Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. Április z, péntek Ara: so fillér xxxiii. évfolyam, 8i. szám BÉKÉS MEGYEI Bővül hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműködése A magyár népgazdaság fejlődésének létfontosságú feltétele a szocialista orszá­gokkal kialakult és egyre szélesedő tervszerű külke­reskedelmünk, bővülő koo­perációnk — mondotta csü­törtöki sajtótájékoztatóján Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Ezért követeli meg a kormányzat, hogy valamennyi vállala­tunk teljesítse szerződéses exportkötelezettségeit. Kí­vánatos, hogy 1978-ban az import növekedési üteme megelőzzél az exportét, ezt lehetővé teszik a szocialista országokkal aláírt árucsere­forgalmi jegyzőkönyvek is. A megállapodások értelmé­ben exportunkat az idén nyolc, a szocialista orszá­gokból származó behozata­lunkat pedig 11,7 százalék­kal növeljük, ez egyben azt is jelenti, hogy 1978-ban a, szocialista országokból 3,9 milliárd rubelért vásárolunk és oda 3,7 milliárd rubelért exportálunk, vagyis forgal­munk több mint 6 százalék­kal lesz magasabb, mint amit a hosszú lejáratú meg­állapodásokban annak ide­jén 1978-ra előirányoztak. Az év eddigi szakaszában az említett tendenciák érvé­nyesülnek, az import növe­kedése gyorsabb, mint a ki­vitelé. Közismerten a Szov­jetunióból hozzuk be leg­több és legfontosabb ener­giahordozókat és nyersanya­gokat, e tételek alkotják a Szovjetunióból származó importunk 72 százalékát. Az integrációs folyamat eredményei a szakosítás és a kooperáció térnyerésében fejeződnek ki a legközvet­lenebbül. Immár 102 < sokol­dalú és 165 kétoldalú sza­kosítási és kooperációs egyezményben ■ érdekelt a magyar népgazdaság. Ex­portunknak 33, importunk­nak pedig 20 százalékát al­kotják a szakosított termé­kek; egy év alatt körülbe­lül egyharmaddal bővült a gazdasági együttműködésen alapuló áruforgalmunk. A szakosítások 73 százaléka a gépipari termékekre terjed ki, ennek is a fele a közle­kedési eszközökre és ezek segédberendezéseire. Ugyan­csak jelentős együttműkö­dés alakult ki a vegyipari gé­pek, valamint a híradástech­nikai műszerek és berende­Napirenden a zöldség-gyümölcs kereskedelem lését, úgy, hogy az árak a tavalyinál legfeljebb 5 szá­zalékkal legyenek magasab­bak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakosságot megfelelő áron, folyamatosan és zavartalanul kell ellátni. Fanák László, a ZÖLD- KER vezérigazgatója a készletek felhasználására ho­zott intézkedésről számolt be a tanácskozáson. zések gyártásában. Tovább­ra is a Szovjetunió a leg­főbb külkereskedelmi part­nerünk, amely az 1978-ra tervezett 7,6 milliárd rube­les szocialista külkereske­delmi forgalmunkból négy- milliárddal részesedik. Szov­jet partnerünknek egyebek között több mint 6000 Ika- rus-autóbuszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, mint­egy 100 millió rubelért hír­adástechnikai terméket és sok egyéb cikket szállítunk. Ugyanakkor behozunk több mint 7 millió tonna szovjet olajat, 1 millió tonna kősze­net és kokszot, 4,4, milliárd kilowattóra villamosener­giát, különböző fémeket, továbbá 38 500 személy- és több mint 6000 tehergépko­csit. Az NDK-val 1,3 milliárd, Csehszlovákiával csaknem 1 milliárd, Lengyelország­gal 647 millió, Romániával mintegy 400 millió, Bulgá­riával 200 millió, Kubával 70 millió, Mongóliával 7,7 millió rubeles forgalmat irányoztak elő 1978-ra. Valamennyi országgal to­vább fejlődnek a kooperá­ciók. Az NDK-val például a MEZÖGÉP-gyártás és a járműipar az együttműködés két legfontosabb területe. Csehszlovákiával erőtelje­sen folytatódik a szolgálta­tás jellegű együttműködés. A magyar—lengyel gazdasá­gi kapcsolatoknak is új vo­nása az építőipari együtt­működés. Romániával szá­mottevő kohászati termék­cserét bonyolítunk le, s igen jelentős a román vasúti és közúti járművek importja. Bulgáriából származó im­portunkban a hagyományos targoncákon, mezőgazdasági gépeken, tehervagonokon, számítástechnikai berende­zéseken és egyebeken kí­vül megjelennek az építő­ipari gépek, exportunkban pedig lényegesen nő a gyógyszerek szerepe. Orenburgért emlékplakettet adtak át Az Országos Közművelő­dési Tanács orenburgi bi­zottsága és a vegyiműveiket építő és szerelő vállalat Orenfburgért emlékplakettel tüntetett ki 25 művészeti együttest, szocialista brigá­dot, előadóiművészt. Ezek a csoportok, illetve személyek az utóbbi két évben jelentős mértékben hozzájárultak az orenburgi gázvezeték ma­gyar építőinek művelődésé­hez, szórakozásához. A ki­tüntetettek között van a KISZ Központi Művészegyüt­tese, a Magyar Rádió Stúdió XI. Zenekara, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hall­gatóinak csoportja, a Mik­roszkóp Színpad társulata, amelyek emlékezetes előadá­sokat tartottak Huszton, Guszjatyinban, Bogorod- csányban, Ivanovo Fran- kovszkban. A Magyar Film­híradó, a MOKÉP, az Állami Könyvterjesztő és más vál­lalat szocialista brigádjai gondoskodnak arról, hogy a határainkon túl dolgozó ma­gyar építők a filmhíradók révén is tájékozódjanak a hazai eseményekről, megte­kinthessék a hazai filmalko­tásókat, akárcsak itthon, kézhez kapják a könyv- és hanglemezújdonságokat. A Kossuth Katonai Főiskola Gutenberg Szocialista Bri­gádja nyomtatja az orenbur­gi magyar fiatalok lapját. Csütörtökön a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában tartott kitüntetési ünnepsé­gen részt vett Orbán László, az OKT elnöke, Nagy Mária; az MSZBT főtitkára és Bo­ros Sándor kulturális minisz­terhelyettes. Barabás János, az OKT alelnake, a KISZ KB titkára méltatta a Kam- szomol-védnökséggel készülő gázvezeték nemzetközi épí­tőinek együttműködését, a magyar kultúra követeinek és munkásainak társadalmi közreműködését. Juhász Adám, a Nehézipa­ri Minisztérium államtitkára adta át az emlékplaketteket, Rózsa Péter szobrászművész alkotását. A szövetkezeti zöldség-gyü­mölcs kereskedelem egy éve átalakított szervezete megfe­lel a céloknak, a ZÖLDÉRT- vállalatok a korábbinál job­ban érzékelték és közvetítet­ték az áruforgalom változá­sait, az országos hálózatot irányító ZÖLDKER-központ lehetővé teszi a népgazdasági célok érvényesítését, min­dent egybevetve az új szer­vezeti keretek jól segítették az áruforgalmi tervek telje­sítését — állapította meg a SZÖVOSZ országos értekez­letén csütörtökön Patay Já­nos elnökhelyettes. A MESZÖV-elnökök és ZÖLDÉRT-igazgatók részvé­telével megtartott értkezle- ten ugyanakkor hangsúlyoz­ták, hogy a tavalyi tapasz­talatok nem mindenben egy­értelműen kedvezőek, az eredmények is csak kezde­tiek. A szövetkezeti kereske­delem zöldség-gyümölcs- és burgonyafelvásárlási tervét tavaly 34 százalékkal túltel­jesítette ugyan, de az érté­kesítés mindössze 16,5 száza­lékkal nőtt, így az idei nyi­tókészletek jelentősen meg­haladták a reálisan értéke­síthető mennyiségeket. A ZÖLDÉRT-vállalatok és az AÇÉSZ-ek idei felvásár­lási terve 1,8 millió tonna zöldség, gyümölcs és burgo­nya, 3,5 százalékkal több a tavalyinál. Ezen belül azon­ban a belföldi felhasználás és az export igényének megfe­lelően lényegesen csökkente­ni kívánják a zöldségfélék közül a fejeskáposzta, a sár- y f,«nVeszprémben üzembe helyezték az új megyei nyomdát. Az ötvenmilliós beruházásból épüli liilr’ í) Tivári ovíVmnlf-síVkiét « korszerű nyomdában a hetvenezer példányban megjelenő megyei lapon — a Naplón — ki­a wnLtVwítí VprpakeHe- VÜ1 harminchárom üzemi és hat fővárosi lapot, köztük a Filmvilágot és az Állatvilágot is lem fontos feladataként ha- !“. * .sajtótermékek előállítása mellett egyik fő feladatuk a megye nyomtatvány­tározták meg az értékesítés «Benyenek kielegitese. Képünkön a Victoria magasnyomogep lathato legalább 2 százalékos nőve- 5 ' (MTI Fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Háziasszonyoknak, kirándulóknak, víkendezőknek készült új­donság a tartós tej; több mint egy hónapig hűtés nélkül is tárolható. A Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti tej­üzemében havonta mintegy félmillió doboz tartós tejet ké­szítenek, amely a megyeszékhelyen is kapható már (MTI Fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Országos nemzetiségi úttörfifesztivál Békéscsabán Az Úttörő Szövetség Országos Elnöksége, az Oktatási, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a magyarországi nemzetiségi szövetségek, s mindezek me­gyei, városi szintű szervezetei rendezésében* április 5—9- ig kerül sor Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházban a III. országos nemzetiségi úttörőfesztiválra (Cikkünk a 3. oldalon) 1978: a magas vérnyomás elleni küzdelem éve A tüdőszűrő vizsgálatokat a jövőben fokozatosan egy­bekötik a vérnyomásméréssel — hangsúlyozták az Egész­ségügyi Minisztériumban csütörtökön tartott sajtótájé­koztatón, amelyet az április 7-i egészségügyi világnap alkalmából hívtak össze. Elmondták: az Egészségügyi Vi­lágszervezet minden esztendőben olyan betegség ellen hirdeti meg küzdelmét, amely nagy tömegekben érinti, érintheti a lakosságot. A hipertónia tipikusan olyan be­tegség, amelyet világjelenségként tartanak nyilván. Ha­zánkban egymillió hipertóniás él, ezért a mozgalomhoz való csatlakozás nálunk különösképpen indokolt. (Cikkünk a 4. oldalon.) Történeti bizottságok tapasztalatcseréje A Békés megyei munkás­mozgalom-történeti bizott­ság tegnap, április 6-án ki­bővített ülést tartott, ame­lyen a városi és járási bi­zottságok képviselői is részt vettek. Elsőnek a gyulai munkás­mozgalom-történeti bizott­ság tevékenységéről szóló előterjesztést vitatták meg. Az írásos előterjesztésből, valamint dr. Marsi Gyula városi első titkár, Jámbor István, a bizottság elnöke, dr. Szabó Ferenc, Török Ká­roly válaszaiból jól kirajzo­lódott, hogy a harmadik éve dolgozó munkásmozgalom- történeti közösség példamu­tató módon alakította ki a világosan körvonalazott, konkrét feladatokhoz igazo­dó szervezetét, s ennek nyo­mán eredményesen folyó munkáját. Tájékoztatásuk komoly segítséget nyújtott a megyében működő bizottsá­gok részére.^—A jelenlevők közül többen elmondták, miben kívánják a gyulai ta­pasztalatokat hasznosítani, ugyanakkor néhány lénye­ges szempontra is felhívták a figyelmet, amelyre a ku­tatások során különösen ügyelni kell. így Pető Má­tyás, a békési bizottság ve­zetője arról szólt, hogy az 1906-os aratósztrájk feldol­gozása megtörtént, csak ép­pen arra a lényeges kérdés­re nem adott ez választ, hogy e mögött milyen poli­tikai szervezőmunka húzó­dott meg, hiszen spontán jelenségnek sem ez, sem az ehhez hasonló megmozdulá­sok nem tekinthetők. Ko­vács Ferencné, a megyei munkásmozgalom-történeti bizottság vezetője vitazáró­jában hangsúlyozta, hogy bár Békés. megyében a helytörténeti kutatásnak ko­moly hagyományai vannak, a bizottságok működésével ez céltudatosabbá, szervezet­tebbé és szélesebb alapokra helyezetté vált. A megyei bizottságnak nem feladata a helyi munkásmozgalom-tör­téneti bizottságok közvetlen irányítása — ezt a pártbi­zottságok végzik — de a munka szakszerűségének se­gítése, az összhang biztosí­tása a kutatásban, az anyag- feldolgozásban feladata. En­nek érdekében még április­ban sor kerül egy szakmai tanácskozásra a visszaemlé­kezések gyűjtésének módsze­réről. Ezt követően a megyei munkásmozgalom-történeti bizottság Békés megye 1919 —1944 közötti időszak mun­kásmozgalom-történetének megírásával kapcsolatos ja­vaslatokat vitatta rr ^s fogadta el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents