Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1918. április 16., vasárnap o IgUslUl-Wri Konzerváru-bemutató nyílt április 15-én Békéscsabán, a Dózsa György úti pártházban. Az érdeklődök a Békéscsabai Konzervgyár, a szikvíz- és szeszipari vállalat, a sütőipari vállalat, valamint a hűtőház termékeit láthatják április 21-ig, minden délelőtt Fotó: Veress Erzsi MTESZ-rendezvények megyeszerte A MTESZ és tagegyesületei a héten gazdag programú rendezvénysorozatot bonyolítanak le. Így többék között április 18-án délelőtt, a Magyar Élelemzésipari Tudományos Egyesület szervezésében. Az árukezelési technológia jelentősége a szemes termények tárolásánál címmel Haraszti Lajos tart előadást Békéscsabán, a Gabonafeldolgozó Vállalatnál. A következő napon délután, a Közlekedéstudományi Egyesület keretében a gépjárműtelepek egységes automatizálási, irányítási rendszerének továbbfejlesztési kérdéseit vitatják meg, amelynek előadója Monori György lesz, s a Volán 8. számú telepének klubjában tartják. Április 20-án hat ülést tartanak a tagegyesületek, amelyek közül legérdekesebbnek a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezvénye ígérkezik, amelynek keretében a higiénikus tejtermelés technológia kérdéseiről tart előadást Tóth László a Technika Házában, a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében pedig A műszaki fejlesztés a hidromeliorációban címmel tart beszámolót Kovács Lajos, a gyulai Kö- VIZIG-ben. Ugyanezen a napon délután, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület A korszerű szedési eljárások és azok célszerű alkalmazási területei címmel szervez előadást a gyomai Kner Nyomdában. Április 21-én Bayer Ottó, a Békéscsabai Pamutszövőben a Technológiai légállapot követelményei a szövőiparban címmel tart beszámolót a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezésében. Népújság-nap Mezőberényben Mezőberény nagyközség és a Békés megyei Népújság ] szerkesztősége holnap, április 17-én, este hat órakor az ; új művelődési otthonban újságolvasó-újságíró találkozót, | véleménycserét rendez, amelyen szó lesz a Népújság tö- ; rekvéseiről, az újságírói munkáról. Ehhez az újságolva- ; sók elmondhatják véleményüket, kívánságaikat a lappal ; kapcsolatban. Végül a keddi és a következő számokban ' megjelenő mezőberényi témájú írások kerülnek megbeszélésre. Az április 16-i, vasárnapi Népújságban pedig : egész oldalas képriportban mutatjuk be Mezőberény mai életének több mozzanatát. A hétfő esti rendezvényen a szerkesztőség nevében is szívesen látunk mindenkit. Szövetkezetpolitikai vetélkedő Tegnap, április 15-én délelőtt 9 órai kezdettel rendezték meg Békéscsabán az OKISZ által meghirdetett országos szövetkezetpolitikai vetélkedő területi döntőjét a KISZÖV-székházban. A versenyen — amelyet dr. Czeglédi Imre múzeoló- gus vezetett — 12 békéscsabai, gyulai, orosházi, tótkom- lósi, medgyesegyházi és me- zőhegyesi csapat vett részt. Először az ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatlapokat töltötték ki az öttagú csapatok. A verseny következő részében a szövetkezet-, nő-, ifjúság- és általános politikai kérdésekre szóban válaszoltak a versenyzők. Kedvelt vetélkedési forma a totó, amely ebből a versenyből sem maradt ki. A „szelvények” kitöltése után újabb lapok kerültek az asztalokra, egy-egy jegyzőkönyv, amelyeken a jogilag hibás állításokat kellett kijavítani. Végül a kiosztott borítékokból 19 betű hullt ki, s a háromperces próbálkozás után nyolc csapatnak sikerült kirakni a kulcsszót: „szövetkezetpolitika”. Amíg a csapatok a verseny fáradalmait pihenték, dr. Jelinek Lajos, a városi tanács osztályvezetője elnökletével munkához látottá zsűri, s hamarosan megszületett a döntés is. A csapatok közül 1000, illetve ,500 forintos jutalmat kapott a Csaba Ruházati Szövetkezet és a Körösvidéki Cipész • Szövetkezet, harmadik helyen az Orosházi Vas-, Műanyag Szövetkezet végzett, ök jutottak tovább — az ugyancsak ezen a délelőttön a Szarvasi Vasipari Szövetkezetben megrendezett másik területi döntő első három csapatával — az április 29-én megrendezésre kerülő megyei döntőre. A versenyzők egyéni munkáját is értékelték, a legjobban szereplők könyvjutalomban részesültek. Nagy a forgalom a gyulai határátkelő-állomáson Tavaly, november utolsó napjaiban újabb rendelkezés látott napvilágot, amely bővítette, a magyar—román kishatárszéli forgalmat. A rendelkezés értelmében az engedéllyel rendelkezők az eddigi négy helyett évente tizenkétszer látogathatnak a Magyar Népköztársaságba a határterületen élő testvéreikhez, rokonaikhoz. Romániából kamionok érkeznek török és román rendszámmal. A város felől népes csoport jön gyalogosan. A határőr tiszteleg és kéri az útiokmányokat. A gyalogosok Gyulán voltak vásárolni, most igyekeznek haza a közeli Ze- rindre, alaposan megpakolva táskákkal és bőröndökkel. Megtudtuk, hogy a határátkelő-állomás forgalma megnyitása óta évről évre rohamosan emelkedik. Az elmúlt évben — az előző évhez képest — több mint 120 ezerrel nőtt az utasforgalom. Hasonló arányban emelkedett az itt távozó, illetve érkező gépjárművek száma is. Az elmúlt évben már több mint 60 ezer motorkerékpár, személygépkocsi, kamion lépte át itt a határt. Az idei év első három hónapjának adatai is azt bizonyítják, hogy várhatóan tovább nő a határ- átkelőhely forgalma. Az eddigi emelkedés a múlt évhez képest máris 50 százalékos. A felszabadulási ünnepségek alatt több mint nyolcezer vendég érkezett, illetve távozott a szomszédos országba. Nagy a forgalom az IBUSZ-kirendeltségen is. Balogh Dezsőné, a kirendeltség dolgozója elmondotta, hogy az elmúlt évben havonta másfél millió forint értékű valutát adott el. Legtöbben OTP-csekkel érkeznek, de nagy mennyiségben vált be rubelt, lejt, cseh koronát, NDK-márkát, lengyel zlotyit és bolgár le■ ■ ■ ■ ■ ■ vát. Igaz, ritkában, de hoz- ■ tak már ide japán yent, ■ görög drachmát és indiai : rúpiát is. Az IBUSZ idei ; forgalma már elérte az 1,8 ! milló forintot. Egy leg- : újabb megállapodás értei- ; mében az IBUSZ-nál kell ■ befizetni a hazánkba érke- : ző túlsúlyos járművekre ki- • vetett bírságot is. Van aki ■ fizet, van aki inkább visz- : szafordul a rakománnyal. Az asszonyok bevásárlás után indulnak vissza Zerindre Fotó: Béla Ottó j Komplex melioráció Battonyán A Mezőkovácsháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, amely zömmel a kovácsházi járás területén tevékenykedik, döntő részt vállal a meliorációban. A legnagyobb munkájuk Battonyán, a Petőfi és Május 1. Tsz komplex meliorációja, amely két esztendővel ezelőtt kezdődött. A társulat a Szarvasi TTV alvállalkozójaként mintegy 10 millió forint értékű munkát végez itt. ✓ Feladata a belvízmentesítés, úgynevezett táblaszintű megoldással, amelynek lényege, hogy nemcsak a táblák széléről, hanem egy csővezetéken keresztül a táblák közepéről is elvezetik a vízét. Ezenkívül 100—150 hektáros belvízmentes táblákat alakítanak ki. Rájuk bízták továbbá a műtárgyak, átjárók, vízkormányozási művék, átereszek építését. Ugyancsak Battonyán, a községközpont belvízrendezésében is részt vesz a társulat. A munka több évig tart, eredménye azonban hamarabb is jelentkezik, hiszen a már belvízmentesített területen minden bizonnyal nagyobb lesz a termés. A teljes program egyébként 50 millió forintba kerül, haszna azonban nem csupán a két tsz, hanem a népgazdaság számára is jóval nagyobb lesz. A társulat a jövőben is folytatja a járás meliorációs programját. Kaszaperen, Dombegyházán és Medgyes- bodzáson lesz nagyobb ér- _ tékű munkája. fl termőföldek védelmében Í vről évre csökken az ország termőterülete, pedig a föld a mező- gazdaság nélkülözhetetlen, mással nem pótolható termelőeszköze. A felszabadulástól 1961-ig mintegy 400 ezer hektár földet vont ki a termelésből a gyors ütemű iparosodás, az új városok, lakótelepek, közlekedési és ipari létesítmények, valamint a mező- gazdasági nagyüzemek központjainak építése. Nagyfokú pazarlás volt a föld- igénybevételnél, gyakorlatilag a termőföldnek nem -volt „értéke”. Ez a helytelen szemlélet különösen a jó minőségű földek igény- bevételénél okozott pótolhatatlan veszteséget. A termőföld védelmére 1961-ben törvényt alkotott az országgyűlés. A pazarlást azonban a törvény sem tudta teljesen megakadályozni. Különösen az átlagosnál jobb minőségű földek túlzott mértékű fel- használásának megakadályozása terén nem bizonyult elég hatékonynak a földvédelmi törvény. Évente még mindig 17—18 ezer hektár föld kerül ki a termelésből és ennek egy része jó minőségű szántóföld. Az év elején hatályba lépett a módosított földvédelmi törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az átlagosnál jobb minőségű földek igénybevételét. A beruházókat gazdaságilag ösztönzi arra, hogy a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet vegyék igénybe, a beruházás megvalósításához. A földet használó mezőgazda- sági üzemeket, és egyéni tulajdonosokat pedig arra kötelezi, hogy minden talpalatnyi földet rendeltetésének megfelelően, a jó gazda gondosságával hasznosítsanak. Termőföldjeink azáltal jelentenek valóban nemzeti kincset, ha rajtuk termelés folyik. Mezőgazdasági földjeink döntő hányadán nagyüzemek gazdálkodnak. Országszerte javában folynak az időszerű mezőgazdasági munkák. Most van itt az ideje, hogy üzemeink a gondjaikra bízott valameny- nyi területet pontosan számba vegyék és azok megműveléséről, hasznosításáról gondoskodjanak. Joggal elvárható tőlük, hogy üzemükben parlag föld ne maradjon. Indokolt ezt hangsúlyozni, mert az elmúlt öt év átlagában mintegy 30—40 ezer hektár föld maradt parlagon, 130 ezer hektár pedig vetetlenül. 'Ennek mintegy 85 százaléka mezőgazdasági nagyüzemek használatában van. A községi tanácsok és a földhivatalok feladata, hogy a tavaszi határszemléken ellenőrizzék a földek megművelését. A határ tüzetes bejárása, a körültekintő ellenőrzés azért is szükséges, mert még intézkedni lehet a mulasztás pótlására. A helyi tanácsok jelentős állami földet kezelnek. Ez a tevékenység azonban sok helyen csak formális. A valóságban ezeknek a földeknek nagy része gazdátlan, parlag. A községi tanácsoknak kötelessége, hogy a hasznosítás érdekében mindent megtegyenek. Vegyék számba azokat a lehetőségeket (nagyüzemek, szakcsoportok, erdőgazdaságok, vadásztársaságok, méhészek részére való használatba adás, földcserék, földrendezések, tartÓ6 használatba adás stb.), amelyek révén az egyes területek hasznosíthatók. A mezőgazdasági üzemek parlag földjeinek többsége kedvezőtlen természeti adottságú, ezért csak gyepesítéssel vagy erdőtelepítéssel hasznosítható. A megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai a rendelkezésükre álló erdőtelepítési, gyeptelepítési és meliorációs célú támogatások odaítélésénél vegyék figyelembe a műveletlen földek használatba vételére készített üzemi terveket. Ezzel is segítsék elő, hogy az üzemek kedvezőtlen adottságú földjeiken tervszerűen végrehajthassák a szükséges művelési ágváltoztatást és meliorációt. mezőgazdasági ter- Bmőterület maradék- ■ÉHtalan hasznosításához fontos népgazdasági érdek fűződik. Ennek megfelelően, egyetlen nagyüzem, közület, vagy magánszemély sem tekintheti saját ügyének, hogy földjeit megmű- veli-e, vagy sem. A termőföldek kötelező hasznosítását törvény írja elő, amelynek betartása minden föld- használó kötelessége. A hatóságoknak gondoskodni kell arról, hogy mulasztás esetén ne maradjon el a fe- lelősségrevonás. A törvényben meghatározott szankciókat következetesen kell alkalmazni, akár mezőgazdasági üzemről, akár . más földhasználóról van szó. Lukács Béla Növelték a kukorica vetésterületét Kunágotán A kunágotai Bercsényi Tsz- ben jól halad a tavaszi munka. Időben — április 5-ig — a földbe került a cukorrépa magja, mintegy 250 hektáron. A 200 hektár rostkender szépen kikelt. Vetőmagnak termesztenék 270 hektáron borsót, a vetését április 6-án befejezték. A csaknem 400 hektáros háztáji seprűcirok-terület kétharmad részén megtörtént a vetés. A termelőszövetkezet több mint 400 hektárral növelte a kukorica vetésterületét. Így az idén 2000 hektáron termesztenek kukoricát. Vetését a jövő hét elején — a 60 hektár silókukorica magjának földbe juttatása után — kezdik meg. A vetéssel párhuzamosan végzik a vegyszeres gyomirtást is. E. F. Forgalomelterelés Endröd és Szarvas között A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága közli, hogy a 443. számú endrőd— szarvasi főút Endrőd és a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási kerülete közötti szakaszát pályaszerkezet-erősítési munkálatok miatt április 17-én nulla órától várhatóan másfél hónapos időtartamra a forgalom elől elzárja. Az igazgatóság az Endrőd és Szarvas közötti forgalom részére Endrőd—Kondoros — 44. sz. út — Szarvas terelőútvonalat jelöl, ki
