Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

EH22E23­-----------------------­M agyar—szovjet barátsági nap A Szovjetunió Hőse Fiizesgyarmaton Szőke István tanácselnök tájékoztat ja • a vendégeket a nagyközség helyzetéről Fotó: Béla Ottó 1978. május 17., szerda Újra itthon a magyar ipar Hétfőn kedves vendégeket fogadtak Füzesgyarmaton a szeghalmi járási, valamint a nagyközség párt-, állami, gazdasági szerveinek veze­tői. A béke- és barátsági hó­nap eseménysorozataként magyar—szovjet barátsági napot rendeztek, és erre az alkalomra ellátogatott a nagyközségbe Nyikoláj Za- belkin, a Szovjetunió Hőse, az APN magyarországi iro­dájának vezetője, a Fáklya főszerkesztője, és Jurij Ba­ratov, az APN moszkvai irodájának magyarországi tudósítója. A vendégek a délelőtti órákban érkeztek Füzesgyar­matra, Vichnál Pál, a HNF megyei bizottságának mun­katársa kíséretében. A helyi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet székházában Csirik- Imre elnök adott részletes tájékoztatást a szocialista A Békés megyei Közmű­velődési Bizottság Szilágyi Péter elnökletével megtár­gyalta tegnapi ülésén a me­gye képzőművészeti, a hiva­tásos és amatőr mozgalom helyzetét, továbbá a művelő­dési otthon jellegű intézmé­nyek módszertani tevékeny­ségét, valamint véleményezte a holnapi tanácsülés elé ke­rülő kitüntető díjak alapí­tásáról, adományozásáról szóló tanácsrendeletet, végül megvitatta az Országos Köz- művelődési Alapból igé­nyelt anyagi jellegű kérelme­ket. A Békés megyei állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek szocialista bri­Békés megye közúthálóza­tán folyamatban levő szabá­lyozások, munkák. összefüggő szélesítési és erősítési munkák: a 4434-es gyula—makói út kéteavházi átkelési szakaszán, a 4642-es endrőd—nagyszénási út kon- dorosi átkelési szakaszán, a 4431-es gyula—csbrvási út 3,4—5 kilométeres szelvé­nyek közötti szakaszán (Gyula—Szabadkígyós kö­zött). mezőgazdasági nagyüzemről. Volt miről beszélni az el­nöknek, hiszen megyénk egyik legnagyobb termelő­szövetkezete hosszú évek óta élen jár a megye gazdaságai között. A beszámoló után Nyikoláj Zabelkin behatóan érdeklődött a termelőszövet­kezetben dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a vár­ható fejlesztésekről és egye­bek között elmondotta, hogy először volt alkalma elláto­gatni Füzesgyarmatra és a tájékoztatás után meggyőző­dése, hogy a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a szó szoros értelmében szocialista nagyüzemmé fejlődött. Kö­szönetét fejezte ki a meghí­vásért és annak a reményé­nek adott hangot, hogy a szövetkezet jövőre hatodszor is eléri a Kiváló címet. A kölcsönös tájékoztatás után a vendégek a nagyköz­gádjainak közművelődési te­vékenységéről szóló jelentést viszont levette napirendről, miután az érdekelt irányító és képviselő szervek távol­maradtak. Ennek tárgyalá­sára később kerül sor. A bizottság az első napi­rend kapcsán megállapította, hogy megyénk képzőművé­szeti élete fejlődőben van. Ezt számos kezdeményezés, rendezvény, anyagi támoga­tás elő is segíti. Javuló a vizuális kulturáltság színvo­nala. A további eredmények érdekében javítani szükséges képzőművészeinknek az or­szágos művészeti élethez való kötődését, a nem kiállítások­hoz kapcsolódó közművelő­A munkahelyek térségé­ben érvényben levő forga­lomkorlátozások : 40 kilamé- ter/óra sebességkorlátozás, előzni tilos. A 4238-as tarhos—békés— gerlai összekötő úton levő békési Kettős-Körös hídon hídrongálás miatt 20 kilomé- ter/óra sebességkorlátozás van érvényben a már koráb­ban bevezetett 3,6 méter magasságkorlátozás mellett. ségi tanács elnökének, Sző­ke Istvánnak kalauzolásával rövid sétát tettek a nagy­községben. Meglátogatták a meleg vizű strandot, majd délután felkeresték a terme­lőszövetkezet gyümölcsösét, a hűtőházat, egy állattenyész­tési telepet. Az esti órákban Nyikoláj Zabelkin megnyi­totta azt a fotókiállítást, amelynek anyagát az APN fotóarchívumából válogatták össze. Ez hűen tükrözte a Szovjetunió 60 év alatt el­ért társadalmi, gazdasági fejlődését. Ezt követően a szovjet vendégek gyűlésen találkoztak a termelőszövet­kezet és a község dolgozói­val. A résztvevőket a helyi általános iskola úttörői kö­szöntötték műsorral, majd Nyikoláj Zabelkin ünnepi beszédében szólt a Szovjet­unió Kommunista Pártjának lenini békepolitikájáról. dési munkát, a hivatásos és amatőr képzőművészek kap­csolatát. Nem kielégítő a megyében a különböző mű­vészeti feladatok elvégzésére adott megbízás a tanácsi és gazdasági szervek részéről. Nagyobb lehetőséget kell biz­tosítani képzőművészeink számára olyan rendszeres foglalkoztatás megteremté­sére, amely mellett képző­művészeti tevékenységüket kifejthetik, ugyanakkor biz­tos megélhetést is garantál kellő színvonalon részükre. Művelődési otthonaink bá­zistevékenysége 1971 óta, amikortól ez a forma elin­dult. jelentős segítséget nyúj­tott a közművelődés korsze­rű módszereinek elterjeszté­séhez. Szervezettebbé vált a szakági továbbképzés, bővült a speciális szolgáltatások kö­re, a módszertani tapasztala­tok közkinccsé tétele jelen­tősen emelte a munka szín­vonalát. Végső következte­tésként megállapítható volt, hogy bizonyos finomítások­kal a megyében kialakított bázistevékenység bizonyítot­ta hatékonyságát. A kitüntető díjak alapí­tásáról és adományozásáról szóló tanácsi rendelet-terve­zettel a közművelődési bi­zottság változtatási javaslat nélkül egyetértett. Az Országos Közművelődé­si Tanács részéről a bizott­ság ülésén és munkájában részt vett Hámori Lászlóné, a titkárság munkatársa is. A bútoripar helyzetéről tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsá­ga. Megállapították, hogy hazánkban a IV. ötéves terv­időszakban fejlődött a bútor­ipar gyáriparrá. Mint az or­szággyűlés ipari bizottságá­nak kedden Nagykanizsán megtartott, s a témával fog­lalkozó ülésén Dobrotka László könnyűipari minisz­terhelyettes elmondotta, az eredetileg előirányzott mint­egy kétmilliárd forint fel­használásával hét vállalatnál és 19 szövetkezetben valósí­tottak meg átfogó rekonst­rukciót és fejlesztést. Ennek eredményeként — 1971—1975 között — a tervezett 50 he­lyett 64 százalékkal nőtt a bútoripar termelése. A vitában a képviselők ja­vasolták, hogy a kereskede­lem a minta utáni árusítás bevezetésének gyorsításával és általánosításával enyhít­sen raktározási gondjain. Többen hangoztatták, hogy a bútorkínálat csak mennyisé­gileg kielégítő, a forma, az összetétel, a választék, s különösen a szövetválaszték sok kívánni valót hagy maga után. Új vasúti menetrend Kevés lényeges változás, de az igényeket jobban megközelítő rövidebb közle­kedési idők, néhány új men­tesítő vonat, javuló város környéki forgalom, ez jel­lemzi a MÁV 1978/79. évi menetrendjét, amely az európai vasútokéhoz hason­lóan május 28-án, vasárnap 0 órakor lép életbe. A me­netrend fontosabb módosítá­sait, a személyforgalom ja­vítására tett intézkedéseket kedden sajtótájékoztatón ismertették a MÁV vezetői. A belföldi távolsági forga­lom néhány hétvégi ex- pressz-vonat tehermentesí­tésére pénteken délután Bu­dapestről Nagykanizsára, szombaton reggel pedig Nyíregyházára indul új gyorsvonat. A nemzetközi forgalomban Berlinből Szófiába a Pan- nónia-expressz másfél órával korábban indul, s ugyancsak az eddiginél korábban, 20 óra 45 perckor indul Buda­pestről Lipcsébe az autószál­lító vonat. A Meridián, expressz útvonalát a nyári idényben Belgrádon át Bárig meghosszabbították, míg a hétvégi nagy forgalom zavar­talanabb lebonyolítására szombatonként Budapest— Drezda, vasárnaponként Bu­dapest—Lipcse között állíta­nak be mentesítő vonatot. Tavaly Budapest—Belgrád— Athén között hetenként egyszer közlekedett a Pus­kin—Athenes expresszvonat- ban közvetlen hálókocsi — ezen a nyáron már heten­ként kétszer áll az utasok rendelkezésére. Pécs és Eszék között a korábbi köz­vetlen vonat csak a határig közlekedik, onnan átszállás­sal biztosítanak összekötte­tést. A közvetlen utasforga- mat Pécs—Eszék között a rövidebb menetidejű autó­busz-járatokkal bonyolítják le. Tavaly ilyenkor kezdődött a kísérlet a rövid menetide­jű vonatokon a dohányzás korlátozására. A mostani menetrend életbe lépésétől az elővárosi és a város kör­nyéki vonatokon —, ame­lyek egy-másfél óra alatt célhoz érnek — a nem do­hányzó szakaszokon kívül két-három kocsiból teljesen kitiltják a dohányfüstöt. Több mint ezer vonatban közlekednek majd ilyen nem dohányzó kocsik. A MÁV hivatalos menet­rendkönyve 150 ezer pél­dányban készült, ára válto­zatlanul 40 forint. Újdonsá­ga, hogy külön, vörös nyo­mású fejezetben 18 tábláza­ton feltünteti a főváros és a megyszékhelyek közötti sze­mélyvonatok Indulását és érkezését. |i kerekben gazdag kül­földi szereplés után I I újra itthon, hazai közönség előtt mutatkozhat be a magyar ipar színe-ja- va — a tavaszi BNV-n. Egyébként így fogalmazni, miként zenekarokról, szín­házakról, híres művészek­ről szokásos, ezúttal sok szempontból a gyáriparról szólva sem alaptalan. A magyar ipar ugyanis az utóbbi esztendőben kb. 100 nagyobb, rangos nemzetközi vásáron, szakmai bemuta­tón vett részt Lipcsétől—To­rontóig, s a kiállított ma­gyar áruk általában jól áll­ták a versenyt, sőt: több mint két tucat különféle ki­tüntetést, első díjat, arany­érmet, elismerő oklevelet szereztek. Persze most bárki mond­hatja, hogy lényegében nem azzal van a gond, ami a vásárokon a magyar ipar produktumaként megjele­nik. A gond abból adódik, hogy az új termékek, a világ sok vásárában kitün­tetett áruk részaránya a gyártási programokban ál­talában még mindig ala­csony. S valóban, ha meg­nézzük a vállalatok gyártási programját, azt látjuk, hogy a három évnél nem öregebb gyártmányok aránya kb. 32—33 százalék. Az exportban viszont többnyire a teljes választék 50—60 százaléka szerepel, tehát a legrégebbi, többnyi­re gazdaságtalan termé­kekből is létezik export. Ebből következően a gyár­tott termékek egyötöde jó cserearányt hordozó termék, nagyobb hányada azonban, nagy valószínűséggel, folya­matosan romló cserearányú. Mindebből pedig valóban és egyértelműen következik, hogy a vásári sikerek mel­lett, sőt: éppen azokat kö­vetően, teendő bőven kínál­kozik. Ezeket az MSZMP KB 1977. október 20-i és 1978 áprilisi határozatai ponto­san elemzik és megfogal­mazzák. E halaszthatatlan teendők sorába tartozik pél­dául az is, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben a gyárak egy ré- sze nem érzi, nem érzékeli kellően a valóságos piaci körülményeket. Továbbá erősíteni kell például a külkereskedelmi és a ter­melő vállalatok érdekazo­nosságát. Létre kell hozni egy korszerű, megfelelő ka­pacitású háttéripart. Az említett párthatározatok a gyártmány- és gyártásfejlesz- tés meggyorsítására fontos és széles körben kívánatos eszköznek jelölik meg a li­Tegnap Békéscsabán a baromfiipar Békés megyei fejlesztéséről tartottak egyez­tető tárgyalást a Baromfi- ipari Vállalatok Trösztje és a megye vezetői. A megbe­szélésen Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára elnökölt. Az egyeztető tárgyalás mun­kájában részt vett többek közt dr. Tobak István, a Ba­romfiipari Vállalatok Tröszt­je vezérigazgatója, valamint dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese. A megbeszélés aktualitá­sát a feldolgozóipar és a termeltetés összhangjának megteremtése adta. A ba­romfiipar jelenlegi leterhelt­ségére jellemző; az elmúlt évben 30 százalékkal nőtt a túlóra-felhasználás. Ezt alapvetően az exporttervek teljesítése indokolta, ugyan­is a tröszt termékeinek 65 százalékát értékesíti külföl­di piacokon. Enyhíti némi­képp a gondokat az V. ötéves tervben megvalósuló 2,2 mil­liárdos rekonstrukció. Ebből 360 millió forinttal a békés­csabai vállalat részesedik. Az itt megvalósuló rekónstruk- ció befejezése 1982-re vár­cenc- és know-how vásárlá­sok szaporítását is. Jelen­leg a hazai iparban a licenc alapján gyártott termékek aránya rendkívül alacsony, csupán 5—6 százalék. Nos, egy nemzetközi szak­vásár jó alkalom arra is, hogy a licencet keresők és ajánlók egymásra találja­nak. Ez a keresés persze a vállalati szakemberek dolga. Tudniillik a termékszerke­zet-váltás meggyorsításá­hoz szükséges feltételek részének kialakítása kétség­kívül nem a vállalatok dol­ga, de ezek mellett a szüksé­ges munka nem kis része viszont éppen a gyárak ve­zetőire, műszaki, gazdasági szakembereire, szakmunká­saira vár. Rájuk vár pél­dául a gyártmányfejlesztés konkrét útjának kijelölése, a választék szűkítése, a fejlesztés átfutási idejének rövidítése, a szaktudás fel- frissítése, a minőség javítá­sa, a piacok felkutatása, a kooperációra alkalmas kül­földi partnerek kiválasztá­sa, és így tovább, hogy csak a legfontosabb feladatokat említsük. Ezútta 9 napig — május 17-től 25-ig — lehet megte­kinteni a BNV-t. Egy ilyen vásár kiváló alkalom, első­sorban rém is a konkrét üz­letkötéshez, hanem sokkal inkább az alapos, széles kö­rű tájékozódáshoz: hol, merre tart a műszaki fej­lesztés, hol várható az átla­gosnál nagyobb verseny, mert esetleg mindenki ugyanazt a termékcsopor­tot (irodagépet, gépkocsit, vagy szennyvíztisztítót stb ) fejleszti, tehát hol kell vi­gyázni a befektetéssel, hol érdemes, ezek szerint a várható nagy verseny miatt .csak” vevőnek maradni. □ kérdésekre választ keresve lehet téved- hetetlenül rátalálni az „igazi” látnivalókra és meg­lelni a legjobb partnereket. Vállalatonként naponta legalább 20—30 ember jár­hatja végig a versenytársak bemutatóját: tanulva, fi­gyelve, majd összegezve a látottakat. Óriási értékű in­formáció-mennyiséget le­het így összegyűjteni, ami­hez máskülönben — kül­földi tanulmányutakon — idő, pénz és utazási lehető­ség hiányában egyszerre ennyi ember semmiképp sem juthat hozzá. Széles körben élni kellene ezzel a BNV-által nyújtott tájéko­zódási lehetőséggel is, a vál­lalatok műszaki fejlesztési terveinek bizonyára hasz­nára válna. Gerencsér Ferenc ható. Ezt követően a feldol­gozás mintegy ezer vagonnal haladhatja meg az 1977-es mennyiséget. Ezzel egy időben indokolt az alapanyagot előállító me­zőgazdaság baromfihús-ter­melésének modernizálása. Jelenleg ugyanis a vállalat­tal kapcsolatot tartó mező- gazdasági üzemek közül1 mindössze háromban talál­ható szakosított baromfite­lep. A tartástechnológiai színvonal alacsony, s nem felel meg a mai követelmé­nyeknek. Ugyanakkor a gaz­daságok részéről változatlan az érdeklődés a baromfitar­tás korszerűsítésére. A mezőgazdasági üzemek­ben megvalósuló fejlesztés­nek jobban összhangban kell lennie az ipar rekonstruk­ciójával, annak feldolgozó­képességével, valamint a je­lenlegi és várható értékesí­tési lehetőségekkel — álla­pították meg a megbeszélés résztvevői. A szakemberek mindezek figyelembevételé­vel megvizsgálták a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál megvalósuló re­konstrukció gyorsításának le­hetőségét. Napirenden: H képzőművészeti élet és a bázistevékenység Megyei Atinform Baromfiipari egyeztető tárgyalás Békéscsabán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents