Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
Közgyűlés a leszerelésről Földünk legfontosabb problémájáról kezdődik'’ma a vita New Yorkban, az ENSZ üvegpalotájában. A világszervezet, amelyet azért hoztak létre harminchárom évvel ezelőtt, hogy biztosítsa földünkön a békét, most első ízben azért hívta össze 149 tagállamának magas rangú képviselőit, hogy az országok biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyről, a nukleáris és „hagyományos” fegyverkezési versenyről tárgyaljanak. Megvitassák annak lehetőségét, hogy két pusztító világháború és számtalan véres helyi konfliktus után végre eljusunk a valóban tartós békéhez. A fegyverkezési hajsza, amelyet az imperialista hatalmak kezdtek és folytatnak napjainkban is, azt eredményezte, hogy az atomhatalmak olyan hatalmas pusztító kapacitást halmoztak fel, amely már az egész emberiség sokszoros elpusztítására elegendő. És a fegyverkezési hajsza nem hogy lassulna, de jelenleg éppen hogy újabb veszedelmes gyorsulás előtt állhat. A „gyorsítók” a nagy hadiipari monopóliumok, katonai vezetők, a fegyverzetek fejlesztésében érdekelt tudósok, s a szolgálatukba szegődött propagandisták, akiket együttesen katonai-ipari komplexumnak neveznek. Hatalmas erőt képvisel ez a szövetség Nyugaton. Az elmúlt évtizedek alatt mind világosabbá vált: a háború, a nukleáris katasztrófa megelőzésének, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének ügye nagy nemzetközi összefogást követel. A leszerelés ügyének egyik legfontosabb fórumává lett az ENSZ is. Az elmúlt évtizedekben a világszervezet közgyűlésein 230 javaslatot tettek a különböző országok a leszerelési ügyekben. Ezekből 80-at a Szovjetunió. A szocialista nagyhatalom javaslatait mindig a konkrétság, a realitás jellemezte. A szovjet diplomácia az ENSZ-ben is arra törekedett, hogy olyan határozatokat fogadjanak el, amelyek fokozatosan, az országok biztonságát nem csorbítva eljuttatnák földünket a fegyvemélküliség áhított állapotába. E cél elérésének egyik eszköze lehet a leszerelési világértekezlet, amelyen az államok felelős képviselői kötelező érvényű határozatokat hoznak. A . világértekezlet összehívása azonban eddig nem sikerült — elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína magatartása miatt. A rendkívüli leszerelési ülésszak közbeeső szakasz a világértekezlet felé. Olyan fórum, ahol a legfontosabb kérdéseket megvitatva az államok közelebb juthatnak a végső célhoz. Ez pedig a szocialista országoknak a közgyűlés előkészítő bizottságához beterjesztett javaslata szerint: „a nemzetközi ellenőrzés melletti általános és teljes leszerelés, mivel csak ez biztosíthatja az emlbriség tartós békéjét és biztonságát, az egész világ gazdasági és társadalmi fejlődésének alapját”. Miklós Gábor BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Az esős napokat követő száraz idő kedvez a mezőgazdasági munkáknak. A csanádapácai Széchenyi Tsz-ben az elmúlt hétvégén hozzáláttak a kukorica kultivátorozásához. Műsza- konként mintegy 100 hektáron végzik el a gépek a fontos munkát Fotó: Szekeres András ; Tanácskozás a termelésirányításról A termelésirányítás tudományos és gyakorlati eredményeinek megismerését, a fejlesztés összehangolását szolgálja az a háromnapos tanácskozás, amely hétfőn kezdte meg munkáját a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az együttműködés kibontakoztatását indokolja, hogy sok különféle területen szakembereink — mérnökök, szervezők, közgazdászok, matematikusok és számítástechnikusok — közös munkáján alapul a korszerű termelés- irányítás, amely természetesen nem nélkülözheti a tudomány, a kutatások eredményeinek hasznosítását sem. A gépipar, a kohászat, a műszeripar, a vegyipar és más iparágak több nagyvállalata már sikeresen hasznosítja a számító- gépes és néhány más korszerű termelésirányítási rendszert. A tanácskozás három napján az eddigi gyakorlati eredményeket ismertetik előadásukban a Csepel Vas- és Fémművek, a Hajdúsági Iparművek, a Dunai Vasmű, az Egyesült Izzó és a Taurus vezetői, a legújabb tudományos munkákat pedig az egyetemek és kutató intézetek képviselői. A tanácskozáson 18 előadás alapján összegezik az eredményeket, a gondokat, s ajánlásokat dolgoznak ki a termelésirányítás korszerű módszereinek szélesebb körű elterjesztésére. Kádár János hétfőn a Parlament nándorfehérvári termében találkozott Reza Pahlavi iráni császárral. (Képtávírón érkezett) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délelőtt a Parlament nándorfehérvári termében találkozott Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr iráni császárral. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Hétfőn elutazott Budapestről Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára és felesége, Farah Pahlavi császárnő, akik Losonczi Pálnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására hivatalos látogatást tettek Magyarországon. Elutazott a császár kíséretében levő Abbas Ali Khalathari külügyminiszter, Hossein Eshraghi, a külügyminisztérium főigazgatója, Yahya Motamed-Vaziri, a külügyminisztérium II. politikai főosztályának vezetője és több más magas rangú személyiség is. A vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Az iráni és magyar zászlókkal díszített repülőtéren a néphadsereg díszzászlóalja sorakozott fel a csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Mikó József, Magyarország iráni nagykövete, valamint az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott vplt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Jelen volt a búcsúztatásnál Mohammad Behnam, Irán magyarországi nagykövete. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett az iráni császárnak, majd felcsendült a magyar és az iráni himnusz. A vendégek tiszteletére 21 tüzérségi díszlövést adtak le. Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr Losonczi Pál tárFolytatAdik a gazdaságtalan közlekedés szanálása amely szeririt a tervidőszak hátralevő éveiben még 323 kilométer normál, 220 kilométer keskeny nyomközű és 153 kilométer gazdasági, összesen 696 kilométer vasútvonalat kell megszüntetni. A közlekedés vezetői ugyanolyan részletes gazdasági számítások alapján, nagy körültekintéssel jelölik ki a szanálásra ítélt vonalakat, mint a program kezdetén. A legutóbb megszüntetett Cegléd—hantházi vonal például évente ötmillió forintot vett ki az államkasszából, ugyanakkor a 20 kilométeres utat másfél óra alatt tette meg a „kávédaráló” vontatta vicinális — ma pedig nem egészen háromnegyed óra alatt, sűrűn közlekedő Volán-járatok bonyolítják le a ceglédi tanyavilág utasforgalmát. Megszűnésre ítélt Nagykálló —Nyíradony közötti, ugyancsak 20 kilométeres vonal- szakasz mielőbbi felszámolásának indoka is közérthető: az évi 4—5 millió forintos ráfizetésen kívül az igen elhanyagolt vonal felújításához 60—70 millió forintra lenne szükség, s Utána is még további milliók kellenének a zavartalan üzem fenntartására — s mindez évi 70 000—100 000 tonna áru, valamint néhány ezer utas kedvéért. Ezért tovább folytatják a program szerint a forgalomáttereléseket. Az elmúlt tíz év alatt több mint 1400 kilométer hosszúságú kisforgalmú gazdaságtalan vasútvonal szűnt meg, mintegy 20 millió utas- és 2,2 millió tonnás áruforgalmát mind a közúti közlekedés vette át. A 12 évre előirányzott programnak több mint kétharmadát teljesítették. Az intézkedés révén a népgazdaság csaknem 900 millió forint beruházástól mentesült (megszüntetés híjáin ugyanis a vasútvonalakat fejleszteni kellett volna), s folyamatosan évi 178 millió forintot takarít meg. A forgalom megszüntetését követően — meghatározott időn belül — gondoskodnak a vasútvonalba épített anyagok, létesítmények bontásáról. Sok helyen ezt a munkát a helyi tanácsok, a termelőszövetkezetek végzik, rendezik a terepet, hasznosítják az anyagokat, s állítják ismét a mezőgazdaság szolgálatába a felszabadult területet. Másutt, például Harkányfürdő és Pécs ■ között, a vasútvonalat használták fel közútépítésre. A Cegléd—Haetháza közötti vonal egyik ötkilométeres szakaszán is a vasút helyére kerül az országút. A közlekedés célszerű munkamegosztását, a gazdaságosabb fuvarozást szolgáló intézkedéseket — egykét kivételtől eltekintve — kezdettől megértéssel támogatták az érintett területek vezetői, akik a szanálás előkészítése során felmerült vitás kérdések megoldásában is segítettek. A tapasztalatok alapján a megszűnt vonalakról a közútra terelt forgalmat zavartalanul bonyolítják le, sok helyen javultak is a közlekedés feltételei. Ennek ellenére a legutóbbi időben a helyi vezetők megértése és segítsége már nem egyértelmű, lassult a szanálás is. 1976-ban 184 kilométer, 1977-ben már csak 86 kilométernyi vasútvonalat szüntettek meg. Az idén eddig mindössze 20 kilométernyi vasútvonalon szűnt meg a közlekedés. A párt és a kormány gazdaságfejlesztési irányelveinek megfelelően a vonalmegszüntetéseknek is csak az lehet a célja, hogy a fölösleges beruházásokat elkerülve, megfelelő — a korábbinál nem rosszabb, de nem is az átlagos szint fölötti — feltételeket teremtsenek az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak. Változatlanul fontos tehát a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározót program végrehajtása, N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 23„ KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Kádár János találkozott az iráni császárral Elutazott Budapestről Reza Pahlavi is felesége saságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte a katonákat. Üttörők virágcsokrokat nyújtottak át az iráni uralkodónak és feleségének. A császár ezután búcsút vett a magyar közéleti vezetőktől és a diplomáciai testületek tagjaitól, majd a ■ veúdégek repülőgépe néhány perc múlva a magasba emelkedett. A gyulai új húskombinátban immár 12. hete folyik a próbaüzem. Az új üzemrészben 40-féle húskészítményt gyártanak. (A próbaüzemről szól írásunk lapunk 5. oldalán) Fotó: Veress Erzsi Tíz év alatt több mint 1400 kilométer vasútvonal szűnt meg
