Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. Április 2., vasárnap Ara: 80 fillér XXXni. ÉVFOLYAM. 78. SZÁM Kukoricagondjaink a z MSZMP KB március 15-i határozata a mezőgazdaság egészét állította reflektorfénybe. Mérleget vont az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és kistermelők egy— másfél évtizedes tevékenységéről. Megállapításai a dolog lényegét tekintve elismerőek. A mezőgazdaság dolgozói eredménnyel vettek számos akadályt, jelentős fejlesztést valósították meg és nem, lebecsülhető mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy népünk életszínvonala egyenletesen emelkedett. A közérdeklődés jelenleg a kukoricára összpontosul. A kukorica ebben a pillanatban a gondok forrása, a gazdaságok elképzelései ezen a •területen nem egyeznek a népgazdasági szándékokkal és követelményekkel, a kukorica vetésterülete csökkent, termésmennyisége nem elégíti ki az országos igényeket. A gazdaságok — mint már annyiszor — most is közgazdasági, gazdaságossági megfontolásokat követnek. Nem az ország igényeiről feledkeztek meg, csupán arra a tényre figyeltek fel, hogy a kukóricatermesztés haszna csökken, esetenként el is tűnik. Sokáig mindenki ujjongott azon, hogy a korábbi harminc mázsa körüli hektáronkénti hozamok emelkednek, egy rekordesztendőben már az ötven mázsát is elérték. Meg azon, hogy az egy mázsa kukorica előállításához korábban szükséges 8—10 órai élőmunkaigény mostanáig percekre zsugorodott. A főkönyvelők azonban azt is nézik, hogy a munkatermelékenység növekedését előmozdító gépek milliókba, a szükséges anyagok és vegyszerek ezer forintokba kerülnek. Ezt a felvásárlási ár nem mindig bírja el. A kukorica nemcsak egyike a legfontosabb, de megengedhető kerekítéssel nyugodtan állíthatjuk, hogy a legfontosabb növényünk. A legnagyobb területen, a legnagyobb mennyiségben termeljük és a legsokoldalúbban hasznosítjuk. Alapja az álláttenyésztésnek, lassanként előtérbe kerül közvetlen fogyasztása, sőt jelentős tényezője az exportnak is. A KB határozatában is szerepel „...kapjanak nagyobb szerepet az árak ... el kell érni, hogy az árak ... jobban ösztönözzenek a termelési célok elérésére...” A kukoricánál azonban veszélyes lenne ezt a kívánatos elvet mechanikusan alkalmazni. Mert ha a kukorica fel- vásárlási árát emelik, ennek seregnyi a következménye. A drága kukorica felborítaná az állattenyésztés köz- gazdasági egyensúlyát, módosítaná jövedelmezőségét, megemelné a hús önköltséA kormány egyelőre azt a megoldást választotta, hogy prémiummal jutalmazza azokat, akik az eddiginél több kukoricát termelnek. (Ez a módszer frontáttörést hozott a tejtermelésben, a kukorica- prémium azonban jóval szerényebb.) Ez azonban csak tűzoltómódszer, az igazi megoldást nem itt kell keresni. Feladatunk: „helyére tenni” a kukoricát. Miért, hát nincs ott? Ebben az ágazatbán ugyanis „mezőnyök” alakultak ki. A legjobb földeken gazdálkodó legkiválóbb gazdaságok minden különösebb hírverés nélkül megalakították a „százmázsások klubját”. Arra törekedtek, hogy hektáronként elérjék a százmázsás hozamot. 'Ennek érdekében minden pénzt megfizettek a legjobb gépekért, a leginkább ígéretes vetőmagvakért, a hatásos vegyszerekért. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a legjob- baknál ráfizetéses lett a ki- lencvenmázsás hozam, míg másutt kifizetődő volt a het- venmázsa. Az őket követő mezőny fel akart zárkózni a legjobbakhoz, holott termelési adottságai csak közepesek voltak. Ebben a csoportban még kevésbé fizetődtek ki a nagy befektetések, noha a hozamok — például megyei „szinten” — igen mutatósra sikerültek. Ebben a két kategóriában az áremelés alig-alig érne el hatást. „Huszadik századi” gazdaságokról van ugyanis szó, amelyek a termést bőrzsákban adják el, vagyis feletetik. ök a kukoricát a valóságos önköltségen számítják be a hústermelésbe, érdekük tehát az önköltség csökkentése. Annak tudnának igazán örülni, ha a magas hozamokhoz szükséges gépek, anyagok és vegyszerek mindig kaphatók, és valamivel olcsóbbak lennének. Van azonban a gazdaságoknak egy további csoportja. Azok a gazdaságok, amelyek jó földön gazdálkodnak, de nem törekednek különösebben magas hozamok elérésére. Szerényebbre méretezik befektetéseiket és megelégszenek a tegnap még szép eredmények ismétlésével is. Itt van a nagy lehetőség! Mert ha ezek az igen jelentős területet képviselő gazdaságok komolyan veszik a feladatot, és megteszik mindazt, ami lehetséges, akkor döntésük eredménye megemeli a kukorica terméshozamának országos átlagát is. A félreértések elkerülésére: nem azt kívánjuk, hogy legyen a kukorica egyszeriben „politikai növény”, növeljék a vetésterületet a Borsod-Abaúj-Zemplén . megyei lekopott domboldalakon és a Kiskunság homokos területein is. Hanem azt, hogy mindazokon a területeken, ahol az adottságok megfelelőek, adják meg ennek a növénynek mindazt, amit" a tudomány és a gyakorlat szükségesnek ír elő. ! _ “(szárnyaló gondolatokat fi persze realitásra inti a ** jnapi szükséglet. Abban ugyanis ' nem bízhatunk, hogy az előzőekben felvázolt fordulat most, néhány hét alatt bekövetkezik. Ezért tehát azzal kell befejezni sorainkat, hogy a fordulat bekövetkeztétől függetlenül még most, ezekben a napokban a gazdaságok vezetői nézzenek körül a határban és ahol kipusztult vetést vagy az üzemtervből nélkülözhető üres területet találnak, azt vessék be kukoricával. Földeáki Béla átadták az idei állami és Kossuth-díjakat Bensőséges ünnepségre gyülekeztek szombaton délelőtt a Parlament kupola- csarnokában munkások és termelésirányítók, tudósok és művészek: hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából átadták az idei Állami és Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művész címeket. Az ünnepségen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Borbándi János, Havasi Ferenc és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, ott volt a Központi Bizottság, a kormány, az Állami és Kossuth-díj Bizottság több tagja, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos jeles személyisége. A megjelenteket Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédében megemlékezett történelmi újjászületésünkről, hazánk felszabadulásáról, majd rámutatott: — A felszabadulással kezdtük megteremteni az emberi értékek igazi megítélésének feltételeit. Ezt fejezi ki a 30 esztendős Kossuth-díj is. A Magyar Kommunista Párt éppen harminc évvel ezelőtt tett javaslatot a munkában, a tudományos és művészi tevékenységben legjobbak rendszeres kitüntetésére, a Kossuth-díj alapítá- tására. Kifejezve ezzel az egész nép tiszteletét és elismerését a dolgozó ember, a kutató elme, a haladó eszmeiség, az állhatatosság, a művészi érték iránt. Nemzeti létünk meghatározó törvénye, országunk természeti kincsekben és nyersanyagokban való szűkössége is parancso- lóan késztet bennünket a tehetséggel való okos gazdálkodásra, szellemi erőink, alkotó képességük fejlesztésére, megbecsülésére — folytatta a szónok, majd hangsúlyozta : — A díjjal járó összegnél valójában sokkal nagyobb az elismerés erkölcsi súlya és a művészi címekkel ju- talmazottak munkájából azt a tiszteletre méltó személyes vágyat érezzük, hogy képességeik kibontakoztatásával a társadalom szükségleteit elégítsék ki. A bőség zavarával kellett megküzdenünk, hogy a méltó várományosok közül a legérdemesebbek kerüljenek a kitüntetettek közé. Egyre több a kiváló munkás, egyre több a nagyszerű szellemi alkotás. Mind több a kollektív díj, s ennek egyik oka, hogy az 'elmúlt években tovább szélesedett a szocialista brigádmozgalom, amely mindinkább kifejezője, formálója a közösségnek, a magasabb színvonalú, tartalmasabb életnek. Külön öröm számunkra, hogy mind gyakoribbak az olyan kollektív díjak, amelyeket munkások és értelmiségiek együtt kapnak, mert az élet valóságos folyamatában mindinkább leomlanak a fizikai és szellemi munkát elválasztó falak. A Kiváló és Érdemes Művész címet művészeti életünk olyan személyiségei kapják meg ezúttal is, akik az eltelt esztendőkben kiemelkedő teljesítményükkel, a művészi élmény előidézésének átütő erejével formálták népünknek a szép iránti érzékét. Politikánkat, s benne kulturális és tudományos politikánkat az. kell jellemezze, hogy értéke szerint tiszteli az alkotó munkát és az alkotó embert. Joggal kérik tőlünk tehát számon, hogy pártunk XI. kongresszusának határozatait még következetesebben valósítsuk meg, hogy becsüljük meg még inkább a jól dolgozókat, hogy megértsék mindazok, akiktől többet várunk: ha ők is így dolgoznának, hamarabb érnénk el — ma még távolinak tűnő — nagy céljainkat, s valamivel köny- nyebben tudnánk leküzdeni a mindennapi élet feszültségeit, gondjait — mondotta Aczél György, majd átnyújtotta a megtisztelést kifejező kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk fel- szabadulásának 33. évfordulója alkalmából Állami Díjat adományozott kiemelkedő körzeti orvosi tevékenységéért dr. Ábrahám Sándornak, Dombegyház körzeti orvosának. (Munkásságáról lásd riportunkat a 4. oldalon.) Az ünnepséget követően a kitüntetettek tiszteletére az Elnöki Tanács fogadást adott. (MTI) Együtt ünnepeltek a munkások és munkásorök Megemlékezés a konzervgyárban Tegnap, április 1-én közösen ünnepelték hazánk fel- szabadulásának 33. évfordulóját a megye munkásőrei és a Békéscsabai Konzervgyár dolgozói. A díszelnökségben ott volt Csaba János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Kardos Emőné, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, a konzervgyár igazgatója, Zengő Ferenc, a munkásőrség megyei helyettes parancsnoka, Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára és a társfegyveres erők képviselői. Elsőként Papp Károlyné, a vállalat párttitkára méltatta az ünnep jelentőségét, majd Such Pál, a munkásőrség szakcsoport vezetője olvasta fel az országos parancsnok parancsát. A kitüntetéseket a munkásőröknek Csaba János adta át. A Haza Szolgálatáért Érdemrend különböző fokozatait 17-en kapták meg, Kardos Emőné pedig a munkásoknak adott át kitüntetést. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója jelvényt négyen, a Vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt pedig 36-an kapták meg. Az ünnepség végén úttörők adtak műsort a kitüntetetteknek és a résztvevőknek. Román delegáció érkezett Arad megyéből Tegnap, szombaton a kora délutáni órákban román delegáció érkezett megyénkbe a felszabadulási ünnepségekre a szomszédos Arad megyéből. A küldöttséget Pus- can Gheorghe, az Arad megyei pártbizottság mezőgazdasági titkára vezeti, tagjai: Guran Dumitru, a kisjenői pártbizottság titkára, Tolea Axente és Borle Paulina, a megyei pb propagandakabinet igazgatója, illetve a megyei ifjúsági szövetség titkára. A vendégeket a határ- átkelőhelyen Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Gyula város vezetői fogadták. Az esti órákban fogadást adott tiszteletükre Békéscsabán, a megyei pártbizottságon Frank Ferenc, az MSZMP kH tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Ezen részt vettek: Gyulavári Pál, Csatári Béla és Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, Nagy János, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A delegáció ma Orosháza vendége lesz, ahol. megkoszorúzza a román hősi emlékművet és részt vesz a felszabadulási ünnepségen. Másnap, hétfőn Gyulára látogatnak, ahol dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára tart tájékoztatót. Kedden mezőkovácsházi látogatás szerepel a programban, majd a vendégek szerdán vesznek búcsút Békés megyétől. Békéscsabán nagy lendülettel halad a megyeszékhely központjának felújítása, korszerűsítése. Az István király téren már elültették a díszcseréjéket, lassan kialakul a park. a Szabadság téren pedig a földmunkáknál dolgoznak az emberek és a gépek Fotó:
