Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
£\C1 1978. április 9., vasárnap O mimmagazin Három év alatt harmincöt alapszervezet Békéscsaba mintegy 8000 KISZ-tagját tömörítő 250 alapszervezetben a közelmúltban fejeződtek be a vezetőségválasztó és beszámoló taggyűlések. Az 1977/78-as mozgalmi év tapasztalatairól Varga Imrével, a KISZ békéscsabai városi bizottságának titkárával beszélgettünk. — Az elmúlt mozgalmi évben 10 új alapszervezet alakult. Különösen örvendetes, hogy évek óta tartó folyamatról van szó. Sokan azonban kétségbe vonják; akár már a következő évben is hasonló sikereket könyvelhet el a KISZI bizottság. — Azt hiszem, a kételkedőknek igazuk lehet, hiszen egyre kevesebb azoknak az üzemeknek, intézményeknek a száma, ahol új alapszervezeteket alakítanak még a fiatalok. A KISZ IX. kongresszusa óta fokozódott az érdeklődés az ifjúsági szövetség iránt. Az utóbbi három évben 35 alapszervezet és három KISZ-bizottság alakult a városban. Figyelemre méltó színfoltja volt e változásoknak az értelmiségi fiatalok aktivitása, a mozgalomhoz való közeledése. — Az elmondottakból nem tűnik ki, hogy néhány nagy üzemben alacsony a munkásfiatalok szervezettsége, s ezen az elmúlt évben sem sikerült lényegesen változtatni! — Valóban. Ezzel mi is tisztában vagyunk, és munkánk egyik sarkalatos pontjának tekintjük a szervezettség javítását. Látványos, gyors sikerre aligha számíthatunk. Mindenesetre még többet kell foglalkozni az alapszervezetekben a munkásfiatalok gondjaival. Az értékelés szempontjai között pedig egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági munka. Ezért is tulajdonítunk na§y jelentőséget a KISZ különböző versenymozgalmainak. Hiszen sok fiatal éppen ezeken keresztül talál kapcsolatot a KISZ-szervezetekkel. — Szinte évek óta visszatérő gond a titkárok és vezetőségek gyakori cserélődése. Sokan mondják erre, ez a KISZ egyik sajátossága, s összefügg az éves vezetőségválasztásokkal. — Korábban, amikor kétévenként választották a vezetőségeket, akkor sem volt jobb a helyzet. Békéscsabán már hosszú ideje — úgy mint az idén is — a választásokat követően a titkárok és vezetőségi tagok fele maradt az alapszervezetek élén. A gyakori cserélődés legfőbb oka: többségük felkészületlenül, esetlegesen kerül a vezetőségekbe. — Az alapszervezeti taggyűlések joga, hogy a rosszul dolgozó KISZ- esek tagságát törölje. Mennyire éltek ezzel a lehetőséggel a fiatalok? — A beszámoló taggyűléseken 130 fiatal KlSZ-tagsá- gát törölték. A KISZ demokratizmus adta jogával pedig 250 fiatal élt, és lépett ki az ifjúsági szövetségből. Egyébként az egyéni vállalások rendszere és értékelése a mozgalmi munka alkotó része lett. — Az elmúlt év során a szervezetek egy része kiemelkedő munkát végzett. — Válaszul az elismerést érdemlő adatok közül csupán egyet említek: Békéscsaba fiataljai több mint 160 ezer órát töltöttek társadalmi munkában. Két KISZ- bizottság, az ÁÉV és a me- zőberényi Petőfi Sándor Gimnázium KISZ-bizottsága a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját, a Volán 8-as számú Vállalat, a Rózsa Ferenc Gimnázium, a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola bizottságai, valamint a vegyesipari vállalat alapszervezete Kiváló KISZ- szervezet zászlókitüntetést kapta. — Néhány, a soron következő legfontosabb feladatok közül. — Ezekben a hetekben, a szervezés időszakában készülnek az akcióprogramok és az egyéni vállalások. Ezek körültekintő elkészítésén. majd végrehajtásán múlhat az új mozgalmi év sikere. (kepenyes) Deáklapszemle Körös-parti diákélet Megjelent a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kara „Körös-parti diákélet” című lapjának legfrissebb száma. Az újság első oldalán a KISZ-bizottság titkára, Dobos György ír a főiskola KISZ-életében bekövetkezett szerkezeti és tartalmi változásokról, a jelen helyzeten történő jobbítás szándékával. Az elsőéves hallgatók, dr. Debreczeni István tanár tollából, tájékoztatást kapnak a tudományos diákköri munkáról, a diákkörösök feladatairól. A Magyar Agrártudományi Egyesület megalakulásáról, céljáról, a szarvasi főiskolán 1976-ban megalakult önálló ifjúsági csoport tevékenységéről és jövő terveiről a csoport elnöke, Reszkető Péter ír. A lapban szó van még a „Melior Klub” terveiről, a klubhelyiség — reméljük megvalósuló — rendbehozataláról, s egy rövid cikk beszámol a VIT-ek történetéről is. Az irodalmi részben Nagy László költőre emlékeznek a szerkesztők néhány szép versének megjelentetésével. Ugyancsak itt közlik Erdős Sándor új hangot képviselő verseit is. Az utolsó oldalakon a sporté és a humoré a szó. (Ennek a számnak talán éppen ezek a karikatúrák a legsikeresebb produkciói.) E sorok írója gyakran olvassa a megye középiskoláinak diáklapjait, s így óhatatlanul kínálkozik az ösz- szevetés gondolata. Meg kell tehát állapítsuk, szerkesztésben, az írások stílusában, témagazdagságban még mindig a középiskolás diáklapok vezetnek. Alig hisszük, hogy ez egyszerűen idő hiányából fakad. Nem bővelkedik megyénk felsőfokú intézményekben, s ezért arról a néhányról szívesen tudnánk többet is. Várjuk például a főiskolás diákok életét, gondolatait mélyebben elemző írásokat! Reméljük, a következő kiadványnál már ilyenekről számolhatunk be. B. S. E. Szüret, szünet! De mit csinálunk? Mindig irigyeltem lakótelepen élő társaimat boldog diákságom idején. A kerületben, ahol laktunk, még elvétve sem találtam hasonló korú pajtást, s bizony a szünidő, a megnövekedett szabad idő egy-két napi boldog izgalmát hamar tönkretette az unalom és a magány érzete. Bezzeg a telepiek — gondoltam. Ott csak kilép az ember az ajtón, s máris előtte egy nagy csomó gyerek: kész futballcsapat... * » * * * Mi a helyzet ma? Mivel töltik az idejüket a fiatalok? Felkereshetnék néhány iskolát, művelődési intézményt, és persze akik a leginkább érdekeltek, a diákokat. Ez utóbbi ígérkezik a legjobbnak. ök biztos tudják, hol milyen rendezvény várja őket. Felcsapom a telefonkönyvet, tárcsázok. Valamelyik számon majd csak beleszól egy gyerekhang. Másodikra sikerül: — Halló, itt Kálló Zoltán. Hogy mi a program a szünidőben? Sokat olvasok majd. Az iskolában? A 10-esbe járok, ott nem tudok semmiről... No, ez így nem megy, próbálkozzunk másfelé. Az ut- ■ cán a kirakatokat nézegétik, csoportba verődve beszélgetnek, mozijegyet vesznek, fagylaltoznak. Az ifjúsági áruházban két lányt szólítok meg. Nagy Ildikó a bátrabb, ő beszél. — Békésről jöttünk át, a Szegedi Kis István Gimnáziumba járunk. Nem tudok semmi szünidei programról, sétálunk, olvasgatunk, vagy segítünk otthon. Most cipőt vettem. Körülnézünk egy kicsit itt Csabán, aztán megyünk haza. Csalódottan felhívok néhány iskolát. Egyedül az 1-es számú általános iskolában van lehetőség szórakozásra, így 7-én sportnapra jöhetFMKT az üveggyárban VOLT LESZ JOBB Nagy múltra tekint vissza az Orosházi Üveggyárban az FMKT. A Fiatal Műszakiak, Közgazdászok, Technikusok nagyban hozzájárultak a gyár fejlődéséhez és ahhoz, hogy a gyár nevet szerezzen magának Európa-szerte. Ezeket a hagyományokat kell — vagy kellene — folytatniuk a maiaknak. Az FMKT egyik első titkára — ma a gyár igazgatóhelyettese — Csont József a következőket mondta erről : — Mintha az utóbbi években megtört volna a mozgalom lendülete. Nem olyan aktívak a fiatalok, kevesebb új ötlettel jelentkeznek. Gyakran az nehezíti a kibontakozást, hogy a gyári KISZ-szervezet is rosszul ítéli meg a feladatokat. Néha olyan dolgok felett vállalnak védnökséget, melyeket egyszerűbben is el lehetne intézni. Legutóbb például egy üveggyártó automata üzembe helyezése volt a KISZ-védnökség tárgya, pedig ez tipikusan FMKT- feladat lett volna. Nem hallgathatom el, hogy hibákat követtünk el mi, gyári vezetők is. Túlságosan arra vártunk, hogy a fiatalok felfedezzék a problémákat és jelezzék a megoldásokat, ahelyett, hogy konkrét feladatokat adtunk volna. Minderről már nyugodtan beszélhetek múlt időben, mert még tavaly közreadtunk egy felhívást, melyben a „Kiváló” pályázatra benyújtható témajavaslatok szerepelnek. Mindhárom gyáregységünk összeállította azokat a megoldásra váró műszaki problémákat, melyek részint sürgetőek, részint érdekesek, és nem utolsó sorban jó ötletekkel megoldhatóak. Örömmel mondhatom, hogy ez elérte a kívánt hatást, pezsgést hozott a mozgalomba. Azt hiszem, tovább erősíti az FMKT-t, hogy szervezettebbé tesszük a fiatalok bevonását a különböző műszaki problémák megoldásába. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ha valamit meg kellett oldani, akkor azzal megbíztunk néhány fiatalt. Ez azonban egyéni feladat volt, függetlenül az FMKT- tól. A jövőben az FMKT kapja a megbízást, és így további jó ötletekre, javaslatokra számítunk. Átmeneti állapotban van tehát az FMKT az Orosházi Üveggyárban. Ügy tűnik, véget ért a visszaesés, a lanyhulás korszaka, ismét felfelé ível a mozgalom. A „régi szép idők” után tehát most újra jobb napok jönnek. L. L. Postánkból Az endrődi ENCI ifjúsági klubban járt a közelmúltban a szegedi tv-stúdió stábja. A felvétel előtt két héttel éresítették a klub vezetőségét, hogy készítsen egy két és fél órás műsort. El is készült, s elérkezett a felvétel napja. Mindenki nagyon izgatott volt, és a hatalmas lámpáktól igazi lámpalázban égett. Király Zoltán riporter először a szakszervezeti elnököt kérdezte a klub létesítéséről, majd a klubvezető szólt a programról, a tagságról. Az est discóval zárult. A KISZ békéscsabai városi bizottsága által meghirdetett kollégiumi műveltségi versenysorozat utolsó fordulóját, az irodalmi vetélkedőt március 22-én bonyolították le. Itt a Kulich Gyula Leánykollégium bizonyult a legjobbnak, míg a MÁV Nevelőotthon második, az Achim L. András Kollégium pedig a harmadik helyen végzett. A versenysorozatnak tulajdonképpen minden résztvevő nyertese, hiszen szorosabbá, tartalmasabbá vált a kapcsolat a megyeszékhely kollégiumai között. Tarján Györgyi, a filmszínésznő Dús, vöröses hajkoszorú keretezi a szeplős, kemény arcot, a kor formálta, asz- szimmetriákban bővelkedő divatos fejet, amelyről sugárzik a jelen minden ellentmondásossága és öntudata. Tarján Györgyi az elmúlt évben került ki a Színház- és Filmművészeti Főiskoláról és friss színészdiplomájával a filmgyárhoz szerződött. Filmszínésznő lett. Már láthattuk jó néhány magyar filmben, így a Kenguruban, az Egy erkölcsös éjszakában és több televíziós játékban is. Vannak akik színpadról ismerik, mert ősz óta a Madách Kamara Színházban a Vászja Zseleznovában játszik. — A státuszom teljesen új ebben a szakmában — mondja Tarján Görgyi. — Amikor felajánlották ezt a lehetőséget, tudtam, hogy nehéz választás elé kerülök, mert nagyon szeretem a színházat. Ezért is vettem át tavaly ősszel Ljudmilla szerepét Kiss Maritól, a Madách Kamara Színházban. Kaptam szerződéses ajánlatokat több vidéki színháztól, Pécsről és Miskolcról is. A prózai színház mindig nagyon vonzott. Mégis úgy dönöttem, hogy a filmgyár ajánlatát fogadom el, mert bár nagyon járatlan úton kell majd végigmennem (az ilyenfajta filmgyári státusz nálunk eddig nem létezett), úgy vélekedtem, hogy egészséges, jó vállalkozásnak ígérkezik. Ezért szerződtem tavaly augusztusban a filmgyárhoz, hét másik színésszel. Azóta mások is csatlakoztak. — Milyen pályára készült? Ügy hallottam, énekelt is. — Táncdalénekesnő akartam lenni. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakára jártam, de többen rábeszéltek, hogy menjek színpadra. Eleinte képtelen voltam elképzelni, hogy színésznő lehet belőlem. Szerencsére azonban mindig tartogatok meglepetéseket magamnak. Tarján Györgyi (Szigeti Péter felvétele — KS) — Már hisz önmagában? — Az első főpróba óta. Akkor és ott értettem meg, hogy színpadon a helyem és nem lehet többé levakarni a deszkákról. A színház nagyon gyorsan természetes közeggé lett számomra. Nyilassy Judit, a Budapesti Gyermekszínház akkori rendezője (ma már igazgatója) nagyon sokat segített. — Sima pályán jutott el idáig ? — Voltak kitérőim. Érettségi után gyógyszertárban dolgoztam egy ideig, mert nem szeretem az íróasztali munkát. Inkább az olyasfajta feladatok izgatnak, ahol rögtön láthatom az eredményt. Türelmes természet vagyok és ha hiszek valamiben, akkor szívósan kitartok. De feltétlenül fel kell fognom a feladat értelmét. Nem voltam mindig kiegyensúlyozott. Csak mióta a színészi pályára készültem, jött meg az életkedvem. — A gyermekszínházban már jól ismerték a budapesti gyerekek. — Főiskolás éveimben rendszeresen játszottam a Gyermekszínházban. Majdnem minden nap felléptem. A legutolsó főszerepem a „Bátyám és a klarinétban” copfos Zsenyka volt. — A jazz, a zene és az éneklés? — Az idővel most már állandóan hadilábon állok. De a zenéről eszem ágában sincs lemondani. Az emberekre az a jellemző, hogy van amit szeretnek csinálni és van amire csupán kényszerből fanyalodnak. Én a klasszikus zenét roppant szeretem hallgatni, de énekelni inkább már a swinget, vagy a rockot szoktam. Nem mondok le az éneklésről. Tavaly felléptem, a varsói jazz-találkozón is. Zenés drámai szerepeket szeretnék majd később játszani. — Mennyire ismeri önmagát? — Szélsőséges természet vagyok. Nagyon gyorsan bezárulok. Megesik, hogy fáradt vagyok és napokig egy szót sem szólok. Szeretek egyedül maradni és álmodozni. Családcentrikus vagyok, ettől a művészpálya sem téríthet el. Arra törekszem, hogy minél jobbá tegyem a mindennapokat. Bevallom, nagyon szeretek nő lenni. Ha' hibázom, igyekszem levonni a tanulságokat. Ami mégis megtörtént, azt már nem bánom meg. így minden részemmé válik, ami már valóság. Arra törekszem, hogy minden helyzetben megőrizzem egyéniségemet, önmagamat. — És a színészi pálya? Hol tart ma? — Szeretem azt, amit most csinálok. Sok lehetőséget kaptam. Hogy tehetséges vagyok-e, az majd kiderül. — Filmszínésznő lett, de nem mondott le a színházról. — Bármikor szívesen vállalkozom egy-egy darabszerződésre. Csak hívjanak. Vidékre is elmegyek. Prózai színész, vagy filmszínész? Számomra mindegy, nem választom szét ezeket a pályákat. Egybetartoznak. Csak nemrég hagytam ott a főiskolát, még előttem a pálya. Szémann Béla nek össze a diákok, Xl-én kisfilmeket vetítenek részükre, másnap játékdélutánra invitálják őket. Mindezek mellett az iskolai könyvtár is üzemel a szünidőben. * * * És a többiek, akik nem ide járnak? Nekik marad a régi álmom, a telepi sokada- lom. A békéscsabai Lencsési úti lakótelepen nap mint nap összeverődnek a srácok. Amolyan házi bajnokságot szerveznek, rúgják a bőrt, hadd teljen az idő... N. Á.
