Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-15 / 88. szám

laijiiuKfiW' 1978. április 15„ szombat I hosszú távú közlekedésfejlesztési tervről tárgyalt a megye tervgazdálkodási bizottsága A közlekedéspolitikai in­tézkedés végrehajtása során az utóbbi évtizedekben Bé­kés megyében jelentősen megváltozott a közlekedés szerkezete. A szerkezeti vál­tozás hatékonyabb szállító- bázist és magasabb árumoz­gási technológiát hozott létre, mely a teljesítmények növe­lését, a minőség javítását tette lehetővé. Az elavult és gyenge kihasználtságú vas­utak kapacitását — a rövid szállítási távolságú házhoz, illetve háztól irányuló for­galomban —' felváltotta a népgazdaságilag hatéko­nyabb és rugalmasabb köz­úti szállítás, melynek hatá­sára elsősorban a személy­forgalomban ugrásszerű fej­lődés következett be. Mindez tegnap, pénteken délelőtt a Békés megyei Ta­nács tervgazdasági bizottsá­gának ülésén hangzott el, melynek napirendjén szere­pelt egyebek között megyénk hosszú távú, 1990-ig szóló közlekedésfejlesztési tervja­vaslata. A tanácskozáson részt vett Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyét- tese is. Az előterjesztést és a terv­bizottság által megvitatott, elfogadott anyagot a megyei tanács május 18-án, soron következő ülésén napirendre tűzi. Tanácskozás Békéscsaba iizemegészségiigyi ellátásáréi A megyei tanács egészség- ügyi és szociális bizottsága dr. Pintér Miklós elnökleté­vel tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a Kner Nyomdában tartotta soron következő ülé­sét. Két fontos, közérdekű téma szerepelt napirenden: Békéscsaba üzemegészség­ügyi helyzete, valamint a bölcsődei ellátás Békés me­gyében. Írásos előterjesztésében dr. Juhász László, a békéscsabai Városi Tanács V. B. egész­ségügyi osztályának vezetője többek között arról számolt be a bizottságnak, hogy a megyeszékhelyen jelenleg 26 üzemnél, vállalatnál, szövet­kezetnél van szervezett üzemegészségügyi ellátás. E munkahelyeken - a dolgozók együttes létszáma meghalad­ja a 25 ezret. Sürgető feladat főfoglalkozású üzemorvosi állások szervezése, illetve be­töltése — jelenleg ugyanis mindössze két főfoglalkozású üzemorvos dolgozik a város­ban. Igen kedvező a munka­helyek gazdasági vezetőinek szemlélete az üzemegészség­ügyi szolgálat iránt; mindent megtesznek az orvosi rende­lők korszerűsítéséért, jó fel­szereltségéért. A részfoglal­kozású üzemoorvosoknál a gyógyító tevékenységre kor­látozódik az orvos munkája. A néhány órás rendelési idő nem teszi lehetővé, hogy egyéb üzemegészségügyi fel­adatokkal foglalkozzanak. Különösen sok munka hárul az üzemi ápolónőkre. A napirenden szereplő té­mához a bizottság több tag­ja hozzászólt, elmondva sze­mélyes tapasztalatait, véle­ményét és javaslatait. A vi­tában a* legtöbben a főfog­lalkozású üzemorvosi állások szervezése mellett emeltek szót. Többen beszéltek a foglalkozási megbetegedések­ről. Mint elhangzott, Békés­I SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁMI 1978. április 14-én Trabant Hycomat Trabant Limousin (Bp) Trabant Limousin (Győr) Trabant Speciál (Bp) Trabant Spcciál (Győr) Trabant Combi (Győr) Trabant Combi (Bp) Wartburg de Luxe Wartburg Limousin Wartburg de Luxe tolótetős Wartburg Lim. tolótetos Wartburg Tourist Skoda 105—S Skoda 120 (Bp) Skoda 120 (Debrecen) Skoda 120 (Győr) Zsiguli 2101 ®p) Zsiguli 2101 (Debrecen) Zsiguli 21011 (Bp) Zsiguli 21011 (Debrecen) Zsiguli 2103 Zsiguli Combi Polski Fiat 126 Dacia Polski Fiat 1500 Zaporozsec Moszkvics 2140' csabán, az üzemek 70 száza­lékában zajártalom éri a* dolgozókat, sürgető tehát a zajszint csökkentése eze­ken a munkahelyeken. A bizottság ülésén jelen volt és felszólalt Nagy János, a me­gyei tanács elnökhelyettese, aki szintén hangsúlyozta: a cél, minél több üzemorvost alkalmazni főállásban. Az ülés második felében megyénk bölcsődei ellátásá­ról volt szó. A dr. Kiss End­re megyei egészségügyi osz­tályvezető-helyettes által összeállított tájékoztató sze­rint megyénkben 45 állandó tanácsi bölcsőde és hat üze­mi bölcsőde működik. E gyermekintézményekben a létszám csaknem eléri a két­ezret A fejlődés ellenére nem tudott lépést tartani az igényekkel sem a tanács, sem a munkahelyek; még mindig kevés a bölcsőde. E gyermekintézmények kihasz­náltsága egyébként a megye különböző településein vál­tozó. Az V. ötéves tervben kapcsolódó beruházásból 300 gyermeknek létesül bölcsődei hely, míg a meglevő intéz­mények bővítésével 80 új helyet tudnak kialakítani. Jugoszláviai különvonat — fehér éjszakák — autés túrák Iz orosházi IBUSZ-kirendeltség munkáját vitatta meg a tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, pénteken délután ülést tartott Orosháza városi Tanácsának végrehajtó bi­zottsága, amelyen Barta Im­re tanácselnök-helyettes el­nökölt. A hagyományokhoz híven az ülésen beszámoló hangzott el a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról, és a két vb-ülés közötti fontosabb intézkedé­sekről. Ezt követően Antali Mag­dolna, az IBUSZ orosházi ki- rendeltségének megbízott ve­zetője tájékoztatta a testü­letet az utazási iroda elmúlt évi tevékenységéről és leg­közelebbi terveiről. Az iro­da nagy forgalmat bonyolí­tott le az elmúlt esztendőben, hiszen 11 millió forintos ter­vét már novemberben telje­sítette. így sikerült két és fél millió forinttal túlteljesíteni az előirányzatot. Jelentős volt a fióknál a nyugati és szocialista valuta forgalma. Egy év alatt kilencmillió fo­rint értékű valutát adtak el. Népszerű volt az utazások közül az a jugoszláviai kü­lönvonat, amely a monteneg­rói tengerpartra indult, az utasok közül sok orosházival. Sikeres volt a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére indí­tott kijevi nőnapi különvo­nat. A városban és a járás­ban az idén is nagy az igény az IBUSZ szervezte társas- utazások iránt. Július 1-én indul a már említett jugo­szláviai különvonat, amely iránt máris nagy az érdek­lődés. Említésre méltó a Béke—barátság különrepülő- gép Moszkva Tallinn útvona­lon. Üj útvonal az idén a Szovjetunióba a déli és az északi kempingtúra. Jövőre Leningrádba is szerveznek egy IBUSZ-utazást, amelynek érdekessége, hogy a részt­vevők megtekinthetik a fe­hér éjszakák és a rózsaszín vitorlák ünnepét. Egyéb utaztatást is vállalnak a ro­mán és a bolgár tengerpart­ra. Ezenkívül sok helyre el­juthatnak még jövőre az orosházi turisták, hiszen szerveznek utakat Indiába, Olaszországba, Kanadába, Tunéziába, Londonba, Gö­rögországba, Párizsba és az Alpokba. Azt várják a jövő évtől, hogy emelkedik az autós turisták száma is küi- és belföldre egyaránt. Ter­mészetesen a külföldi utak mellett széles körű belföldi túrákat is szerveznek és in­dítanak az elkövetkezendő időszakban. Szó esett az iroda gond­jairól is, amelynél első he­lyen szerepelt, hogy már ki­nőtte a megnövekedett for­galmat, szűknek bizonyul az utastér és az iroda is. Na­gyon elférne egy telexgép is az irodában. A beszámoló megvitatása után dr. Zilahi Lajos osz­tályvezető adott beszámolót a művelődésügyi osztály munkájáról, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. Faluközpontok Könyv az özönvíz történetéről Honnan származik az özönvíz története, mi valójá­ban a Mózes-legenda? Az oktatásban, az ismeretter­jesztésben, a művészetekben gyakoriak a bibliai utalások. Az ünnepi könyvhétre kerül az olvasóhoz Gecse Gusztáv és Horváth Henrik régóta várt kötete, amely lexikális formában ismerteti az ó- és újtestamentumot alkotó könyveket, szerzőiket, tartal­mukat, a bennük szereplő személyeket, legendákat és azok társadalmi történeti alapjait — A lexikális feldolgozás lehetővé teszi, hogy az olva­só együtt lássa az együvé tartozó ismereteket, s így könnyen hozzáférhetővé váljék a szerteágazó, bonyo­lult ismeretanyag. Azokat a fogalmakat, ame­lyeket több helyütt is meg­találhat az olvasó, dőlt betű­vel szedték, így lehetővé vá­lik, hogy ne csak egyes je­lenségekről, hanem egy tel­jes folyamatról pontosan, részletekbe menően és gyor­san lehessen tájékozódni. ,AA\/\\\ \\VV\AVVY\\ VV\\\\\ YYVYYYY \\\YVYYVYWVYVYYVYYYYVWYVYWYYAAYYYYVYYVYVVYYYVYVYYYAAY " 2 Néhány adat a magyar idegenforgalomról < 1977-bm Magyarországra látogató külföldiek összi I 12.45 »Wó (i Jugoszlávia 13,9 Lengyelország 16,9 NDK 7,9 ÓtBKA) NSZK 3,3 Olaszország 0,7 Románia 3,4 Szovjetunió 2,9 A többi ország 1,6 A többi ország 1,5 Szovjetunió 3,9 Románia 8,8 Olaszország 0,9 NSZK 1,8 NDK 6,9 Lengyelország 10,7 16,9 *z lét torony — alatta, mellette az előljáró- Iság, a patika és a kocsma. így jellemezte a magyar községet — és centrumát — a harmincas években Erdei Ferenc. A szellemes fogalmazás a lé­nyeget fogta meg: abban az időben és még sokáig, ilyen volt a községek cent­rumának felépítése. Leg­feljebb az elnevezések vál­toztak azóta, az alapszerke­zet változatlan. Megnőtt a faluközpon­tokban a közintézmények, a közösség számára hasznos létesítmények száma. Ez okozza a gondot A régi központ és az abban elhe­lyezett intézmények már nem elégítik ki, nem is elégíthetik ki az új funkció által megszabott követel­ményeket. Olyan fejlesz­tésre ritkán kerül sor, amely új helyet adna a község központjának. Ezért a régi centrumot kell az új követelményeknek megfe­lelően átalakítani. Ma már hozzátartozik a községek képéhez — elsősorban a több falu igazgatását, ellá­tását vállaló székhelyközsé­gekéhez — az új művelődé­si ház, könyvtár, klub; a modern takarékszövetkeze­ti székház, a kisáruház, a több funkciót szolgáló bol­tok sora. Szerényen meghú­zódva, sok helyütt a falu­múzeum is helyet kap. Ma már hangulatos eszpresszók­ban kávézhat a pihenő át­utazó. S színén az ÁFÉSZ jóvoltából a füstös talpon­álló mellett — vagy helyett — kisvendéglők fogadják a vendégeket. Nem kétséges: jobb, ha az italbolt helyett... A közintézmé­nyek, közösségi létesítmé­nyek megnőtt száma, ará­nya az urbanizálódás, az életformaváltás egyik leg­fontosabb mutatója. A közintézmények elhe­lyezését — lehetőségeikhez képest — minden falu más­ként tudja megoldani. Nagy szerepet játszik ebben a tradíció, a múltból örökölt településszerkezet. A nagy belső telkes, levegős alföldi falvakban több a lehetőség az intézményteLepítésre. Megfelelő, jól alkalmazott rendezési terv alapján — vagy, ennek hiányában, a falu vezetőinek ésszerű te­rületgazdálkodási koncep­ciója révén — minden fon­tos intézménynek juthat hely a falucentrumban. A Szolnok megyei Abádszaló- Î kon, a Csongrád megyei l Eperjesen, a Szabolcs me­► gyei Geszteréden például ► impozáns, de nem hivalko­► dó faluközpont létesült, l hangulatosan modern, a ; falvak léptékéhez igazodó ; művelődési házzal — amely ; előtt Eperjesen Veres Péter • szobra áll —, kisáruházzal, I irodaházakkal. ■ Nagy előny, nagy dolog : a hely, a terület — de nem i minden. Sokszor tapasztal- ; ható, hogy a falu adottsá- ; gaival nem gazdálkodnak ; jól. Hibás elgondolások szü­• lőtte például, hogy olyan • régi épületeket, amelyek át- ; alakítás után még jól hasz- ; nálhatók lennének, lerom­bolnak, s helyükbe álmo- dem székházépületeket emelnek, sokszorta több pénzért. így jönnek létre az idott községtől idegen, a ! faluképhez nem alkalmaz­kodó centrumok, amelyek­ben az emberek csak téb- lábolnak, nem tudják iga­zán megszokni. A Borsod megyei Tiszalucon történt — s eléggé el nem ítélhető —, hogy a község központ­jában álló, kétszáz éves, szabadkéményes paraszt­házat, amely falumúzeum­nak lett volna jó, lebontot­ták. Azzal a megokolással : minek ide egy „ósdi” ház, a helyén majd park lesz. Park azóta sincs, a hely szívfájdítóan romos. Nem lett volna jobb — hiszen emelte volna a község esz­tétikai látványát is —, a falumúzeum? Elfért volna köré a park is... Más a helyzet a dunán­túli és hegyvidéki közsé­gekkel, ahol nehéz már újabb intézményeknek he­lyet találni, ahol sokkal jobban alkalmazkodni kell a hagyományosan kiala­kult faluképhez, centrum­hoz, mint másutt. A Tolna megyei Zombán — itt sok régi épület vár felújításra és hasznosításra, mert gaz­dag község volt a múltban, szép, régi középületekkel — megtalálták a módját, ho­gyan lehet a faluközpontot a múlt értékeinek megtar­tásával tovább építeni. A már másra nem jó, régi épületeket lebontották. He­lyükbe nem álmodern, „ösz­vér”, sem falu, sem város középületeket emeltek, ha­nem olyan intézményeket, amelyeknek építészeti meg­oldása a régi községközpont házaihoz illően mértéktartó. Gyakori hiba — éppen a Dunántúlon és a hegyvidé­keken —, hogy a község­centrumot indokolatlanul széthúzzák, a közintézmé­nyeket egymástól távo­labb telepítik. S mi törté­nik? Rengeteg többlet- költséggel jár, többször kell intézkedni a napjaink­ban legdrágább közműve­sítésről. Sokszor azzal in­dokolják ezt, hogy „nincs hely”, amely valóban igaz is a legtöbb esetben. Csak­hogy, okosan gazdálkodva, a telepítendő intézmények gazdáival együttműködve, e jelenségnek is gátat lehet vetni. A Vas megyei ősi őrség „fővárosa”, őriszent- péter erre a példa. Ott több legyet is ütöttek egy csapásra. Felépült a tanács székháza. Ebben azonban helyet kapott a pártbizott­ság, a népfront, a takarék, a posta. Egyáltalán nem csorbítja a falu vezetőinek tekintélyét, ha a közös székházba nemcsak a ta­nácshoz járnak az emberek, hanem levelet feladni, vagy takarékbetétet kivenni _ A z őriszentpéteri gyermek- intézményeket is egy telek­re telepítették — ügyes építészeti megoldással — egyazon közművesítéssel, így is lehet! Tegyük még hozzá: az intézmények többsége — elsősorban a reprezentatív tanácsi közös székház — a régi őrségi tájépítészet elemeinek fel- használásával épült. I udjuk, nem minde­nütt lehet úgy falu­centrumot építeni, mint Geszteréden, Eperje­sen, Abádszalokon, Zom­bán, vagy őriszentpéteren. De a legoptimálisabb, leg­gazdaságosabb, leghaszno­sabb és legesztétikusabb megoldást mindenütt keres­ni kell. A Borsod megyei Ernődön például a falu ve­zetői egy fiatal tervezőépí­tész-kollektívával közösen dolgozták ki a rendezési tervet. Elismerésre méltó, — de erre nincs mindenütt lehetőség és pénz. Több fa­lunak, egy járásnak azon­ban már lehet költségvetése ilyen célra! A szép, magyar falu érdekében. Juhász Erzsébet Az Országos Idegenforgal­mi Tanács tájékoztatása sze­rint az év első két hónapjá­ban 779 ezer külföldi érke­zett hazánkba, 181 ezerrel több, mint az előző év azo­nos időszakában. Az idegen- forgalomból származó devi­zabevétel 426 millió forint volt, ebből rubel elszámolású 270 millió forint, a konverti­bilis bevételek összege pedig 156 millió forint. Jugoszlávia 16,9 1977-ben 2,5 millióval* több külföldi járt hazánk­ban, mint 1976-ban Több mint 6 millióval (összesen 43,4 millióra) emelkedett a nálunk töltött éjszakák szá­ma, a turisták több mint 80 százaléka magánszálláshe­lyen lakott. A devizabevétel 14—15 százalékkal volt magasabb az 1976. évinél, körülbelül 6,2 milliárd forintot tett ki. fánKkK réimtoé* Az elmúlt évben 30 száza­lékkal több magyar állam­polgár járt külföldön, mint 1976-ban. A szocialista or­szágokat a kiutazók 93 szá­zaléka kereste fel. A tőkés országokba utazók száma az előző évhez képest 16 száza­lékkal növekedett, utazásaik­hoz 3,4 milliárd forint érté­kű devizát használtak fel. Forgalomelterelés Endréd és Szarvas között hatóan másfél hónapos idő­tartamra a forgalom elől el­zárja. Az igazgatóság az Endrőd és Szarvas közötti forgalom részére Endrőd—Kondoros — 44. sz. út — Szarvas terelő­útvonalat jelöli ki. A KPM Békéscsabai Köz­úti Igazgatósága közli, hogy a 443. számú endrőd— szarvasi főút Endrőd és a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási kerülete közötti sza­kaszát pályaszerkezet-erősí­tési munkálatok miatt vár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents