Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. ÁPRILIS 25., KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Számvetés két kongresszus között H árom esztendő telt el az MSZMP XI. kongresszusa óta. E három év tapasztalatait elemezte április 19—20-i ülésén a párt Központi Bizottsága, amikor számba vette és értékelte a kongresszusi határozatok végrehajtásának eredményeit. A több hónapos előkészítő tevékenység során — amelynek keretében felelősséggel véleményt nyilvánítottak a párt megyei vezető testületéi is — a vizsgálódás a munka valamennyi fő területére kiterjedt. A Központi Bizottság vasárnap teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott határozata e tapasztalatok alapján jelöli meg a párt következő kongresszusáig terjedő időszakra a további munka fő irányát, tennivalóit. A tényeket elemezve a Központi Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a XI. kongresszus határozatai kiállták az élet, a gyakorlat próbáját, s teljes mértékben helyesnek bizonyultak. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert szocialista építőmunkánk belső és külső feltételei nehezebbé váltak annál, amire a kongresszus idején számítottunk. A XI. kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai azonban a számunkra kedvezőtlen világgazdasági változások és az éleződő nemzetközi ideológiai harc körülményei közepette is megbízható iránytűnek bizonyultak. Nemzetközi ' tekintélyünk növekszik, belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunk szocialista vonásai tovább erősödtek. Fokozódott a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a közös szocialista célok megvalósítására. Népgazdaságunk alapjában véve sikerrel tér át a fejlődés intenzív szakaszára, javult a gazdasági hatékonyság, nőtt a munka termelékenysége. A kultúra, a művelődés is számottevően fejlődött, emelkedett a műveltségi színvonal, a köz- gondolkodást mind erőtelesebben hatják át a tudományos szocializmus eszméi. Mindez megfelelő alapot ad ahhoz, hogy a párt vezető testületé egyértelműen leszögezze: változatlanul a XI. kongresszus határozatai, az azokra épülő és azokat kiegészítő párthatározatok és állami döntések képezik országunkban a munka alapját. A kongresszusi határozatokat az elmúlt három évben sikeresen hajtottuk végre az élet minden fő területén. A végrehajtásban azonban akadtak és akadnak gyengeségek, fogyatékosságok is. Mindezt számításba véve, a KB úgy foglalt állást, hogy most minden területen és minden szinten a legfőbb feladat a végrehajtás további javítása. A követendő irányvonal világos, ezért a fő gondot a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek biztosítására kell fordítanunk. Mégpedig úgy, hogy különösen nagy figyelmet szentelünk azoknak a teendőknek, amelyekben fokozott erőfeszítésekre lesz szükség a továbbiakban. Ezért a KB határozata nem tér ki részletesen az összes , teendőkre, hanem a munka egyes területeit sorba véve mindenütt a jelenleg legfontosabbakat emeli ki. Az előrehaladás a feladatok megoldásában alapot teremt az életszínvonal további emeléséhez, az életkörülmények javításához. A párt- határozat elsősorban három területen irányoz elő további előrelépést. Első helyen a lakáskérdés áll, amely változatlanul legnagyobb társadalompolitikai problémánk, gondunk. Előtérbe kerül a szolgáltatások fejlesztése, mivel az életkörülmények javulásával e téren gyorsabban nőnek az igények, mint a fogyasztás más területein. A harmadik kiemelt terület pedig a nehezebb helyzetben levők, elsősorban a több- gyermekes családok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. Belső és külső okokból egyaránt következik, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában megnő az ideológia és a művelődés társadalmi szerepe, fontossága. A KB ezért e területnek is megfelelő figyelmet szentelt. A további teendők közül különösen kiemelte a mai kérdések megválaszolását szolgáló elméleti tevékenység erősítését, az ideológiai nevelő munka és általában az ifjúság nevelésének fejlesztését, a művelődési élet elvi-politikai irányításának következetesebbé tételét. E célok elérése nagymértékben függ a különböző vezető tisztségek betöltőitől. A KB határozata ezért tulajdonít nagy fontosságot a kádermunka további javításának, fejlesztésének. Hangsúlyozza, hogy „a szükséges stabilitás mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek megfelelő . cserélődését”. A gyakorlati munka követelményei és a társadalmi demokratizmus elevei egyaránt igénylik, hogy a vezetők köre folyamatosan felfrissüljön, az indokolt személycserék ne húzódjanak el, s az utánpótlás képzésére, nevelésére, előléptetésére mindenütt kellő figyelmet fordítsanak. További fejlődésünknek változatlanul alapfeltétele a párt vezető szerepének következetes érvényesülése. Idén hatvanesztendős pártunk egysége, ereje, tagjainak aktivitása és fegyelme a XI. kongresszus óta tovább erősödött Az április 19—20-i ülés határozata a tagkönyv- csere által jótékonyan befolyásolt folyamatok továbbvitelére, a cselekvési egység, a fegyelmezettség, a tömeg- kapcsolatok további erősítésére kötelezi a párt szervezeteit és tagjait. K övetkezetes, jól szervezett tevékenységgel, az eredményeket nem a szavakon, hanem a tetteken mérő irányítással, ezek a feladatok a ránk váró esztendőkben elvégezhetők, megoldhatók. A XI. kongresszus útját járva, a kongresszusi határozatokat gondosan valóra váltva újabb lépésekkel kerülünk közelebb a fejlett szocialista társadalomhoz. Gyenes László Békéscsabán ma nyílik : KGST építőipari gépkiállítás és bemutató Több mint 350, szocialista importból beszerzett és hazai gyártású, korszerű építőipari gépet, berendezést, szállító- és rakodógépet mutatnak be a KGST-országok vállalatai a ma kezdődő „Békéscsaba ’78” építőipari gépkiállításon. A rendezvénysorozat péntekig tart, s célja, hogy a hazai felhasználók jobban megismerjék a szocialista partnerek választékait, segítsék és fokozzák a KGST ez irányú szakosodását. Ezt segíti a kiállításhoz kapcsolódó szakelőadások sora és a KGST szakértői tanácskozás is. A gépesítésre annál is inkább szükség van a hazai építőiparban, mert a feladatok egyre nőnék, ugyanakkor a munkaerő fokozatosan csökken. A gépesítést sürgeti még az is, hogy hazánk építőiparára az V. ötéves tervben megnövekedett feladatok hárulnak : évente átlagosan 6 százalékkal kell fokozni építőkapacitásunkat. Ennek a célkitűzésnek viszont csak az építés iparosításával, fokozottabb gépesítéssel tudnak eleget tenni. A gépesítésre a hazai igény a tervidőszakban mintegy 15 milliárd forint, ebből pályázatok útján az anyagmozgatás gépesítésére 4 milliárd forintot ad az ÉVM a vállalatoknak, szövetkezeteknek. A mostani bemutató segíti a tervezést is, ugyanis már most segítséget kapnak a szakemberek a VI. ötéves terv gépesítésének tervezéséhez. A hazai építőgépgyártás ■meglehetősen szűkös, a gyártósoroknak és berendezéseknek csupán 30 százaléka készül itthon, 52 százalékuk szocialista exportból, 18 százalékuk pedig tőkés exportból származik. A nagyszabású kiállításon többek között először mutatják be a Szovjetunió kámai autógyárának tehergépkocsijait. A bolgár cégek új targoncákkal jelentkeznek, s láthatók lesznék a MAN >licenc alapján készült tehergépkocsik is. Az első nap érdekessége lesz: a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat új központi telepén készülő szovjet 'betongyárhoz egy 3 tonna súlyú elemet, a csehszlovák kiállítók helikopterrel emelnék a helyére. A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szövőműhelyében Juhos Ferencné szövőnő, a divatos ajándéktáska alapanyagát szövi. E termékükből vt elmúlt esztendőben mintegy kétezret készített és értékesített a gyulai szövetkezet Fotó: Veress Erzsi A munkaverseny tapasztalatairól, feladatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A korábbiaknál is kedvezőbb körülmények között folytatódott a szocialista munkaverseny az idei esztendőben, mivel a vállalatok a szokásosnál korábban kaptak tájékoztatást a tervcélokról, ezéH jobb feltételek teremtődtek az éves tervék időbeni elkészítéséhez, a kollektívák reális verseny- vállalásainak kialakításához — állapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az 1978. évi munkavei- sennyel kapcsolatos állami és társadalmi szervező munka azt célozta, hogy a tavaly kiemelkedő eredményeket elért szocialista munkaverseny lendülete töretlenül folytatódjon és eredményesen segítse a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósítását. az ez évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását. “Eddig a KGM-üzemekben á brigádok 5,6 millió munkaóra megtakarításra tettek vállalást, ami közel 2500 dolgozó éves munkaidejének felel meg. Az építőipar több vállalatánál ugyanilyen módon kívánják elősegíteni az 1978. évi terv előirányzatai szerint épülő lakások határidő előtti átadását. Sok vállalatnál tűzték célul a nagyértékű és nagy hatékonyságú, gazdaságosan üzemeltethető gépek és berendezések jobb kihasználását. Különösen a szocialista brigádok körében tapasztalható — állapította meg az elnökség — a kollektív újítói kedv és kezdeményezések fellendülése. Az újítási javaslatok az ésszerű takarékosságtól a minőség javításán át a munka- és üzem- szervezés fejlesztéséig széles területet ölelnek fel. A vállalatok munkaver- seny-szabályzataibán és szocialista brigádok kötelezettségvállalásaiban ez évben is tervezik kommunista műszakok, társadalmi munka- akciók szervezését. Emellett növekvő mértékben vállalják a rokon szakmák elsajátítását, a különböző szintű szakmai és politikai továbbképzést. Több helyen a vállalati versenyvállalások a dolgozók szociális, kulturális ellátásának, a munka biztonságának javítását segítik. Végezetül feladatul szabta meg az elnökség, hogy minden munkahelyen fordítsanak nagy figyelmet és gondot az egyéni kezdeményezések felkarolására. Ezután az elnökség a mezőgazdaság és az élelmiszerMegemlékezések a nemzetközi ifjúsági szolidaritási napról Nagygyűléseket, baráti találkozókat, VIT-versenyeket, kulturális és sportbemutatókat rendeztek vasárnap országszerte a nemzetközi ifjúsági szolidaritási napon. Űrhajós vendége volt a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott politikai fesztiválnak. Vlagyimir Aszjonov, a Szovjetunió hőse, a Szojuz—22. fedélzeti mérnöke, aki a szocialista országok Interkozmosz szervezete földi erőforráskutatási munka- csoportjának ülésére érkezett Budapestre, látogatott az egyetemisták és az ifjúmunkások közé. Felkereste az egyetemi tanszékek, valamint a nagy fővárosi üzemek, a többi között a Csepel Vas- és Fémművek, a Ganz-MÁVAG, az Egyesült Izzó munkáját és életét bemutató pavilonokat, megtekintette a magyar és a hazánkban tanuló külföldi diákok műsorait, bemutatóit. Ezt követően élménybeszámolón találkozott a fiatalokkal. Különautóbuszokkal. vonatokkal több ezer fiatal érkezett Csongrád megye különböző településeiről Kistelekre, a megyei szolidaritási nap eseményeire. A fiatalok politikai nagygyűlésen fejezték ki szolidaritásukat a függetlenségükért harcoló elnyomott népekkel. Székesfehérvárott, a Köny- nyűfémmű sporttelepén és sportcsarnokában több mint kétezer székesfehérvári és Fejér megyei fiatal vett részt a szolidaritási gyűlésen. Tatabányán, a Kőhegyen emelkedő Turul-emlékműnél tartott politikai nagygyűlésen ott voltak a Komárom megye különböző részeiből, Esztergomból, Oroszlányból, Dorogról, Komáromból érkezett fiatalok. A pűlés nagyszabású kulturális bemutatóval folytatódot. ipar továbbfejlesztésével összefüggő szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja — hangsúlyozták —, hogy a szakszervezetek támogassák, mozgalmi eszközeikkel segítsék az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és élelmiszeripar továbbfejlesztéséről szóló 1978. március 15-i határozata végrehajtását. A szakszervezetek segítsék elő a mezőgazdasági termelő, felvásárló és élelmiszeri feldolgozó szevezetek közötti sokoldalú együttműködési megállapodások elterjedését. Fordítsanak figyelmet arra, hogy az állami gazdaságok tegyenek újabb kezdeményezéseket a nemzetközileg élenjáró, magas műszaki színvonalú és termelékenységű ipari termelési rendszerek, munkaszervezési módszerek kidolgozására és alkalmazására. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek környezet- védelmi szerepét és feladatait is. Bár a környezetvédelmi problémák megoldása állami feladat, annak segítésében, a problémák jelzésében valamennyi társadalmi szervezetnek, így a szakszervezeteknek is ki kell venni a részüket — állapította meg az elnökség. Az elnökség felhívta a szakszervezeti szerveket : Ösztönözzék az illetékes szerveket és vezetőket, hogy a környezetet szennyező üzemekkel szemben határozottabban lépjenek fel. Szorgalmazzák -a környezetet károsan befolyásoló üzemek terv szerinti kitelepítését. Az elnökség a továbbiakban meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának beszámolóját a IX. szakszervezeti világkongresz- szuson részt vett magyar küldöttség munkájáról, majd megvitatta az 1977. évi munkavédelmi tevékenységet, és a munkavédelem fejlesztésére vonatkozó további feladatokat, az üzemi demokrácia gyakorlatának főbb tapasztalatait, valamint a SZOT és a szakszervezetek 1977. évi gazdálkodását. Üdvözöljük a KGST építőipari tanácskozás és gépbemutató résztvevőit!
