Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-28 / 99. szám
1978. április 28., péntek Tízezer hektáron gazdálkodik a Hidasháti Állami Gazdaság Vetőmag exportra — Tej és hús a hazai fogyasztóknak A műtrágyázásban és a növényvédelemben repülőgép segíti a munkát A nagy kiterjedésű állami gazdaságok sorába tartozik a hidasháti. Területe mintegy tízezer hektár, s ebből 8400 hektár a szántó. E nagy kiterjedésű területen a növénytermesztés két irányban fejlődött. Az egyik az árunövény- és takarmánytermesztés, másik a vetőmag- előállítás. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is fontes szerepet kap a gazdaságunk életében. A hús- és tejtermelésben előkelő helyet foglalunk el megyénk gazdaságai sorában, s az állandó korszerűsítések, beruházások nyomán magas színvonalon termelünk. Gazdaságunk területe sík, talaja középkötött, vályog, tele szikfoltokkal. A vizes- fási területünk mély fekvésű és belvizes, összterületünkből művelés alól kivont 334 hektár, 1250 hektárt rendszeresen öntözünk. Az árut adó növények között legszámottevőbb a kenyérgabona. Tavaly 1200 hektár átlagában 50 mázsa búzát arattunk, 32,6 százalékkal többet, mint az előző esztendő átlagában. A fejlődés figyelemre méltó, amit jól szemléltetnek a két évtizeddel ezelőtti és a tavalyi eredményeink is, akkor 684 hektár volt a búza vetésterülete, a terméshozam átlagosan nem érte el a 21,7 mázsát. A kukorica a másik igen fontos árunövényünk. Húsz évvel ezelőtt 253 hektáron termesztettünk szokványkukoricát, a termésátlagunk akkor 12,2 mázsa volt. 1973- ban 444 hektáron vetettük el e fontos kapásnövényt, a termésátlagunk pedig elérte a 71,5 mázsát. Ami még lényeges: gazdaságunk húsz éve az elsők között vállalkozott a vetőmag-szaporításra. A hibridkukorica-termesztési program keretében ugyancsak az elsők között épült fel Mu- ronyban a hibridüzem. A ku- koricavetőmag-termesztés- ben ma már a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzuk, a legújabb, nagy hozamú fajtákat szaporítjuk. Tavaly a partnerszövetkezetékkel együtt 2700 hektáron termesztettük e fontos takarmánynövény szaporítóanyagát. A termésátlag a korábbi esztendőben 18,4 mázsa volt. Minőségileg viszont túlszárnyaltuk bármelyik esztendőt, s így a kevesebb termés árbevétele többet adott. Elsősorban a martonvásári nemesítésű fajtákat állítjuk elő. Két évtizede a szaporítóanyag meglehetősen heterogén volt, több mint félszáz fajta kukorica vetőmagját termesztettük, tavaly már csak nyolc fajtát vetettünk és takarítottunk be. Termékeink eljutnak mind a tőkés, mind a szocialista országokba. Külföldi kukoricanemesítő intézeteknek is folytatunk céltermesztést, s kikészített vetőmagot szállítunk részükre. Azzal a kuko- ricavetőmag-mennyiséggel, amelyet itt minden évben előállítunk, mintegy 350 ezer hektárnyi vethető be. Az idén növeljük a kukorica vetésterületét. Az össz- vetésterületünk 32 százalékán termesztünk kukoricaféleségeket. Vetőmagot ebben az évben 3200 hektáron állítunk elő, s a tavalyi takarmánykukorica vetésterületünket megnégyszerezzük. A jövőben is elsődleges feladatunknak tartjuk a hazai mezőgazdaság jó minőségű szaporítóanyaggal való ellátását. Éppen azért, hogy a nagyüzemi vetésterületüket az1 intenzív fajtából növelni tudjuk, exportszállítmányokat tartottunk vissza. De nemcsak a kukorica-, hanem az új búzafajták el- szaporításában is szerepet vállaltunk. A szakembereknek évről évre bemutatókat szervezünk s közösen határozzuk meg a kenyérgabona- szaporítóanyag termesztésünket. A legújabb hazai és külföldi nemesítéseket vetjük el, a táblákat megfigyelés alatt tartjuk, s kísérletek után döntünk a végleges köztermesztésről. A nagyüzemi kísérletekben szovjet, bolgár, jugoszláv, olasz, francia és természetesen hazai fajták jönnek számításba. Szálas takarmányok között a lucerna a legjelentősebb. Vetésterülete évről évre fokozatosan, az állatállománynak megfelelően növekszik, tavaly 1885 hektár volt. A lucerna zöldtakarmánynak legnagyobb részét lisztnek dolgozzuk fel. Három gyorsszárítót üzemeltetünk, melyekben mintegy 915 vagon lucemalisztet állítottunk elő, s ennek közel egy- harmadát exportra szállítottuk. Az ipari növények közül a cukorrépa a legszámottevőbb. A tartósítóiparnak zöldségfélét is termesztettünk. Olajretekmagot — az országban rajtunk kívül csak Kalocsán termesztenék — tőkés exportra 88 hektáron vetettünk. Három éve foglalkozunk vetőmagborsó-termesztéssel. Ebből a növényféleségből tavaly 150 hektáron állítottunk elő elit vetőmagot. A növénytermesztésünk dinamikus fejlődését a korszerű termelési módszerek elterjedése, eljárások eredményezték. A Gépkísérleti Kutató Intézet taggazdaságaként veszünk részt az új eljárások kikísérletezésében. Műtrágya-hatóanyagból hektáronként csaknem 450 kilogrammot használtunk, kémiai anyagokra és növényvédő szerekre mintegy 1 millió forintot költöttünk. Már épül a Tisza II öntözőfürthöz kapcsolódó csatorna, elkészülésével újabb 1000 hektár lesz öntözhető. Az elmúlt években tehenészetünkben hozzáláttunk a fajtaváltáshoz. Korszerű istállókban tartjuk az intenzív tejhozamú állományt. A tervezett létszám-kötelezettségünknek eleget tettünk. Az 1136 tehenünkből 507 a Holstein-Friz, 249 a keresztezett és 380 a magyartarka egyed. A tejtermelésben igen szép eredményeket értünkéi: 5,2 millió liter tejet adtunk a fogyasztóknak. A fajtaváltás nyomán ugrásszerűen megnőtt az ágazat tejtermelése, a két évvel korábbihoz képest 1721 literrel több volt, vagyis 4574 liter tejet adott átlagosan egy tehén. A marhahizlalás is kedvező, az egy állatra átlagosan az élősúlytermelés 511 kilogramm, 60 kilogrammal több, mint a főosztályi átlag. A másik jövedelmező ágazatunk a sertéstenyésztés. Igaz, az állományt szerfás telepeken tartjuk, a körülményeket figyelembe véve kiemelkedőnek ítéljük meg eredményeinket. Az elmúlt évben 1100 tonna hízót adtunk a feldolgozóiparnak. Ezt a mennyiséget a korábbi évekhez képest változatlan körülmények között, a tenyésztői munka javításával értük el. Nőtt az egy kocára jutott malacszaporulat, csökkent az elhullás, javult a súlygyarapodás, 1 kilogramm sertéshúst alig 4 kilogramm takarmány felhasználásával állít elő az ágazat. Gazdaságunk az elmúlt három évtized alatt óriásit fejlődött, javultak dolgozóink munkakörülményei, jobban élnek, munkájukat okos gépek segítik. Negyed százada csupán két traktorral rendelkeztünk. A növénytermesztés iparszerű szervezése megkívánta a gépesítést: a gabona, a cukorrépa, a kukorica és a vetőmagvak előállítása teljesen gépesített. Munkánkat köny- nyíti a Muronyi Agrokémiai Központ, repülőgép segíti a műtrágyázást, a növényvédelmet. Az évek folyamán jó kapcsolatot alakítottunk ki a vetőmagtermeltető vállalattal, a vetőmagfelügyelőséggel, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, a Mosonmagyaróvári Gépgyárral, a Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutató intézeteivel, Európa több növény- nemesítőjével. (x) A laboratóriumban nagy segítséget jelent a szemszámláló berendezés Az exportvetőmagért kamionnal jönnek a tőkés megrendelők
