Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-05 / 104. szám
1978. május 5., péntek e Harmadszor is kiváló A Békés megyei Vegyesipari Vállalat profilja tényleg vegyes: a gázkazángyártástól a településtisztasági szolgáltatásig sok mindennel foglalkoznak : van lakatos-, bútor- és asztalosipari, üvegcsiszoló, motortekercselő, és víz-, gáz-, fűtésszerelő részlegük isT Tevékenységük kétharmad részét azonban a lakások és üzemi szociális létesítmények fűtésére egyaránt alkalmas gázkazánok gyártása adja. A szekrényben díszelgő kristály, porcelán és fémserlegek — a különböző hazai és külföldi vásárokon elnyert díjak — is erre emlékeztetnek. Az 1973-as és 74-es kitüntetés után most újból elnyerték a Kiváló Vállalat címet és ebből az alkalomból beszélgetünk Tóth István főmérőkkel és Kocsis Pál szakszervezeti titkárral, mi kell ahhoz, hogy az előző, nem kis eredményeket túl lehessen szárnyalni? — Nagyon röviden: a hatékonyság növelése — mondja Tóth István. — Vagyis csaknem azonos műszaki feltételek mellett jobb üzem- szervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával érni el a termelékenység növekedését. És nem több emberrel, hanem kevesebbel. Így is történt ez tavaly, mert 307 munkás helyett 294 termelte meg a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb árbevételt. Méghozzá úgy, hogy eredménytervünket 8,5 százalékkal, exporttervünket pedig 16 százalékkal teljesítettük túl. — Mik voltak a leglényegesebb szervezési intézkedések? — Az egyik az, hogy a kazántesteket a békéscsabai telepen is gyártani kezdtük a gyomai részlegnek, nemcsak kívülről szereztük be. S mert magunk oldottuk meg az anyag- és határidőproblémákat, lerövidült a gyártási idő. És olcsóbb is lett a gázkazán előállítása, ami azért nagy jelentőségű, mert nagy területet érint: teljes termelésünk kétharmadát. Ezen belül pedig 57 milliós exportunk egészéi. Bérezésben a normarendszer egységesítésére törekedtünk, s ezzel párhuzamosan arra, hogy főleg darabbért alkalmazzunk. S elértük, hogy a tmk- és más kiszolgáló egységek kivételével mindenki teljesítménybérben dolgozik. Növelte még az ösztönzést az új premizálás, mozgóbér formájában. — Lendületet adott a munkának a dolgozókkal való szóciális törődés — veszi át a szót Kocsis Pál. — Békéscsabán és Gyomán üzemEgy kosár hír Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat negyedévenként megjelenő lapjának, az „Egy kosár hír”-nek második számában köszönti a békési kosárgyár dévavá- nyai telepénék dolgozó kollektíváját ahból az alkalomból, hogy a telepet 10 évvel ezelőtt alapították. A lapnak ugyanebben a számában olvashatunk a vállalat 1977-es kereskedelmi tevékenységéről. A cikk szerzője részletesen ismerteti azt a piaci helyzetet, amelyben először a fűzexportot szüntette be a vállalat, majd pedig a vevők minőségi igényeinek növekedése állította újabb és újabb próba elé a kosárfonókat. Munkájukat dicséri az a tény, hogy a fokozódó nehézségek ellenére is hatmillió forinttal növelték megelőző évi árbevételeiket. A lap tudósít arról is, hogy ebben az esztendőben az országos vállalat mintegy 133 millió forint értékű fonottárut állít elő — javarészt a békési kosárgyárban —, ebből 130 millió forint értékű terméket külföldön értékesítenék. Készülnek a kazántestek... orvosunk van — napi egy órát rendel —, s még a munkavédelmi szemléken is részt vesz. Aztán mind a négy telepünkön megoldódott a szociális létesítmények dolga. És sok más mellett ez is hozzájárult az emberek jó közérzetéhez, ami nélkülözhetetlen. Az is tény, hogy a munkaidő jobb kihasználásában nagy szerepet játszott a szocialista brigádmozgalom. Munkásaink túlnyomó többsége — 20 brigád — ebben a formában dolgozik. — A szakszervezet mivel járult hozzá az eredményekhez? — A magunk sajátos eszközeivel. Azzal, hogy mindenütt igyekszünk ott lenni. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy mindenki gond- ját-baját ismerjük, de a bizalmiak jogkörnövekedésével, tekintélyük megerősödésével, s lelkiismeretes munkájuk által efelé haladunk. A jó kapcsolat következtében a tagság elmondja véFotó: Gál Edit leményét bizalmiértekezleten és taggyűlésen is. A szakszervezeti bizottság pedig képviseli az érdeküket és tovább viszi javaslataikat. Ilyen volt a szociális létesítmények megvalósítása is, ami nem ment harc nélkül. De a termelést növelő intézkedéseket épp ennyire lényegesnek tartjuk: a prémiumok konkrét teljesítményhez kötését is a szak- szervezet sürgette. — Milyenek az 1978-as kilátások? — Jók — összegez egy szóval Tóth István. — A munkaverseny-f elhívás már megtörtént. A gyomai gyáregység például azt vállalta, hogy 5 milliós árbevételtöbbletet hoz exportban, ha a békéscsabai lakatosrészleg 200 darabbal több kazántestet gyárt. A csabaiak természetesen elfogadták a kihívást és így remélhetjük, hogy a 148 milliós vállalati tervet 153-ra tudjuk teljesíteni. Vass Márta Új lehetőségek a mezőgazdasági építési tervezőknek A mezőgazdasági építési beruházások megvalósítását segíti elő az az új ren- lelkezés, amely meghatározott esetekben — az ÉVM jóváhagyásával — építéstervezési jogosultságot engedélyez a mezőgazdasági üzemek építőipari szervezeteinek. Korábban a tervező részleggel rendelkező mezőgazdasági építési vállalatok, vállalkozások csak saját beruházásaik tervdokumentációit készíthették el — az új rendelkezések nyomán lehetőségük lesz arra, hogy más mezőgazdasági építőipari részlegek kivitelező munkájához is terveket adjanak. Ez az építéstervezési jogosultság egyebek között épületek bontására, átalakítására és bővítésére, típustervek adaptálására és meghatározott — legfeljebb 400 négyzetméteres — alap- területű épületek egyedi terveinek készítésére is vonatkozik. A rendelkezés, amelyet a MÉM és az ÉVM közös megállapodása alapján adtak ki, hatékonyabbá teszi a mezőgazdasági üzemek, társulások építőipari tevékenységét, mert kiszélesíti a tervezők lehetőségét. Az állami építőipar ezzel az intézkedéssel a kisebb mezőgazdasági beruházások teljes lebonyolítását, most már beleértve a tervezést is, a mezőgazdasági építő- szervezetek kezébe adta, azzal a megkötéssel, hogy a mezőgazdasági ágazat tervezői továbbra sem tevékenykedhetnek ott, ahol az állami ipar vállalt kivitelezői munkát. A mezőgazdasági üzemek építőipári egységei évente 10—11 milliárd forint értékű munkát vállalnak el. Ebből mintegy 8' milliárd forint a mezőgazdasági jellegű üzemi építés, felújítás, bővítés, a többi szolgálja a tanácsi beruházásokat, az iskola-, óvoda-, étterem-, kultúrházépítéseket, illetve a falusi lakásépítési programok megvalósítását. Kitüntetett az Orosházi Üveggyár Május 1. előtt került sor az orosházi Petőfi Művelődési Központ nagytermében az Orosházi Üveggyár ünnepi nagygyűlésére, amely abból az alkalomból került megrendezésre, hogy az Üvegipari Művek elnyerte az MSZMP KB jubileumi versenyzászlaját, az orosházi gyár pedig megkapta a Kiváló Gyár kitüntető címet. Ez alkalomból a legjobbakat köszöntötték, akik az egész gyári munkakollektívának példát mutattak a versenymozgalomban, a szocialista közösségek formálásában, a munkateljesítmények növelésében. Az orosházi gyár az Üvegipari Művek legnagyobb gyára, hiszen az eszközállományok ötven százalékát itt működtetik, a dolgozói létszám egyötöde is itt tevékenykedik. Az Orosházi Üveggyár az V. ötéves terv időarányos részét jelentősen túlteljesítette, a termelési érték az 1975. évihez viszonyítva 25 százalékkal magasabb, a tőkés exportból származó devizabevétel pedig több mint kétszerese a három évvel ezelőttinek. Az 1975-ös esztendőhöz viszonyítva, a tervidőszakban hétszeresen teljesítették túl az akkori eredményt, s ezzel 60 százalékkal szárnyalták túl a tervidőszak előirányzatát. A kimagasló eredmények aktív részesei voltak a szocialista brigádok. A brigádmozgalom igen jelentős a gyárban, hiszen 143 kollektíva 2082 dolgozóval a szocialista munkaverseny aktív részese. A NOSZF 60. évfordulója alkalmából csatlakozva a csepeli munkások versenyfelhívásához, újabb vállalásokat tettek és felhívással fordultak a testvérgyárak szocialista brigádjaihoz. A gazdasági és társadalmi feladatok teljesítését jól segítette a gyári Szocialista Brigádok Fóruma tizedik évfordulóján meghirdetett mozgalom. A gyár vezetősége igen nagy gondot fordít a dolgozók szociális ellátottságának fejlesztésre. Felújították mintegy kilencmillió forintért az öblösüveggyári öltöző- és mosdóhelyiségeket. Az elmúlt évben 270 dolgozó üdült a vállalat balatonalmádi és leányfalui üdülőjében. A gyárban 56 fővel társasházépítő-közös- ség alakult, amelynek támogatására hárommillió forintot biztosítottak. —fb— Ahol a Tisza vizét várják Szemet gyönyörködtetően szép a kondorosi Egyesült Tsz nyolc és fél ezer hektáros határa. Az őszi kalászosok jól teleltek, haragoszöldek, porhanyósan megmunkált talajban sorolnak a tavasziak, szépen megeredtek a géppel ültetett paprika-, paradicsompalánták. A látvány méltó a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címhez. Az Egyesült Tsz ugyanis az elmúlt esztendőben 350 millió forint értékű össztermelést produkált, a bruttó termelési érték meghaladta a 108 milliót, a mérleg szerinti nyereség pedig az 52 milliót. A szövetkezet 1978-ban 10 százalékkal akarja túlszárnyalni a múlt évi eredményeket. — Nagy feladatok várnak a szövetkezet vezetőire és tagjaira — mondja Ladnyik Mihály elnök. — Nemcsak az idei esztendőre kell alaposan felkészülni, hanem az üzemszervezésben, a gépesítésben, a vetésszerkezet átalakításában és egyéb téren távlatokban kell gondolkodnunk. A Körösök völgyében ugyanis mi vagyunk a MÉM öntözéses zöldségter- melési modellüzeme. Felkészülten várjuk a Tisza II. vízlépcső öntözővizét, hogy a nagyberuházás minél gyorsabban megtérüljön. Vizen Aszó öntüzömü — A hatvanas években született hazánkban olyan koncepció, amely szerint oda kell adni az öntözővizet, ahol a szárazföldi növénytermesztés maximumát nyújtják, s ‘az öntözés hatékony lesz — veszi át a szót Szabó Imre öntözési és vízgazdálkodási szakmérnök. — Sok vita hangzott el arról különböző fórumokon, hogy hol legyenek a modellüze- mek, a kiskörei vízlépcső hatókörében hol lesz a leggazdaságosabb az öntözés? Így került a választás akkoriban többek között a kondorosi Egyesült Tsz két jogelődjére, a Dolgozók és a Lenin Tsz-re. Azóta természetesen „sok víz lefolyt a Tiszán”. Mi türelmetlen emberek vagyunk, de be kell látnunk : ilyen nagy program megvalósítását nem lehet máról holnapra megoldani, hisz ennek anyagi, tervezési, kivitelezési, üzem- szervezési és egyéb fontos feltételei vannak. Elmondották a szövetkezet vezetői, hogy az illetékes szervek végül is 1976-ban kértek egészen pontos programot, amely szerint az Egyesült Tsz 3100 hektárra juttatna öntözővizet. Végül kétezer hektárra kaptak visszaigazolást. A koordinációs tárgyalások eldöntötték az öntöző főmű sorsát, a VI- ZITERV szállította a kiviteli tervet, az ünnepélyes alapkőletétel megtörtént. A geodéziai munkálatok folynak, az öntöző főmű építése még ebben az esztendőben megkezdődik, s a próbaüzemelésre 1980-ban kerül sor. Az NK—14 öntözőfürt csatornából vízen úszó öntözőmű segítségével, a Körös közreműködésével jut el a Tisza vize Kondorosra. A tervek szerint másodpercenként két köbméter öntözővizet kap a község. Természetesen a szövetkezet az illetékes felsőbb szervekkel együtt arra törékszik, hogy lerövidítsék a különböző munka- folyamatokat. — A szövetkezet vízigénye több, mint kétezer hektár — magyarázza az elnök. — A tervek szerint — mivel Kondoros a nagyüzemi zöldség- termesztésben komoly hagyományokkal rendelkezik — ezer hektáron termelünk zöldségfélét, a másik ezer hektáron pedig szántóföldi növényt. Szeretnénk azonban híg trágyázással öntözésre hasznosítani a szakosított sertéstelep melléktermékét. Ezzel jelentős meny- nyiségű műtrágyát takarítanánk meg, ráadásul 300 hektáron sok hasznos tápanyagot juttathatnánk a talajba. Nos, a szigorú egészségügyi követelmények miatt igen helyesen — a kétezer hektárra kapott öntözővízbe nem vezethetjük bele a híg trágyát. Erre külön vizet szeretnénk kapni. Telep — 1300 tehénnek Arról sém feledkezhetünk meg — folytatja Ladnyik Mihály —, hogy még ebben az esztendőben megkezdjük az 1300 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését. Itt újabb 200 hektárra biztosíthatunk hígtrágyaöntözést. Így mire hozzánk eljut a Tisza II. vízlépcső vize, a tervezett kétezer hektáron felül ötszáz hektáron öntözhetnénk híg trágyával, s ezzel a módszerrel kizárólag takarmányt termelnénk. A szakosított tehenészeti telep építése ugyanis szerves része az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a 150 millió forint beruházást igénylő tehenészeti telep a Békés megyei Agráripari Egyesület anyagi és szakmai támogatásával épül. Mivel az Egyesült Tsz-t tejtermelő gazdasággá jelölték, az új telepet Holstein Friz fajtával látják el. Egyelőre ez lesz a környék legkorszerűbb tehenészeti telepe. Hasonlóképp a legmodernebb technológiával épül az öntözőmű is. Az országban Kondoros lesz az első olyan település, ahol egy nyomásközpontból összesen kétezer hektárra juttatják el az öntözővizet. Kondoroson egyébként minden adottság biztosított ahhoz, hogy az Egyesült Tsz eleget tegyen az elvárásoknak. A nagyüzemi zöldségtermesztésben foglalkoztatni tudja a nagy létszámú női munkaerőt, s felnövekvő ifjúságot. Kondorosról ugyanis nem szívesen mennek el a fiatalok, ha odahaza megfelelő keresethez jutnak. Az öntözés növeli a biztonságos termelést a nagyüzemi zöldségtermesz-» tésben csakúgy, mint a szántóföldi növénytermesztésben. Az Egyesült Tsz szárazműveléssel is termel hektáronként 75—80 mázsa szemes kukoricát, öntözött körülmények között pedig legalább 110 mázsára számítanak. Kétszer vetni ugyanoda Minderre nagy szükség van, hisz az Egyesült Tsz- ben jelentős a sertés- és baromfitenyésztés is. 1981-re átadják rendeltetésének az új szakosított tehenészeti telepet, és nagy mennyiségű takarmánnyal segítik a háztáji jószágtartást is. Ezek után érthető, hogy nagy gonddal készülnek a Tisza vizének fogadására Kondoroson. Már most, gondolniuk kell arra, hogyan alakítják ki a nagyüzemi zöldségtermő táblákat, melyik növénynek mi legyen az előveteménye, hogyan rendezkedhetnek be a talaj jó részének kétszeres hasznosítására, amikor is a korán betakarításra kerülő zöldborsó helyén még ugyanabban az esztendőben silókukoricát termelhetnek. A szövetkezet vezetői különböző fórumokon ismertették a tagsággal az 1978. évi konkrét gazdasági tervet, de ezzel párhuzamosan sok szó esett a távlati tervekről is. Pár év múlva ugyanis megérkezik a határba a Tisza vize, s ez nem érheti váratlanul a nyolc és fél ezer hektáros gazdaságot. Az eddigi eredmények azt mutatják : az illetékes szervek jól választottak, amikor modellüzemmé jelölték a kondorosi Egyesült Tsz-t. Ary Róza
