Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
1978. május 27., szombat o fordíthatunk. Gazdaságossági okok miatt felhagytunk a szója és a cukorrépa termesztésével. Nem volt más választás, hiszen hiányoztak a legalapvetőbb műszakitechnikai feltételek. A cukorrépatermesztés korszerűsítésére 2,5 millió forintot kellett volna fordítani. Erre a súlyos pénzügyi helyzet miatt nem vállalkozhattunk. Abba kellett hagynunk a libatörzstartást a rossz tartási körülmények és a gyakori fertőzés miatt. A szarvasmarhatelepet 1972 óta nem tudták feltölteni.” A szigorú intézkedések, a legalapvetőbb gazdálkodási előírások betartása azután meghozta az első eredményeket. „A hektáronkénti műtrágya-felhasználást 270-ről 340 kilogrammra emeltük. Így búzából a korábbi legnagyobb 38 mázsás hektáronkénti termelés helyett 1977- ben már 50 mázsát takarítottunk be. Több termett őszi árpából, napraforgóból és csak a kukorica termése maradt alatta a korábbi rekordnak. A tejtermelésben egy liter tej önköltségét 7,80 forintról 5,40 forintra csökkentettük. És így ebben az ágazatban az első negyedév végén 360 ezer forint nyereséget értünk el, állami támogatás nélkül. Egyetlen év alatt 3,5 millió forintot fordítottunk beruházásra. Ebben az évben várható 6,8 millió forintért vásárolunk gépi berendezéseket. Újjászerveztük a munkaversenyt. Hat szocialista brigád, 2,1 millió forintos vállalását túlteljesítette. A szövetkezet végül is 5,8 millió forint nyereséget ért el. A dolgozók bérszínvonala 8 százalékkal emelkedett.” Az eredmények láttán azt gondolhatnánk, az elnök népszerűsége a termelőszövetkezetben nőtt. „Ez így nem igaz. Ha azt mondanám, mindenütt megértéssel fogadták az intézkedéseket, akkor önmagamat áltatnám. És hogy helyesen gondolom-e? Nézzék azok, akik nem viszonyultak megfelelően a munkához, az új helyzethez, másutt kerestek munkát. Tizenöten voltak. A rendcsinálás azonban ezzel nem fejeződött be. Ma ugyanazért a bérért jóval A Videoton Székesfehérvári Gyárában megkezdték a modul rendszerű televíziócsalád három tagjának sorozatgyártását. Az idén az új termékekből mintegy kettő- százezer darabot készítenek, melynek jelentős hányada többet kell dolgozni. Hát ezért nem vagyok népszerű. De ha előrébb akarunk jutni, nem tehetünk mást. Azután szokatlan volt, persze, hogy szokatlan, amikor azt mondtam, ezt így nem fogadom el; másképpen kérem. Változtatni kellett az addigi munkaerkölcsön. Ez év januárjától új bérszabályzatot vezettünk be, amely normaszigorítást is jelentett egyben. A növény- termesztési ágazatban 6—10, a szarvasmarhatelepen 12 százalékkal szigorítottuk a normákat” Amikor elvállalta az elnökséget, akkor kijelentette, új vezetőséget akar. „A hosszú évekig tartó -szegénység-« a szövetkezetben negatív szelekcióval járt. Az itt maradó szakemberek fizetése az átlagosnál alacsonyabb volt. Attól tartottam, hogy közülük néhá- nyan nem akarnak majd lépést tartani. A növénytermesztési ágazatban azért nem sikerült a fegyelmi helyzeten javítani, mert a középvezetők nem támogatták kellően az intézkedéseket. Márpedig tartós sikerre a vezetők támogatása nélkül aligha számolhatunk. Az új főagronómus rövidesen munkába áll. Felveszünk néhány tehetséges, egyetemet végzett fiatalt. Az ő lelkesedésük, bizonyítani akarásuk sokat segíthet. Számítunk rájuk.’” Szekeres István másfél éve a bizonytalanra tett. Lutri ez — mondták. „Ha megkérdeznék, akkor újra elvállalnám. Ebben a szövetkezetben sok még a kihasználatlan lehetőség. Tudom, nem vagyok népszerű ember, és talán még egyszer meg sem választanának.” Ügy hisszük, az elnök most az egyszer tévedett. A szövetkezet tagjainak munkája, hozzáértése, akarása nélkül elmaradtak volna az eredmények. Igaz, nem mindenki állt még be a sorba. De a többség elfogadta azt. amit az új vezetés akar; a rendet, fegyelmezettebb munkát. Kepenyes János exportra Csehszlováklába, Kínába, illetve a Benelux államokba kerül. Képűnkön : a TC 1612 Szuper Sztár modul rendszerű mini televízió tartós üzempróbája (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Az elnök is tévedhet Az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyárában az idén több ezer négyzetméter Hungaropán üveglapot készítenek. A képen az üveglapot készítik elő automata gépen MTI-fotó, Ilovszky Béla flutópálvaprogram Minden korábbit meghaladó összeget, 35,5 milliárd forintot költ a népgazdaság az utak korszerűsítésére ebben a tervidőszakban. Természetesen az összeg tartalmazza autópályaprogramunk költségeit is. Megvalósítása sürgető, fontos feladat, hiszen a meglevő országos főúthálózat máris túlzsúfolt, s ezzel együtt jár a forgalomáramlás lelassulása, amely tetemes gazdasági kárt okoz. Jobb közúti kapcsolat Az autópálya-építés : létérdek, mivel az idő valóban pénz. A gyorsforgalmi úthálózat kijelölésénél — a körülményeket figyelembe véve — az a szempont érvényesül, hogy majdan a közúton közlekedők a leggyorsabban, a legrövidebb úton érhessék el távoli céljukat. Ezzel üzemanyagot takaríthatnak meg és nő a gépkocsik élettartama. Nem mellékes idézni a baleseti statisztikát sem. Nagyon beszédesek. A biztonságos közlekedés alapfelétele a modem úthálózat. A nemzetközi tapasztalatok szerint az autópályákon tizedannyi baleset történik csak, mint a többi úton, holott az előbbiek áteresztőképessége többszöröse az utóbbinak. Az autópálya-építéshez aligha szükséges híveket toborozni. A szakemberek pontos menetrendet dolgoztak ki. Elsőként azt határozták el — s ez összhangban van az ország településszerkezetének átalakulásával —, hogy jobb közúti kapcsolatot teremtenek a főváros és a kiemelt megye- központok között. Fontos teendőnek tekintik Budapest tranzitforgalmának csökkentését, s vele párhuzamosan a fővárosi agglomeráció közlekedésének segítését is. E célokat szolgálja majd a tervezett autó- pálya-körgyűrűrendszer, Budapest határában. Szó van arról is, hogy új Duna- és Tisza-hidak építésével — későbbi terminussal — második és harmadik körgyűrű is épüljön, mindenkor a meglevő lehetőségek felhasználásával. 206 kilométeres hosszúságban Az alapelveknek megfelelően, a negyedik ötéves terv eredményeire alapozva, a népgazdaság teherbíró- képességét figyelembe véve hagyta jóvá a kormány 1985-ig, a fejlesztés beruházási javaslatát. Eszerint a legfontosabb irányokban, 13,4 milliárdos értékben 206 kilométeres hosszúságban épül autópálya. Kiépül az Ml-es Budapest—Tatabánya—Győr között, -az M3-as Budapesttől Gyöngyösig, valamint az M5-ÖS a főváros és Kecskemét közötti szakaszon. Talán nem' érdektelen ismertetni a részeredményeket sem. Tavaly ősszel az előírt ütemezésnél valamivel korábban átadták a forgalomnak az Ml félautópálya Komárom—Győr közötti szakaszát. Már épül a Tatabányát elkerülő 20 kilométer hosszúságú teljes autópálya és ugyancsak az Miesen Törökbálintnál egy rö- videbb szakasz. Mindkettőt két év múlva vehetik birtokukba a közlekedők. Az idén ősszel megnyitják az M3-nak — hazánkban elsőként teljes szélességben épülő — Budapest—Gödöllő közötti részét. Két év múlva pedig már Hatvanig haladhat ezen a forgalom. Javában dolgoznak az építők Hatvan és Gyöngyös között, valamint az M5-ösön is. A program 1980-ig előírt teljesítésével az évtized végén 150 kilométeres teljes és 81 kilométernyi félautópályával rendelkezünk majd, s ezzel elérjük a közepes európai ellátottsági szintet. Ez máris meg fogj g változtatni a közúti közle-1 kedést a fővárostól számított 70—120 kilométeres körzetben. Gyorsforgalmi Ismeretében előre láthatólag 1990-ig megépül az M 1-es Budapest—Hegyeshalom, az M2-es Budapest— Vác, az M3-as Budapest— Miskolc, az M4-es Budapest—Szolnok az M5-ös Budapest—Szeged—országhatár, az M7-es Budapest—Balatonkeresztúr, és az országhatár, az M 71-es Szabadba ttyán—Tihany, illetve Veszprém között. Félautópályaként pedig megépül a budapesti körgyűrű. A helye biztosítva van, idejében kimondták körzetében az építési tilalmat. Jó tudni azt is, hogy hazánk is tagja annak a nemzetközi szervezetnek, amely az Európát észak—déli irányban behálózó autópályarendszer kialakításán fáradozik. A honi autópályák többsége tehát a század utolsó évtizedére szerves része lesz a kontinentális hálózatnak. F. Gy. „Megkértek, azt mondtam, elvállalom. De volt néhány kikötésem. A szanálás gazdasági ellenőrzéssel járjon, az első számú vezetők mondjanak le. Azóta sok minden megváltozott. Tudjuk hányadán állunk.” Szekeres István, a szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet elnöke a Szarvasi Állami Gazdaság ösztöndíjasaként 1962-ben végezte el az egyetemet. Ugyanott állat- tenyésztési ágazatvezető, KISZ-csúcstitkár, majd párttitkár. Egészen 1977. februárjáig. Akkor a város vezetői arra kérték, hasznosítsa tapasztalatait a termelőszövetkezet élért. Február 11-én választották meg. „Akkor a tsz tagjai kívülállót akartak. Olyan embert, akinek nincs kötve a keze, akinek sem ellensége, sem lekötelezettje a szövetkezetben. Egyhangúan választották meg. Képzeljék magukat a helyükbe. Rám, az idegenre szavaztak, mert nem láttak más kiutat. Változást akartak! Arra számítottak, hogy ezzel egycsa- pásra minden megoldódik. Hát így lettem elnök.” Abban a termelőszövetkezetben, amelyet 1975-ös és 76-os gazdálkodása alapján egymás után kétszer szanáltak. Utóbb 3 millió 200 ezer forint veszteséggel zárták az évet. A fejlesztési alaphiány 244 ezer forint volt. A kamatterhek megduplázódtak. Minden tartalékot felélt a szövetkezet. A növénytermesztés és az állattenyésztés termelési színvonala a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek nem felelt meg. Egymást követték a megalapozatlan gazdasági döntések. Többségük önkényes volt. A tsz vezetői ötletszerű gazdálkodást folytattak. Mindig abba kezdtek bele, amire éppen állami támogatást kaphattak. Ilyen helyzetben kellett újjászervezni a gazdálkodást. „Eldöntöttük, mire vállalkozhatunk és mit kell felszámolni a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ami marad, arra azután nagyobb figyelmet úthálúzat Persze, figyelembe kell venni a Közúti Tudományos Kutató Intézet alapos felmérését is; vizsgálatai szerint a mai főútvonalak Budapest száz kilométeres körzetében a következő évtized első éveiben teljesen telítődnek. A vizsgálat csak a meglevő utakra vonatkozik. Minden kilométernyi új út javulást hoz. Az útépítési technológia korszerűsödése, a gépláncok megteremtése kedvezően befolyásolja a létesítmények építését. Mind korszerűbb az ellenőrzőhálózat is, és nagyon fontos szempont, hogy a KPM csakis elsőosztályú autópályát vesz át az építőktől. A vizsgálat nagy segítséget adott az országos gyors- forgalmi úthálózat programjának kialakításához. Több műtrágya a mezőgazdaságnak Az előirányzottnál 30 ezer tonnával több műtrágyát adott a mezőgazdaságnak az év első négy hónapjában a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Szuperfoszfát Gyára. A szuperfoszfátra főleg a vetések időszakában, márciusban—áprilisban van szükség. A terven felüli termeléssel hozzásegítették a tsz- eket és állami gazdaságokat ahhoz, hogy termékenyebb talajba kerüljön a kukorica, a napraforgó és a többi tavaszi vetésű növény magja. A TVM Szolnoki Szuperfoszfát Gyára állítja elő a hazai foszforműtrágya felét. Az üzem a termelésfejlesztés követelményeihez igazodva nagyobb hatóanyagú műtrágyát állít elő. Valamennyi szuperfoszfáttermékét granulált állapotban bocsátja ki. A szemcsézett műtrágya lassabban és egyenletesebben oldódik a talajban, így jobban érvényesül a termésfokozó hatása. Megszigorították a fűtermelés nyilvántartását legelőgazdálkodást. A MÉM most felhívta a mezőgazda- sági nagyüzemek figyelmét arra, hogy a rét-, legelőterületek fűtermését a számviteli előírásoknak megfelelően tartsák nyilván-,- 4s ugyanakkor felkérték a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságát, hogy a pénzügyi revízió keretében fokozottan ellenőrizzék a rétek, legelők megfelelő nyilvántartását, és a hozamok összesítését. A számviteli előírások megsértését a jövőben az eddiginél szigorúbban szankcionálják. Több intézkedés segíti elő a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztését; a rendelkezések nyomán az üzemek többet adnak a korábban éveken át elhanyagolt területekre, viszont a gazdaságok házi nyilvántartása és a termelés elszámolása még mindig felületes és nem is egységes. Miután a gazdaságok többsége kellő nyilvántartást nem vezet és a legeltetés adatait sem tartják számon, nem ismerik a költség- és jövedelemviszonyokat sem, ami akadályozza a tervszerűrét-,
