Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
Sertéshústermelés iparszerűen A rendszergazda példát mutat A sertéstenyésztés egyik fő ágazattá fejlődött az utóbbi időben a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. Évente 65 —70 ezer hízót adnak el az államnak, ezenkívül saját húsfeldolgozó üzemükben 13 ezer hízott sertésből állítanak elő — elsősorban a környékbeli lakosság ellátására — tőkehúst, lángoltkolbászt és egyéb tájjellegű húskészítményt. A tervek szerint 1978-ban a sertéstenyésztési ágazat árbevétele 213 millió 393 ezer forint lesz, ami a 20 ezer hektáros állami gazdaság összárbevételének egynegyed része. A gazdasági eredményből mintegy 29 százalékot vállal az ágazat, a termelési értékből pedig 22,8 százalékot. A központban kialakított kör alakú, modern sertéstelepen kívül szakosították a tenyésztést a gazdaság hat másik kerületében is. A gépesítés foka és a technológia természetesen nem azonos, az önköltség azonban kedvezően alakult a törzs- és szaporítótelepeken csakúgy, mint a hizlaldákban. Így vált méltóvá az ország legöregebb állami gazdasága arra, hogy gesztorgazda legyen a Mezőhegyesi Iparszerű Sertéshústermelési Rendszerben, amely 1976-ban alakult meg. Mezőhegyes jelenleg Békés és Csongrád megyében 53 állami gazdasággal és termelőszövetkezettel tart partnergazdasági kapcsolatot. Ez a szám azonban az elkövetkező években tovább gyarapszik, hisz a feladatok igen nagyok. A Mezőhegyesi Iparszerű Sertéshústermelési Rendszer 1978-ban mintegy 160 ezer hízott sertést értékesít, de a távlati tervek szerint ennél jóval több lesz majd az éves hizlalás. A végső célkitűzések eléréséig azonban igen sok még a tennivaló, amint a rendszer illetékes szakvezetőitől megtudtuk. A mennyiségi igények kielégítése mellett ugyanis egyre inkább előtérbe kerül a minőség. A korszerű táplálkozáskultúra igényeinek legjobban megfelelő hibridekből kell hizlalni, amelyek kevés zsírt, annál több húst termelnek, mégpedig gazdaságosan. Ennek érdekében rendkívül nagy figyelmet fordítanak a tenyésztői munka fejlesztésére. Elsősorban természetesen a nagy tenyészértékű egye- dek, családok elszaporítását szorgalmazzák, de hosszú évek tervszerű kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy Mezőhegyesen és a partnergazdaságok törzs- és szaporítótelepem az állományt fokozatosan lecserélhessék nagy genetikai értékű, és a leggyakoribb betegségeknek ellenálló hibridekkel. A hosszú távú program elkészítéséhez felméréseket végeztek a kijelölt partnergazdaságokban, s több évre szóló szerződésben rögzítették az igényeket, illetve a tennivalókat. A helyi adottságok ugyanis nem azonosak, s ezt a tényezőt mesz- szemenően figyelembe veszi a rendszergazda. Mezőhegyes jó partneri kapcsolatot teremtett a rendszerhez csatlakozott állami gazdaságokkal, illetve termelőszövetkezetekkel. Munkájukat egyebek között tenyészanyaggal segíti. Kidolgozza számukra a technológiát, irányítja tenyésztői munkájukat, állategészségügyi szaktanácsokat és takarmánykoncentrátumot ad azoknak, akik igénylik. Hasonlóan jó az együttműködés a szegedi és a Gyulai Húskombináttal. A feldolgozóipar és a hústermelést irányító szakemberek rendszeres eszmecserét folytatnak. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a tervekről, az elért eredményekről. Csak így válik valóra az az elképzelés, hogy a hízott sertések százezrei a legmegfelelőbb időben érkezzenek a húskombinátba. Az iparszerű hústermelés fejlesztése ellenére sem mondott le Mezőhegyes a háztáji gazdaságok „aranytartalékairól”. Az idén például 13 és fél ezer hízót vásárolnak fel a gazdaság dolgozóitól és a környékbeli lakosoktól. A gazdaság húsfeldolgozó üzemét háztájiból látják el alapanyaggal. Ehhez szintén sokoldalú segítséget nyújt a gazdaság. Annak idején az országban elsők között lépett be Mezőhegyes a kocakihelyezési akcióba. A gazdaságban tenyésztett hibrid sertésekből mintegy ezer anyakoca került eddig háztáji portákra. De segít a gazdaság takarmánnyal is. 1978-ban például a Mezőhegyesi Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében 58 ezer tonna táptakarmányt állítanak elő, amiből 16 ezer tonnányit a háztáji állomány ellátására adnak. Így kamatozik évről évre nagyobb eredménnyel a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sertéstenyészetében szerzett jó tapasztalat. A. R. Mák — 4500 hektáron Az idén 4500, 1980-ban pe- • dig már tízezer hektáron ter- : meiik az országban a mákot, : amely nemcsak étkezési cé- ■ lókat szolgál, de fontos « alapanyaga a gyógyszeripar- : nak is. A mák, rendkívüli - kézimunka-igényességénél fogva mindeddig a kiskertek ; terméke volt, ami a nyers- ; áruellátást bizonytalanná : tette. A nagyüzemi termelés : feltételeit a Tiszavasvári Al- • kaloida Gyár máktermeszté- í si rendszere teremtette meg. ; A termelő gazdaságokat az * ipar ingyenes vetőmaggal, j termesztéstechnológiával és 5 gépekkel látja el. Az egyen- ; letes növényállomány kiala- ; kításához besugárzással esi- ! rátlanított mákkeveréket vet- : nek. Kémiai eljárással gyom- ■ talanítják a talajt, s kom- • bájn takarítja be a mákot. Az új ágazat a mezőgazda- sági üzemeknek garantált jövedelmet ígér, ami még növelhető a hazai mákfelesleg külföldi értékesítésével. A máktermelés melléktermékét, a tokot, korlátlanul fogadja a Tiszavasvári Alka- : loida Vegyészeti Gyár, amely • jelenleg importra szorul. Az 5 üres gubából kivont alapanyagból — a morfinból — fájdalom-, köhögéscsillapítók és egyéb gyógyszerek készülnek. • Üj munkagépet állított üzembe a Közmű- és Mélyépítő Vál• lalat. A gép nem veri a cölöpöt a földbe, hanem valósággal „belerázza”. A vibrációs fej másodpercenkénti több ezres ! mozgását átadja a homokszemcséknek és fellazítja a földet , (MTI-fotó, Csikós Gábor felvétele — KS) • * Brigádok a sínen Kiváló Társulás lett az AGROSZER A Mezőgazdasági Szerviz Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalkozás (AGROSZER) 10 éve alakult Lajosmizsén. Azóta az országban több üzemet létesített. Békéscsabán két üzeme működik. Az I-es számúban mezőgazdasági nagygépeket, valamint háztáji gazdaságokban használt kisgépeket, a Il-es számúban nehézföldmunka-gé- peket (kotrót, dózert, rakodót) javítanak. A közös vállalkozás termelési értéke 1975-ben 101, 1976-ban 119, 1977-ben pedig 190 millió forint volt, ami a gépek számának, egyúttal pedig a — garanciális és nem garanciális — javítási igényeknek a növekedését is jelzi. Az üzemek gyors fejlesztésével sikerült elérni, hogy az egy főre jutó éves termelési érték, amely 1970- ben 92 ezer forint volt, tavaly már elérte az 520 ezer forintot. Ebben nagy szerepe volt a szocialista munkaversenynek, valamint annak, hogy a dolgozók nagyobbrészt 2—3 szakmával rendelkeznek és többen jelenleg is továbbtanulnak. A tavalyi eredmény alapján a mezőgazdasági-és élelmezésügyi miniszter az AGROSZER-nek a Kiváló Társulás címét adományozta. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget a napokban tartották meg Lajosmizsén, a vállalkozás központjában. Hogyan járult hozzá a kimagasló siker eléréséhez a két békéscsabai üzem? A kérdésre Bajka István igazgató az alábbiakban válaszolt: — Az I-es számú üzem (szerviz) az AGROKER-nél vásárolt kombájnokat kiváló szakembereivel bejáratja és a gazdaságoknak üzemképesen a helyszínen adja át. Az -országban ez az első ilyen megállapodás az AGROKER- rel, ami mindenki számára előnyös. A Il-es számú üzem egy éve alakult és máris eléri a legjobbak szintjét. Huszonöt dolgozó csaknem 20 millió forint termelési értékkel járult a közös vállalkozás eredményéhez. Az I-es üzem Puskás Tivadar Szocialista Brigádja aranykoszorús, a Il-es üzem Bánki Donát brigádja pedig bronzkoszorús jelvényt érdemelt ki. A két üzemből hárman — Horváth Béla, Kocziha András és Laszli Pál — Kiváló Dolgozók lettek. Arról is tájékoztatást adott Baj ka István, hogy a Il-es számú üzemet a jövőben tovább fejlesztik, hogy a rendeltetésének megfelelően — mint az I-es számú üzem is — az ország délkeleti részén a növekvő javító igényeket el tudja látni. P. B. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásán kimondták, hogy több komplex szocialista brigádra van szükség. A műszakiak, munkások és ügyintézők kollektíváiban nagy belső tartalékok rejlenek. Az eredményekre máris vannak példák. A szocialista brigádmozgalomban most tág tere nyílt a komplex brigádoknak. Átfogó és egymáshoz kapcsolódó területeken kamatozhat a munkaverseny a komplex birgádok tevékenysége nyomán. A MÁV Szentesi Építési Főnökség központjában működik a kétszeres aranykoszorús komplex Béke Szocialista Brigád. Tagjai műszaki, anyaggazdálkodási és tervgazdasági dolgozók. A brigád kezdeményezésére és irányításával a békéscsabai építésvezetőség, valamint Vésztő Állomás és Vontatási Főnökség szocialista munka- szerződést kötött egymással 1978. évre. A fenti szolgálati helyek szocialista brigádjai vállalták a Gyoma—Vésztő állomások közötti vasúti pályakorszerűsítés tervezett és gazdaságos végzését, a munkaidő-megtakarítást, a mennyiségi túlteljesítést és a minőségi munkát. A vontatás és a forgalom vállalta a vágányzárási idő biztosítását, a vonatgépekkel való maximális ellátottságot és a kocsiforduló csökkentését. Ez a szocialista szerződés három vasúti szolgálati ágat, az építést, a vontatást és a forgalmat kapcsolja egybe ezen a munkaterületen. A szocialista szerződés keretében az 1977. évi jubileumi munkaverseny tovább folytatódik a KMP megalakulásának 60. évfordulója és a szocialista brigádmozgalom 20 éves jubileumának a tiszteletére. Az együttműködés eredményeként az I. negyedévben máris kiemelkedő munkasikerek születtek, özed- major—Dévaványa között -2520 vágányfolyóméter korszerűsítés helyett 6857-nek a korszerűsítését végezték el. Ezenkívül a békéscsabai szocialista brigádok Orosháza—Orosházi-tanyák között három kilométer vasúti pályát korszerűsítettek. Ezzel a tervezett időarányos munka több mint háromszorosát végezték el. Az eredményekhez nagy részben hozzájárult a 26 ezer tonna előszállítással érkezett zúzott kő. Előrelátó szervezéssel a múlt év végén 6 km vágány anyagát deponálták, hogy a tervteljesítés szempontjából kritikus I. negyedévben is eredményes termelést végezhessenek. Ebben döntő szerepük volt az anyaggazdálkodásban dolgozó szocialista brigádtagoknak. Az építési munkák Csordás Károly főépítésvezető irányításával folynak, aki a Béke brigád tagja. Kiváló műszaki munkatársai Varga Zoltán építésvezető és Kelemen József termelésirányító. A munkasikerek a Rákóczi, a Kossuth, a Zrínyi, a Lenin és Ady szocialista vasútépítő brigádok jó munkáját bizonyítják. A brigádok vezetői : Sipos Gyula, Mózes János, Pola- sek Pál, Seprényi Károly, Hermeczi Imre. A társszolgálati ágakkal az együttműködő jó munkavégzésen kívül a szocialista összekapcsolódás más jó példáját is megtaláljuk. Májusban két nap a vasútépítők Békéscsabán tapasztalatcserére vendégül látták a Vésztői Állomásfőnökség és Vontatási Főnökség szolgálati vezetőit, szocialista brigádvezetőiket és brigádtagokat. Gulyás László állomásfő- nök-helyettes vezetésével ott voltak a forgalomtól a Haladás, a Rákóczi, a Béke és az Egyetértés Szocialista Brigádok képviselői. A Vontatási Főnökségtől a Csegevara, a Barátság, a Ságvári és az Egyetértés Szocialista Brigádok képviselői vettek részt a tapasztalatcserén. Vezetőik Borsi István vontatási főnök, Huszár Tános állomásfőnök és Kelemen István KISZ-titkár voltak. • A tapasztalatcsere során a békéscsabai vasútépítők bemutatták az emberi erőt pótló korszerű technikát. A folyóméterenként 54 kg kitérőrendszer beépítésének előkészületeit és betéteiét nagy figyelemmel kísérték a vendégek. Az óramű pontosságú összehangolt munka- folyamatok sikeres elvégzésével újabb eredményeket értek el a vasútépítők; az egymással kötött szocialista munkaszerződés pedig tovább erősödött. Megkezdődött a próbaüzem a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában az új, nagy teljesítményű cementeszsákgyártó gépsoron. A 260 millió forintos beruházás nagyban csökkenti majd a cementzsákok importját. A GARTEMANN—HOLLMANN gépsoron évente 50—60 millió cementeszsákot állítanak elő (MTI-fotó — Paál László felvétele — KS) Több fácán Megkezdődött a mestersé- ges fácánnevelés az apróvadban különösen gazdag Szolnok megyében. A vadásztársaságok abádszalóki, j ászki- séri, karcagi, mezőtúri és szászbereki fácánoskertjében már nem kotlóssal — gépekkel keltetik, s a kibocsátásukig speciális nevelőrendszerben tartják az apró szárnyasvadak tízezreit. A nevelőrendszerben a naposfácánok felmelegített nevelőládákba kerülnek, a nevelőládához pedig fóliasátorral védett kifutó csatlakozik. A pelyhes szárnyasok így váltogathatják helyüket. A természetes állományt kiegészítő mesterséges szaporulatból az idén is mintegy 150—200 ezer kisfácánt bocsátanak ki a mezőkre, rétekre.
