Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
1978. április 19., szerda o A magyar nyelv hete megyénkben IgHiUMŒ-----------------------A magyar nyelv hete 1978- as rendezvénysorozatának fő gondolata: nyelvünk mai állapotának értékelése, és az irodalmi nyelv elemzése. A legkülönbözőbb nyelvi jelenségek, a kortárs magyar irodalom kimeríthetetlen forrásai jelentik az ismeret- terjesztés témáját a magyar nyelv ünnepén. A közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel fordul nyelvi kultúránk felé, az ilyen jellegű előadások iránti igény is nő. Míg tavaly a TIT Békés megyei szervezete 20 előadást rendezett a magyar nyelv hetén, addig ebben az esztendőben április 18-tól 28-ig 36 előadáson beszélnek a magyar nyelv fejlődéséről az előadók. Dr. Végh J. Mihály főiskolai docens tegnap délután 15 órakor Szarvason', azAFÉSZ- kultúrteremben Nyelv és udvariasság címmel tartott előadást, este 7 órakor pedig a mező herényi művelődési házba látogatott. Ma, április 19-én, szerdán 17 órától a békési művelődési központban a társadalom és a magyar nyelv kapcsolatáról beszél az Értelmiségi klub tagjainak. A másik központi TIT- előadó, Wacha Imre tudományos kutató, nyelvész április 26-án, szerdán 19 órától a nyelv és az udvariasság témaköréről tájékoztatja a békéscsabai TIT Értelmiségi klub hallgatóságát. Április 27-én, csütörtökön este fél 6-tól ugyanerről a témáról beszel a gyulai természettudományi előadóteremben. A magyar nyelv hetének előadói lesznek még többek között: dr. Zilahi Lajos, a Békés megyei nyelvi szakosztály elnöke, Szepesi Ildikó alelnök és dr. Hévízi Sándor, szakosztályi titkár, valamint közép- és általános iskolai tanárok. Huszonöt éves a Békéscsabai állategészségügyi Intézet Tegnap délelőtt bensőséges házi ünnepség keretében emlékeztek meg a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet megalakulásának 25. évfordulójáról. Mint dr. Gajdács Györgynek, az intézet igazgatójának szavaiból megállapíthattuk : 1953-as beruházási évben létesült az intézet. s ugyanez év november 28-án nyitották meg. A békéscsabai volt az ország 3. vidéki állategészségügyi intézete. Negyedszázaddal ezelőtt a minisztérium az intézet munkaterületének Békés és Csongrád megyét jelölte meg, amely ma is így van. Az akkori és mai fő fel-' adatuk a fertőző és nem fertőző állatbetegségek kórjelzése, helyszíni vizsgálat és szaktanácsadás. A beszámolóból megtudhattuk azt is, hogy az eltelt 25 év alatt csaknem 2,5 millió különböző mintát vizsgáltak meg kórbonctani, parazitológiai, bakterológiai szempontból, s 3000 helyszíni vizsgálatot végeztek. Néhány év óta virológiái vizsgálatot is végeznek, amely vizsgálati ágazat a legdinamikusabban fejlődik. Mint megállapították, 1968-ra a hagyományos vizsgálatom száma megnégyszereződött E feladataik mellett a kutatómunkában is részt vesznek, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a magyar állatorvosok lapjaiban 23, külföldi szaklapokban pedig 4 tudományos írásuk jelent meg. A biztonságosabb közúti közlekedésért A szarvasi városi és járási közlekedésbiztonsági tanács a helyi vas-, fémipari szövetkezet autószervizének szocialista brigádjaival közösen közlekedés- biztonsági műszaki napokat rendezett. Április 9-én és 16-án, e két vasárnapon díjmentesen átvizsgálták a hozzájuk érkezett személygépkocsikat, felhívták a tulajdonosok figyelmét a hibákra. A kisebb javításokat a helyszínen díjtalanul elvégezték a Március 15. és a Hermann Ottó Szocialista Brigád tagjai. A két napon 173 személyautót néztek át a szakemberek, illetve végezték el a szükséges beállításokat, természetesen társadalmi munkában. A javítások értéke együttesen meghaladja a 69 ezer 200 forintot. Nagyon sok személyautó fényszóróját kellett beállítani. Ennek ellenére a megye útjain még igen sok szabálytalanul beállított fényszóróval közlekedő kocsi van Úttörő kulturális szemle Akták és emberek Békéscsabán Április 17-én, hétfőn a békéscsabai 10-es számú általános iskolában rendezték meg az úttörő kulturális szemle megyei döntőjét vers- és prózamondásból. A háromtagú zsűri versmondásból Galbicsek Károlyt, a békéscsabai Kállai Éva úttörőcsapat tagját, prózamondásból pedig a dobozi Nagy Attilát, a 4303- as Dózsa György úttörőcsapat tagját találta méltónak az arany oklevélre. Ezen kívül még három ezüst és 3 bronz oklevelet nyújtottak át. A verseny többi résztvevője emléklapban és Kibővített, soron kívüli tanácsi végrehajtó bizottsági ülést tartottak április 18-án délután Mezőberény- ben, a Volán-kirendeltség telephelyén. A téma nem mai keletű, már sokszor volt beszéd tárgya különböző fórumokon, elsősorban tanácstagi beszámolókon : Mezőberény közlekedése, az áruszállítás, de legfőképpen a nagyközség kapuja: az úgynevezett MÁV-állomás előtti tér rendezése, ahol a Volán-telep is van. A Volán-telep járművei esős időben szinte felszántották ezt a teret, és a közlekedés itt sokszor lehetetlen volt. Ez tette sürgetővé, hogy soron kívül napirendre tűzzék a tér rendezését, az útépítést és természetesen ezzel egy időben a közlekedési témát. A vb-ülésen Vándor Pál, a Volán 8-as számú Vállalat igazgatója adott tájékoztatást a kirendeltség munkájáról és azokról a lehetőségekről, amelyek előA Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálata kiderítette. hogy egyes állami vállalatok és szövetkezetek nemegyszer olyan termékeket is árusítottak részletre, amelyek nem szerepelnek az áruhitelakció listáján. Szabályellenesen főleg olajkályhát értékesítettek ily módon, de forgalomba hoztak hitelre fürdőszoba-kályhát, szilárd tüzelésű tűzhelyet, sőt kar- és zsebórát is. A minisztérium szerint feltehetően „burkoltan” dollárért behozott importcikkeket is adtak részletre. holott ezt a legszigorúbban tiltja a hitelakciószabályzat. A minisztérium most közleményben figyelmeztette az érintett vállalatokat jogszabályellenes tevékenységükre, s megtiltotta az árulistában nem szereplő cikkek hitellevélre való értékesítését. Ugyanakkor kötelezte a kiskereskedelmi vállalatokat és a szövetkezeteket: gonNégyszer a Hal szív Mozgalmasak a békéscsabai Hat szív dzsessz-rock együttes hétköznapjai. Az elmúlt héten Budapesten, a Marcibányi téri ifjúsági házban adtak önálló koncertet. Ma, szerdán este 8 órakor a mezőmegyeri művelődési központban, a dzsesszklub keretében Vincze Zoltán altszaxofonos lesz a vendég, kísér a Szaniszló—Feigl— Szamosi trió. A hét végén a szegedi dzsesszfesztiválon lépnek fel a csabaiak, majd egy hét múlva, április 28-án a győri dzsesszmajálison vendégszerepeinek. könyvjutalomban részesült. A nap másik jelentős eseménye, hogy a 10-es számú iskola a verseny végén vendégül látta Baranyi Ferenc költőt, Szalontai Mihály kritikust és Merényi Judit előadóművészt. Az iskola diákjai — a költő életművének példás ismeretében — tették fel kérdéseiket Baranyi Ferencnek, aki kedves, közvetlen természetével hamar jó kapcsolatot alakított ki a gyermekhallgatósággal. A találkozó végén Merényi Judit a gyermek- irodalom gyöngyszemeiből adott ízelítőt. segíthetik a környék rendezését. A tanácskozáson nemcsak a vb-tagok, hanem a- békéscsabai Városi Tanács, a KPM, a MÁV szegedi igazgatósága, a Gabonaforgalmi Vállalat, az ÁFÉSZ és más szervek képviselői is részt vettek. Rendkívül élénk vita alakult ki, érződött a hozzászólásokból az egészséges lokálpatriotizmus. A résztvevők megállapodtak abban, hogy javult Mezőberény • közlekedése, de a vasútállomás környékének rendezését, az utak javítását és a buszfordulók megépítését csakis közösen a KPM, a MÁV, a Gabonaforgalmi Vállalat és a tanács együttes erőfeszítésével lehet megoldani. A tanácskozáson határozat is született arról, hogy a vállalatokkal és az érdekelt szervekkel koordinálva oldják meg a sürgető, közérdekű gondot. doskodjanak róla, hogy az áruvásárlási kölcsönakció- val kapcsolatos tudnivalókat a bolthálózatban ismerjék és a cikklista — rajta „naprakészen” átvezetve a változások — minden üzletben ott legyen. Intézkedtek arról is, hogy az OTP kirendeltségei és a takarékszövetkezetek csak a listában feltüntetett cikkekre engedélyezhetnek áruvásárlási kölcsönt. GyMimentesítís megyénkben Kézi kaszálással védőgátakat, vasúti töltéseket, környezetvédelmi szempontból fontos területeket kívánnak megvédeni a gyomtól megyénkben. E feladat programjáról és a tennivalókról tartottak megbeszélést kedden Békéscsabán a Növény- védelmi és Agrokémiai Állomáson. Az esemény előzményéhez tartozik, hogy az illetékes minisztériumi szervek Békés és Tolna megyét kérték fel a közlekedési vonalakat szegélyező gyepes területek gyomtalanításának „próbájára”. Békéscsabán a vízügyi igazgatóság, a MÁV Szegedi Igazgatósága, a tanácsi szervek dolgozták ki javaslataikat az eddig gyakorlatilag elhanyagolt füves területek gyomtalanítására. Szűkebb „hazánk” viszonylag kis területét — mintegy 150 hektárt — érinti a megbeszélés témája, de országosra „szorozva” hazánk idegenforgalmában esztétikailag, a terület óvásában pedig gazdaságilag is nagy hasznot hoz ez a kezdeményezés. O ackázik a hivatal! Az évtizedek folyamán szállóigévé vált mondat, mi tagadás, nem vetett valami jó fényt a tanácsokra, az ott dolgozó ügyintézőkre. Mennyi anekdótát, vidám és szomorú történetet hallottunk már a bürokráciáról, az aktatologatás bosszúságairól. Mindezekhez azonban hozzá kell ten- ,ri: az emberek kezdettől fogva idegenkednek a hivatalba járástól. Mert ki szereti a kérdőívek „millió” rubrikáit kitölteni? Ügyiratok garmadáját, csatolt okmányokat beszerezni? Tanácsházak folyosóján sorban állni, pecsétre, aláírásra várni? Kétségtelen, ennek az idegenkedésnek a természetes tartózkodáson kívül nagyon is érthető okai voltak. Ugyanis az egyszerű ügyek elintézése is olykor sok időt vett igénybe, a bonyolult ügymenet papírt papírra tornyozott, s az aktahalmazoktól nem lehetett látni a kérelmek valódiságát. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között feszültté vált a kapcsolat az ügyintézők és az állampolgárok között, amihez még a hivatali bikfanyelv is jócskán hozzájárult. Szinte el sem lehetett képzelni egy hivatalos ügyiratot ilyen és ehhez hasonló szöveg nélkül: „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem...” és a többi. Lehet-e csodálkozni azon, hogy a tapintatlan, éles hangnemben fogalmazott papír birtokosa eleve ideges hangulatban állított be az ügyintéző szobájába, aki „viszonzásképpen” elfelejtette hellyel kínálni az idős, esetleg beteg ügyfelét. Ezek a megnyilakozások pedig nagyon is leegyszerűsítve kerültek be a jelentésekbe, és a köztudatba. Emígyen : a tanácsi alkalmazottak udvariatlanok, türelmetlenek, hatalmukat fitogtatják az ügyfelekkel szemben. Ami tehát egyes esetekben igaz lehet, nem helytálló általánosságban. Egyáltalán nem nehéz bizonyítani, hogy a kialakult rossz helyzetért az ügyintézőket lehet a legkevésbbé hibáztatni. Itt van az építési engedélyek ügye. A túlszabályozottság klasszikus példája. Ne részletezzük, mennyi időbe, fáradtságba kerül és mennyi papírt kell összegyűjteni, míg egy családi ház építéséhez hozzákezdhetünk. Csupán egy dolog. Ha úgynevezett szilárd alapú kerítést akar valaki a háza köré emelni, külön engedélyre van szükség. Műszaki leírás, telekkönyvi szemle, rajz stb. És minderről nem a tanács építési előadója tehet! Bizonyára észrevették: az elején múlt időben, majd jelen időben fogalmaztunk. Azért, hogy jelezzük: az állampolgári ügyek intézése az utóbbi években sokat egyszerűsödött, de a gondok nem szűntek meg teljesen. Lényeges fordulatot hozott a tanácsi munkában az 1Ö71. évi tanácstörvény. Mind nagyobb figyelmet kapott az államigazgatás korszerűsítése. Nem is lehetett másként, hiszen az állami tevékenység alapvető láncszeme az igazgatás. Ez a munka széles skálán mozog : fontos szerepet tölt be a gazdaság irányításában, a kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, szociális ellátás szervezésében. To- vábbmenve: az államigazgatás szoros kapcsolatban van az állampolgárok valamennyi rétegével, közvetíti a központi elképzeléseket. A tanácstörvény hatására növekedett az államigazgatási szervek önállósága, felelőssége; jobb feltételek teremtődtek a tanácsok és a lakosság együttműködésének bővítéséhez. Különösen figyelemre méltók azok az intézkedések, lépések, amelyek az ügyintézés szakszerűbbé, egyszerűbbé és gyorsabbá tételét szorgalmazzák. A továbbhaladás szempontjából nem elhanyagolható az a sok kezdeményezés, amely nagyban hozzájárult az államigazgatási munka korszerűsítéséhez. Ezt a tenniakarást fejezik ki a megyénkben is kibontakozó megnyilvánulások, amelyek az ügyfélforgalom lebonyolításának rendjét szabályozták. Növelték a fogadónapok számát, meghosszabbították a hivatali munkaidőt, nagyobb üzemekben fogadónapot tartanak. Létrehozták az ügyfélszolgálati irodákat, ahol az állampolgárok egyszerűbb ügyéit gyorsan, pontosan intézik, jogi felvilágosítással szolgálnak. A napokban fogadta el a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az államigazgatási munka korszerűsítését szorgalmazó intézkedési tervet. A jelentésben lapozgatva első helyen az ügyfélszolgálati iroda feladatkörének bővítése, a munkakörülmények javítása szerepel. A közeljövőben meghirdetik az államigazgatási „újítási” mozgalmat. Az egyszerűsítésre, korszerűsítésre tett okos, alkalmazható javaslatokat, ötleteket anyagi elismerésben is részesítik. Szorosabban együttműködnek a szak- szervezeti jogsegélyszolgálattal. A házi jogtanácsadó kiadványai — az ügyfél- szolgálati irodán keresztül — rendszeresen eljuttatják az állampolgárokhoz. Ugyanakkor korszerűsítik az ügyvitelt; gépesítik az adatfeldolgozást, a testületi üléseken elhangzottak továbbítását. Az eredmények számbavételekor nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az egyszerűsítések jegyében született szabály némelyike elhamarkodott, megfontolatlan volt, így több kárt okozott, mint hasznot. Gondolunk itt az új adóbevallási ívre, amelyeknek kitöltése még a diplomás embereket is próbára tetté, s ügyintézők munkája ké tszeresére- háromszorosára nőtt emiatt Ugyancsak beárnyékolja a jobbra való törekvést az állatkísérő lapok kitöltésének a bonyolultsága, vagy az ebadó bevallásának, ügyintézésének széttagoltsága. Annak ellenére, hogy a teendők meglehetősen összetettek, bonyolultak, a hatósági ügyintézés erőteljesebben megköveteli a határozatok végrehajtását, a vezetés, a szervezés, az ellenőrzés színvonalának emelését, amely nem nélkülözheti az állami és társadalmi szervek felelős cselekvését. ilágos, hogy a kiindulási alap csakis az állampolgárok érdeke lehet. Ez magában foglalja a szükségtelen ügyintézés kiiktatását, de semmiképpen nem lehet egyszerűsítésről beszélni, ha az . csak a hivatal dolgozóinak terheit enyhíti. Nem az ügyek számát, hanem a felesleges papírmunkát szükséges tehát csökkenteni. Mi. lehet a törekvések középpontjában? Mindenekelőtt az, hogy a korszerűsítés ne kampány jellegű legyen; folyamatos, ésszerű tevé- kenységgé fejlődjön és a szocialista szellemű ügyintézést szolgálja. Ha mindez megvalósul: a tanácsi döntések gyorsak, világosak, tiszták és egyértelműek lesznek. Ez pedig az ügyintézők és az ügyfelek közös érdeke! Napirenden MezöberénY közlekedése és az áruszállítás Csak a cikklistában felsnralt termékek árusithaték hitelre Seres Sándor