ha minden tevékenység, erőfeszítés, energia, egyszóval befektetés próbája az eredmény — s mi más lenne? —, akkor egy-egy terület között hihetetlen különbségek mutatkoznak. Csak kettőt próbáljunk összehasonlítani: az orvostudományt és a pedagógiát, apropóként a tévé pénteki két műsorát véve. Estefelé a szegedi ^körzeti stúdió Vesekő című riportfilmjét sugározták, melyben a veszedelmesen elszaporodott betegségről, műtétekről, kutatásról, kőanalizáló új találmányról, a gyógyítás mai állásáról, és ami legalább ilyen fontos: a betegek gondozásáról volt szó. A tudomány fejlődése az évszázadokkal ezelőtti primitív megoldásoktól az érzéstelenítéssel végzett szerencsés műtétekig vezetett, sőt a kövek utólagos kémiai vizsgálata lehetővé teszi az újabbak kialakulását megelőző gyógyítást. A szentesi kórház kezdeményezése még ennél is tovább ment : felkutatták a körzeti orvosok veseköves betegeit és a már megoperáltakkal együtt nyilvántartásba vették őket, rendszeresen járnak be vizsgálatra, gyógyításuk állandó. Vagyis gondozás alatt vannak, s a négy év eredménye lélegzetállító: míg a világon, így nálunk is az országban másutt 60—70 százalék a kiújulás, addig ez a szentesieknél 10 százalék alatt van. S hogy ez az arány nagyságban mit jelent, akkor érzékeljük igazán, ha tudjuk, hogy a népesség egy százaléka — ugyanannyi mint a cukorbajosoké — veseköves bán- talmakban szenved. A tudás, erőfeszítés, aktív cselekvés így hozza meg a gyümölcsét. Este későn — úgy fél tíz tájban, talán minden idők legostobább angol filmvígjá- téka után — inkább csak az energiabefektetésnek lehettünk szemtanúi egy olyan témában, amelyben évezredek óta mit sem változott a helyzet. Pedig a pedagógia tudománya is sokat haladt előre az idők folyamán, s ehhez még a 20. században a pszichológia rohamos fejlődése rengeteg, tapasztalattal igazolt ismeretet nyújtott át felhasználásra. S mindez nem titok, nincs elzárva senki elől. Sőt. És az eredmény? Finoman fogalmazva : nehezen alakul. Ebben segítendő a Szülők, nevelők magazinja az éppen soros nevelési kérdéssel foglalkozott: hogyan rombolja le maga a szülő a gyermekben róla kialakult ideált. A műsor hasznossága vitathatatlan, a megvalósítás viszont felemás volt. A gyerek korai tapasztalata, alapján tökéletesnek látja szüleit, mert aki mindent tud, az ilyen. Márpedig az ő apja és anyja ért mindenhez, azonkívül is, hogy őt óvja és védi, s ezért az apró gyermek nagynak, követésre méltó példaképnek tekinti. És erkölcsi mércének később is, sokáig, míg csak meg nem rendül- bizalma, s oda nem vész a szülő tekintélye. Bűn a gyerek hitét összetörni kiábrándító tettekkel, vagy nagyképűséggel. Pedig a szülő pont azáltal, hogy neki még jobban tetszik a mindent tudó szerepe, s végleg meg akarja tartani, rontja el a helyzetét. Nem veszi észre, hogy eljön az idő, amikor jobb beismerni, ha valamit tényleg nem tud. Pedig ez az időnkénti „nem tudom” bűvös varázsigévé válik: még a legkritikusabb kamaszból is tiszteletet vált ki. Igaz, nem könnyű a mindenhatóságot abbahagyani, de sokszorosan megéri. Vass Márta Az első helyezettek: orosháziak
