Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
1978. április 7., péntek ! NÉPÚJSÁG HÉT FILMJEI Középfokú népművelői képesítést kapnak Fotó: Gál Edit Fiatalokkal zsúfolt kis autó küszködik a terepjárónak való úttal. Katonai járművel húznak el mellette, egy irányba tartanak: a laktanya felé, ahol — a gyakorlótéren — már felsorakoztak az újoncok. Karpenkó őrmester figyelmesen szemléli a tavaszi napfényben ácsorgó fiúkat. Belőlük kell három hét alatt jó katonákat faragnia. Lesz még baj ezekkel az emberekkel — gondolja az őrmester. Sok derűs fordulatot ígér a Tavaszi behívó című színes szovjet film, amelyet április 6—7-én játszik a békéscsabai Brigád mozi. Április 8—12-ig pedig ismét találkozhatnak a krimifilmek kedvelői Piedonéval (Nagylábúval), a zsaruval, aki ezúttal Hongkongban üldözi a bűnözőket. Az ártatlanul együgyű magas, szőke férfi, Pierre Richard alakításában, felemás cipőben áll a békéscsabai Szabadság mozi nézői elé április 6—8-ig a Magas szőke férfi felemás cipőben című francia filmben. A filmbarátkor hálózat nézői láthatták eddig még csak Vilgot Sjöman svéd rendező filmjét, a Maréknyi szerelem címűt, amely a békéscsabai Szabadság mozi műsorán április 9-től 12-ig szerepel. Ingmar Bergman tanítványa ez a rendező, s a mester egyik kedvelt szí14. — Nézd csak, nézd csak a lányodat! Én láttam, gyönyörűség ránézni. Hogy ez micsoda szépséges! így aztán Pelageja benyo- makodott a fiatalok közé, a részeg nászasszonya karján. Mégse kiálthat rá: „Hagyd már abba. te részeg ném- ber!” — amikor körös-körül ott vannak az emberek. És egy perc múlva már ő is átölelte a nászasszonyát. Sose hitte volna, hogy ilyen kapós ez az Álka. Antonyida Petrovnának magas iskolája van, és mit csinál? A legszélén táncol. Méghozzá az édesbátyjával toporog. A másik városi kisasszony, az erdőkitermelő szövetkezet elnökének a lánya, az is tanult lány, az meg éppen semmit se csinál — petrezselymet árul, az igazat megvallva, csak néző. Az ő Alkája meg! A táncolok kellős közepén, a fő helyen. Méghozzá kivel? Magával a túlparti komszomol- titkárral. Kell ennél jobb vélemény? Hisz egy ilyen pártember csak nem járatja le magát — csak nem táncolna rossz lánnyal. nésznőjét, Ingrid Thulint is foglalkoztatja a filmjében. Az emberi együttélés lélektani és morális gondjairól készült a film meghökkentő merészséggel és nyíltsággal. A film osztogatóismertetője így ír a rendezőről: „Sjöman a legnehezebbre vállalkozott: az osztályharc morális kérdéseit feszegeti, anélkül, hogy moralizálna vagy didaktikussá válna — és ez a film legfőbb erőssége! Sjöman a drámai feszültséget mindvégig fenntartja: Kiváló ritmusérzékkel építi egymásra a jeleneteket és készíti elő a valóban nagy hatású katarzist.” A tavaszi szünetben pihenő diákokról sem feledkezik meg a moziüzemi vállalat. Filmtotó játékra várja őket a szünet végén a békéscsabai Szabadság és a gyulai Ékkel mozi. Ahhoz, hogy nyertes szelvények birtokosai legyenek a gyerekek, meg kell nézniük Gyulán április 6—8-ig az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán, április 9—10-ig a Hegyi barlang titka, és április 11—12- én az Egy vonat az ég állomásra című filmeket. A békéscsabai pajtások 6—7-én A bosszúállók újabb kalandjai, 9—12-én a Robin Hood nyila, és április 20—24-én a Rézhegyek királynője című ifjúsági filmek megtekintése után vehetnek részt a film- totón. De ez még mind semmi. Alighogy Szawatyejev Alkát visszakíséri a lányokhoz — odamegy hozzá a tiszt. Ugyanaz, akivel nemrég látták a Pjotr Ivanovics ablakából. Fiatal, jóképű, szép szál legény. Ügy hajladozik, akár a venyige. Meg aztán hogy virít a váll-lapja — tíz lépésről is vakít. — Előtáncosok. nézz oda! Hát azért talán mégse, a nászasszony csak túlzott, nemcsak a lányát vitték táncba. Pelageja körülnézett. Az egész álló közönség nézte. Még a fiatalok is: Alka meg a tiszt három kört tett meg, és csak akkor lépett be a két másik pár. Antonyida Petrovna most is hoppon maradt. Oldalt álldogál, és lakkozott körmét rágcsálja. Éppen ekkor érkezett meg Pjotr Ivanovics. Nem bírta ki a vendégségben, ő is szerette volna látni a lányát. Nézd csak, nézd. Pjotr Ivanovics a tudós verebedet, (szakasztott olyan, mint egy veréb, kivált, há a vastag szemüvege felett felnéz), nem mindig a tied a dicsőKözgazdasági szakkönyvnapok Békéscsabán Április 10-től 15-ig közgazdasági szakkönyvnapokat rendez Békéscsabán a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete, a Közgaz. dasági. és Jogi Könyvkiadó, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A szakkönyvnapok keretében kiállítás. könyvankét és könyvvásár várja az érdeklődőket. A program április 10-én délután 13.30 órakor kezdődik a Jókai Színház előcsarnokában, ahol Piller Sándor a Közgazdasági Társaság el-, nőké szakkönyv-kiállítást nyit meg. A KlSZÖV-szék- ház tanácskozó termében 14 órai kezdettel, az érdeklődők dr. Tóth Tamás tanszékvezető egyetemi tanárral találkoznak. A Közgazdasági szakkönyvnapok ideje alatt a békéscsabai Radnóti Miklós könyvesboltban, valamint az István király téren felállításra kerülő pavilonban könyvvásárt tartanak. Kézimunka és könyv Április 4-én délelőtt a Sar- kadi Cukorgyár művelődési otthonában 120 résztvevő jelenlétében kézimunka- és könyvkiállítást nyitott meg Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. A kiállítást a szak- szervezett nőbizottsága és a művelődési otthon közösen rendezte 47 cukorgyári dolgozó nő díszítőművészeti munkájából és a Kossuth Könyvkiadó könyveiből. A 193 darab kézimunka egyben pályamű is. melyet zsűriznek, j A sokszínben pompázó pár- J nák, térítők, tálcakendők, ru-; hák, blúzok, matyó, vásárhelyi írásos és kalocsai hímzéssel készültek. Ma délután lesz a szaktanácsadással egybekötött eredményhirdetés : ekkor osztják ki a hat szakmai és öt társadalmi díjat, továbbá a közönség tetszését legjobban elnyert kézimunka díját is. A művelődési otthon további célja: a kiállításon szereplő nők részvételével mielőbb kézimunka-szakkört alakítani. ség. Én meg az én lányomat nézem. Pelageja nézte a lányát. Elmeit fővel nézte. És valahogyan szinte maguktól elszálltak a gondjai meg az iménti izgalma. Az ő lánya! Az ő vére diadalmaskodik! A tánc hamar véget ért — rövid életű az öröm —, Pelageja magához intette Alkát: ha Pjotr Ivanovics a lánya mellett áll, neki miért ne lehetne? Alka odaszökkelt, — milyen szeleburdi, még csak nem is úgy jár, mint egy igazi nagylágy, de mikor olyan boldog! Mintha autót nyert volna a tombolán. Lehet, hogy csakugyan nyert, gondolta Pelageja, és úgy, hogy a többiek észre ne vegyék, tekintete körbeszaladt: hol a tiszt? Mit csinál? A tiszt “ feléjük tartott. Nem sietett, kacsázva közeledett, és könnyedén legyezte kipirult arcát fehér zsebkendőjével. — Alja, mutasson *be a mamájának. Pelageja megszorította a feléje nyújtott kezet, de nem talált kellő szavakat, zavarba jött. Valamit a melegről dadogott. Nagy a hőség. A munkára is meleg van, a szórakozásra is. —Nem tesz semmit — mondta a tiszt. — Azért a tervünket valóra váltjuk. Igaz, Alja? Alka lelkesen bólogatott: micsoda kérdés. Hát persze! Pelageja még magához sem tudott térni, azon tűSzakma vagy továbbtanulás? Ez a kérdés lebeg a szülők és gyerekek egy jelentős része előtt az általános iskola utolsó éveiben. Másképp fogalmazva: hova igyekezzenek adni fiaikat, lányaikat: gimnáziumba vagy szakközépiskolába? Talán az utóbbi lenne a helyes, ám csak megpróbálkoznak a gimnáziummal, hátha mégis... De olyan még alig történt, hogy aki előzőleg nem jeleskedett, az itt táltaeodott volna meg. Az viszont napi tapasztalat, hogy kitűnő tanulókból is többen közepesre esnek vissza, s búcsút inthetnek az egyetemi vagy főiskolai álmoknak. S marad a józan valóság: valami szakma kellene. Ezt a nagyon is érthető, bár későn támadt igényt igyekszik újabban a gimnázium kielégíteni. Két évvel ezelőtt például a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban a harmadik osztályba lépők dönthettek : aki nem akar továbbtanulni, az a két utolsó évben népművelőnek vagy közgyűjtemény-kezelőnek képezheti magát. Érettségi vizsgát tesz és képesítőzik, tehát szakvégzettséget szerezhet. Tizenöten népművelőnek jelentkeztek. * — ök lesznek az elsőit, akik ilyen 'középfokú népművelői képesítéssel lépnek ki az életbe. Jövőre, meg az utánuk következő évfolyamból alakult fakultatív blokk — mert ez a hivatalos nevük — tájékoztat Galambos Já- nosné a Megyei Művelődési Központ főelőadója. — Hárman tanítjuk a népművelést, összesen heti kilenc órában. Az első évben korunk művészetével (irodalom, film, színház, zene, képzőművészet) és korunk természettudományával és technikájával, valamint a klubvezetés tantárgyával ismerkedtek. Második évben a művelődési házak ügyviteli munkája következett: tervezés, gazdálkodás, elméleti és gyakorlati tudnivalók. Továbbá: a köz- művelődés szervezete és intézményrendszere; a művelődési munkához szükséges nődott, hogyan is tekintse a lánya csintalanságát; vajon nem kéne-e megdorgálni a saját érdekében, amikor odajött Antonyida Petrovna. — Alja, Vlagyi szláv Szer- gejevics, nem innának egy kis teát? Éppen felforrt a szamovárunk... Pelageja furcsállotta a hallottakat: mióta szokása Pjotr Ivanoyicsnak, hogy éjszaka befűti a szamovárt? Aztán kitalálta: hát persze, a lánya útját egyengeti. — Nem, nem Antonyida Petrovna — felelte sietve a lánya helyett Pelageja. — Elnézést kérünk. De még mi se tartottuk jól a vendégünket — kapóra jött most a nászasszony! — Alevtyinka, mit állsz itt? Hívd meg a fiatalokat. Legyél egy kicsit házias. Pelageja mindezt mosolyogva mondta, de közben ingott a talaj a lába alatt: mi nem jut eszébe? Kivel mer ujjat húzni? És egészen az iskoláig hátra sem mert nézni. Csak ment, és a tarkóján érezte Pjotr Ivanovics dühös tekintetét. Régen, a háború előtt, a faluban katonás rendben álltak a házak — közel, szinte szorosan egymás mellett, nyílegyenesen. Hogy a háznál fürdő, kút, veteményes legyen — ez eszébe se jutott senkinek. Minden a maga helyén: a házak, házak, a kutak kutak, a fürdők fürdők — a kertek alján, a/ isten háta mögött. (Folytatjuk) Játékos klubfoglalkozás technikai-műszaki ismereteik; szervezés és vezetéselmélet. Ságvári utca 6. szám alatt beszélgetünk, a művelődési központ egyik klubtermében. Itt folyik a gimnazista nép- művelősök oktatása. Nemsokára kezdődik a foglalkozás, jönnek a gyerekek órára. Többen lányok, mint fiúk. — Tíz lány és öt fiú kezdte el, most az a helyzet, hogy tizenketten fognak képesítőzni, hárman meggondolták magúkat. A gyakorlati munkák során — szinte minden nagy rendezvényünkre beosztottuk őket — egy kis ízelítőt kaptak a pályából. A többség élvezettel merült el a feladatok végrehajtásában: rájött, hogy ez a munka igazán neki való lesz; egy páran pedig nem látták igazolva elképzeléseiket De mondják el inkább ők maguk. * — Amikor jelentkeztem, nem sok fogalmam volt a munkáról, csak annyit tudtam, hogy kötetlen idejű és ez nagyon tetszett. Később kiderült, hogy amit előnynek hittem, az inkább hátránya a népművelési pályának, hiszen este sokáig kell dolgozni, és sokszor nincs se ünnep, se vasárnap. Mégis megszerettem a gyakorlatban. Ott voltam a bábfesztiválon, a szólótáncfesztiválon, a közművelődési vetélkedőn és több kisebb rendezvényen is. Ahova csak lehetett menni — mondja Pris- kin Judit — Egy hetet meg belső munkán töltöttem a művelődési központban. Most már csak azon izgulck, hogy sikerüljön elhelyezkedni, ha végzek. — Mikor választani kellett, ón a számítástechnikát szerettem volna, de nem volt elég jelentkező, így ide kerültem. De ez inkább lányoknak való. Azért leteszem a vizsgát, mert ez is Mai tévéajánlatunk Egy asztalosbrigád vezetőjéről, Tóth Józsefről készült portréfilmet mutat be ma este 18 óra 40-kor a televízió, B. Megyeri Gabriella rendezésében, aki a címben foglalt kérdést indulatosan így tette fel : Merre nézzen a tető a házon? Az asztalos a kisoroszi szövetkezet dolgozója. ^ A Grossfelder család című francia film főhőse, a család feje. egy tisztességes pékmester, akinek három láegy szakma. Érettségi után viszont dektranűszerésaiek megyek, ha fölvesznek a 611-es ipari tanuló-iskolába — közli Simán*. Béla. Hrabovszki Edit is azzal kezdi, hogy nem sok fogalma voit kezdetben a szakmáról, csak annyit tudott biztosan, hogy nem tanul tovább, és valamit csinálni kell. Aztán egyre jobban érdekelte az elméleti anyag és vonzotta a gyakorlati munka. Különösen azért, mert mindig szeretett szervezni. — És a szervezési készségen kívül milyen tulajdonságok szükségesek ehhez a pályához? — Rátermettség. Aztán jó és határozott fellépés. Meg kapcsolatteremtő képesség. De szerénység is, hogy elfogadják az embert. Csak legyen hol 'kipróbálni majd, mi van meg ezekből bennem... Mázán Ilonkával a városi és vidéki munka kerül szóba. — Bárhol el tudom képzelni. Itt Békéscsabán, de egy 'kis faluban is. Sokat beszélgetünk erről, s az a vélemény alakult ki, hogy a legtöbb tapasztalatot a legkisebb helyen lehet szerezni. Nyilván azért, mert ott minden feladat egy emberre hárul. Ez viszont nagy erőpróba. Persze igazán akkor derül ki, hogy mát tudunk, mire vagyunk képesek, ha majd munkába állunk. De vajon lesz-e hova? * Ez a kérdés tér vissza a többiekkel való beszélgetés során is. A pályát megszerették, tanultak és gyakoroltak derekasan — de bizonytalanok a jövőt illetően. Pedig nemsokára középfokú népművelői képesítés lesz a kezükben. Vass Márta nya van. Nem szeretné, ha megszólnák, ezért elhatározza, hogy három lányát megszületésük sorrendjében adja férjhez, először a legidősebbet és így tovább. Sajnos azonban a pékinas, Louis éppen a legkisebb lányba lesz szerelmes. Az atyai és pékmesteri szigor azonban a legidősebb lány mellé utasítja. Miért lesz mégis a középső lány férje? Ma este 20 óra 25-kor kiderül a filmből. Vilgot Sjöman rendezte a Maréknyi szerelem című svéd filmet
