Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! £ NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 28., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Mezőgazdaságunknak kiemelkedő szerepe van életünkben í Ünnepi megemlékezés a tsz-mozgalom 30. évforduléjárél Ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg szombaton a Szolnok megyei Tiszaföldvá- ron arról, hogy harminc esztendeje, 1948- ban alakultak meg hazánkban az első mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s ezzel megkezdődött az évszázados paraszti rend 'felszámolása, a mezőgazdaság szocialista átalakulása. A Lenin Tsz székháza előtt felállított díszemelvényen, amelyet mintegy 15 ezer ember vett körül, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is helyet foglalt. A díszemelvényen, illetve a hallgatóság első soraiban voltak a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjai, más kiemelkedő személyiségei is. A Himnusz elhangzása után Papp Zoltán, a szolnoki Szigligeti Színház művésze mondta el Földeák János: örök május című versét. A nagygyűlést Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz állami díjas elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Losonczi Pál beszéde Bevezetőben az Elnöki Tanács elnöke a szövetkezeti mozgalom hazai indulásának körülményeivel foglalkozott, majd azt hangoztatta, hogy a magyar mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom az azóta eltelt 30 évben korszakos, mi több: forradalmi jelentőségű eredményeket ért el. — Szö- • vetkezetem k termelése — mondotta — o’yan színvonalra emelkedett, hogy most már alapvetően járulnak hozzá országunk népének megbízható és kiegyensúlyozott ellátásához; az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségletének fedezéséhez és kiviteli feladatának teljesítéséhez. Szövetkezeteink terméshozamai egész sor területen a világszínvonalat ostromolják, itt-ott pedig már meg is haladják. A technikai felszereltségük ugyancsak kiállja minden összehasonlítás próbáját. Áz egykor — a „tegnap” — még rétegekre tagolt, ellentétek által mardosott parasztságból kialakult és egyre inkább összeforr az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Megszilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkásparaszt szövetség — szocialista társadalmi rendszerünk legfőbb politikai bázisa. Nagy társadalmi vívmányunk ez! — Világosan látnunk- és tudnunk kell, hogy hazánkban a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági viszonyok fejlődésének, fejlesztésének vitathatatlanul nagy politikai, társadalmi és gazdasági jelentősége volt, az van ma is és az lesz a jövőben is. Mezőgazdaságunknak kiemelkedő helye, szerepe van — és lesz! — egész életünkben. A mezőgazdaság a népgazdaság szerves része, annak egyik kulcsfontosságú ágazata. A mező- gazdaságra hárul népünk megbízható és kiegyensúlyozott ellátása élelmiszerrel, a lakosság évről évre növekvő élelmiszerszükségletének mind magasabb színvonalú, gazdagabb választékú és bőségesebb kielégítése, továbbá iparunk mezőgazdasági eredetű nyersanyaggal való ellátása, ezen túl pedig a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek gazdaságos kivitelének magas szinten tartása, sőt fokozása. Losonczi Pál ezt követően áttekintette szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének fontosabb állomásait, tisztelettel adózott azoknak, akik ott álltak a bölcsőjénél, s minden elismerést megérdemlő kitartással alapozták meg mai eredményeinket. Mint mondotta, közibük tartozik a tiszaföldvári Lenin Tsz is, amelynek elődje egy maroknyi parasztember bátor vállalkozásával, kitartásával, útkeresésével írta be aranybetűkkel a nevét a 30 éves magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom „őstörténetébe”, majd mai valóságába, beteljesülésébe. Szövetkezetpolitikánk kútforrása, a lenini elvekre, a jelen és a jövő számára levonható tanulságok miatt, nem árt emlékezni és emlékeztetni egy ilyen nevezetes jubileumon sem — hangoztatta ezt követően Losonczi Pál, s ezek közül az első helyen az önkéntességet említette. — Az önkéntesség ugyanis, mint alapelv — modotta — változatlanul időszerű és nagy jelentőségű gyakorlati mondanivalót hordoz. Elegendő utalni ebben a vonatkozásban csak a tsz-demok- rácia megoldásra váró problémáira, vagy az egyesülésekben, a gazdasági társulásokban való részvétel kérdésére. Az önkéntesség és a tsz-demokrácia ikertestvérek. Nem kis gondunk, de feltétlenül megoldandó feladatunk, hogy a nagyra nőtt közös gazdaságokba is „átmentsük”, sőt továbbfejlesszük a demokráciát, mégpedig nem is elsősorban a formáit hanem a lényegét. — Tágabb értelemben az önkéntesség elvével kapcsolatos a gazdaságok önállóságának, anyagi érdekeltségének elve is. A kapuk szélesre tárása ebben a vonatkozásban nálunk a kötelező beszolgáltatás és a tervutasításos rendszer megszüntetésével történt meg. Az éppen tíz éve bevezetett gazdasági mechanizmusrendszer újabb lendületet adott a fejlődésnek és jó eredményeket hozott. — Változatlanul érvényesnek és időszerűnek tekintjük a lenini szövetkezeti elvek másik elemét a fokozatosságot. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert egyesek úgy vélik, hogy a fokozatosság csak az átszervezés időszakára szól. Holott ez hosszú időszakra, egész történelmi korszakra, tehát nemcsak napjainkra, hanem a jövőre nézve is érvényes módszer. A mezőgazdaságban elért sikereinket — egyebek mellett — jórészt éppen annak köszönhetjük, hogy tiszteletben tartottuk, a valóságban létezni hagytuk a fokozatosság számos „lépcsőfokát”. Ebben az összefüggésben szólott az Elnöki Tanács elnöke a közös és a háztáji kapcsolatáról is. — Ma már senki sem Vonja kétségbe — hangoztatta — a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét. Az is általánosan elfogadott nézet, hogy a háztáji szerves része a közösnek. Az utóbbi gyakorlati konzekvenciát azonban nem sikerült mindig határozottan, következetesen és egyértelműen érvényesíteni. Közrejátszottak ebben a háztáji termelés jelentőségét meg nem értő, sőt lebecsülő nézetek, továb- bár az anyagi érdekeltség megsértése és a felvásárlás szervezetlensége. Agrár- és szövetkezetpolitikánk alapelveiből adódó konkrét feladatok vázolása után.az Elnöki Tanács elnöke így folytatta: — Megnyugtató az az egyértelműség és következetesség, amellyel az MSZMP Központi Bizottsága a mezőgazdaságot érintő kérdésekben állást foglalt. Határozatában megerősítette a lenini elveket és egységes, következetes továbbvitelük mellett szállt síkra. Hitet tett két évtizede folytatott, bevált és helyes agrár-szö- vetkezetpolitikánk mellett, ezek szellemében jelölte meg a továbbhaladás útját. Mezőgazdaságunk ügye és sorsa ezzel hosszú távra kapott olyan garanciát, amilyenre szüksége van a nép és a haza sorsáért, a szocializmus jövőjéért, a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fűzéséért küzdő erőknek. Az ünnepi beszéd után Losonczi Pál átnyújtotta a Lenin Tsz elmúlt évi kimagasló munkájával kiérdemelt Kiváló Szövetkezet kitüntető oklevelet Bódi Imrének. Ezt követően a munkában élenjáró szövetkezeti vezetőket, tagokat tüntetett ki. Bódi Imrének, a tsz- mozgalom fejlesztésében végzett kimagasló munkájáért a Szocialista Magyarországért Érdemrendet nyújtotta át. A nagygyűlés résztvevőit ezután úttörők köszöntötték. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően Losonczi Pál, a társaságában levő személyiségekkel és a tsz vezetőivel rövid látogatást tett a Lenin Tsz gazdaságában. Megtekintette a lucerna- és vetőmagfeldolgozó üzemet, a szakosított hibridsertés-telepet, majd határjáráson a növényi kultúrákat, a szépen fejlett borsó-, kukorica-, búza- és cukorrépatáblákat nézte meg. GYERMEKNAP 1978. Várnai Zseni GYERMEK Gyermek, nagyon kell szeretni Téged. Mert végtelen a gyöngeséged. Az ifjú sarjú ott künn a mezőn, Szopós kicsiny bárány a legelőn, Tátogó csőrű tollatlan madárka, Nem olyan gyönge, nem olyan árva. .. Gyermek, nagyon kell szeretni Téged. Ha nem étetnélek, éhen is vesznél, Ha nem karolnálak, váltig fekhetnél, Ha nem fürkészném, mi bánt, mi fájhat, Mikor kis ajkad sírásra lázad; Ha szívem írt nem lelne rája. Ügy, ami fáj, csak fájna. .. Gyermek, nagyon kell szeretni Téged. Fotó: Veress Erzsi Termeljünk többet, jobbat, olcsóbban Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a csorvási Lenin Tsz közgyűlésén Csorváson 29 éves a termelőszövetkezeti mozgalom. A csaknem 3 évtizedes múltban még nem volt példa rendhagyó ünnepi közgyűlésre csak tegnap, május 27- én, szombaton. Erre most kiváló munkájukkal szolgáltak rá a csorvásiak. Múlt évi eredményükkel feliratkoztak a megye és az ország kiváló gazdaságai közé. Elért eredményeiket Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára előadói beszédében nagyra értékelte. Megállapította többek között: különösen az utóbbi években, miután egyesültek a csorvási szövetkezetek, tartalmában és minőségében sokat fejlődött, erősödött a Lenin Tsz. A különböző párthatározatokban megfogalmazott, a hatékonyság növelésére szóló ajánlásokat ebben a szövetkezetben úgy váltották valóra, hogy 1977-ben az egy főre jutó halmozatlan termelési érték elérte a 216 ezer forintot. Ugyanez a szám 1976-ban 161 ezer forint, a IV. ötéves terv időszakában pedig átlagosan 95 ezer forint volt. A jól végzett munka megérdemelt keresethez juttatta a szövetkezetieket. Az egy főre jutó átlagos havi kereset tavaly már túlhaladta a 3730 forintot. A növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint a háztáji gazdaságok hozama is jóval az országos, a megyei és a déli tsz-szövetség átlaga fölött alakult 1977- ben. Búzából, kukoricából, cukorrépából az elért termésmennyiség jóval felette van a nyugat-európai államokban elért hektáronkénti hozamoknak. Különösen erőteljesen növekedett a tejtermelés. — Ilyen kiemelkedő gazdasági eredmények láttán — mondotta többek között a megyei pártbizottság első titkára — azt kérjük a szövetkezet vezetőitől és tagságától: szüntelenül fejlesszék termelőmunkájukat, termeljenek az eddiginél többet, jobb minőségű, minden piacon eladható árut, és az eddigieknél olcsóbban. Törekedjenek a termelés költségeinek ésszerű csökkentésére. Elért eredményeiket hasonlítsák az általuk elért legjobbhoz. Így is próbálják az üzemben rejlő termelési tartalékokat feltárni, saját javukra, a népgazdaság számára hasznossá tenni. Kovács János, a szövetkezet elnöke nagy taps kíséretében vette át Frank Fe- renctől az 1977. évi munkáért kiérdemelt kiváló címet tartalmazó oklevelet. Ezt követően kitüntetéseket és jutalmakat adtak át D. K. Lapunk 7. oldalán közöljük a pártnapok megyei programját Frank Ferenc a gazdálkodás eredményeit értékeli Fotó: Veress Erzsi
