Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

1978. májas 25., csütörtök Ötletes pályaismertetés — májusi rendezvénysorozat Válogatás, ízelítő a könyvheti termésből A Kossuth, a Szépirodalmi és az Európa Könyvkiadó újdonságai Szülők, gyerekek, iskolák, pályák találkozása, pár szó­val így lehet összefoglalni a Békés megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet rendez­vénysorozatát, melynek ne­gyedik állomása az elmúlt napokban Békés városa volt. Itt az előzőektől elté­rően, egyszerre több szak­ma bemutatására került sor, mégpedig 50 hetedik osztá­lyos fiú és lány aktív — já­tékos — részvételével. Az is érdekessége volt ennek a reggel kilenctől déli egy óráig tartó összejövetelnek, hogy kifejezetten pályavá­lasztási gondokkal küzdő családok tanulói részére adott segítséget, az előzetes kívánságok szerinti pályák­ról. Az érdeklődést a ven­déglátóipar, egészségügy, kertészet és konzervgyártás, cipőfelsőrész-készítés és az esztergályosszakma bemuta­tásával és az illetékes isko­lák ismertetésével elégítet­ték ki. A rendezvény első része az AFÉSZ-étteremben zaj­lott le, ahol a résztvevő vá­rosi és környékbeli gyere­kek közül ,a három békési általános iskola 7—7 fős csa­pata versenyzett a felszolgá­lószakmáról eddig szerzett ismereteiből, a többiek be­vonásával. Milyen legyen, vagy ne legyen a pincér; mit mivel eszünk; milyen sorrendben szolgálják fel a 20. Én ezt a Marsiglit ismer­tem, nem mondom, hogy kár­tyáztam vele, de a karlováci békesség után megfordult Osanádon, csak úgy civile- sen. Különben tábornoki sar- zsi nyomta annak a vállát. Szóval valami kifürkészés ügyében, odaalá járt nálunk Csanádon, Kászon basával egyezelődtek, valami terület- cserén, amit békességgel akartak volna mind a két részről rendezni. Ez volt jöt­tének meséje. Mért jött, mért nem, nekem nem mondta. Amúgy minden érdekelte. Lerajzolta még a pásztori kutyákat is. De kisgyereke­ket, öreg tölgyfákat, tücsköt és bogarat. Az én gyógyult vendégei­met pedig nagyon törte a csihori, hogy de mondjam sebesen, mi járhat ezekért? Hát mondom akasztófa, ha olcsóbban számítjuk. De ha a tortúrázásokat odatesszük az árához, az akasztófánál is csúfosabb halál. Nem olyan nagyon félték ők attól. Hányszor szembe­találkozhattak életük során több fogásos ebédet; miért fontos az udvariasság, jó fellépés és beszédkészség, megbízhatóság e szakmá­ban? Ezekre és még több más 'kérdésre adtak találó választ a gyerekek, majd egy kétszemélyes reggeli­hez terítettek meg, aztán üdítő italt szolgáltak fel tál­cáról. Legtöbb pontot a 3-as iskola csapata szerzett, ju­talmat viszont a másik ket­tő- is kapott. Még a külön kérdések jó megválaszolói is — a közönség közül — egy-egy könyvet vihettek haza. A kitűnően sikerült vetél­kedő után a művelődési köz­pontban folytatódott a pá­lyákkal való ismerkedés, négy teremben külön-külön az egyes szakmákra jellemző tárgyakkal és diavetítéssel. A tanulók mnidegyiket meg­tekintették, meghallgatták a szakoktatók és az illetékes iskola diákjainak ismerteté­sét, aztán kérdezgettek, ér­deklődtek. Végezetül pedig egy rövid összefoglalót hall­gattak meg, s az előre be­adott — a beiskolázásra vo­natkozó — kérdésekre a vá­laszokat. A közeli napokban még két helyen tart az intézet pályaismertetést: Battonyán a növénytermesztési gépé­szetről. és Gyomán az állat- tenyésztési szakmákról. vele, tán maguk se tudnák megmondani. Hanem dühö­sek lettek, hogy én csak be akarom csapni őket. Magam akarom lerántani a kincsért a sápot! Mondom, akkor vi­gyétek, vásározzatok vele ti! Gyékényfonatú nyergeket készítettem alájuk, egy kis aprópénzzel is megtákoltam őket, bitangból hozzám ke­rült birkát vágtunk, annak húsát vitték magukkal. A bőrtokot rám hagyták. Mon­dom, vigyék csak azt is! De nem. Hátha valahol kato­nákkal ütköznek meg, nem mossa le az isten se róluk kilétüket. De hát nekem is úgy égette a kunyhóm olda­lát, hogy perc nyugalmam nem maradt miatta. Ha bár­ki éngem megvizitál, sehogy se tartozik csikópásztori föl­szereléseim közé ez az átko­zott mappa. Rekkentsem a zsombékok mélységes fene­kére? Rajtam hiába keres­nék! De rág belülről, hogy bűntársai lettem ezeknek a haszontalanoknak. Annál is jobban szaggatott a gond, hogy ezekért a mappákért, úgy lehet sok embernek kell elhajintani az életet. Ezzel Nemes hagyományok ápolása Augusztus 2I-én alakult meg a békés-tarhosi zenei találkozók baráti köre. A volt tarhosi iskola hagyomá­nyait felelevenítő és őrző ba­ráti kör működési céljai kö­zött szerepel a Körös vidék zenei műveltségének fejlesz­tése, zenei találkozók szer­vezése, hozzájárulás a ma­gyar kóruskultúra fejleszté­séhez, valamint többek kö­zött, a volt tarhosi növendé­kek összefogása, hagyomá­nyai ápolása. A baráti kör­nek eddig mintegy 140 tag­ja van már, köztük neves művészek, volt tarhosi diá­kok, pedagógusok. A baráti kör munkáját és széles tö­megbázisát a Hazafias Nép­front biztosítja. E nemes cél támogatására Békés város és az egész megye zeneszerető közönsége össze kíván fogni, hogy megvalósulhasson a tarhosi zenepavilon koráb­biakhoz hasonló jelentős sze­relje az ország zenei életé­ben. Mai tv-ajánlatunk: Sarkad i: A Hortobágyon Sarkadi Imrét, a fiatalon, tragikusan elhunyt írót, an­nak idején Móricz Zsigmond példája ösztönözte a paraszti életforma hűséges ábrázolá­sára. Első novellái — köztük a ma este 20 órától bemuta­tásra kerülő „A Hortobá­gyon” — drámai konfliktu­sok hordozói. A Hortobágyon vagyunk, 1944-ben. A városi tanácsnók parancsot kap, hogy Debrecen város híres ménesét nyugatra hajtsák. Kimegy a pusztára, hogy mindezt közölje az ottaniak­kal. Bujdosó András, aki húsz éve őrzi a ménest, nem hajlandó teljesíteni a pa­rancsot. Veres tanácsos ek­kor katonai segítséget kér... A két főszereplő: Piróthy Gyula és Gerbár Tibor. Temesvár megvívására ké­szültek! Háromnapi forgoló- dás után, mindenre készül­ten, Szolnokra indultam. Há­tamon vittem a tokot. Nincs rejtegetnivaióm. Adnak az őrkatonák kéz­ről kézre, jutok beljebb, be­kötik a szemem is, nem tud­hatták, ki vagyok. Végül va­lamilyen toronyszobában le­veszik fejemről a kötést. Karosszékből beszélt velem egy ciframundéros tiszt, de fene nagy sarzsi. Ült a vál­lai hegyén akkora két arany­rózsa, teli rojtozva, akár va­lami napraforgótányér, mi­kor reggelente kinyitja szir­mait. Nem Marsigli volt. • * * * • Álmosan, németül beszél, fél szemét nyitja csak ki. Alig értettem. Was ist neu­es? Deákul motyogom neki a mappát. Kezdett aztán a másik szemével is pislogni, majd a pisztolytáskáját húz­ta maga mellé, fölrakta csip­tetős okulárját, nézegeti a térképeket. De ez a behe- mót nagy ember ordított ak­korát, a fél várat fölalarmí- rozta vele. Itt van Bankó rablótársa, fogjátok meg ! Az ajtónállók besűrítettek rögvest, megszorították, hogy a hurkám majd kiszakadt. Tömlöcbe vele, tömlöcbe ve­le! — üvöltözött olyan ide­gesen, mintha lódarázs szúrt volna a pofaszíjába. Hanem, ahogy én maga­mat szidtam. Kellett énné- kem buzgólkodni, térképet előhozni? Szégyellhetik gyá­Soha nem látott gazdag­ságú termést kínálnak az idei könyvhéten a magyar könyvkiadók. A bőség zava­rával küzdve, igyekszünk néhány újdonságra felhívni olvasóink figyelmét. A Kossuth Könyvkiadó megjelentette — Hajdú Ti­bor tollából — a Károlyi Mi­hály című nagyszabású mun­kát, a haladó magyar politi­kus első tudományos igényű életrajzát, amely hazai és külföldi levéltári források felhasználásával készült. A magyar népi demokrácia tör­ténete 1944—1962 rendkívül gazdag képanyaggal, hazánk felszabadulás utáni történe­tével ismertet meg, a szocia­lizmus alapjainak lerakásáig kísérve végig a.- történelmi eseményeket. Felszabadulás utáni nemzeti történelmünk ismerete és jó megértése kü­lönösen fontos népünk tör­téneti tudatának alakulása szempontjából; ezért is hé­zagpótló munka a Balogh Sándor és Jakab Sándor szerkesztésében megjelent, 48 oldal képmellékletet tar­talmazó mű. Ránki György 1944. március 19. című köny­ve (az 1967-ben napvilágot látott monográfia terjedel­mében mintegy kétszeresére bővített második kiadása) hazánk német megszállásá­vaságukat, hogy Bankó meg- ■ lopta őket, most majd szépen - felkötnek engem is, hogy a szél hordja el akasztófájuk­ról a hajamat. A térképek is meglesznek, s a felsőbbség előtt is rendben lesz a be­csületük. Míg vezettek ren- geteges sok kőlépcsőzeteken lefelé a tömlöcnek, nem tud­tam, hogy átkozzam el ma­gam. Hát mit vártam én ezektől? Tán aranyakat, hogy előadtam a nekik na­gyon fontos okmányokat? Löknek egy pokolsötét kő- kutricába, de olyan erővel, hogy a fejem belevertem a falba. Az jót is tett. Elalél- j tam az ütéstől. Csak arra | érzem meg újra magam egy j idő után, hogy fölráncigál- i nak hadifáklyák mellett, s j kétoldalról karolva vezetnek • a rengeteges lépcsőkön. Si- S ettem elszámolni magammal, g vigasztalódva, hogy de hi- ■ szén, akár csak egy hónappal ! ezelőtt is milyen szívesen g odaadtam volna a fejem, _ hogy ne érezzem lassan ■ pusztító bánatbajomat. Most S meg, ni, hamarosan vége is | lesz minden céltalan bolyon- S gásomnak! Ezek fölrántanak éngem olyan magasra, hogy a kakas nem eszi ki kezem­ből a kenyeret, annyi bizo­nyos. De nem az udvar felé kanyarodunk, hanem akkora várterembe, hogy abban egy század katona svarumléniába állhat. Teli asztalok végén ül Marsigli, megismerném száz agárképű közül. Ahogy belépek, rám mered. (Folytatjuk) nak előtörténetét és történe­tét dolgozza fel történeti sor­rendben, egészen 1944 őszéig, a nyilasok hatalomra jutá­sáig. A világ politikai párt­jai című kiadvány földré­szenkénti csoportosításban (s ezen belül az országok al­fabetikus sorrendjében) is­merteti a világon ma műkö­dő minden politikai párt legfontosabb adatait; rövid történetüket, programjukat, ideológiai célkitűzésüket, szervezeti felépítésüket. A kiadvány valamennyi párt­tal foglalkozik, de — érthe­tően — nagyobb teret szen­tel a munkáspártoknak, ki­váltképp a kommunista pár­toknak, bemutatva ezek har­cát a társadalmi haladásért. A Szépirodalmi Könyvki­adó gazdag terméséből em­lítsük meg Galgóczi Erzsébet Üsző jégtábla című könyvét. Tömör dialógusok és játékos keretbe zárt monológok vált­ják egymást a kötetben; ez a módszer szinte kínálkozott a sikeres hangjátékok és emlékezetes tv-feldolgozások alapján. Kurucz Gyula Kicsi nagyvilág című regénye 1944-től 1957-ig eleveníti meg a magyar falu életét. Egy kisfiú szemszögéből mutatja be a sorsfordító változáso­kat, s közben az egész életre meghatározó magatartás ki­alakulásának egyes állomá­sait is nyomon követhetjük a történetben. Bárány Tamás A bíró című új regénye a Római Köztársaság utolsó napjaiba kalauzolja el az Í olvasót. A regény cselekmé­nyének tengelyében Róma S két legfőbb bírája — Brutus ■ és Cassius — összeesküvése ■ áll Julius Caesar diktatúrája S ellen. A sokszor és sokak ál- ; tál megírt témát az író új­• szerűen bontja ki, történeti • hitelességükben idézte fel a S kort és az összeesküvés ru­■ góit. Balogh Edgar, a ná- I lünk is jól ismert romániai S író Szárnyasoltár című köny- ; ve három prózai írást tartal­■ máz. Az elbeszélések átte­• kintést, összegzést adnak egy eseményeiben változatos, eszmeiségében tiszta és kö­vetkezetes életút tapasztala­tairól. Balázs József Szere­tők és szerelmesek című új regényében a kisemberek életének változásait világítja meg. Boldizsár Iván A sé­táló szobor című útirajzkö­tetében széles körű tájékoz­tatásra törekszik. Mocsár Gábor Kék barlang című kötete az író három szatiri­kus kisregényét (Kék bar­lang, Küldöttség koszorúval, Életem legszebb nyomozása) tartalmazza. Az 1940-es évek végétől napjainkig terjedő időszak egyéni és társadalmi meg­próbáltatásokban gazdag va­lóságát tárja fel Budai orosz­lán című regényében — az Elveszett bárány folytatásá­ban — Sőtér István. A Nagyenyedi fügevirág a Ma­rosvásárhelyen élő és ná­lunk is igen népszerű Sütő András két kötetének (Rigó és apostol, Istenek és falo­vacskák) anyagát tartalmaz­za, s a szép és okos esszéket, tűnődéseket, két új írása egészíti ki: a Nagy Imre fes­tőművészről írt remek esz- széje, s a Magyar Ifjúság című lapnak adott értékes, elgondolkodtató interjúja. Az Európa Könyvkiadó kí­nálatából Merce Rodoreda A Diamant tér című regényét emeljük ki. A hazájától év­tizedek óta távol élő katalán írónő e könyvében kivételes élményben részesíti olvasó­ját; azokról szól ez a könyv, akikkel csak történik a tör­ténelem, pedig mindenért ők fizetnek. A már nálunk is jól ismert Mihailo Lalic, a legújabb szerb próza kiemel­kedő alakja most megjelent Hadiszerencse című regényé­nek cselekménye az önálló Crna Gora fejedelemségben kezdődik századunk első éveiben; majd a királyi Ju­goszláviában folytatódik, és azzal az esztendővel zárul, amelyben a hitlerista csapa­tok lerohanják Jugoszláviát. Az élet fénye című kötet Andrej Platonovnak, a ki­váló szovjet írónak 1926— 1947 között írt legjobb kis­regényeiből és elbeszélései­ből ad kitűnő válogatást, az Európa Zsebkönyvek soroza­tában. Megjelent Alan Silli- toe elbeszéléseinek kötete, A rongyszedő lánya; Charles Percy Snow A bölcsesség kora című regénye; Gore Vi­dal Burr ezredes utolsó ka­landja; a Nobel-díjas svéd regényíró. Eyvind Johnson Kegyes Urunk, Carolus; Ri­chard Hughes A fából való pásztorlányka; Joseph Hel­ler Valami történt című re­génye, hogy csak néhányat említsünk a kiadó rendkívül gazdag könyvheti termésé­ből. TÓTH BÉLA: Legendák a lóról Terít a győztes csapat

Next

/
Thumbnails
Contents