Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-27 / 98. szám
NÉPÚJSÁG 1978. április 27., csütörtök Legfőbb aranytartalék az ember Együttes ülést tartott a Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsa ás bizalmi küldüttsége Együttes ülést tartott kedden délután a Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti tánácsa és bizalmi küldöttsége. A 120 szakszervezeti tisztségviselőn kívül ott voltak az SZMT, aMEDOSZ Békés megyei bizottságának képviselői, az állami gazdaság párt- és gazdaságvezetői. Fő napirendi pontként a szakszervezet elmúlt kétévi tevékenységét értékelték, s megvitatták a további tennivalókat. Az írásos beszámolóból, Resetár József vszb-tiikár szóbeli kiegészítőjéből és a megannyi felszólalásból kiderült : hazánk legöregebb állami gazdasága fennállása óta 1977-ben ért el legkiemelkedőbb eredményt, s ebben nem kis szerepe volt a több ezer tagot számláló szakszervezet szervező, irányító, mozgósító munkájának. A húszezer hektáros állami gazdaság 1977-ben 926 millió 100 ezer forint termelési értéket produkált, 149 millióval többet, mint az előző esztendőben. A nyereség meghaladta a 100 millió fo-, rintot. Ez az egyetlen gazdaság egyebek között 16 ezer 792 tonna búzát, 78 ezer tonna cukorrépát, kétezer 360 tonna hibridkukorica-vetőmagot, több mint 10 millió liter tejet, kilencezer 18 tonna húst adott a népgazdaságnak. Innen indult el az országos tejtermelési versenyfelhívás, s ebben a versenyben Mezőhegyesen az egy tehénre jutó tejhozam 851 literrel emelkedett a múlt esztendőben. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gyümölcstermesztésben csökkent az önköltség, nőtt a hatékonyság. Az egy munkavállalóra jutó üzemi termelési érték egyik évről a másikra 274 ezer 255 forintról 322 ezer 70 forintra emelkedett. A siker titkáról egyöntetű volt a felszólalók véleménye. Év közben több alkalommal megvitatták a szocialista munkaverseny állását, ha valahol lemaradást tapasztaltak, időben mozgósítottak a feladatok teljesítésére. Érdemes szólni az állami gazdaság csaknem másfél ezer törzsgárdatagjáról, a félezernél több, fegyelmezetten dolgozó, minden területen jól aktivizálható fiatal munkaerőről. A szakszervezet kiemelt feladatként kezelte a gazdaság párt- és gazdaságvezetőivel együtt a dolgozók állandó szakmai és politikai képzését, így a legmodernebb technikát, technológiai berendezést hozzáértő szakmunkásokra bízhatták. A Mezöhegyesi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsa nemcsak a munkára mozgósít, hanem komoly gondot fordít a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítására. Közismert, hogy a régi állami ménesgazdaságtól „örökölt” lakásviszonyok javítása az elmúlt évtizedekben sok millió forintot emésztett fel. De ma is laknak még kedvezőtlen körülmények között. Sokan költöztek azonban új lakásba, s állandóan tovább épül, szépül Mezőhegyes. 1977-ben például 30 munkáslakás került átadásra, megkezdődött újabb 180-nak az építése. Tavaly 86 elavult lakást számoltak fel, az idén újabbak kerülnek selejtezésre. A tervidőszakban több száz lakás épül Mezőhegyesen, s az állami gazdaság lakásépítésre, lakásvásárlás támogatására több mint 33 millió forintot fordít, megoldja a nagycsaládosok lakásgondját, segíti a fiatal szakemberek letelepedését. Sokat javult a munkahelyi légkör, a dolgozókról való gondoskodás. A munkakörülmények javítására a meglevő munkahelyek korszerűsítésére, felújítására az elmúlt években több millió forintot költöttek. Két év alatt a gazdaság balatonszárszói és csopaki üdülőjében, a SZOT gyulai gyógyszállójában ösz- szesen 734 mezöhegyesi dolgozó pihent a szovjetunió- és NDK-beli csereüdültetésen pedig 176-an vettek részt. Autóbuszt, anyagi támogatást ad a gazdaság ahhoz, hogy a dolgozók kirándulhassanak hazánk legszebb tájaira, múzeumokba, színházi előadásokra járhassanak, tanuljanak, művelődjenek. Sokat segít a munkások ügyes-bajos dolgainak intézésében a jogsegélyszolgálat. Társadalmi bíróságok, kereskedelmi, társadalmi ellenőrök tevékenykednek. A nőbizottsággal, a KISZ-szel igen jó kapcsolatot tart a szakszervezet, a szabad idő eltöltésében, szakmai és politikai képzésben pedig a különböző klubok segítenék sokat. A felszólalók beszéltek egyebek között arról is: tovább kell szélesíteni az újítómozgalmat, még nagyobb gondot fordítson a szakszervezet a munkavédelmi ellenőrzésre, a munkavédelmi oktatásra, hogy az eddiginél is kevesebb baleset történjék. Többen szóvá tették: a versenymozgalom igen aktív a gazdaságban, most inkább a minőség javítására fordítsanak minden eddiginél nagyobb gondot. Hangsúlyozták: a mezőgazdaság sok mindenben az időjárás függvénye. A természeti adottságok végesek. Az emberi jobb hozzáállással, még jobb munkaszervezéssel, fegyelemmel lehet az új gazdasági évben további sikerekre számítani. Találóan jegyezte meg Mis- kucza Péter, az állami gazdaság pártbizottságának titkára : legfőbb aranytartalék az ember. Ary Róza Hat évtized az építőknél A hunyai vállalkozás Békés megyében tavaly 92 millió tojást vettek át az ÁFÉSZ-ek a kistermelőktől. A felvásárolt mennyiségnek mintegy felét a szakcsoportok termelték meg. Az 1960- as évek végétől ugyanis az egyre jelentősebb szerephez jutó szakcsoportok a tojástermelés területén fokozatosan tértek át az intenzív tojóhibridek tartására. Ehhez a TETRA—SL tenyészjérce alapianyagot a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátból vásárolták. Évente mintegy 160 ezer darabot. A tenyészjércék szállítása azonban költséges, s ez megdrágítja a termelést. A fuvardíjat a tenyésztők és az ÁFÉSZ-ek közösen vállalják ugyan, de még így is jelentős összegről van szó, nem is beszélve a több száz kilométeres szállítást követő elhullásról. A költségek a tenyészjércék Békés megyei nevelésével csökkenthetők, s erre a hunyai Hunyadi Termelő- szövetkezet vállalkozott. A gazdaságban adottak a feltételek. vagyis az eszközök és a tenyésztéssel foglalkozó szakemberek. Remélhetően már ebben az évben megtakaríthatják az ÁFÉSZ-ek, a kistermelők a szállítási költségeket. Remélhetően ... Az egyetlen akadály ugyanis, hogy a termelőszövetkezetnek mind ez ideig nem sikerült megállapodnia a fogyasztási szövetkezetekkel a tenyészjérce „új” árában. Alig van olyan megbízatás egy vezetőségben, amit Paulik János békéscsabai nyugdíjas hosszú szakszervezeti munkája alatt be ne töltött volna. Fiatalon magához vonzotta a mozgalom és az 1918-as belépiése óta mindig az első sorokban harcolt. Szó szerint is, hiszen harc volt a javából az, ami a múlt rendszerben egy szakszervezeti tagra hárult, és ő mindig egész szívvel teljesítette azt, amit az építőknél magára vállalt. Akkor is, később is. Élete a veteránok életútja. A századvégen, 1897-ben született, édesapja napszámból tartotta el a családot, és a jófejű, értelmes gyerek még be sem fejezte egészen a hat elemit, bizonyítvány- osztás előtt kőművesinas lett. Azért siettek vele a szülők, hogy mások meg ne előzzék, biztosan leszerződhessen. A távolság és az ifjúság sem szépíti meg ezt az időt, nem szívesen emlékszik az inasévekre. Aztán az első világháború következett, mindjárt a friss segédlevéllel a zsebben. Három év a monarchia haditengerészeténél. Tizennyolcban hazatért szülővárosába, majd innen jelentkezik a budapiesti Vörös Flottillához. A Tanácsköztársaság bukása után bujkálás, később pedig a szűkös évek jöttek a szakmában, és a „mozgalmasak” a mozgalomban. Nagyon nehéz idők voltak, sok nélkülözéssel. Kevés munka — kis kereset. A fillérek is számítottak, hiszen ekkor az építőipar szezonja tavasztól őszig tartott. De csak ha volt munka. Első megbízatása: ellenőrző bizottsági tag. Aztán 1924—27- ig a MÉMOSZ helyi csoport jegyzője. Mert akkor ilyen funkció is volt, s ez mindenféle írásos tennivalót jelentett a szervezetben. Az egészen bizalmasakat is. A harmincas években a sztrájkok és követelések szervezője és irányítója. Már nem fiatal, amikor eljön a felszabadulás, közel van az ötven évhez, de ereje teljében. Negyvenötben a kommunista párt tagja lesz és tovább folytatja a szak- szervezeti munkát, csak már más körülmények között. Az állami építőipari vállalatnál dolgozik és innen megy nyugdíjba 1957-Jben. De csak a vállalati munkát hagyja abba, a szakszervezetit nem. Továbbra is a helyi csoport I titkára, majd elnöke, később I pedig gazdasági felelőse. S j éppúgy, mint máskor, ott f találni szerdán, szombaton és j vasárnap az építők békéscsa- j bai kultúrotthonában. Hu- I szonöt évig egyfolytában. Nyolcvankettedik évében jár, sokat megért, megélt. Élete összeforrott az építőmunkások szakszervezetével, amelyben hatvan évet töltött el tevékenyen. Vass Márta Mit kell tudni róla? Állomás a mezőgazdaság kemizálásáért Kukoricavetőmag-tételeken a károsító gombákat termosztátban, speciális táptalajon tenyész- ® Fotó: Veress Erzsi Az egy-másfél évtizeddel ezelőtti tavaszi riportok kezdő képsoraiban ilyentájt pezsgett a határ, lázas munka folyt a földeken, benépesültek a szántók. S valóban így is volt. Kapások lepték el a kisebb-nagyobb táblákat, parcellákat, irtották a haszonnövényekkel együtt kelő gyomokat. S mi van ma? A szántóföldek hatalmas, feketére barázdált tengerén csak itt-ott ring-mozog egy-egy nagy gép. S a kézi kapásokat alacsonyan szálló repülők, helikopterek váltották fel. Ezek szórják a gyomirtó és növényvédő szereket. A gyomirtásnak, a növényvédelemnek és az ezekhez társuló agrokémiai feladatoknak megyénként szervezett — a szakmai tudást, az anyagi eszközöket okszerűen összpontosító — külön központjai vannak már. Ezek a növényvédelmi és agrokémiai állomások. Jelentőségüket, szerepüket talán nem is kell külön hangsúlyozni, ami viszont nem jelenti azt, hogy tevékenységükkel jobban megismerkedni érdektelen lenne. I Hörcsüg, pocok, aranka A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás feladatai értelemszerűen megegyeznek a többi megyei állomáséival. Ennek nagyon hivatalos megfogalmazása így hangzik: Legalapvetőbb a szakterületre vonatkozó jogszabályokban meghatározott növényvédelmi és agrokémiai, valamint a termőtalaj védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a növényvédelmi és agrokémiai munkák szervezése, irányítása, illetve ellenőrzése a megyében. Mindennek a Békés megyei állomás alig 100 emberrel tesz eleget. A hörcsögről, a mezei pocokról, az arankáról, mint a kultúrnövények legveszedelmesebb kártevőiről már mindenki hallott. Nem ismeretlen sajnos az amerikai fehér szövőlepke sem, és kártételénél fogva ide kell sorolnunk a fenyércirkot, illetve a disznóparajféléket is a megyében nagyobb területen fejét felütő gyomok közül. Ezt a felsorolást csupán azért tartottuk szükségesnek, mert önmagában is jól érzékelteti milyen hadjárat szervezője és irányítója évről évre az állomás azokban az akciókban, amelyeket együttesen így nevezünk: növény- védelem. S ha mindehhez még hozzátesszük, hogy az elmúlt esztendőben a hörcsögök mintegy 66 ezer hektáron, a mezei pockok 30 ezer hektáron, a fenyércirok hétezren, a parajfélék kétezren jelentek meg, akkor már ebből a példából is felmérhetjük a tennivalók nagyságát. Az állomásra vár egyébként minden esztendőben az időszerű növényvédelmi védekezési feladatok meghatározása, végrehajtásuk irányítása és ellenőrzése is. Utóbbiba beletartozik a növény- védőszer-raktárak és a forgalmazóboltok ellenőrzése is. De ide lehetne sorolni azokat a vizsgálatokat is, amelyekkel a belföldi fogyasztásra, illetve az exportra szánt termékek növényvédőszer-maradék tartalmát állapítják meg, megakadályozva, hogy az egészségre ártalmas termények forgalomba kerüljenek. I Műtrágya ás laboratórium A gyomok és egyéb kártevők elleni küzdelem, a növényvédelem mellett legalább ilyen fontos az a szervező és irányító munka, amelyet a megyei állomás az egységes tápanyag-gazdálkodás rendszerének kiépítéséért végez. Ennek komplexumában vizsgálja az állomás üzemenként a talajok tápanyagtartalmát a megfelelő mütrágyaadagok megállapításához. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a műtrágyatárolás szakszerűségét. Űjabban pedig a műtrágya-felhasználás tervezésével a megyei átlagnál lényegesen kisebb fel- használásra készülő üzemekben vizsgálja a lemaradás okait. így sikerült legutóbb elérnie azt, hogy ezek a gazdaságok csaknem 2000 tonna vegyes hatóanyag pótmegrendelést adtak föl. Itt ismét érdenjes — a feladat nagyságát bemutatandó — néhány számadatot ismertetni. Megyénkben áz elmúlt esztendőben csaknem 357 ezer hektáron műtrágyáztak. Ezzel egy időben nőtt a lombtrágyázott terület is, megközelítve a 278 ezer hektárt. Utóbbiban legjelentősebb az őszi búza termőterületek részesedése, amely meghaladja a 153 ezer hektárt, a sorban e mögqtt a kukoricatáblák állnak, amelyekből tavaly 50 ezer hektárt lombtrágyáztak. Ugyanakkor kedvező az is, hogy 1977-ben az üzemek valamennyi szerves trágyát felhasználták. Az agrokémiai feladatok szakszerű megfelelő ellátásához igen nagy szükség van egy külön erre a célra felszerelt, kialakított laboratóriumra. amelynek építését az országban elsők között kezdték meg Békéscsabán, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás telephelyén. Ez év februárjától folyamatos a laboratórium műszereinek beszerelése és személyzetének munkába állítása. Az új agrokémiai laboratórium így az itt felsoroltak mellett az állomás egyéb munkáinak — környezetvédelmi, előrejelzési, karanténhatósági — feladatainak meghatározásában is rövidesen alapvető kiinduló bázis lesz. I Karanténtól az elürejelzéslg A növényvédelmi és agrokémiai állomás természetesen mindennek aligha tudna eleget tenni, ha a mezőgazdasági üzemekben nem találna megfelelő partnerra. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden gazdaságban jól képzett szakemberek lássák el a növényvédelmi, agrokémiai teendőket. Érthető hát, ha az állomás segítséget nyújt új szakemberek kiképzésében, a szakemberellátás javításában, és külön szervezője az alapképzések mellett az üzemben dolgozó betanított munkások továbbképzésének is. Az elmúlt esztendőben 178 növényvédő betanított munkásnak szerveztek kéthetes továbbképzést Tarhoson. Ugyanennyi üzemi szakirányító vett részt Szarvason agrokémiai továbbképzésen az állomás közreműködésével, 38 üzemi középvezető Orosházán, 56 növényvédő szert árusító-eladó pedig Békéscsabán ismerkedett meg a legfontosabb új tudnivalókkal. A szerves trágya robbantásos terítéséhez ugyancsak az állomás szervezésében képezték ki a robbantásvezetőket. A hatásában különösen nagy jelentőségű munkáról — amit a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás végez — mindez tulajdonképpen csak ízelítő. A teljesség igénye nélkül e cikk keretében csak arra vállalkozhattunk, hogy bemutassuk, miképpen dolgozik megyénkben az a szervezet, amelytől nagymértékben függ a mezőgazdaságban egyre nagyobb tételekben alkalmazott kémiai hatóanyagok ésszerű felhasználása és hasznosulása. Kőváry E. Péter
