Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

NÉPÚJSÁG 1978. május 17., szerda Tavaszi munkák — őszies időben (Folytatás az 1. oldalról) A BATTONYAI MÁJUS 1. TSZ-BEN még az esők előtt befejezték ,a tavasziak vetését. Időben földbe került 1279 hektáron a kukorica, 250 hektáron a cukorrépa, 310 hektáron a napraforgó és 50 hektáron a seprűcirok. A vetésekre az eső jókor érkezett, ám csak­hamar sok lett a csapadék, 170 hektárt elborított a belvíz. Battonyán májusban közel 80 milliméter eső hul­lott. A hónap .közepén a gé­pek megkezdték a 184 hek­tár lucerna betakarítását, eddig a terület feléről vág­ták le a szenázsnak való nö- vedéket. A cukorrépa szépen kelt, 60 hektáron már elvé­gezték a tőszám beállítását is. Amint az időjárás enge» di, a gépek folytatják a munkát, s még mintegy 70 hektáron elvetik — terven felül — a silókukoricát. A SZEGHALMI Állami gazdaságban is hátráltatja a munkákat az esős idő. A napraforgót 780 hektáron vetették el, a 600 hektár silókukoricának csupán egyharmadán került földbe a mag. A lucerna be­takarítás, a is akadozik, a gé­pek süllyednek"^ felázott ta­lajon, amelyre az utóbbi na­pokban 6—10 milliméter csapadék hullott. Május 9- én megindult a lucernaliszt- üzemben ,a feldolgozás, ám az időjárás csakhamar köz­beszólt. A 2700 hektárnyi lu­cernának csupán kisebb há­nyada került feldolgozásra, nagyobb részéből szenázs készült. A 3500 hektár kenyérga­bona szépen fejlődik a ta­valyihoz viszonyítva jobbat mutat. A CSANÄDAPÄCAI SZÉCHENYI TSZ megyénk egyik legnagyobb burgonyatermesztő közös gazdasága. Az idén 140 hek­táron termesztik e fontos élelmiszernövényt. Az elmúlt héten a fagy mintegy 10 százalékos kárt okozott a területen. De nemcsak a hi­deg, hanem ,az eső sem hasz­nál. A tervezett 40 hektár paradicsomnak a felét kiül­tették, s ebben 15 százalékos fagykár keletkezett. Papri­kát az idén 40 hektáron ter­mesztenek a közös gazdaság­ban. Az eső miatt a kiülte­tését még nem tudták meg­kezdeni. Ugyancsak elmarad­tak a zöldbab vetésével, a tervezett 80 hektárból csupán 20 hektáron juttatták a föld­be a magot. Az 1553 hektár kukorica, a 215 hektár mag­borsó, a 235 hektár zöldbor­só, a 148 hektár sárgarépa és a 15 hektár dinnye szé­pen fejlődik, a fagy nem tett kárt bennük. A gépek elvé­gezték az 1300 hektár ke­nyérgabona növényvédelmét, s még eső előtt levágták a 240 hektár lucernát. A SZARVASI TÁNCSICS TSZ földterületéből mintegy 1800 hektár a Körös mentén hú­zódik, ebből 56 hektár a fo­lyó hullámterében van, amit elöntött a víz. A szövetke­zet földjeire az utóbbi két hétben több mint 65 milli­méter csapadék esett, a sok eső miatt lelassultak a mun­kák. A tervezett 146 hektár silókukoricából 56 hektárt vetetteknél. A takarmányku­korica eredeti vetésterülete 400 hektár volt, ezzél szem­ben 420 hektáron termesztik e fontos kapásnövényt. Az elmúlt heti fagyokat megérezték a növények, a károk az eddigi felmérések szerint viszont nem számot­tevőek. A 750 hektár búza és a 94 hektár őszi árpa szé­pen fejlődik, a vegyszeres kezelésüket, fej trágyázásu­kat elvégezték a gépek, ez idáig gombakártételt nem észleltek. A 355 hektár nap­raforgóból közel 10 hektárt kipusztított a víz. a nagykamarAsi SAGVARI TSZ-BEN évek óta visszatérő, kelle­metlen vendég a belvíz, most is 450 hektárt borít. A 985 hektár búzára má­jus első napjaiban jókor ér­kezett a csapadék, ám csak­hamar soknak bizonyult, úgyhogy eddig 103 hektárt ki is pusztított a víz. A hó­nap eleji nedvesség az 1100 hektár kukoricának is ked­vezett. A zöldségnövények viszont már megsínylették az esőt, a hűvös időt. A 60 hektáron kiültetett paradicsomban mintegy 20 százalékos kárt okoztak ,a hajnali fagyok. Nem kedvezett a hűvös idő a 10 hektárra kiültetett fű- szerpaprikának és az ugyan­csak 10 hektár magpapriká­nak. A további kiültetést az esős időjárás hátráltatja, ugyanis még 30—30 hektárra kell kipalántálni a fűszer- és magpaprikát. A 21 hek­tár ipari tök egyharmada elfagyott, az elkövetkező napokhan ezt is pótolják. A 103 hektár lucernából 40 hektárról vágták le az első növedéket, amelyből igen gyenge minőségű szénát tud­tak készíteni. Szekeres András Beszélgetés Lakatos Ernővel, az MTI vezérigazgató-helyettesével „A hírügynökségek tájékoztatása sze­rint. .. az MTI külföldi tudósítójától kap­tuk a hírt”... — hangzik el naponta a rádió, a televízió hírközlésében egy-egy világesemény bejelentése előtt. Ha végig­nézzük a napilapokat, általában így kez­dődnek a külföldi információk: Rómából jelenti az MTI; Helsinkiből jelenti a TASZSZ, vagy csak röviden: Üj-Delhi, Reuter; Brüsszel, AFP; Ankara, AP és így tovább. A Magyar Népköztársaság hírszolgálati sajtószerve a Magyar Távirati Iroda. A tömegtájékoztatás — a sajtó, a rádió, a televízió — hírforrásának jelentős részét ez az intézmény gyűjti össze és továbbítja. Budapesten, a Naphegyen épült fel az MTI székháza. A több szintes épület szür­ke falai mondhatnánk, magukba zárják az egész világot: telexen, telefonon, rádión keresztül ide érkeznek be a külföldi tudó­sítóktól, hírszolgálati irodáktól, fotóügy­nökségektől, a 19 megyei szerkesztőségtől a nap 24 órájában történt események. Fo­lyamatos „hírüzem” működik itt. Az intézmény bel- és külföldi szerepé­ről, technikai fejlesztéséről, a hazai hír- forgalom óraműpontosságú mechanizmu­sáról Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatójának első helyettese tá­jékoztatta munkatársunkat. Kisebb javítások megvárhatók Gyorsszolgálat a gyulai AFIT-szervizben Az országban az AFIT- nak 17 auójavító vállalata van, 80 szervizteleppel. A tröszt vezetői az idén több telepet — köztük a gyulait is — mintateleppé jelölték ki. Mit jelent ez a gyakor­latban? Talán azt, hogy itt mintaszerűen kell a megren­delők kívánságát teljesíte­ni? Ezt is, de a lényeg az. hogy új belső vezetői rend­szer kialakításával növeljék a munka hatékonyságát. Te­hát rövidebb idő alatt job­ban végezzék el a rájuk bí­zott munkát. Az egyik munkacsarnok­ban alaposan megrongáló­dott Ladát kalapálnak ere­deti formájára. Sziszeg a hegesztőpisztoly, a láng és kalapácsütések nyomán en­gedelmesen hajlik a lemez. Arrébb egy szerelő hajlik a motor felé. Kalauzom, a te­lep fiatal vezetője, Szalai György közben arról beszél, hogy kialakították az úgy­nevezett munkanap brigádo­kat, amelyek végig bábás­kodnak egy-egy kocsi ja­vításánál, nem adják to­vább a váltó brigádnak. Egy brigád javítja a kocsit, ezzel időt is nyernek és job­ban el tudnak mélyülni a hiba kijavításában. Jelen­tős, hogy még az idén beve­zetik a gyorsszolgálatot, ami azt jelenti, hogy kisebb hi­ba esetén meg lehet várni a javítást, amely maximáli­san két órát vehet igénybe. A munka hatékonyságát szolgálja az is, hogy a rak­tárban bevezették a gépi adatfeldolgozást. — Látom, sok a javításra váró kocsi, van-e elegen­dő szakember? — Jelenleg 60 szerelőnk van, ez elegendő a forga­lomhoz, talán fényezőből és karosszéria-lakatosból kel­lene több. — Egy-egy kocsi hónapo­kig rostokol az udvaron. Mi az oka ennek? — Valóban volt rá példa. Főleg anyaghiány miatt, meg azért is, mert volt olyan, amiről időközben megfeledkeztünk. Most ezen a téren gyökeres változást vezettünk be. Minden hó­napban ellenőrizzük a bent álló kocsikat. Arra törek­szünk, hogy legkésőbb két hónap alatt mind kijavítva hagyja el a telepet. —Bővül-e valamivel a szolgáltatási tevékenysé­gük? — A már említett gyors- szolgálaton kívül a kölcsö­nös tájékoztatás érdeké­ben kérdőívet osztunk ki ügyfeleinknek. Ebben meg­írhatják véleményüket, óha­jukat. Garanciális időben vállaljuk a Trabant. a Wartburg, Skoda, Lada, Za- porozsec, Dácia, Nysa, Zsuk, Polski-Fiat típusú gépko­csikat. Természetesen ak­kor is, ha ezeknek a garan­ciális idejük lejárt. Vállal­juk a műszaki vizsgákra va­ló felkészítést is és nyilván­tartjuk a gépkocsikat, és tulajdonosaikat időben ér­tesítjük arról, mikor követ­kezik kocsijuk műszaki vizsgára. Ügy hisszük, ez­zel a figyelmességgel is nagy gondot veszünk le ügyfele­ink válláról. — Az MTI klasszikus hír- ügynökség, magába foglalja a hír-, cikk-, sajtó- és fotó­szolgálatot. Európa egyik legrégibb hírügynöksége, még az Osztrák—Magyar Monarchia idején, 1880-ban alapították. Létrejöttét ma­gyar szabadságtörekvések motiválták, s ez a haladó hagyomány jellemezte ké­sőbb is: a fasizmus idején sok ellenálló, kommunista újságíró dolgozott az MTI- ben, akik közül többen mártírhalált haltak. A közeljövőben ünnepel­jük az intézmény 100 éves fennállását, tehát időszerű a történelmi visszapillantás most, a centenárium küszö­bén. Hírügynökségünk kü­lönösen az utóbbi 20 eszten­dőben gyorsan fejlődött, ma már korszerű hírszolgálati irodaként tartják számon. — Hogyan működik ez az egész világot átfogó, élő ..gépezet"? — Alapvető feladatunk a magyar lakosság gyors, pon­tos, hiteles, tehát valósághű tájékoztatása. A szocialista demokrácia szélesítéséhez szükséges az emberek tisz­tánlátása. Emellett az MTI arra is törekszik — egyet­értésben a sajtóirányító szervekkel —, hogy a kor­mány bel- és külpolitikájá­nak megfelelően a magyar valóságról külföldön is kö­zöljön híreket, cikkeket, fo­tókat, melyek, a nagy hírügy­nökségek — az angol Reuter, a szovjet TASZSZ, az NSZK-beli DPA, az ameri­kai AP és UPI, a francia AFP — és 70 hírszolgálati iroda útján jut el a világ minden részébe. A híráram­lás tehát oda-vissza történik. Intézményünk naponta — 70 ezer szót tartalmazó — mintegy 3500 gépelt oldalnyi híranyagot fogad és továb­bít. A világ valamennyi je­lentős orgánumát — 450 la­pot — rendszeresen szem­lézzük. A bel- és külföldi témájú fényképek napi for­galma eléri a háromszázat. Korszerű lézersugaras beren­dezésekkel rögzítjük az ér­kező fotókat, s a hazaiakat is ugyanígy továbbítjuk. Kü­lön körön, a szocialista or­szágokkal állandó összeköt- letésünk van. Az MTI-ben nyomdai úton 56 napi, illetve heti ki­advány, bulletin készül ma­gyar és külföldi előfizetők­nek. Budapress néven ön­álló, 30 tagú szerkesztőséget hoztunk létre, mely vala­mennyi világnyelven dolgo­zik. A hazánkban tartózkodó külföldieknek adjuk ki két nyelvű napilapunkat, a Daily News-t és a Neues Nach- richten-t. — Az MTI külföldi tu- dósítóhálózatá Washing­tontól Tokióig szinte át­fonja a Földet, de vannak még fehér foltok. Terve­zik-e a közeljövőben a 21 tagú hálózat bővítését? — Feltétlen szeretnénk. A szocialista országokban — Moszkvában, Berlinben, Varsóban, Szófiában stb. —, Nyugat-Európában sűrű a tudósítóhálózatunk, de Skan­dinávia, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes területe­it még nem tudtuk átfogni. Jelenlétünket indokolnák a magyar tájékoztatáspolitika általános követelményei, az, hogy a külföldi adókkal egy időben tájékoztassuk a ma­gyar lakosságot a világese­ményekről. Saját tudósító­ink jelentései ugyanis mindjárt fontossági sorrend­ben érkeznek, tehát nem kell a nemzetközi tömegtájékoz­tatás csatornáit elárasztó hírözönből szelektálni, mert már a források színhelyén megtörténik. Szó van arról, hogy az említett fehér fol­tokra is küldünk ki tudósí­tókat. Persze ez utánpótlás­nevelés kérdése is. Az anya­giakról nem is beszélve. — Beszélgetésünk alatt elhangzott, hogy az MTI előkelő helyet foglal el a hírügynökségek között. Ez plasztikusan is érzékeltet­hető? — Elég, ha annyit mon­dok, hogy az ogadeni front­ról tudósítóink, fotóriporte­reink jelentéseit olyan neves hírügynökség vette át, mint az amerikai AP. Munkatár­saink ott voltak az utolsó puskalövésig Angolában, mi tudósítottuk a külföldi hír- ügynökségeket a kambodzsai —vietnami határkonfliktus­ról. Megbízható, gyors in­formátorként tart számon bennünket az egész szocia­lista sajtó. — Mit értenek gyorsaság alatt? — A hazai hírközlés gyor­saságára jellemző például, hogy ha 11 óra 45 perckor történik egy világesemény, az már a rádió 12 órás hí­reiben hallható. Külföldi tu­dósítóinkkal állandó télex­és telefon-összeköttetésben vagyunk. Kis. Csabával Moszkvában vagy. Heltai Andrással Washingtonban egy percen belül kapcsolatot tudunk teremteni. A na­gyobb nemzetközi esemé­nyekről is percek leforgása alatt érkezik hozzánk a hír. Például a VIT-en részt vevő újságíróink a következőkép­pen juttatják majd el hoz­zánk tudósításaikat: Kubá­ban mikrohullámú sugárzás­sal „fellövik” a mesterséges holdra, azt Berlin több csa­tornás továbbítórendszere veszi, s azonnal közli Nap­heggyel. — A nyomtatott és elektronikus sajtó hír­szolgálati igénye egyre nö­vekszik. Hogyan tud ezzel .az MTI — jelenlegi tech­nikai felkészültsége mel­lett — lépést tartani? — A hírszolgálati munka hagyományos eszközei, a te­lefon, a távírógép helyhez kötöttsége, a központok, il­letve a vona-lak túlzsúfoltsá­ga valóban egyre jobban ne­hezíti munkánkat. Napjaink­ban a hírügynökségek életé­ben valóságos technikai for­radalom zajlik. A jövő a video-display rendszeré, mely egyesíti magában az írógép, a telex, a televízió, a tárolás-visszakeresés, vagyis a komputer tulajdonságait. Ezzel a képernyős szerkesz­tési rendszerrel egy másod­perc alatt egy gépelt oldal továbbítható, míg telexen percenként 10 soros a szö­vegsebesség. A hazai és külföldi hír- szolgálat továbbfejlesztése összhangban van pártunk tö­megtájékoztatási politikájá­val, mely meghatározza, hogy az MTI-nek egyre na­gyobb szerepet kell vállal­nia a gyors, összefüggéseket is sokoldalúan bemutató tá­jékoztatási munkában. A la­kosság csak így értesülhet időben és pontosan minden lényeges hazai és világese­ményről. Horváth Anita Motordiagnosztikai vizsgálat Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents