Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Tanácskozott a KNEB Napirenden a lakótelepek kapcsolódó beruházásai A lakásépítés üteme mö­gött elmaradnak az új la­kótelepeken a kommunális létesítmények munkálatai — állapította meg újólag a fő­városban, és öt megyei vá­ros lakótelepein végzett KNEB-vizsgálat, amelynek összegezését pénteki ülésén tárgyalta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A lakótelepek kapcsolódó beruházásainak helyzetéről készült jelentés hangsúlyoz­ta, hogy elsősorban a gyer­mekintézmények, óvodák, bölcsődék hiánya okoz gon­dokat. a KNEB, a tapaszta­latok alapján javaslatokat dolgozott ki, amelyek hasz­nosítására megteszik a szükséges intézkedéseket. Barna Lajos, a fóti gyer­mekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője programot terjesz­tett elő a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzé­sére. A munkatervet a KNEB elfogadta. „Tanuló nemzet” vagyunk — az éves statisztikák is a széles körű tanulási ked­vet tükrözik, az ország la­kosságának egyötöde, több mint 2 millió ember ül le nap mint nap délelőtt, vagy este az iskolapadokba. Még sokatmondóbbak az össze­hasonlító adatok: 1949-ben a 15 éves és az idősebb né­pesség 20,6 százaléka végez­te el az általános iskola nyolc osztályát, illetve az annak megfelelő iskolafoko­zatot. 1970-ben viszont már a hasonló korú népesség 51,7 százaléka érte el ezt az iskolázottsági szintet. A. tankötelezettségről szó­ló rendelkezések végrehaj­tását ellenőrző vizsgálat előtt feltérképezték, hogy a tanköteles korúak, fiatalok, felnőtt dolgozók mind töb­ben alapozzák, gyarapítják tudásukat, szereznek szak­képzettséget a közoktatási intézmények különböző fo­kozataiban. A speciális is­meretek megszerzése, fel­újítása, korszerűsítése érde­kében mind több vállalat­nál, üzemnél szerveznek tanfolyamokat, amelyeken évente a felnőtt dolgozók 12 százaléka vesz reszt. A kedvező összkép mellett azonban még mindig súlyos gondot jelent az általános iskolát el nem végzettek magas száma. A népi ellen­őrök egyik legutóbbi vizsgá­latának adatai szerint 280 vállalat háromszázezer mun­kavállalója közül 45 000 dol­gozó nem végezte el az ál­talános iskolai tanulmá­nyait. A népi ellenőrzés a segí­tés szándékával vizsgálja meg országszerte a követke­ző hetekben a tankötelezett­ségről szóló rendelkezés végrehajtását. A vizsgálat alapvető célja, hogy rész­letesen feltárja azokat az okokat, amelyek a kialakult helyzethez vezettek, fel­színre hozza azokat a be­vált módszereket, amelyek­kel egyes oktatási intézmé­nyekben az átlagosnál jobb eredményeket értek el. N HNF országos elnökségének ülése Pénteken, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. Megemlékezett az elhunyt Ortutay Gyuláról, a HNF OT egykori alelnökéről. Méltatta a mozgalom törté­netében jelentős, maradandó értékű munkásságát. Ügy határozott, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg. Az elnökség Hantos János előterjesztése alapján fog­lalkozott helyi népfrontbi­zottságok munkájával és ajánlásokat fogadott el e testületek önálló tevékeny­sége támogatásának módo­zataira. Ezután S. Hegedűs László előterjesztése alapján a településfejlesztési társa­dalmi munka eredményeit és további feladatait vitatta meg. Nagyra értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott társadalmi munkamozga­lom eredményeit, és köszö­netét fejezte ki mindazok­nak, akik hozzájárultak a sikerhez. Az elnökség meg­vizsgálta a mozgalom to­vábbfejlesztésének a lehető­ségeit. Az agrártudományi egyesület tisztújító küldöttgyűlése A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységében az első negyedévben tizenöt darab öt-, illetve tizenhat tonnás portáldarut szereltek össze Kuba, valamint a Szovjet­unió részére, három darabot pedig összeszerelés nélkül szállítottak Marokkóba. Képün­kön: Szőnyi Imre és Pál László a tizenhat tonnás portáldaru forgó alvázát szereli (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) Rácz János egyetemi ta­nár, a „házigazda” szegedi intézmény tudományos szo­cializmus tanszékének veze­tője záróbeszédében hangsú­lyozta, hogy a tanácskozás jól szolgálta a fiatal okta­tók továbbképzését. Ugyan­akkor számos olyan fontos elméleti kérdés is felszínre került, amelyek kutatása, részletes kimunkálása to­vábbi feladata a terület szak­embereinek. Az idén már mintegy 400 mezőgazdasági üzem vesz részt több mint félmillió hektárnyi területtel a nád­udvari Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet kukorica- és iparinövény-termesztési egye­sülés termesztési rendszeré­ben. Ennek a rendszernek a fejlesztéséről is szó volt a Magyar Agrártudományi Egyesület küldöttgyűlésén, amely pénteken kezdődött a Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében. ja- és rizstermesztés is fo­lyik ebben a rendszerben. Más intézetekkel most foly­nak a tárgyalások olyan kö­zös vállalkozás kialakítására, amelyben a kinemesített ku­korica- és búza-vetőmagel- látását lehetne megoldani a KITE-ben részt vevő mező- gazdasági üzemek számára. Megkezdődtek a kísérletek a szarvasmarha-hizlaláshoz, különféle melléktermékek — elsősorban cukorrépalevél — hasznosítására. Az iparszerű termesztési rendszerek közül a KITE technológiáit alkalmazzák a legnagyobb területen a me­zőgazdasági üzemeknél. Je­lenleg már nemcsak kuko­rica- és gabona-, hanem burgonya-, napraforgó-, szó­A tanácskozás külön téma­körben a KITE, és más ipar­szerű termesztési rendszerek gépellátásáról is szó volt. Ma a közgyűlés folytatja munkáját. Ezen a napon vá­lasztják meg az egyesület új tisztségviselőit is. A munkásmozgalom történetének oktatása Az oktatás korszerűsítésé­nek egyik lépéseként szep­tembertől új tantárgy, a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetének oktatása kerül bevezetésre a magyar felső­oktatási intézményekben. Az új önálló tárgy tankönyve már elkészült. Ennek a kö­tetnek az oktatásban való alkalmazásáról, fontosabb elméleti, ideológiai és mód­szertani kérdéseiről három­napos tanácskozást rende­zett a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Ok­tatási Minisztérium marxiz­mus—leninizmus oktatási fő­osztálya és a szegedi tudo­mányegyetem tudományos szocializmus tanszéke. A konferencia pénteken feje­ződött be. A három nap alatt a tankönyv írói nyolc előadást tartottak, a viták­ban, a konzultációkon a dél­magyarországi felsőoktatási intézmények tudományos szocializmust oktató tanárai vettek részt. A tanácskozáson többek között elmondták, hogy a marxizmus—leninizmus ok­tatása keretében eddig is ta­nították a magyar forradal­mi munkásmozgalom törté­netét, de nem olyan mély­ségben és óraszámban, mint az 1978—1979-es tanévtől kezdve. A jövőben kiemelt hangsúlyt kapnak az új tárgy oktatásában a magyar mun­kásmozgalom 1945 utáni tör­ténetének egyes kérdései. Mindez hozzájárulhat a szo­cialista hazafiság elmélyíté­séhez. A jövő szakembereit a magyar forradalmi múlt és a szocialista jelen nagy kér­déseinek teljesebb megis­mertetése révén a tanultak gyakorlati alkalmazására kí­vánják felkészíteni az okta­tók. Fotó: Veress Erzsi Fiatal újítók tapasztalatcseréje Vésztőn „Miért kevés az újító?” címmel lapunk április 7-i, tegnapi számában arról tá­jékoztattuk olvasóinkat, hogy országos KNEB-vizsgá­lat kezdődött. Ennek célja többek között megállapítani, miért hiányzik számos mun­kahelyen az újítási kedv, mi akadályozza az újítási mozgalom mind szélesebb körű kibontakozását? Per­sze, sok példa van az ellen­kezőre is. A példák egyike a vésztői MÁV Vontatási Főnöksége, ahol tavaly 45 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók — a 45-ből 20-at a KISZ-esek —, és egy kivétellel mind el is fogad­ták. Az újításból származó vállalati gazdasági eredmény összességében megközelítette a 400 ezer forintot. Nem véletlenül rendezte meg a KISZ szeghalmi já­rási bizottsága, a vésztői MÁV Vontatási Főnökség KISZ-bizottságával karöltve itt a fiatal újítók járási ta­nácskozását, amelyre április 7-én, tegnap délelőtt került sor. Negyven fiatal vett részt ezen a tanácskozáson, azok kaptak meghívást, akik lel­kes hívei, résztvevői az újí­tómozgalomnak. Gyarmati Irén, a KISZ járási bizottsá­gának titkára köszöntötte a vendégeket, közöttük Borús Józsefet, a járási pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztály vezetőjét, Komáromi Gábort, Vésztő tanácselnökét, s a résztvevőket. Az Alkotó If­júság pályázat és az újítási mozgalom kapcsolatáról Gu- bis Katalin, a megyei KISZ- bizottság munkatársa tar­tott előadást. Elmondta töb­bek között, hogy az Alkotó Ifjúság pályázat a KISZ ter­melési mozgalmainak egyi­ke, amelyet 1974-ben hirde­tett meg a KISZ Központi Bizottsága, s amelyet támo­gatnak az állami szervek. Dr. Gyóni Géza főtanácsos, a KPM Első Vasúti Főosztály Tervgazdálkodási és Műsza­ki Fejlesztési Szakosztály újítási csoportvezetője „Újí­tások, találmányok, szaba­dalmak” címmel tartott tá­jékoztatót a fiataloknak. A tanácskozás alkalmából Alkotó Ifjúság kiállítást ren­dezett a vontatási főnökség, melyet Borsi István. a fő­nökség vezetője nyitott meg. A bevezetett újítások közül többet be is mutattak a szomszédos műhelyben, a gyakorlatban is. Ott készült képünk is, amelyen Kovács Bálint esztergályos mutatta be újítását, egy színesfém­daraboló esztergakést a ven­dégeknek. Újítása segítségé­vel lényegesen gyorsabbá vált ez a munka, és keve­sebb az anyagveszteség, ami — lévén drága, importfémről szó — szintén nagyon fon­tos. A gyakorlati bemutató után szekcióüléseken vitat­ták meg a tapasztalatokat a fiatalok. AGROMASEXPO ’78 Az idén hatodik alkalom­mal kerül megrendezésre az AGROMASEXPO kiállítás április 14—19 között. Ezt a rendezvényt először 1973- ban hirdették meg azzal a céllal, hogy mutassa be a gépesítés fejlesztésének le­hetőségeit, eredményeit a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban. A kiállítás mindig a legkorszerűbb gé­peket, berendezéseket, tech­nológiákat vonultatta fel. Ezért is nő évről-évre az érdeklődés a mezőgazdasági és élemiszeripari gép és műszer seregszemléje iránt. öt szakcsoportban látha­tók a kiállított tárgyak: me­zőgazdaság, élelmiszeripar, erdőgazdaság és fafeldolgo­zás, mezőgazdasági és élel­miszeripari műszerek, a ter­melésben szükséges anyagok és felszerelések. A részt ve­vő országok száma 18, ame­lyekből 237 cég állítja ki termékeit. Hivatalos kollek­tív bemutatót szervez: a Német Demokratikus Köz­társaság, az Amerikai Egye­sült Államok, Dánia. Fran­ciaország vállalatai kollek­tív bemutatóval vesznek részt. A kiállítás további fontos feladata, hogy előmozdítsa a hazai és külföldi szakem­berek tapasztalatcseréjét, tájékoztatást adjon a mű­szaki fejlesztés irányairól, valamint a szelektív iparpo­litika megvalósult eredmé­nyeiről és időszerű felada­tairól. Kistermelők és kert­barátok is nagyon sok hasz­nos gépet és munkaeszközt láthatnak a kiállításon. Nyitvatartás minden nap 9—17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents