Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

1978. április 12., szerda o Megalakult a környezetvédelmi ■ KGSi-országok jelzőszolgálat mezőgazdasága Új manufaktúrák — korszerű termelőszövetkezet R jövő még nehezen tapintható Űj rizstelep épül Körösladány határában Ez év februárjáig me­gyénkben csak környezetvé­delmi figyelőrendszer műkö­dött. Ez azonban ""nem volt alkalmas a hirtelen fellépő károkozók kiszűrésére, azok gyakorisága és véletlensze­rűsége miatt. Tevékenységük nem volt állandó kapcsolat­ban az ország más megyéi­vel. Figyelmük mindössze részfeladatokra terjedhetett ki, s csak szúrópróba­szerűen végezhették munká­jukat. Mivel ennek a beha- tároltságnak számos hátrá­nya volt, a MÉM illetékes szervei egy egységes, orszá­gos hálózatot szerveztek. Ebből az elgondolásból ki­indulva a közelmúltban meg­alakult a megyei tanács mel­lett működő környezet- és természetvédelmi jelzőszol­gálat. Fontosságát ' alátá­masztja a gyors ütemben fejlődő iparosodás, a mező- gazdaság fokozódó gépesedé- se, a különböző kémiai ha­tóanyagok rohamos mennyi­ségi növekedése, változé­konysága, a folytonosan kor­szerűsödő, s egyre bonyolul­tabbá váló technológia. Ezeknek az állandó változá­soknak sokszor előre kiszá­míthatatlan mellék- vagy káros hatásai vannak. A környezetet részint hosszan tartóan, rendszeresen káro­síthatják, de a nem techno­lógiai eredetű szennyezők is rövidebb-hosszabb ideig, pontszerűen megjelenve ne­gatívan befolyásolhatják. E kétféle szennyeződési lehe­tőség eltérő hatású lehet. Az ellenük való védekezés is különböző módszereket, el­járásokat igényel. A technológiai eredetű szennyezőket hosszan tartó és viszonylag állandó beha­tásuknál fogva csak a rend­szeres, környezetvédő, fi­Komputeres minőségellenőr Komputerrel egybeépített minőségellenőrző berendezést helyeztek üzembe a Magyar Kábelművek szegedi gyárá­ban. A beszerzésre fordí­tott hat és fél millió forintos összeg viszonylag gyorsan viszatérül azzal, hogy sok élőmunkát felszabadít, ame­lyet közvetlenül a termelés­ben hasznosíthatnak. Bizonyos fajta, bonyolult szerkezetű kábelek minőség­ellenőrzése ugyanis rendkí­vül soit emberi munkaerőt köt le. Ilyenek például a leg­nagyobb esőzésnek is ellen­álló, perolzselével töltött te­lefonvezetékek, amelyekből már az idén körülbelül 140 000 érkilométert . gyárta­nak főként a Magyar Postá­nak. Az elektronikus „agy- gyal” ellátott berendezés egy időben akár 400 erű kábel műszaki tulajdonságait is meghatározza. gyelő rendszer segítségével lehet ellenőrizni. A jól kivá­lasztott mintavételi helyek­ről kapott — tephnológiák- hoz kapcsolható, egy-egy földrajzi egységre jellemző, értékelhető — információk alapján megítélhető egy-egy terület veszélyeztetettsége, s így arról távlati prognózi­sok állapíthatók meg. Hirtelen fellépő, előre ki nem számítható és így nem megelőzhető károkat okoz­hatnak a nem technológiai szennyezők. Gyakoriságukat megfelelő óvintézkedésekkel csökkenteni lehet, de telje­sen megszüntetni — jelle­güknél fogva — lehetetlen. Felléptük esetén gyors és hatékony intézkedésekre van szükség, hogy a kifejlődés kezdeti szakaszában meg- szüntethetők legyenek, s így a kárt csökkenthessük. E célból szervezték meg a MÉM növényvédelmi és ag­rokémiai környezetvédelmi jelzőszolgálatot. Feladatuk a környezeti károk észlelése, jelzése, a károsító hatás megszüntetésére irányuló intézkedések megtétele. Ilyen jellegű káreseteket a követ­kezők idézhetnek elő: a nö­vényvédő szerek és műtrá­gyák rendeltetéstől eltérő használata, vagy a kijutta­tásuk közbeni elsodródása. A használatkor szükséges óvintézkedések elmulasztása, a csomagolóanyagok, illetve tárolóedények gondatlan ke­zelése. A hatás elsősorban a természet élővilágában okoz­hat tetemes károkat. Ezért a növények, ízeltlábúak, halak, madarak, vadon élő állatok bármely csoportjában ész­lelt tömeges, de nem termé­szetes eredetű károsodás esetén a szolgálatnak azon­nal működésbe kell lépnie. J. P. Jelenleg a KGST országai­ban, ahol a földkerekség la­kóinak 9,3 százaléka él, ál­lítják elő a világ mezőgaz­dasági termelésének mintegy egyharmadát. A mezőgazda- sági termelés ezekben az or­szágokban 1976-ban 25 szá­zalékkal nőtt az 1970-es szín­vonalhoz képest. A betaka­rított gabona és gabonafélék mennyisége 1976-ben 23 szá­zalékkal volt több az 1971— 75-ös évek termésátlagánál. A szarvasmarhaállomány hat év alatt 12, a sertésálomány 6, a baromfiállomány 16 szá­zalékkal nőtt. Az intézkedések sorát haj­tották végre a mezőgazdasá­gi termelés intenzívebbé té­tele és ipari alapokra helye­zése érdekében a gazdaság­közi kooperáció és az agrár­ipari integráció alapján. A termelés iparosítása és intenzívebbé tétele feltételezi a mezőgazdaság kemizálását. Az ásványi műtrágya fel- használásában a szocialista országok közül Csehszlová­kia, Magyarország és az NDK jár az élen. A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervidő­szakban három és félszere­sére kívánják növelni a mű­trágya felhasználást, 1980-ig 115 millió tonna ásványi mű­trágyát kell a talajba juttat­ni. A többi KGST-országban ezalatt másfél-kétszeresére tervezik növelni a műtrágya­felhasználást. A mezőgazdasági termelés további intezifikálásának fel­tétele a talajjavítás. A szo­cialista országokban nagy figyelmet fordítanak erre, je­lenleg a termőterület 20—22 százaléka ilyen. Az 1990-ig szóló hosszú lejáratú program további 2—3-szorosára ter­vezi növelni a termővé tett területek nagyságát. Jelentősek az eredmények a növény- és állatgenetika és szelekció területén is. A leg­újabb őszibúza-fajták hek­táronkénti 100 métermázsás termést is lehetővé tesznek, hasonló jó terméseredmény­nyel kecsegtetnek az új cu­korrépafajták, napraforgó- magok. (MTI) *** ' ' K ' ' .. • i Lakóinak száma 6300, ak­tív keresőit 3400-ra becsülik. Legnagyobb gazdálkodó egy­sége a Magyar—Vietnam Ba­rátság Termelőszövetkezet 800 dolgozó taggal. További 6 ipari üzemében, szövetke­zetében 730-an dolgoznak. Az ingázók száma 400. A község Körösladány. R múlt hagyatéka A legnagyobb helyiipari üzemben, a Csepel Autó kö- rösladányi gyáregységében 215-en, a tanács költségvetési üzemében mindössze 38-an dolgoznak. A munkaerő el­aprózódásának okai a múlt­ban gyökereznek. Az üzemek egy része több évtizedes múltra tekint vissza, s ezek az egységek akkor jöttek lét­re, amikor a legfőbb gond a foglalkoztatottság megterem­tése volt. Ma már a szükségesnél is több a munkahelyek száma, közülük sok a betöltetlen. A termelőszövetkezet sem ad­hat már a régi módon töme­gesen munkaerőt, a háztartás­ban tevékenykedők többsége pedig idősebb kora, s a ház­táji elfoglaltság mia.tt nem vállal munkát. Vagyis, a munkahelyek számának bő­vítése járhatatlan út Szegha­lam közvetlen környezeté­ben Z A válasz erre még nem mindenütt egyértelmű, annyi azonban már bizonyos, az új munkahelyet teremtő beru­házások előkészítése ilyen szempontból is körültekin­tőbb elemzést kíván. A körösladányi üzemek m,ajd mindegyike elavult, korszerűtlen berendezésekkel termel. A 6 közül 4 a te­lephely. Az anyavállalatok kevés figyelmet és még ke­vesebb pénzt fordítanak fej­lesztésükre. A kérdés több szempontból nyitott. Mi ma­radjon? Mi változzon? Minden üzem önálló fej­lesztéshez fogjon, vagy 2—3 telephely, üzem korszerűsí­tésére összpontosítsák az erőket. Az üzemek többsége az önálló profil megtartása mellett döntött. — Ipari egységeink tevé­kenysége olyannyira külön­böző, hogy értelmetlen lenne bármelyiket is megszüntetni. Ráadásul ,az ezekben gyár­tott termékek biztonságos ér­tékesítése megoldódott. A Csepel Autó körösladányi gyáregysége busz-alvázakat gyárt, részese ' tehát a jár­műprogram megvalósításá­nak. A Metakémia Ipari Szövetkezet a KHV 50 millió forintos megrendelésének tesz eleget, a Sztár — új di­vat — Szövetkezet női fe­hérnemű gyártásában vesz részt budapesti partnerével, a Békési Kosáripari Vállalat helyi telephelyén előállított termékeknek pedig nagy az exportlehetősége — hallottuk Balogh Lászlótól, az MSZMP körösladányi községi pártbi­zottságának titkárától. Megmaradnak tehát az el­aprózott „új manufaktú­rák”. De vajon meddig ter­melnek a régi, elavult, ala­csony termelékenységű be­rendezések, melyek cseréje nélkül hosszabb távon e kis­üzemek, telephelyek léte is kétségessé válik. A Csepel Autó körösladányi gyáregy­ségében például a termelés messze elmarad a korszerű követelményektől. Az ott nemrég — másutt egyébként már kiselejtezett, több évti­zedes — üzembe állított gé­pek pedig azt sugallják, a munkerő olcsóbb, mint a modernizálás. Lépéselőnyben Körösladány legnagyobb gazdálkodó egységében, a Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben 1977- ben 3,4 százalékos volt a lét­számcsökkenés. A termelő- szövetkezet biztonságos gaz­dálkodása nagyban függ az alaptevékenységet kiegészítő üzemágak termelésétől. En­nek ellenére ezek szinten tartását is kétségesnek tart­ják a nagyarányú távozások miatt. Az is tény azonban, hogy a téli hónapokban mintegy 90 tagnak nem tudtak mun­kát adni. Egy részük ez alatt az idő alatt az üzemek és a termelőszövetkezetek közös megegyezése alapján az iparban dolgozik. De vajon van-e az ipar számára fel­szabadítható munkaerő . a tsz-ben, s mit mondanak er­ről a szövetkezet vezetői? — Még bizonyos csökkenés elképzelhető, bár ez a mi munkánkat tovább nehezíti. Az állattenyésztés fejleszté­sén fáradozunk, ehhez pedig több állandó munkaerőre lesz szükség. Egyébként az a vé­leményem, hogy míg most mi sietünk az ipar segítségé­re, csúcsidőszakokban a helyzet később már fordított is lehet — fejtette ki véle­ményét P.app Károly tsz-el- nök. A tsz-vezetők tisztában vannak azzal is, hogy a téli időszakok, a munka biztosí­tásának hiánya a tsz-ben rossz hangulatot szül. Az ipar elszívó hatása még ma is érvényesül. A termelőszövetkezetben az utóbbi években megvaló­sult nagyarányú modernizá­lás ezután is tovább folyta­tódhat. Erre az elmúlt év si­kerei szolgáltatnak alapot. A korszerű nagyüzemi termelés méretei adottak a 9 ezer hektáros mezőgazdasági üzemben. Pedig egy évtizede Körös­ladány mezőgazdaságára is az elaprózottság volt jellem­ző. Akkor még aligha akadt olyan ember, aki elhitte vol­na a községben, hogy egy­szer majd egyetlen hatalmas mezőgazdasági üzem lesz. Lehet, a hitetlenkedők egy évtized múltán az iparra is hasonlóképpen tekintenek vissza? Kepenyes János Bővül a kis terepjáró gépkocsik választéka A Csepel Autógyár bővíti a magyar—svéd kooperáció­ban készülő Volvo—Lapp­lander kis terepjáró gépko­csik típusválasztékát. A két alaptípushoz — nyitott és zárt felépítményű jármű — elkészítették az első pony­vás kocsit, s hamarosan megjelenik a trópusi kivitelű A szemre is tetszetős gép­járműből az idén már mint­egy ezer darabot gyártanak. Kényelmét és minőségét te­kintve közel áll a személy- gépkocsihoz, ebből adódóan igen magasak a gyártással szemben támasztott követel­mények. A négyhengeres, 82 lóerős, benzinmotorral haj­tott kis terepjáró a gépjár­mű-vezetővel együtt nyolc személyt szállíthat, vagy két személyt és 700—800 kg ter­het. Legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként, a járművekből a Volvo cég tíz év alatt legalább tízezer da­rabot kíván értékesíteni tő­kés piacokon. A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat orosházi kirendelt­ségének jól felszerelt festőműhelyében nemcsak az ottani üzemben készült fém. és laborbútorok színezését végzik, ha­nem az országos vállalat más egységeiből ideszállított műsze­reit is ők festik. Persze emellett a kórházaknak, klinikáknak,' egészségügyi intézményeknek más műszereket és berendezé­seket is készítenek az orosházi üzemben Fotó: Veress Erzsi A Csepel Autó körösladányi gyáregységében két műszak alatt 10 busz-alvázat készítenek Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents