Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
1978. május 28., vasárnap o IgHsWkfiM Végül is Csepel... Zöldségprogram közelről Méhkeréken Még egyszer a gázpalackokról Lapunk hasábjain közöl-, tűk a jó hírt az érdekeltekkel, és az olvasókkal is, hogy a Csepel Művek gázpalackgyártó egysége a május 13-i Televízió-híradóban elhangzott riport után — bár hiánycikkről van szó — megígérte, hogy a leggyorsabban szállít Békéscsabára egy nitrogéngázpalackot, hogy a lehetőségekhez képest ezzel is segítsen a gondok megoldásában. A dolgok megértéséhez röviden még egyszer el kell mondanom, hogy a nitro- " géngázra, illetve a nitrogéngázpalackra azért van szükség, mert Békés megyében gázos a víz, metántartalma olyan magas, hogy bizonyos nyomáson felgyülemlett metán önmagától berobban, s a gáz kiszorításához egy semleges elemre, az említett nitrogénre van szükség. A folyamatos utántöltés pedig csak tartaA Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének a Hunyadi Mátyás műszerészbrigádját Hodján János, Keresztesi Vilmos, Uhrin Lajos, Kiss János, Szentes Sándor és Lénárt István 1966-ban alapította. Kiss János azóta „előlépett”, áthelyezték a tröszthöz, Lénárt István pedig elment a vállalattól. Ma már 15-tagú a brigád, amelynek az a feladata, hogy a termelő és előkészítő berendezések műszereit úgy tartsa karban, hogy azok kifogástalanul működjenek. Több száz műszerről van szó, ami milliós értéket jelent. Van egyebek közt gáz- és folyadéknyomás-mérő, szint- és kalóriaszabályozó, gáz- és folyadékmennyiségmérő, valamint egy sormásfajta műszer, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nyersolaj- és földgáztermelésben, valamint a felhasználókhoz való' továbbításban fennakadás ne legyen. Ha mégis bekövetkeznék, sok lakás és intézmény fűtetlen maradna és több üzemben leállna a munka. Ilyen azonban még nem fordult elő. Ha valahol nagy ritkán hiba keletkezett, rövid idő alatt kijavították. Amit jól megcsinálnak, azt nemigen kell javítani. Ehelyett több idejük marad a karbantartásra és arra, hogy új berendezéseket szereljenek fel műszerrel. Kardoskúton nemsokára elkezdődik a föld alatti gáztárolás. A műszerezést a brigád kapta feladatul, ami az eddigi munkájának szép elismerése. Egy újabb gázüzem létesül a megyében, ahol a műszerezés ugyancsak a brigádra hárul majd. Persze a munkaszeretet vagy a lelkesedés egymagában itt kevés lenne. Érteni kell a műszerekhez, ismerni kell a szerkezetüknek és működésüknek a titkait, ami jócskán összesűrűsödik bennük. Egy szakmával már nem is igen lehet boldogulnia annak, aki sikeresen akarja megoldani a feladatát. Ezért szinte valameny- nyien „két szakmásak”, s aki még nem, az most készül az elektroműszerészi vizsgára. Közülük néhányan hegesztők is. S ha mindehhez hozzátesszük: a legtöblékpalackokkal oldható meg, de Békéscsabán az új lakásoknál még csak az alappalack sem áll rendelkezésre, ezért mintegy négyszázötven lakás átadása késik, vagy késett volna az év végéig, a tulajdonosok legnagyobb bosszúságára. Azért írjuk, hogy késett volna, mert közben két másik budapesti vállalat felajánlotta segítségét és ha az üzemben tartók reagáltak erre a lehetőségre, akkor a gondok pillanatnyilag megoldódottnak látszanak. De csak pillanatnyilag, mert megyeszerte hasonló a helyzet. Nem ok nélkül írjuk „még egyszer a gázpalackokról", hanem azért mert nem szeretnénk eltitkolni az újabb jó híreket — és ezen keresztül a társadalmi összefogás jelentőségét. Dr. Kelemen Lajos, a Csepel Művek igazgatója ugyanis levelében arról tájékoztatja a Televízióben érettségizettek, akkor megértjük, hogy ezt a bonyolult feladatot miért tudják sikeresen megoldani. Sőt egy kis többletet is hozzá tudnak adni, ami számos ki- sebb-nagyobb újításban, ész- szerűsítésben nyilvánul meg. Az egyik újító Berger Nándor, aki leveleró tagozaton a gépipari főiskola III. éves hallgatója, ö egyebek közt a gázégők automatikai ának a javításához célkészüléket konstruált. Néhány más újítását is elfogadták és alkalmazzák. A törekvéseiről így beszél: — Mi valamennyien igyekszünk eredményesen dolgozni. Ami gátolja, vagy nehezíti a munkánkat, azon változtatunk. Olyan a légkör, hogy érdemes újítani. Megbecsülést és egy kis pénzt is jelent. Nem adták _ „olcsón” a Szakma Ifjú Mestere címet sem, amit Berger Nándor, Zsarnovszki József és Dénes László háromszor, Hodján János pedig egyszer érdemelt ki. A Dolgozz hibátlanul ! mozgalom keretében nem egy javaslatot adott már be a brigád, amit jó néhány DH-csekkel jutalmazott az üzem. A különböző vetélkedőkön elért sikerekkel is hírnevet szerzett a brigád. Legutóbb a Békés megyei közművelődési mozgalom ágazati döntőjén a Legjobban Művelődő Brigád címet szerezte meg az ötfős csapat, melynek Zsarnovszki József, Meleg József, Hodján János, Berger Nándor és Szente Sándor voltak a tagjai. Vajon érdemes-e sikerekre törekedni? Szente Sándor a kérdése így válaszol: — Egy sereg címet szereztünk már, mind nagy örömet jelentett számunkra. Bíznak bennünk a vezetők, becsülnek munkatársaink is. Nem vagyunk olyan tedd ide, tedd oda emberek, akikre csak úgy legyintenek, ha emlegetik őket. Eléggé nehéz bejutni a műszerészbrigádba. Kimondták : egy év próbaidő után a többség szava dönt. Gyivi- csán László, aki tavaly lett üzemmérnök és most műhíradó ez üggyel foglalkozó munkatársát, hogy: „Május 25-től folyamatosan további 1000 darab nitrogénpalack szállítását biztosítjuk, így az Oxigén- és Dis- sousgázgyártó Vállalat a teljes békéscsabai igényt kielégítheti.” Nem tévedés! Ezer darabról van szó, pillanatnyilag Békéscsabán tizenöt darabra van égetően szükség. De amíg a városi központi vízgáztalanító berendezés elkészül, addig is meg kell oldani* hogy balesetveszély nélkül, nyugodtan lakhassanak a családok a magasházakban. Tehát szükség van a palackokra nem csak Békéscsabán hanem az egész megyében. „Még egyszer a gázpalackokról”. Jó, ha az illetékesek élnek ezzel a most már korlátlan lehetőséggel, amelyet — végül is — Csepel teremtett meg. szerészként dolgozik, 10 hónapja vár. Még két hónap, aztán... Majd meglátják. Az eddigi munkája és magatartása alapján esélyesnek tartják a felvételét. Az évek során többen lettek kiváló dolgozók. Szente Sándor és Dénes László kiérdemelte a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt is. A műhely falán levő számos elismerő oklevél a brigád történetét idézi. Köztük a legutóbbi az MSZMP Békés megyei bizottságának a jubileumi oklevele, amelyet mint a Vállalat Kiváló Brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyben elért eredmények elismeréséül kapott. A szocialista munkaverseny győztese, szovjet kitüntetést és oklevelet otthon őrzi Szente Sándor, bár ezt is a közösen elért sikerek elismeréséül tudja be. A kertészkedők tanúsága szerint mintegy másfél évtizeddel ezelőtt egy gyulai kertész útmutatása szerint épült meg az első fóliasátor Méhkeréken. Ettől az időtől tartják számon nemcsak Békés megyében, jóval túl a megyehatáron is a méhkeréki uborka, paprika, paradicsom, vagyis a primőr fólia alatti termesztésének kezdetét. Egyre többen kapcsolódtak a nem könnyű, de jó jövedelmet biztosító termesztéshez és manapság már inkább azt könnyebb megszámolni, melyik ház udvarán nincsen fólia. A főutcán takaros ház, gazdájának nincs oka a szégyenkezésre. Szállításra készülődik Márk János, a feleségével együtt szedik avi- rítóan fehér paprikát. — Nem zavarok, látom nagy munkában vannak? — Jöjjön csak nyugodtan, legalább pihenünk egy kicsit. Székkel és cigarettával kínál a gazda. — Voltam a tanácstitkár-' nál és többek között magát említette olyannak, aki a nagyobb termelőkhöz tartozik. — Van nálam nagyobb is, aki több fóliát tart, de hát csak kérdezzen nyugodtan, megmondhatom én is, amire kíváncsi. — Régóta foglalkozik fóliakertészettel? — Tizenkét évvel ezelőtt kezdtem hozzá. Addig amolyan vidékre járó ember voltam, oda mentem, ahol pénzt lehetett keresni. Meguntam az egészet, kapóra jött ez a foglalkozás. Elég nagy a portám. Gondoltam, én is megpróbálkozom vele. Előtte két hónappal voltam rizsaratáson, nem mondom, jól kerestem, összegyűlt egy kis tőkém, amit belefektethettem, mert bizony beféktetés nélkül ez sem megy. Először üveg alatt termeltem uborkát. Az első év 11 ezer forint tiszta jövedelmet hozott a konyhára. Aztán eladtam az üvegeket, fóliát építettem. Kényelmesebb is, meg jobb is az alatta való termesztés. A következő év már jobban sikerült valamivel, meg is szerettem ezt a munkát, kitartottam mellette. — Könnyű az áru értékesítése? — Nem bíztam magam a véletlenre, szerződést kötöttem a MÉK-kel. Ez a biztosabb. Mert abban az időben még nem volt kocsim, a fuvar drága lett volna. Később, amikor megvettem az autót, nem mondom, már én is el-eljártam vidékre, de a termés zömét most is szerA fólia alatti termesztés a feleségnek is ad munkát ródés útján értékesítettem. A jövedelem? Egyszer jobb, másszor gyengébb. Tavaly például nagyon sok kárt okozott a belvíz. Elvitt majdnem mindent, csak apró csüllöngöket tudtam szedni. Most meg az idén olyan korán jött és hosszúra nyúlt a tél, hogy május közepén is fűteni kellett. — Es az adó? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sok. Tavaly kétezret fizettem 150 ezer forint jövedelem után. Ki lehet bírni. — Látom, sok kocsi jár el a faluból megrakva áruval. Nem mindenki szerződik a szövetkezettel? — Legtöbbjük . igen. De vannak olyanok — egyre több a személygépkocsi a faluban —, akik kifizetőbb- nek tartják, ha elviszik az árut jobban fizető piacokra. De vannak olyan dolgok is, ami miatt nem szívesen kötnek szerződést. Kezdem azzal, hogy a kereskedelem nagy árréssel dolgozik. Aránylag olcsóért veszi meg tőlünk és jóval drágábban adja tovább, holott szinte semmi munkát nem fektet bele. Vagy a másik. Akármilyen szép is az áru, nem veszi át extra minőséggel, csak első osztályúval. A maszeknál pedig van, és jóval többet is fizet a szép paprikáért, uborkáért, mint a szövetkezet. Sokan vannak olyanok, akik emiatt 10—15 ezer forintot ráfizetnek az üzletre. Nem csoda hát, ha inkább elszállítják Budapestre vagy távolabbi iparvidékekre, ahol 7,50—8,— forintot kapnak azért az áruért, amiért itt csak 4—4,50-et. — Nem biztatták még magukat, hogy termeljenek exportra? — Volt róla szó, de tudja, exportra csak az édes paprika megy, a mi talajadottságunk inkább, a csípős paprikának jobb. — Segít-e a tsz valamiben? — Hogyne. Kapunk trágyát, fuvareszközt, ha kell, kedvezményes áron fóliát, vetőmagot. Nem is lenne itt 'különösebb hiba. Az eltelt 12 év alatt úgy tapasztaltam, megél ebből az ember, igaz, nagyon sok munkát kíván. A jövedelem is megfelelő, persze ebből senki nem lesz milliomos. Nem tagadom, én is haladtam, vettem belőle egy kocsit, építettem mellékhelyiségeket, bebútoroztam a házat, kitanítottam a két gyereket. Az egyik hamarosan tanár lesz, a másik most végzi a gimnáziumot. Sok szóbeszéd elhangzik arról, hogy a primőrkertészek milyen sok pénzt vágnak zsebre. Akikkel beszélgettem, elmondották, hogy akik felelőtlenül beszélnek, jöjjenek és próbálják meg. Szinte az egész család idejét leköti ez a munka. Különösen ott vállalják szívesen ezt a pluszmunkát, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek nem foglalkoznak vele kellőképpen. És ez a tény már magában viseli annak a szükségszerűségét, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagyobb részt vállaljanak a primőrtermesztésből. Igaz, ennek legfőbb akadálya, hogy a primőrter- mesztíés . munkaigényes és munkaerővel sehol sem állnak nagyon jól. Talán éppen ebből a megokolásból is dicséretes az a kezdeményezés, hogy a nagyüzemek hatékonyan segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat, megadnak számukra minden lehetséges segítséget. Ez így van rendjén, hiszen a cél közös, a lakosság minél jobb ellátása. Ebből a munkából a kisárutermelők derekasan kiveszik részüket. Béla Ottó Útját állni a járványnak A Békés és Vidéke ÁFÉSZ szervezésében 1960-ban alakult a ma is működő nyúl- tenyésztő szakcsoport. Akkor a szakcsoportnak 60 tagija volt, ma ugyanott 75-en tevékenykednek. A fogyasztási- szövetkezet területén 1975-ben további szakcsoportok alakultak Murony- ban, Tarhoson és Bélmegye- ren. Az elmúlt években Békésen is mixomatózis járvány tizedelte a nyúlállományt. Ezért a nyúltartók száma nem nőtt számottevően. Ebben az évben már nagyobb mennyiségű oltóanyag beszerzésére számítanak, s várhatóan a szigorú egészségügyi előírások betartását követően véglegesen sikerül útját állni a járványnak. Erre nagy szükség van, hiszen a nyúl jelentős részét exportálják. Pásztor Béla A Békéscsabai Hűtőházban ebben az évben 100 vagon piklesz. (apró) hagymát fagyasztanak. A termék korábban vásárdíjat nyert, 1979-től kezdődően azonban iparági érdekből í terméket a Győri Hűtőházban gyártják majd Fot6. veress Frzsj Plavecz Pál Dolgozni így érdemes
