Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
1978. május 21., vasárnap A bélyegről általában. A kereskedelmi és postaintézmények fejlődésével a levél- forgalom rendkívül megnövekedett. A viteldíj lefizetésének módozata nehézkes és bonyolult volt, mert a küldemények után súly, távolság és sürgősség szerint kellett a viteldíjat fizetni. Volt idő, hogy annak egyik felét feladáskor a feladó, másik felét kézbesítéskor a címzett fizette, s volt idő, amikor az egész viteldíjat előre kellett fizetni. Ma már az egész viteldíjat előre kell fizetni. Egyre nagyobb méreteket öltő levelezést így nem lehetett sokáig fenntartani. Egy Villayer nevű postabérlő Párizsban már 1653. évben azt az újítást vezette be, hogy a levélre a tarifának megfelelő címszalagszerű értékjegyet ragasztottak, melyre a feladás idejét is feljegyezték. A másik megoldás Londonban volt, ahol háromszögletű bélyegzővel tüntették fel a feladási helyet, s igazolták a portó lefizetését. Skóciában, Svédországban, Szardíniában, sőt Kínában is folytak kísérletek a bérmentesítés egyszerűsítésére, de a mai formájához csak 1840. május 6-án Angliában jutott, amikor is a világ első bélyegei, a fekete 1 pennys és a 2 pennys bélyegek jelentek meg. Az Angliában megjelent első bélyeg megoldotta a viteldíj lerovásának és kezelésének egyszerűsítését. Az angol példa nyomán a bélyeg használata az egész világon igen hamar elterjedt. Hazánkban az osztrák állammal közösen használt bélyeg 1850. június 1-én jelent meg. Itt jegyzem meg, hogy az 1850 és 1867 között megjelent és nálunk is használt osztrák bélyegek csak magyarországi lebélyegzéssel sorolhatok be a magyar bélyegek gyűjteményébe. Ezek a magyar lebé- lyegzésű bélyegek értékesebbek az idegen lebélyegzéssel ellátottaknál. Az Angliában megjelent első bélyegek sikerének hatása alatt 1848- ban Kossuth Lajos is tervbe vette a magyar bélyegek kiadását és megrajzolásukkal Thán Mór festőművészt bízták meg. A kiadást azonban a szabadságharc leverése megakadályozta. Vas Tibor Megtervezett szállítás A szakemberek jól tudják, hogy az egyre növekvő méretű ipari berendezéseket nem elég csak jól megtervezni és pontosan elkészíteni, arra is gondolni kell — mégpedig idejekorán —, hogy miként lehet eljuttatni a felhasználás helyére. A legkedvezőbb helyzet az, amikor vízi úton történhet a szállítás, és a gyártómű, valamint a berendezés telepítési helye is e vízi út közvetlen közelében van. Képünkön: csehszlovák szakemberek arra vállalkoztak, hogy egy 34 m hosszú, 6,4 m széles, 45 tonna súlyú pontont közúton 500 kilométer távols ágra szállítsanak el (MTI, Külföldi Képszolgálat — KS) Filatéliai hírek \lQAOtsMAOUiyA. Magány Senki ne mondja, hogy a kék és a zöld színek nem férnek meg egymás mellett! Lám, milyen csodaszép ez a harsogó május, amikor nincs semmi más, csak zöld és kék, aztán ismét zöld és újra kék. Emberi munka feszül a zöldekben: bokrosodó gabonatáblák, zsenge kukoricás, serényen gondozott kertek hirdetik a véget nem érő fáradozás szépségét. Mindezt pedig békés ívvel fogja át az életet adó kékség. Milyen hamar magával ragad a természet nagyszerűsége! Alighogy kifordulok a városból, már néhány kilométer után elfelejtem minden búbánatom, s legszívesebben beivódnék az élni csábító tavaszi zsongásba. Pedig sebzett lélekkel, tüskés gondolatokkal vágtam magam kocsiba. Hiába futnak el felettem az évtizedek, úgy látszik, sosem tudom megszokni, hogy vájkáljandk bennem. Tudom, érzékeny vagyok, néha ..túlságosan is, de szeretném remélni, hogy ez a világ nemcsak a flegmáké, az okosan tűrő cinikusoké. És mivel nincs orvosságom a magamat emésztő indulataim ellen, romantikus mérgemben gyakran elfutok saját ütközési lehetőségeim elől. Gyerünk az ismeretlen világba, amíg tart a benzin, amíg haza nem szólít a lehiggadt kötelesség. Persze, a nekirugaszkodás mindig nagyobb, mint amit a megvalósult magány órái ígérnek. Horgászni fogok, és csak annyit eszem, amit magam kifogok. Igen, a horgászengedélyem magammal hoztam, hiszen az egyedüllétben is tartsuk be a játékszabályokat. Itt van még a személyazonosságim, a jogosítványom, és még egy csomó papír, amely különböző dolgokat igazol. Atyavilág! Mi lenne, ha egyszer valaki elveszítené valamennyi irományát. Talán ismét beíratnák a szerencsétlent az általános iskolába, végigoltanák valamennyi vakcinával, s még azt is elintéznék, hogy soron kívül újra megszülessen. Szökevény életem első hideg éjszakáján vacogva tapasztalom, hogy milyen kevés meleget ad az otthonról felpakolt pokróccsomó. Sátram előtt dideregve nyújtózkodom és be kell látnom, hogy a máskor oly káprázatos csillagvilág is milyen fakón szikrázik, ha az ember társtalanul nézi az eget. Hajnali bóbiskolásom- ból traktorok pöfögése ébreszt. Elgondolkodom, hogy a közelben dolgozó, korán kelő embereknek is bizonyára megvan a maguk gondja, mégis mindnyájan elvégzik a munkájukat. És azt sem kívánhatom, hogy meddő magányaim idején helyettem mások dolgozzanak. Reggel felcihelődöm és higgadtan indulok hazafelé. Útközben ismét hatalmába kerít a május, a tavasz, a tettekre csábító élet. Élvezem a motor duruzsolását, a sebesen forgó kerekek halk suhanását, s úgy érzem, itt csupán a magam erejére kell támaszkodnom. Balga fejjel az eszembe sem jut, hogy saját tudományomból nem hogy egy autót, de talán még egy tisztességes talicskát sem tudnék összeeszkábálni. Aztán a szembe jövő járművek közül az egyik autó hirtelen előzni kezd és csak tizedmásodperceken múlik, hogy belém nem rohan. S hogy e mérhető idő törtrésze alatt mennyi mindenre lehet gondolni, az már egy külön történet lehetne. Amikor újra egyenesben futok, csendben elterpeszkedem az ülésen, s hétköznapi kalandjaim múltán, „magányomból” ismét visszavágyódom az új harcokat ígérő embersokadalomba. Andódy Tibor 4vWWMWMWtWttWWWWWMWWWWMM Idegen utakon biztonságban Beszélgetés Szabé Andrással, az Állami Biztosíté Békés megyei Igazgatéságának vezetőjével A turizmus világjelenséggé vált. A magyar állampolgárok közül is egyre többen töltik szabadságukat külföldön. Ezeket az utakat általában mindenki fokozott körültekintéssel készíti elő, nem feledkezve meg a biztonságról sem. A turistaszezon előtt Szabó Andrástól, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójától kértünk részletes tájékoztatást arról, hogy milyen biztosításokat vehetnek igénybe a magyar turisták, mi a teendő, ha kár, vagy baleset éri őket, és milyen változások történtek az elmúlt idény óta? — Mindenekelőtt szóljunk a főbb változásokról — kezdte tájékoztatóját Szabó András. — Első helyre mindenképpen a külföldre utazók új betegség-, baleset, és poggyászbiztosítása kerül, amelynek megkötésére ez év május I-től van lehetőség. Ezt annál is inkább kiemelem, mert ez ,az a biztosító" si forma, amely kimondottan a turistáké. — Mi indokolta ennek az új biztosítási formának bevezetését, és mire terjed ki? — Évente hozzávetőlegesen 260 ezer magyar állampolgár utazik olyan ország területére, amely állammal az illetékes magyar szervek nem kötöttek ingyenes egészségügyi ellátást biztosító szerződést. így, ha valaki egy ilyen országban hirtelen megbetegszik, a költségek kifizetése súlyos anyagi terhet jelent számára. Ezen a helyzeten változtat az új biztosítási forma, amely fedezetet nyújt többek között a külföldi tartózkodás során szükségessé vált gyógykezelés költségeire. Ebbe a fogalomba beletartozik az orvosi vizsgálat, az orvosi gyógykezelés, — ideértve a kórházi ápolást és a műtéti költségeket is —, az orvosi vizsgálattal, illetve a gyógykezeléssel kapcsolatos orvosi rendelvényre vásárolt gyógyszer, fájdalomcsökkentő fogkezelés, egyszerű fogtömés, (fogpótlás nélkül), szülészeti ellátás, mentőszállítás, hazaszállítás. Kártérítést fizetünk azoknak a turistáknak, akik a biztosítás érvényességi tartamán belül bárhol balesetet szenvednek. Kockázatvállalásunk kiterjed a biztosított kézi és feladott útipoggyászának és ruhájának az utazás teljes tartama, vagy külföldi tartózkodás alatt történt ellopása, elvesztése, baleset vagy elemi csapás miatt bekövetkezett sérülések, tönkremenetel esetére is. — Milyen összegig terjed a biztosító kártérítési kötelezettsége az új módozatnál, hol és hogyan lehet azt megkötni, és menynyi a díja? — Kártérítési kötelezettségünk az orvosi, kórházi ellátás esetében a ténylegesen felmerült költségek erejéig áll fenn, melyet részletesén tartalmaz az az igazolvány, amit az útlevél mellékleteként adunk a turistáknak. A lényeg: a költségek mindig annak a számára térülnek meg, aki a kezelési költségeket kifizette. A baleseti térítés összege 100 ezer forintig terjedhet, a poggyászbiztosítás alapján pedig 12 ezer forintig térülnek meg a baleset során megsérült, vagy az ellopott ruhák, poggyászok. A biztosítás megyénkben bármelyik egységünknél megköthető, napi öt forintért, minimálisan tíz napra, maximálisan egy évre. — Milyen biztosítások érvényesek még külföldön? — A belföldön érvényben levő biztosítási módozatok közül mindenelőtt ,a legnépszerűbbet, a CSÉB-et említem, amely bárhol Európában és Európán kívül is érvényes. Ezenkívül érvényes az egyéni balesetbiztosítás, a lakásbiztosítás és a tanuló- biztosítás Európában és Európán kívüli területeken egyaránt. A szocialista országokba utazók társas- és egyéni utasbiztosítását továbbra is a jelenleg érvényes feltételekkel kötjük. A gépjárművel, repülőgéppel szocialista országba utazók napi három forintos biztosítást köthetnek. — Sokan utaznak külföldre személygépkocsival. Számukra milyen biztosítási formák kínálkoznak? — Az eddig említetteket a gépjármű tulajdonosa és utasai természetesen egyénileg megköthetik. A gépjármüvekre kétféle biztosítás szól. Az egyik a kötelező felelősség-, — a másik az önként köthető CASCO-biztosítás. Az előbbi jelenleg 15 nyugati országban és a szocialista országokban a rendszámtáblával, és a „H” felségjellel igazolható. Néhány országban szükséges az úgynevezett zöld kártya: például Görög-, Török-, Spanyolországban, Portugáliában és Izlandban. A belföldi CASCO a szocialista államokban érvényes, ezt a Nyugat- Európába utazók külföldi CASCO-val, kedvezményes díjért kiegészíthetik. — Mi a teendő, ha a magyar turista gépkocsiját külföldön kár éri? — Ezt az adott ország biztosító intézeténél jelentheti. A nyugati államokban azoknál a biztosító társaságoknál lehet bejelentést tenni, amelyekkel az Állami Biztosító szerződést kötött. Ezek címlistáját az autósok a kötvény mellékleteként megkapják. — A felelősségbiztosítás alapján hogyan lehet rendezni a kárt? — Amennyiben a magyar autóban külföldön másik gépjármű okozta a kárt, a gépkocsi vezetője lehetőleg hívjon rendőrt, jegyezze fel az idegen gépjármű rendszámát, tulajdonosának nevét, címét. Nagyon fontos felírni annak a biztosító társaságnak a címét, amely a kárt okozott tulajdonos felelősség- biztosítását kezeli. Előfordul, hogy az illetékes rendőrhatóság eljárást indít a károkozó ellen. Ebben az esetben hasznos megszerezni az ügyirat számát is. Külön felhívom arra az autósok figyelmét, hogy csak olyan nyelvű iratot írjanak alá, amelyet értenek! A kárt hazaérkezés után azonnal be kell jelenteni; a további ügyintézés és kárrendezés már a hazai biztosító feladata, — fejezte be a tájékoztatást az igazgató. T. I. Mi a teendő közlekedési baleset esetén? Az autózás halálos áldozatainak száma napról napra emelkedik. Nem is szólva a sok könnyebb-súlyosabb sérülésről, az egyént és társadalmat ért anyagi károkról. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint a halálos balesetet elszenvedettek száma évente kb. 200 000. Magyarországon évente 80—90 000 autóbaleset történik, de ezek közül csak kb. 1000-re tehető, ahol a műszaki hiba a baleset oka. A gépjárművezetők hibájából több mint 10 000 ember sérült meg és ezek közül 500-an életüket vesztették. Ezért kívánatos, hogy minden gépkocsivezető tisztában legyen a helyes magatartással és tennivalókkal közlekedési baleset esetén. Ezzel lehetővé teheti az orvosi ellátás számára az eredményes beavatkozást. A közlekedési baleset sérültjének sorsa az őt először észlelő elsősegélynyújtó kezében van. Helyes vagy helytelen ténykedésétől függ további sorsa, hogy jó szándékú, de avatatlan beavatkozás eredményeképpen a már meglevő sérülései még tovább súlyosbodjanak vagy egy életre szólóan helyre- hozhatatlanok legyenek. Mindenekelőtt az életveszélyes állapotok felismerése és elhárítása a fontos. Az elsősegélynyújtó, a sérültet észlelő gépkocsivezető gyorsan tájékozódjék arról, hogy a sérült él-e, lélegzik-e, van-e szívműködése. A fekvő ember mellkasa és hasa lélegzéskor emelkedik és süllyed. Egyéb vizsgáló módszerek (tükör, toll, vatta, cigaretta- papír az orr elé) rosszak, feltétlenül kerülendők! A szívműködést a nyaki verőér megtapintásával vizsgálhatjuk. Ha a sérültnek nincs légzése, szívműködése, pupillái maximálisan tágak, az ún. klinikai halál állapotában van. Ezt az ember 4-5 percig tudja elviselni. Ez idő alatt kell és lehet eredményesen beavatkozni, a sérültet újraéleszteni. Ezt befúvá- sos lélegeztetéssel — szájból szájba vagy szájból orrba — és szívmasszázzsal együtt végezzük. Ennek kivitelezését rövid idő alatt meg lehet tanulni az erre a célra készített bábokon, öt percen túl a klinikai halál már a végleges halálhoz vezet. Autószerencsétlenség esetén a sérültet mindig fektessük le. A gépkocsi roncsai közül való kiemelésnél legyünk nagyon óvatosak, mert az erőszakos beavatkozással újabb sérüléseket okozhatunk, vagy a meglevőket súlyosbíthatjuk. Értesítsék a legközelebbi mentőállomást. Jelentsék be, hogy mi történt, hány sérült van, milyen sérülést szenvedtek és a sérültet látta-e már orvos. Fontos a balesetet szenvedő érdekében, hogy várjuk meg a mentő érkezését, ne szállítsuk a sérültet teherautón, se személygépkocsival, kizárólag mentőn ! Csonttörések esetén feltétlenül rögzíteni kell! Így a komolyabb baj bekövetkeztét megakadályozhat j uk. Minden gépkocsiban levő elsősegélynyújtó-doboz alkalmas arra, hogy a keletkezett sebeket ellássuk, a vérzéseket csillapítsuk. Az elsősegélynyújtó-doboz tartalmára nagy gondot kell fordítani. A hiányzó felszereléseket pótolni kell. Dr. Bumbera József mentőfőorvos
