Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

1978. április L, szombat o Területi első: a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola csapata Ki tud többet a Szovjetunióról? Tegnap délelőtt három me­gye hat csapata mérte össze tudását, ügyességét a békés­csabai ifjúsági házban, hogy megszerezze a két első he­lyet a versengés országos elő­döntőjére Budapestre. Békést a győztesen kívül még az orosházi Táncsics Gimná­zium, Bács megyét a máso­dik helyezett kalocsai I. Ist­ván Gimnázium és a kiskun­félegyházi közgazdasági szakközépiskola, Csongrádot a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium és a ma­kói kereskedelmi szakközép- iskola képviselte. A vetélke­dő eliökségében helyet fog­laltak A megye a város párt-, állami és társadalmi szervei­nek képviselői, a zsűriben pedig az Országos Rendező Bizottság három tagja. A já­tékot Déri János, a televízió munkatársa vezette. A csapatok nemcsak az ősz óta folyó versenyben jeles­kedtek, hanem már évek óta indultak ezen a két nép ba­rátságát népszerűsítő vetél­kedőn, melynek minden kér­dése a Szovjetunió című lap cikkeihez kapcsolódott. Tu­domány. irodalom, zene, ipar, sport, politika, történelem részletes ismertetése, de ügyességi, és hirtelen, gyors gondolkodást igénylő képes­ségre is szükség volt a végső sorrend kialakulásához. A játékban részt vevő csapatok emléklapot és értékes szovjet népművészeti ajándéktárgya­kat kaptak. A Ki tud többet a Szovjet­unióról? vetélkedőben ta­valy 736 iskola indult 42 ezer tanulóval, s az április 8-i budapesti elődöntőn 16 csapat vesz részt. Az itteni két első közül a tévékame­rák előtt dől el, ki nyeri meg a fődíjat: a balatonberényi Gorkij-üdülőtelepen az egyik faházat öt évre szólóan. Munkában a játékvezető: Déri János, a televízió munkatársa Fotó: Gál Edit Díjkiosztó Kevermesen A Dél-Békés megyei Terü­leti Tsz-Szövetség egy évti­zeddel ezelőtt hirdette meg a közös gazdaságok ágazati versenyét. Tegnap délelőtt Kevermesen, az MSZMP köz­ségi bizottságának épületé­ben adták át az elmúlt év legjobbjainak a vándorzász­lót, az elismerő oklevelet és természetesen a velük járó pénzjutalmakat. Az esemé­nyen jelen volt Győrfi Ká­roly, az MSZMP megyei bi­zottságának munkatársa, a megyei tanács képviseletében pedig Antal József, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője. A verseny értékelésének alapja a területegységre ju­tó áru mennyisége és terme­lésének jövedelmezősége. Ágazati verseny folyik a tsz-ek között a búza-, a ku­korica-, a cukorrépa-, a sep­rűcirok-, a hús- és a tejter­melésben. öt ágazatban az 1—3. helyezett 10—6—4 ezer forint versenydíjat, a seprű- cirok-termesztés legjobbjai a CITÉV-től 30—20—15 ezer forint versenydíjat kaptak. A pénzt az ágazatban dolgo­zók tapasztalatcsere-látoga­tásra használják fel. A búzatermesztésben a ta­valyi eredmények alapján az első helyen végzett az oros­házi Béke Tsz. Kukoricater­mesztésben a legjobb ered­ményt a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz érte el. Cu­korrépából 615 mázsa hektá­ronkénti átlagtermést takarí­tott be a kevermesi Lenin Tsz, s ezzel első lett a ver­senyben. Seprűcirok-ter- mesztésben a gádorosi No­vember 7. Tsz volt a leg­jobb. Hústermelésben kiváló eredménnyel büszkélkedhet­nek a medgyesbodzásiak : egy hektárra eső hústermelé­sük 1090 kilogramm, majd­nem kétszerese, a második helyezettének. A versenyben a medgyesbodzási Egyetértés Tsz végzett az élen. A tejter­melési versenyben a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz büsz­kélkedhet a legjobb eredmé­nyekkel. A versenybizottság nevé­ben Zatykó Mihály és Sütő Imre nyújtotta át a legjob­baknak a vándorzászlót és az okleveleket. Zatykó Mihály, a versenybizottság elnöke (balról) átnyújtja a vándorzászlót Sebők Pálnak, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnökhelyettesének Fotó: Szekeres András Tegnap délelőtt bensőséges ünnepségre került sor Békés­csabán, a városi tanács el­nöki szobájában. Araczki Já­nos tanácselnök a város köz- művelődésében végzett tevé­kenységük elismeréseként a Békés megyei Jókai Színház három színművészének: Szentirmay Évának, Szépla- ky Endrének és Kovács La­josnak jutalmat és emlékpla­kettet adott át. Ezután bará­ti beszélgetésen vallottak művészi munkájukról a ju- talmazottak Fotó: Gál Edit Folytatódik a munkaverseny Ülésezett az SZMT elnöksége Tegnap, március 31-én délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának elnöksége. Az elnökség tagjai ezen az ülésen első napirendi pont­ként megvitatták a munka- verseny-mozgalom Békés megyei tapasztalatait, il­letve a verseny folytatásá­nak főbb céljait, feladatait. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a munkaverseny elmúlt évi eredményei tük­rözik: a szakszervezeti szer­vek megfelelően segítették a versenyvállalások helyes megválasztását és teljesíté­sét. A vállalat vezetőivel együttműködve sokat tettek azért, hogy a mozgalom el­sősorban a termelékenység, a hatékonyság növelését se­gítse. Szerepük volt abban is, hogy csakrem 4200 brigád több mint 50 ezer tagja csatlakozott a jubileu­mi versenyhez. A szocialista brigádok nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy megvalósuljanak a megye elmúlt évi gazda­ságpolitikai célkitűzései. A szocialista ipar termelése a tervezett 6—7 százalékkal szemben 7—8 százalékos nö­vekedést ért el, a mezőgaz­daság pedig 4—5 százalék­kal szárnyalta túl az elő­irányzott 7—8 százalékos termelésnövekedést. A szocialista brigádveze­tői tanácskozáson az elmúlt évi eredmények értékelésé­vel egy időben kiviláglott az is, hogy 1978-ban a munka­verseny töretlenül folytató­dik tovább. Ehhez a nép- gazdasági és vállalati tervek megfelelő célokat, az elmúlt évi munkaverseny sikerei pedig lelkesítő példát ad­nak. Az erre az évre szóló vállalások döntő hányaduk­ban a termelőberendezések jobb kihasználását, a ter­mékek minőségének javítá­sát, az anyag- és energia­takarékosságot, a jobb munkaszervezést segítik. Példaként említette meg a szakszervezeti tapasztalato­kat összegző írásos anyag a MEZŐGÉP Vállalat Május 1. Szocialista Brigádját, amelynek kezdeményezésé­re valamennyi brigád véd­nökséget vállal az exportra gyártott termékek minősége felett. A Orosházi Üveggyár szocialista brigádjai a jó minőség mellett a szállítási szerződések megtartását ga­rantálják, a Baromfifeldol­gozó Vállalatnál az 1978-as évet a minőség évévé teszik a versenyfçlajànlâsok, a Békéscsabai Kötöttárugyár kollektívái pedig két és fél millió forint költségmegta­karításra vállalkoztak. A példák sorát természe­tesen ki lehetne egészíte­ni akár a megye valameny­nyi dolgozó kollektívájának felajánlásaival, a lényeg azonban mégis csak az, hogy szinte minden válla­latunknál, üzemünkben a brigádok azokra a legfon­tosabb feladatokra és cél­kitűzésekre összpontosíta­nak, amelyek a munka ha­tékonyságát, a munkaerővel, munkaidőalappal, anyaggal és energiával való jobb gaz­dálkodást szolgálják. összességében az SZMT elnöksége az írásos jelentés alapján azt állapíthatta meg tegnapi ülésén, hogy a jubi­leumi munkaverseny foly­tatásaként az 1978. évi szo­cialista munkáverseny meg­felelő ütemben bontakozik ki ; a mozgalom legfonto­sabb tennivalóit a dolgozó kollektívák demokratikus fórumai elfogadták, magu­kévá tették. Az első napirendi pontot követően a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége a SZOT 1977. de­cember 9-i állásfoglalása alapján hagyta jóvá a szak- szervezeti üdültetés megyei tapasztalatairól szóló jelen­tést. Nagy sikerű koncertet adott szerdán Békéscsabán a bu­dapesti Bojtorján együttes. A műsorban közreműködött Halász Judit, a Vígszínház művésznője. Az előadás el­sősorban gyermekeknek szó­ló, meseszerű dalokból és a fiatalság körében közkedvelt country stílus jegyében szü­letett zeneszámokból állott. Fotó: Martin Gábor Pártkongresszus és népfront mozgalom D közelmúltban a Haza­fias Népfront szarvasi városi bizottsága meg­vizsgálta és elemezte, ho­gyan hajtották végre időará­nyosan az MSZMP XI. kong­resszusának határozatait a népfrontmozgalomban. Az el­nökségi beszámoló utalt ar­ra, hogy fokozni kell a Ha­zafias Népfront társadalmi­politikai szerepét a szocia­lista nemzeti egység teljes kibontakoztatása céljából. Az ezzel összefüggő feladatokat csakis a párt szövetségi po­litikájának szellemében le­het és kell megoldani. Ép­pen ezért a mozgalom to­vább szélesíti a társadalmi és tömegszervezetek aktív bevonásával „a párt és a pártonkívüli dolgozók kap­csolatát, szervezi a tömegek cselekvő részvételét, tudatos közreműködését a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben, politikai és társadalmi életünk sokirányú fejleszté­sében, a politika alakításá­ban és megvalósításában”. Szarvason a népfront vá­rosi bizottsága a párt XI. kongresszusának határozata­it és a HNF VI. kongresszu­sának állásfoglalásait figye­lembe véve állította össze ötéves programtervét. A tes­tületek munkájába igyekez­tek bevonni az állami és a szövetkezeti iparban dolgozó munkásokat; a parasztság, az értelmiség, a nők és az if­júság képviselőit. A népfront vezetői a jövőben különös gondot fordítanak arra, hogy többet törődjenek a KISZ-en kívüli fiatalokkal és a vá­rosban élő idős emberekkel. Késik például az öregek nap­közi otthonában a program megszervezése. Eredménynek számít viszont az, hogy a kisiparosok és a kiskereske­dők megfelelő arányban képviseltetik magukat a népfrontbizottságban és te­vékenyen kiveszik részüket a népfront által kezdeménye­zett akciókban. Ugyanez mondható el a városban élő nemzetiségekről is. Nagyon jó együttműködés bontakozott ki a tanáccsal. A népfrontbizottság elsősor­ban a lakóterületi munka erősítésében, a lakó- és utca­bizottságok működtetésében, valamint a különböző taná­csi rendeletek ismertetésé­ben támogatta a tanácsi dol­gozók tevékenységét. A párt szövetségi politiká­jának helyes értelmezése nélkül nem lehet feltárni és feloldani azokat a pillanat­nyi feszültségeket, melyek az utóbbi évtizedekben bekö­vetkező fejlődés és társadal­mi átrétegeződés révén ke­letkeztek: Itt a szocialista demokrácia gyakorlati meg­valósítását a népfront azért szorgalmazza, hogy tovább fejlesszék a nyílt társadalmi fórumok kiterjedt rendsze­rét. A szocializmus építésé­nek kezdeti szakaszában a tömegek bevonása, egyetér­tése és lelkesedése dominált. A fejlettebb szakasz azonban bonyolultabb feladatok elé állítja a dolgozókat és a ve­zetőket is. Ahhoz, hogy ele­get tegyünk a magasabb mi­nőségi követelményeknek, szükség van — a korábbi céltudatosság mellett — a dolgozók hozzáértésére és alkotókészségére. Ezért pél­dául a gazdaságpolitikai kér­dések megvitatásán túlmenő­en a népfrontbizottság ter­melőmunkát végző tagjai igyekeznek elősegíteni a szo­cialista munkaverseny széle­sítését. A kertbarát mozgalom — a háztáji és kisegítő gaz­daságok közreműködésével — jó eredményeket ért el . a zöldségtermesztésben. A nép­frontaktívák közéleti tevé­kenysége megnyilvánul ab­ban is, hogy a bizottsági ülé­seken, a különféle fórumo­kon, vitákon a gazdasági té­mákkal összefüggő vélemé­nyeket és tapasztalatokat; nézeteket és javaslatokat összegzik, majd eljuttatják a várospolitikai munkában ér­dekelt párt- és állami szer­veknek. A rendezvényeken elhangzott észrevételek, va­lamint a HNF gazdaságpo­litikai munkabizottság ada­tai alapján kívánják javíta­ni a lakosság áruellátását és a szolgáltatást. Az elnökség kitért a mű­velődéspolitikai célokkal, az ifjúság nevelésével kapcsola­tos feladatok és eredmények rövid ismertetésére. Az MSZMP XI. kongresszusa ál­tal megerősített 1974-es köz­művelődési párthatározat és programnyilatkozat úgy ér­vényesül a HNF városi bi­zottságának munkájában, hogy a közművelődés segíté­sére bővítették a társadal­mi munkatársak körét és nö­velték — a társadalmi szer­vekkel együttműködve — a munkások és a fiatalok la­kóterületi közművelődésének lehetőségeit. Az ismeretter­jesztési tevékenység fokozá­sával, az Olvasó Népért és a honismereti mozgalom népszerűsítésével tartalma­sabbá vált a népfrontaktívák munkája. Q népfront városi bizott­ságának nemzetközi te­vékenységében kiemelt helyet kapnak a szovjet, a lengyel és az NDK kultúr- központokkal közösen ren­dezett baráti találkozók, amelyek nem kis mértékben járulnak hozzá a szocialista tudat fejlesztéséhez. Az el­nökség a beszámolóban vé­gül felhívja a figyelmet a két kongresszus állásfoglalá­sában is megfogalmazott célra. Ennek lényege az, hogy a népfront tovább mozgósítsa a társadalmat a nemzet előtt álló legfontosabb feladatok megvalósítására. Bukovinszky István Sokoldalú foglalkozás segífi a jó pályaválasztást Csütörtökön délelőtt a kollégiumi és diákotthoni nevelők féléves tanácsko­zásán Nagy Jánosné tanár tartott előadást a Békés megyei Pályaválasztási In­tézetben A tanulók folya­matos pályairányításának rrfegtervezése a kollégiu­mokban címmel. Hangsúlyozta, hogy ma már nem csupán olyan jel­legű tanácsadó munka fo­lyik, hogy a középiskolás tanulókat melyik egyetem­re, főiskolára irányítsák, hanem tudatosan kell azzal a többséggel foglalkozni, amely nem kerülhet be, vagy nem is szándékozik a felsőoktatásban tanulni. Ehhez az iskolák és kollé­giumok pályaválasztási fe­lelőseinek szoros együttmű­ködése szükséges, s a tanu­lók alapos ismerete, hajla­maik, képességeik és vá­gyaik oldaláról is. Ez utób­bi többször is változik, ke­vés az olyan diák, aki első osztálytól negyedikig hatá­rozott céllal törekszik egyetlen hivatásra. Részle­tesen beszámolt a közgaz­dasági szakközépiskola leánykollégiumának 1970 óta rögzített pályaválasztá­si munkája tapasztalatá­ról. Ugyanis azóta, foglal­koznak tervszerűen és sok­oldalúan ezzel a témával tanulóik körében.

Next

/
Thumbnails
Contents