Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1978. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXIII. ÉVFOLYAM, 6L SZÁM Újítani érdemes? Bizonyára sokan emlékez­nek az ötvenes évekre, ami­kor a példaképek között sze­repelt az újító munkás alak­ja. Újságcikkek, plakátok hívták fel a dolgozókat ar­ra, hogy adják be munkát megkönnyítő, termelést egy­szerűsítő javaslataikat. Az­tán az évek múlásával együtt csökkent az újítási kedv. Újságcikk, plakát ma is van elég, csak éppen a már említett munkát köny- nyítő, termelést egyszerűsí­tő ötletek hiányoznak. Mi lehet ennek az oka? Nyivánvalóan nem az, hogy a mai munkások, techniku­sok, mérnökök kevesebbet tudnak elődeiknél. Ennek el­lenkezőjét a „nehéz embe­rek” sokasága bizonyítja, akik görgős ekét, levegővel működő hűtőtornyot, vagy éppen automata felvonót konstruáltak. Sorsuk azon­ban figyelmeztet : eredeti gondolataikat hosszú évekig nem méltányolták, az ötle­tek kivitelezésére gyakran csak külföldön került sor. Ilyen, és éhhez hasonló igazán felháborító esetekről bizonyára mindenki tud. Most azonban nem ezekről van szó, hanem az egysze­rűbb, kisebb, úgynevezett „hétköznapi” újításokról. Ezekkel nap, mint nap kel­lene találkozni az üzemek­ben. De nem találkozunk és ennek oka jórészt a jelenle­gi rendeletekben keresendő. Ma a vállalatoknál képződő minden harminc forint nye­reségből egy forint marad náluk. Ez még nem is lenne baj, ha az újítások díjait nem a nyereségből kellene fizetni. Mert mire vezet ez? Arra. hogy ha egy újítást csak ' valamennyire tisztessé­gesen honorálnának, akkor az — nyereség helyett — veszteséget okoz a vállalat­nak. Ez a bizonyára meglepő" megállapítás egyszerű szám­tani művelettel bizonyítható. A rendelet szerint az újítá­sokért az általuk hozott nye­reség 2—10 százaléka fizet­hető ki. Ez — egy mondjuk százezer forint hasznot hajtó újításnál — kettőtől tízezer forintig terjed. Igen ám, de a vállalatnál a százezer fo­rintból csak háromezer ma­rad, ha ennél többet fizet — akkor ráfizet. Ezt pedig csak a többi dolgozó rovására te­heti meg, az ő nyereségük csökkenne, tehát — az ab­szurdumig vive a dolgot — minél több hasznot hoz az újítás, annál kevésbé üzlet az a vállalatnak. Ezt a fonák helyzetet úgy oldják fel, hogy nem fizet­nek három százaléknál töb­bet, ezért a pénzért viszont n\a már egyre kevesebben hajlandók éjszakákat tölteni a szakirodalom tanulmányo­zásával, a szükséges doku­mentációk elkészítésében. A mai technikai fejlettség mellett ritkán születnek újí­tások „megérzésből”, azokat alapos, megfeszített munka készíti elő. Érdemes lenne elgondol­kozni azon, nem csinálunk-e túlságosan rossz üzletet ez­zel a „takarékoskodással”? A meg nem született újítá­sok elmaradt haszna persze nem számolható ki pontosan, de az biztos, hogy milliár- dokról van szó. Ennyi pén­zért pedig már érdemes len­ne megváltoztatni a rossz rendeletet ! Lányai László A nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának felhívása A gyermekeknek — egész­séges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt kü­lönleges gondoskodásra és megkülönböztetett figye­lemre van szükségük — ál­lapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 1959-es, a gyer­mekek jogairól szóló dekla­rációja. Az ENSZ az 1979-es esz­tendőt — e nyilatkozat elfo­gadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította és fel­hívta a világ közvéleményé­nek, a kormányoknak a fi­gyelmét arra, hogy kezde­ményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, azok teljes ér- vényrej uttatásához. A Magyar Népköztársaság — híven a szocializmus esz­méihez, társadalmi rendünk humanizmusához — magáé­vá tette az ENSZ felhívását. Hazánkban mindenkor a szocialista építés legfonto­sabb feladatai között szere­pel a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésé­nek magas színvonalú bizto­sítása. Erről nem pusztán családi és ifjúsági törvénye­ink, rendeletéin^ tanúskod­nak, hanem még inkább az országszerte épülő gyermek- és oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, játszóte­rek, a gyermekekről, az anyákról, a családokról va­ló sokoldalú gondoskodás valóságos eredményei. Változatlan törekvésünk, hogy gyermekeinknek nö­vekvő lehetőségeink alapján -még- “többet, még értékeseb­bet adjunk. Ez az egész tár­sadalom, minden szülő ér­deke, kötelessége. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy sokat kell még tennünk mind a szülői felelősség erő­sítése, mind a fiatalok csa­ládi életre nevelése érdeké­ben, hiszen miközben nevel- jük-tanítjulk őket, ők is for- málják-alakítják önmagukat, a családot, az egész társa­dalmat. Valljuk, hogy a béke és a gyermekek boldogsága, örö­me elválaszthatatlan. A Ma­gyar Népköztársaság — össz­hangban az egész társadalom akaratával, a testvéri szocia­lista országok, a haladó vi­lág törekvéseivel — mindent megtesz, hogy kedvező fel­tételeket teremtsen a szocia­lista építés számára és hoz­zájáruljon a béke fennmara­dásához. A nemzetközi gyermekév előkészítésére alakult nem­zeti bizottság felhívja az egész magyar társadalmat, az állami és társadalmi szervezeteket, az egyháza­kat, a felnőtteket és a fiata­lokat, a szülőket; minden magyar állampolgárt: leg­jobb tudásuk és akaratuk szerint munkálkodjanak azon. hogy ,a gyermekek nemzetközi évének nemes céljai valóra váljanak, Eredmények az öntözésben és a vízrendezésben Az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Anglia, vala­mint Kanada a legnagyobb vásárlója a Finomkerámiaipari Vállalat — pécsi — Zsolnay Gyárának. Tavaly 280 ezer dollár értékben szállítottak háztartási edényt és díszporce­lánt külföldre. Az érdeklődés az idén sem kisebb az ismert Zsolnai-termékek iránt, hiszen már a gyár egész évi kapa­citását lekötötték. Képünkön: eozin vázák kézi festése (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Összehívták az országgyűlést, A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. március 23-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a belkereskedelemről szóló törvényjavas­latot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásának megfelelően — szerepel még a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek, beszámolója. (MTI) Egészségügyiek kitüntetése Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága és a megyei tanács egészségügyi osztálya tegnap délelőtt tartotta meg a nőnapi ünnepséget Békés­csabán, az SZMT-székház­ban. A megye rpinden ré­széből eljöttek az egészség- ügyi intézmények legjobbjai: orvosok, ápolónők, asszisz­tensek, gyógyszerészek, köz­egészségügyi ellenőrök, vé­dőnők és technikai dolgozók. Dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos köszöntötte a részt­vevőket, majd dr. Buda Ist­ván, a gyulai megyei kórház főigazgató főorvosa mondott ünnepi beszédet. Méltatta a nőnap jelentőségét és az egészségügyi nődolgozók helyzetét, áldozatos munká­ját, akik hivatásuknak te­kintik ezt a szakmát, s ezért minden tisztelet az övéké. A megjelentekkel együtt köszöntötte a megye minden egészségügyi nődol­gozóját, az asszonyokat és láhyokat. Ezt követően dr. Sarnyai Ferenc az Egészség­ügy Kiváló Dolgozója kitün­tetést adta át 35 nődolgozó­nak, és 38-an kaptak minisz­teri dicséretet, illetve az ez­zel járó pénzjutalmat. Az ünnepséget Gulyás Sándor- né, a . szakszervezet megye­bizottságának titkára zárta, majd a résztvevőket meg­vendégelték. HAZAÉRKEZETT A NŐNAPI KÜLÖNVONAT A nemzetközi nőnap alkal­mából Brassóban tartózko­dott nődelegáció különvona- tának 400 utasa tegnap reg­gel érkezett haza, gazdag él­ményekkel. Szakma Kiváló Tanulója országos verseny Békéscsabán A Kettős—Sebes Körösi Vízgazdálkodási Társulat év­záró ülését rendezték meg a napókban a békési Egyetér­tés Tsz központjában. A tár­sulat az elmúlt évben a ter­vezett 20,5 millió forintos ter­melési értékét 500 ezer fo­rinttal túlszárnyalta. Mit ta­karnak ezek a számok? Er­ről, valamint a tavalyi mun­káról, s az idei feladatokról számolt be Bényei Gábor igazgató. A vízgazdálkodási társulá­sok fontos szerepet töltenék be az adott körzet mezőgaz­dasági területének öntözésé­ben, a belvízvédelemben. A közös gazdaságok földjeire a társulás juttatja az öntöző­vizet vagy éppen vezeti le a fölösleget. Mindezt egy jól kiépített és karbantartott csatornarendszerrel lehet csak megvalósítani. A béké­si vízgazdálkodási társulás 93 ezer hektáros működési kör­zetéből 44 ezer hektáron már megvalósították a komplex üzemi vízrendezést. Az* el­múlt évben befejezték a zsa- dányi és a körösladányi köz­célú vízrendezést, s hozzálát­tak a békési Egyetértés Tsz területén a társulati és üze­mi művek átépítéséhez, kor­szerűsítéséhez, mely együt­tesen mintegy 6 millió fo­rintot tett ki. Ezen túlme­nően Zsadányban 1,4 millió forint, Körösladányban 1,5 millió forint és Méhkeréken 3,8 millió forint értékű me­liorációs munkát valósítottak meg a társulás dolgozói. Az öntözőcsatomák fenntartásá­ra is csaknem 3 millió forin­tot költöttek a káros vizek hatásának csökkentésére, a belvíz elleni védekezésre 260 ezer forintot fordítottak. A társulati csatornák bővítésé­re 5,7 millió forintot fordí­tottak. Megmozgattak egye­bek között 930 ezer köbméter földet, a különféle műtár­gyakba beépítettek mintegy 1500 köbméter betont, s 20 millió négyzetméteren végez­ték el a nádvágást, a gazta- lanítást. Mint arról lapunkban már hírt adtunk, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksé­ge, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa március 15—17. kö­zött Békéscsabán rendezik meg a belkereskedelemben dolgozó fiatalok Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt. Békéscsabán már felké­szült a Békés megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat, az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalat és Békésen az ÁFÉSZ a versenyzők fo­gadására. E vállalatok bolt­jainak kirakataiban felira­tok közlik hogy 15—16-án az ország legjobb 170 keres­kedelmi tanulója szolgálja ki a vásárlókat. A gyakorla­ti verseny színhelyéül kije­lölt boltok kirakataiban ott vannak az értékes tárgyju­talmak is, melyeket a leg­jobb helyezést elért tanulók kapnak meg a szakmunkás- bizonyítvánnyal, illetve a külföldi és hazai jutalom­üdüléssel együtt. A nagyszabású eseményt azonban március 14-én dél­előtt a Békéscsabai Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola aulájában az „Alkotó Ifjú­ság” címszó alatt a megye szakiskolás tanulóinak mun­káiból rendezett kiállítás megnyitása vezeti be. Majd e napon az esti órákban Bé­késcsabán, az egészségügyi szakközépiskola aulájában dr. Becsey József, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője a verseny­zők és a vendégek jelenlété­ben megnyitja a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt. A két napon át tartó nagy­szabású rendezvény ünnepé­lyes eredményhirdetésére március 17-én délelőtt fél 11-kor Békéscsabán az ifjú­sági és úttörőház nagytermé­ben kerül sor. Itt dr. Sebők Éva a KPVDSZ országos elnökségének titkára mond beszédet és adja át a Szak­ma Kiváló Tanulója orszá­gos verseny helyezettjeinek a díjakat és a szakmunkás­bizonyítványok elnyerését tanúsító okleveleket. Balkus Imre Nagyszénáson megtartották a „Ki tud többet' a Szovjetunióról?” vetélkedő területi döntő­jét, amelyen Békés, Csongrád és Szolnok megye termelőszövetkezeteinek MSZBT-tagcso­portjai vettek részt. Tudósításunk a 3. oldalon Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents