Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Gyarapítsuk népünk szocialista műveltségét, tudását!

A megyei Ifjú Gárda lövészverseey legjobbjai a gyulaiak

Az Ifjú Gárda képzési év befejezéséhez közeledve, a lövészetben szerzett ismereteikről, tudásukról adtak számot a fiatalok az április

23-án, vasárnap Békéscsabán megrendezett Ifjú GárNyári egyetemek

Egyetemként folytatja munkáját ez évtől a miskolci nyári szeminárium, így júniustól augusztus végéig a Tudományos Ismeretterjesztő Táruslatnak 16 városban 17 nyári egyeteme várja hallgatóit.

Idén is gazdag program részt vevői lehetnek az érdeklődők. Elsőként az óvoda-pedagógiai nyári egyetem nyitja meg kapuit Kecskeméten, június 26-án. A szocialista életmód és a művelődés a témája a miskolci előadásoknak, amelyeken szó esik a szocialista brigádok szerepéről is. Ismét várja hallgatóit Gyuda lövészverseny megyei döntőjén. A jól sikerült rendezvényen, amely egyben már a megyei, majd az azt követő országos Ifjú Gárda szemlére való felkészülés jegyében zajlott le, a városi, járási versenyek legjobbjai vettek részt. Kilenc csapat állt rajthoz; s a kedvező időjárásnak is köszönhető, hogy igen jó eredmények születtek. Két fegyvernemben, kispuska és légpisztoly kategóriában mérték össze tudásukat a csapatok, illetve az egyéni versenyeken a csapatok tagjai.

A kispuska fegyvernemben Gyula város csapata 580 kör- egységgel szerezte meg a győzelmet. A gyulai járás- beliek 525 körrel a másodikok, a szeghalmi járás csapata pedig 497 körrel a harmadik. A mezőkovácsházi járás csapata letj a negyedik, Orosháza város az ötödik és a szarvasi járás a hatodik. A kispuska egyéni versenyt a szeghalmi járás- beli Szabó Gyula nyerte, 88

köregységgel. Mögötte 80 körrel a gyulai Bene István, második, 78 körrel Bende András, szintén gyulai fiatal harmadik. Légpisztoly fegyvernemben 229 köregységgel Gyula város csapata szerepelt legjobban, a további sorrend pedig a következő: második Gyula járás, harmadik Me- zőkovácsháza, negyedik Békéscsaba város csapata. Itt az egyéni versenyt Megyeri László Gyula város csapatának tagja nyerte 73 köregységgel, Nagy Piroska ugyancsak gyulai fital 58 köregységgel a második, Fakkeman István mezőkovácsházi járásbeli versenyző szintén 58 körrel a harmadik. A kispuska kategóriában a legjobb női versenyző díját Kertész Róza gyulai ifjúgárdista szerezte meg. A lövész- verseny országos döntőjén, amelyet május elején Budapesten rendeznek meg. Gyula város csapata képviseli megyénket kispuska és légpisztoly kategóriában egyaránt.

Magyar—olasz megállapodás

öt évre szóló általános gazdasági, ipari és műszaki együttműködési keretmegállapodást írt alá hétfqp Budapesten Salusinszky István, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója és Pietro Sette, az Olasz Szén- hidrogén Vállalat, az ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) elnöke. A két fél a megállapodás alapján ösztönzi, segíti és koordinálja magyar, illetve az ENI érdekkörébe tartozó vállalatok termelési kooperációját, műszaki-tudományos együttműködését, harmadik piacon való közös fellépését. Ennek jelentőségét szemlélteti, , hogy az ENI-nek több mint 200 vállalatban van érdekeltsége Olaszországban, illetve külföldön, s partnerként számításba jöhet a Kohó- és Gépipari, valamint a Külkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó magyar vállalatok széles köre.

Pietro Settét a nap folyamán fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Bíró József külkereskedelmi miniszter.

Ián, immár tizenhatodszor, az eszperantó egyetem, és huszonkettedszer nyílik meg a soproni környezetvédelmi egyetem. Szegeden kettő is nyílik majd: az egyik a rendszerelmélet pedagógiai szerepével, a másik művelődéselméleti kérdésekkel foglalkozik. Negyedszer fogadja vendégeit a néprajzi nyári egyetem Zalaegerszegen.

< Nét pillanatkép

( A cukorolvasztó vál- / lalat ellenőre a vendégek füle hallatára alaposan leszólta a múltkor bar- nalevet árusító üzlet vezetőjét. Bizonyosan igaza lehetett, mert ezt köve- t tőén javult az eladásra / kínált cukros barnáié 7 minősége. Észrevételét 7 beírta az ellenőrző ) könyvbe. Aláíratta, majd az eredeti példányt magához vette. Négy-öt nap múlva a cukorolvasztó vállalat igazgatója figyelmeztető levelet küldött az üzletvezető címére. Ebben az állt többek között, ha a vendé- t geket még egy esetben \ nem szolgálja ki tisztes- \ ségesen, akkor fegyelmi- í vei elbocsájtja. í

•** « {

A történtek után né- 7

hány napra az üzletve- / zető bejelentette, hogy ) április 20-án vizsgára ) kell mennie, ezért arra ) kéri a vállalat igazgató- ) ját, szíveskedjen a he- ) lyettesitésröl gondoskod- ) ni, különben aznap dél- ' előtt a cukros lé árusítása szünetel.

Az igazgató döntött.

Az üzletvezetőt távollétében az őt patronáló ellenőr helyettesítette. Elvégre ő ismeri a legjobban az üzlet menetét és a vendégkört. Minden előírás szerint történt, 7 ám azon a délelőttön ) egyetlen deci cukros bar- 7 nalé sem kelt el, mert ) a sebtiben kinevezett üz- ) letvezető — mint később ) kitudódott nem értett a ) barnalé főzéséhez. Meg- \ volt benne ugyan a jó- s indulat, de ebből még \ nem a cukros barna lé < csepeaett. Szegényke í annyira feltöltötte víz- < zel a gépet, hogij a gőz- ' teret is elárasztotta. Sze- 7 relőt kellett hívni. 7

• • • 7

Ezek után nem lenne ) meglepő, ha a revizori ) irodák csak olyan ellen- ) őröket alkalmaznának. ) akik nem tudják az egy- ) szeregyet. i

— D. K. — y

Az ellenőrzés célja: segíteni

Így jellemezhetnénk röviden a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök tegnapi értekezletét, amelyet Békéscsabán, az SZMT-szék- házban rendeztek meg. Vajda János, az SZMT köz- gazdasági bizottságának elnöke részletesen beszámolt a társadalmi munkások csoportvezetőinek, a

KPVDSZ, a KÖJÁL képviselőinek az első negyedévi munkáról. Elmondotta,

hogy ,a 33 csoport 673 ellenőrzést tartott. A legtöbb vizsgálatra az élelmiszert árusító és a vendéglátóipari üzletekben került sor. A vegyes iparcikk-, valamint a ruházati boltokat összesen 84 alkalommal keresték fel az ellenőrök, s vizsgálódtak a kiskereskedőknél is. A hiányosságokról 79 jegyzőkönyv készült.

Megállapították az ellenőrök: alapvető élelmiszerekből jó az ellátás, iparcikkekből viszont vannak hiányok. örvendetes, hogy a szeszes ital árusításának korlátozásáról, a vasárnapi tej és kenyér forgalmazásáról szóló rendelet — kisebb hibáktól eltekintve — jól hajtották végre. Ugyanakkor feltűnően sok szabálytalanságra világítottak rá a kenyér és a péksütemény csomagolását illetően. Jellemző, hogy az ellenőrzött 80 egység közül 30-ban „takarékoskodtak” a papírral, vagy más hibát vétettek. Változatlanul nagy mennyiségű lejárt szavatosságú áruval találkoztak az üzletekben, s a közegészségügyi előírásokat sem tartották be mindenütt. Meglehetősen sokan dolgoztak élelmiszerboltban, vendéglátóipari üzletben érvénytelen egészség- ügyi könyvvel. Továbbra is „divatban” van a szűk mérés, a többletszámolás. A fogyasztók megkárosítása 20 fillértől 21 forintig terjedt.

A hozzászólások bizonyították: az ellenőrzést fokozni kell, hiszen ezeknek a célja a vásárlók védelme. Egyöntetűen állást foglaltak a becsületes, munkájukat szerető kereskedők mellett. Szóltak a társadalmi ellenőrök és a szakszervezeti bizottságok kapcsolatáról, az anyagi és erkölcsi elismerés hiányosságairól.

Húszain

fejlesztési héaaii

Második hetébe lépett a megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozata, így e héten 14 rendezvényt tartanak, amelyek közül nagy érdeklődésre számíthat a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hétfői ülése, ahol a kis- és középvállalatok szervezési és irányítási kérdéseit taglalják. A következő nap délutánján a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében tartanak előadást, amelyen a közúti közlekedés útügyi, jogi szabályozásának új vonásait tárgyalják meg.

Csütörtökön délelőtt a GTE szervezi a békéscsabai Patyolat Vállalat központjában az olajkazánok és olajtüzelő berendezések vegyszerrel való takarításának bemutatóját.

Iz üzletek ünnepi nyitva tartása

A megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatása szerint a május 1-i ünnepek miatt a következőképpen alakul az üzletek nyitva tartása. Április 29- én szombaton az iparcikk- és a vendéglátóipari üzletek szombati rend szerint tartanak nyitva. A városokban és a járási székhelyeken levő ABC-áruházakat 18 óráig kell nyitva tartani. Az egyéb élelmiszerüzletek a megye egész területén szombati rend szerint fogadják a vásárlókat. Április 30-án vasárnap az élelmiszer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek. A vendéglátóipari üzletek

szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. Május 1- én hétfőn az élelmiszer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek, a vendéglátóipari üzletek pedig vasárnapi rend szerint tartanak nyitva.

Új bolt régi helyen

Aj Uni verzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai tapéta szaküzletéről készült a kép, amelyet a régi ajándékbolt helyiségében rendeztek be. Forgalma máris meglepően jó, hiszen a legkülönbözőbb tapétákból találnak nagy választékot a vásárlók Fotó: Demény Gyula

Táplálkozás és életmód

áplálkozásunkra már csak azért is érdemes az eddigieknél több figyelmet fordítani, mivel sok mindent elárul a lakosság életmódjáról. Természetesen az életmód számos elemből tevődik össze, de ezek között az étkezés az egyik legjelentősebb összetevő. Szembetűnően tükröződik benne az emberek ellátottsági színvonala és nagymértékben befolyásolja a társadalom tagjainak elégedettségét, közérzetét.

Melyek a legfontosabb táplálkozási mutatók és ezek milyen összefüggésekre utalnak? Kezdjük a dolog meny- nyiségi oldalával. Ismeretes, hogy a világ ilyen szempontból két egymástól eltérő zónára osztható. Az egyikre a mezőgazdasági termelés rendkívül alacsony szintje és a népesség elképesztően magas növekedése jellemző (pl. India, Afrika). Földünk lakosságának több mint 70 százaléka tartozik ebbe a táplálékszegény zónába. Ezekben az országokban az egy főre jutó kalóriafogyasztás napi átlaga 2100 korul mozog. (Persze, az átlagon belül igen nagy a szóródás.) A másik oldalon találhatók azok az országok, ahol az embereket vagy legalábbis jelentékeny részüket a túltápláltság veszélye fe . nyegeti Ez viszont a világ népességének kisebb hányada. Ezekben az országokban az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás átlaga több mint 1000 kalóriával magasabb, mint a rosszul élelmezett területeken.

Magyarországon az 1975. évi statisztikai kimutató szerint az egy főre jutó napi kalóriaátlag 3242. Eszerint az elfogyasztott kalóriaérték tekintetében rendkívül előkelő helyet foglalunk el a világban. Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkat a 30-as években még az éhség földrajzi körzetébe sorolták a témával foglalkozó kutatók. De erről tanúskodik az irodalmi szociográfiák egész sora is, köztük az olyan jól ismert müvek, mint Szabó Zoltán Tardi helyzet című műve, Illyés Gyula Puszták népe, vagy Darvas József Egy parasztcsalád története. Ezekből kirajzolódik a szegény néprétegek sivár, egyhangú étrendje, melyben a fő étkezés az üres leves, a kenyér az élettel egyenlő, a szalonna a bőség jelképe Ezt csupán az egészítette ki, ami a nyomor kornyékén megtermett: a répa, a szárazbab, a száraz tészták. De nem volt kedvezőbb a munkások táplálkozása sem. Mint Sós József 1942-ben írta: egy vizsgálat szerint a városi proletariátus igen lényeges hányada reggelire csak kenyeret, teát vagy rántott levest eszik.

A felszabadulás utáni első évek non hoztak fejlődést, hiszen a háború okozta károk miatt, a leromlott mezőgazdaság termelésének alacsony színvonalán csak a rosszul tápláltságot, az éhezést lehetett egyenlővé tenni. A statisztikai adatok szerint 1945-ben az élelmiszer- fogyasztás a háború előtti színvonalhoz képest 40-50 százalékkal csökkent, s a háború előtti napi egy főre jutó 2600—2800 kalóriával szemben, az 1946. évi célkitűzések mindössze 2000 kalóriát irányoztak elő. Csupán

1950-re értük el az élelmiszer-fogyasztás háború előtti színvonalát Az ezt kővető években azután fokozatosan emelkedett — nem teljesen egyenlő ütemben, elsősorban a mezőgazdaság helyzetének függvényében — a lakosság táplálkozási színvonala.

Amikor a napjainkban érvényesülő táplálkozási szokásokat vizsgáljuk, nem tekinthetünk el az előbbiekben felvázolt történeti-társadalmi háttól®. Hiszen az ország felnőtt lakossága még nem is olyan régen súlyos élelmezési nehézségekkel

küszködött, amikor egyáltalán nem az volt a kérdés, hogy a táplálkozás egészséges és sokoldalú legyen, hanem az, bogy a legszükségesebb élelmet meg hídja szerezni.

Napjaink táplálkozás helyzetképét a következőkben lehetne összegezni: A

mennyiség többé-kevésbé kielégítő (Magas a kenyér és általában a ce reáliák fogyasztása.) Növekszik, bár még nem kielégítő ütemben a fehérjék, különösen az állati fehérjék fogyasztása, ami a korábbi helyzethez képest figyelemre méltó haladás, ám a fejlett táplálkozási kultúrató] még meglehetősen távol állunk.

.Az elmúlt évtizedben el- sosorban a mezőgazdasági termelés fellendítése tette lehetővé, hogy a táplálkozás minőségére több figyelmet fordítsunk. A táplálkozástudomány szakemberei és a kérdés szociológiai összefüggéseit vizsgáló kutatók néhány alapvető gondra hívják fel a figyelmet így túlságosan magas a szénhidrátfogyasztás, s ennek következménye a túltápláltság, az elhízás és a véle járó egészségügyi károsodás. Ugyanakkor a vitaminok, az ásványi sók viszonylag csekély arányban szerepelnek a táp Iáik ozásban, s ugyancsak alacsony az állati eredetű fe- hójék mennyisége is.

Még szemléletesebben kirajzolódnak táplálkozásunk gyenge oldalai, ha megnézzük, hogy az egy főre jutó 3242 napi kalóriaértékben melyik a három legjelentősebb étkezési elem. Ezek a liszt és a lisztfélék 1170, a zsiradékok 660 és a cukor 433 kalóriával. Együttes kalóriaértékük 2263, vagyis a fogyasztás túlnyomó részét ezek alkotják. Az elmúlt években a kalóriadús élelmi - szerek közül a zsiradék fogyasztása nem csökkent, hanem emelkedett (1965-ben 519, 1975-ben 660 napi kalória), a cereáliák fogyæztà- S3 pedig csak lassú ütemben csökkent.

■■táplálkozás szerkezetét S' T5 a *)enl'e kifejeződő ^^^■szokasokat mindenekelőtt a társadalmi tényezőkből kiindulva szükséges vizsgálni. Többek között ez a magyarázata annak, hogy az egészségügyi és élelmezésügyi szakemberek mellett miért foglalkoznak a közgaz dasá®tan és a szociológia művel® is egyre gyakrabban a társadalom és azon belül egyes rétegek táplálkozásával. Egy adott társadalomban ugyanis a kialakult táplálkozási szerkezetet, annak arányait alapvetően a termelés szerkezete, az ár- és bérviszonyok magyarázzák. Az étkezésben az emberek napról napra a legközvetlenebbül érzékelik a termelési és az elosztási viszonyokat, beleértve a kereskedelem és az elei miszeripar fejlettségét is. De a társadalom alakítja ki és formálja naponta az állampolgárok íz- lesét, értékrendszerét, vagyis a választás képességét is. Elsősorban az árukínálat, az ár- és bérpolitika révén lehet meghaladni egy korábban kialakult társadalmianyagi iehetóségrendszer szokásait, a rögzített és őrzött táplálkozási rendet A kulturáltabb, színvonalasabb táplálkozásra irányidó felvilágosító és nevelési törekvések ezért csak a társadalom anyagi szférájában bekövetkező változások függvényében számíthatnak tartósnak ígérkező eredményre.

Módra László