Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-11 / 60. szám
1918. március 11., szombat Önállóan — távol a közpottól Az építőiparnak két ágazatát különböztetik meg a szakemberek. Az egyik a magas, vagyis a föld felszíne felett megvalósuló létesítmények építése. A szemlélődő- nek általában ez a látványosabb. A másik ia mélyépítés, vagyis a föld alatt készülő munkák kivitelezése, alapok készítése, különböző csatornák fektetése és egyéb műtárgyak megvalósítása. Általában ez a nehezebb, s ez jár több bosszúsággal, ráadásul nem is látványos, mert amit megépítenek, azt aránylag rövid időn belül el is földelik. Napjainkban viszont elengedhetetlen a lakások és az üzemek szennyvizének elvezetése, ami már a kor követelménye is. Az utóbbi évektől az építőipari vállalatok mind jobban szakosodnak,-s általában csak profiljuknak megfelelő létesítményeket építenek. Szennyvízvezetékek és víztornyok A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalatot, vagy más néven, a KEVIÉP- et az egész Alföldön ismerik. A vállalat négy főépítésvezetőségre tagozódik, s ezek közül a második legnagyobb a békési, mely Békés és Csongrád megye területén dolgozik immár 11 esztendeje. Évről évre ez a főépítés-' vezetőség adja a vállalat termelésének egyharmadát. A főépítés-vezetőséghez tartozó építők valósították meg többek között a Kettős-Körösön a békési duzzasztót, Gyula város szennyvízrendszerét, a megyeszékhely szennyvízrendszerének rekonstrukcióját, elkészítették mechanikai szennyvíztisztítóját. Az utóbbi évtizedben építettek 12 víztornyot, közülük is legnagyobb a békéscsabai. Néhány éve pedig átadták a Dél-Alföld sportlétesítményeinek egyik büszkeségét, a szegedi sportcsarnokot. A mezőgazdaság fejlesztéséből is részt vállalt a főépítés-vezetőség. Tavaly elkészítették a körösladányi duzzasztót, hozzáláttak az NK 14-es öntözőfürt műtárgyainak építéséhez. Ugyancsak tavaly üzembe helyezték a peresi és a kungyalui szivattyútelepet, melyek az öntözést segítik. A főépítés-vezetőség termelése állandó növekedést mutat: 1975-ben 106 millió forintos termelési értéket állítottak elő, tavaly ez a szám 160 millió forint volt, erre az évre 180 millió forintot terveztek változatlan áron, s ez megfelel egy megyei középvállalat építőkapacitásának. — Mit jelent a főépítésvezetőség távolléte a debreceni központtól ? — kérdeztük Tamási Gézától, a főépítés-vezetőtől. — Nagyfokú önállóságra késztet, az építéssel kapcsolatos tárgyalások döntő része ránk hárult, s a rendelkezésünkre álló gépekkel nekünk kell gazdálkodnunk. A nagy tömegű anyagokat, mint például a homokos kavicsot, cementet, követ, fenyőfűrészárut a központ rendeli, a kisebb tételekről magunk gondoskodunk. A főépítés-vezetőség mintegy 550 dolgozója napjainkban is 9 településen dolgozik. Köztudott, hogy az építőipar amolyan vándorszakma, s a munkások szociális ellátásáról fokozottabban kell gondoskodnunk — válaszolt a főépítésvezető, majd hozzátette: — a szociális ellátottságunk jobb a hazai építőipari átlagnál. Talán ez is magyarázata annak, hogy dolgozóink 80 százaléka törzs- gárdatag. ,Magad uram...’ Az építőiparnál elengedhetetlenek a gépek. A KEVI- ÉP-nél is számos munkát nagy teljesítményű, több célra használható okos gépek végeznek az ember helyett. — Vannak gépeink, az elmúlt évben újabb nagy teljesítményű kotrókkal, szállítójárművekkel gazdagodtunk. Sajnos, ennek ellenére a főépítés-vezetőség gépellátottsága gyenge — sorolja a főépítésvezető. — Növelni kellene a tömegszállító gép- járműparkunkat, a közműépítéshez vezérgép, vagyis kotrógép kellene, hiányoznak a betonelőkészítés, a gyártás és a bedolgozás gépei. Az utóbbiak annál inkább szükségesek, mert megváltozott a beton szabványa, s a nemzetközi szintnek megfelelően előírt minőséget az elavult gépekkel nehezen tudjuk garantálni. A kevert beton nagy távolságra való szállításához ma már elengedhetetlenek a mixerkocsik. Sajnos, ezekből sincs.... De nemcsak építőipari gépek kellenek. Szükség van műhelygépekre is, ugyanis országosan nincs megoldva az építőipari gépek javítása, szervize, karbantartása, így aztán a javítóműhelyt fel Megkezdődött a nyerstéglagyártás A Békés megyei Tégla- és lserépipari Vállalat hagyo- nányos gyáraiban megkez- lődött a nyerstéglagyártás, izekben a gyáraikban téglától a vállalat össztermelésének mintegy 60 százaléka kézül. A békéscsabai I-es számú églagyár cserépgyártó üzenében a termelés már janu- irtól tart. A vállalat 1978. évi terve getett téglából 235 millió, serépből 62 millió. A szente- i gyárban Alfa I. elneve- ésű nagy üregtérfogatú fa- azó téglát gyártanák, amely néretre 8, súlyra 4 kis tég- ának felel meg. A falazó- égla egy- és kétszintű csa- ádi ház építésére alkalmas. A cserépgyárban az igényeiknek megfelelően mind több színes cserép is készül, A gépgyártó üzem 15 millió forint értékű téglaipari gépet — szekrényes adagolókat és téglavágó automatákat — gyárt olasz megrendelésre. Belföldre mintegy 35 millió forint értékű kerámiagyártó gép és alkatrész készül. Az új békéscsabai téglagyár építését a cserépgyár mellett ez év közepén kezdik meg és 1980 végén fejezik be. A cserépgyárban 30 millió forint költséggel agyagpor-előállító berendezés létesül, amely majd az új téglagyár agyagporszükség- letét is biztosítja. kellett szerszámozni, gondoskodniuk kellett pótalkatrészekről, hogy valamennyi típusú gép mindig üzembiztos legyen. A KEVIÉP saját műhelyében javítja valamennyi gépét, érvényesül az a közmondás: „Magad uram, ha szolgád nincs...” A tervek szerint jövőre mintegy 30 millió forint értékű gépet kap a főépítés- vezetőség, ez viszont csak arra elég, hogy szinten tartsák azt a gépi kapacitást, amelyik napjainkban is éppen hogy elegendő. — Az új gépek nagyobb biztonságot adnak, a korábbi bérgépeknél olcsóbban is dolgoznak majd, minden bizonnyal termelékenyebbek is lesznek — mondja a főépítésvezető. Csatornaépítés — alagút-zsaluzással A tervek szerint a KEVIÉP békési főépítés-vezetősége az idén mintegy 180 millió forint termelési értéket hoz létre. Jövőre, vagyis a gépi fejlesztés után ez a szám úgy tűnik stabilizálódik. Addig viszont a jelenlegi felkészültséggel számos, igen nagy feladat megoldása vár a főépítés-vezetőség dolgozóira. Békés megyében egyebek között bekötő utakat építenek Körösladányban és Szeghalomban, Gyulán az új SZOT Szálló és szociális otthon alapozását vállalták, Sarkadon a cukorgyár rekonstrukciója keretében elkészítik a répalaboratóriumot, megvalósítják a vízellátást, átalakítják a kazánházat. Békéscsabán befejezik az orosházi csatorna- rendszer kivitelezését, lefektetik a József Attila-lakóte- lepen a mentesítő szennyvízrendszer csöveit. A megyeszékhelyen új eljárással látnak a csapadékvíz-csatornarendszer építéséhez: alagút zsalus módszerrel valósítják meg a több éves programot, mely a csatornaépítésben, de a mélyépítésben is új módszer. Ezenkívül befejezik az NK—14-es öntözőfürt első ütemének kialakítását, mely a Kettős-Köröstől Muronyig terjed. Ezt követően a második ütem részeként, Kondorosig építik meg a csatornarendszert a különféle műtárgyakkal. Szekeres András A Körösvidéki Cipész Szövetkezetben fapapucsokat készítenek nyugati exportra. A képen a papucs talpának szélét simára csiszolják Fotó: Veress Erzsi Tervszerű vadgazdálkodás Az Alföld egyik legnagyobb vadgazdaságával rendelkezik a Hidasháti Állami Gazdaság. Mintegy 25 ezer 600 hektáron folytatnak intenzív apróvadnevelést. Az elmúlt szezonban mintegy 3000 élő nyulat fogtak be és szállítottak vérfrissítésre nyugati exportra, s mindösz-' sze 550 lőtt nyulat értékesítettek. A korábbi időszakhoz képest több, vagyis 17 ezer fácánt lőttek. Ebből mintegy 12 ezret külföldiek, terítékes vadászattal ejtették el, s ezért 3 millió forintot fizettek. A gazdaság területén a hazai és külföldi vadászok 130 őzet lőttek ki, s 21 trófeája aranyérmes volt. Az állami gazdaságban tervszerű és szigorú vadgazdálkodást folytatnak, s tagjai a Balatonbereki ÁG Fácán-, Vadtenyésztési Rendszernek. A saját, alföldi jellegű, gyorsrepülésű, 2600-as törzstenyészetből évente mintegy 80 ezer tojást keltetnek — génben. Hetvenhat termelési rendszer a mezőgazdaságban 1978-ra a MÉM új mező- gazdasági termelési rendszerek megalakítását hagyta jóvá, ezek az idei tavaszon munkához látnak; ezzel 76- ra nőtt a viszonylag új termelés-szervezési és fejlesztési gazdálkodási formák száma. A jól felkészült úgynevezett rendszergazdához, a Közép-Tiszai Állami Gazdasághoz csatlakozó téeszek — számszerűit 46-an — hozták létre a karcagi gyepvető- mag-termesztési rendszert, amely a termesztés egész folyamatában az állattenyésztés növekvő igényeit veszi alapul. Két új gyümölcstermesztési rendszer kapott zöld utat; a Bodrogközi Állami Gazdaság irányításával a borsodi gyümölcstermesztők, a Debreceni ÁG irányításával pedig a környékbeli termelők igyekeznék fokozni főleg az alma, valamint a bogyósgyümölcsök hozamait, minőségét. Előzetes engedéllyel működik a Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Gazdálkodási Szervezet, valamint két állattenyésztéssel kapcsolatos rendszerjelölt. Most már észrevehetően csökken az új rendszerek száma, s az előzetes engedéllyel működő gazdálkodási szervezetek arányának növekedése is azt jelzi: csakis alapos megfontolás után jöhet létre újabb vállalkozás, a főhangsúly ugyanis a már meglevők műszaki, illetve szakmai színvonalának növelésére tevődik át. Ugyanúgy szigorú feltételekkel lehet csak csatlakozni a már működő szervezetekhez, amelyek tavaly is több tucat gazdaság felvételi kérelmét utasították el, mert a rendszer- gazda nem tartotta kielégítőnek szakmai felkészültségüket. A következő időszakban több állattenyésztési ágazatban, főleg a húsmarhatartásban lehet számítani újabb rendszerek létrejöttére. Viszonylag nagyszámú kertészeti rendszer, számszerint 26 működik az országban. Űjabb vállalkozások kérelmei jelenleg elbírálás alatt vannak. Vulkanizáló prés Nagy teljesítményű szovjet gyártmányú vulkanizáló présgéppel dolgoznak a Volán 8. sz. Vállalat gumijavító műhelyében. A tehergépkocsik gumiköpenyeinek vul- kanizálására használt prés által végzett futózás minősége a korábbi felújítási formánál tökéletesebb. A gép egy műszak alatt négy abroncs futózását végzi. A vállalat saját használatú gumiköpenyeinek javításán túl az ország másik 4 Volán-vállalatával is szerződésben áll lefutott gumik javítására. A múlt évben 665 köpeny bérmunkáját végezte el a (békéscsabai Volán. A felmérések szerint ez évben már több a bérmunkára kötött szerződés. A vállalat az idén két szovjet présgépet vásárolt. Fotó: Béla Vali Harminc százalékkal nőtt a gépexport Orosházán A vártnál is jobb eredményekről számolhatott be Berta Imre, az Orosházi Vas- és Műanyag Ksz elnöke a pénteken, március 10-én tartott mérlegzáró közgyűlésen. Az 1977-es tervet ugyanis 102,5 százalékra teljesítette a szövetkezet — keréken 123 milliós volumenben, amiből 55 milliót az exportrendelések tettek ki. A külföldre — szocialista és tőkés országoknak — gyártott műanyagformázó gépeik igen keresettek a világpiacon. Ennék bizonysága, hogy tavaly csaknem 30 százalékkal nőtt az export, és ami külön említésre méltó: 3,7 milliós dollárelszámolású külföldi értékesítést bonyolítottak le. Ilyen jellegű exportjuk az előző években szinte a nullával volt egyenlő. A részesedést osztó közgyűlésen szólták az eredmények összetevőiről, s a gátló tényezőkről is. Az például, hogy a 120 milliós terv ösz- szességében 123 . milliós lett, a szocialista brigádok, s az egész kollektíva versenyének köszönhető, mely a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki. E verseny, derekas helytállás eredménye az is, hogy a 390 tagú kollektíva 17,5 százalékkal növelte a bázishoz viszonyítva az egy főre jutó termelési értéket. A szocialista brigádok vállalták a három műszakot s igyekeztek kihasználni eszközeik kapacitását. Különösen megnőtt a termelés a műanyag pohár- és tégelygyártásban, s az% öntvények készítésében, ahol 46, illetve 34 százalékkal haladták meg a bázisév szintjét. De örvendetes a fejlődés az egyedi gépgyárás területén is, mely exportjukat adja. Míg 1976-ban 47 milliós értéket állítottak elő gépgyártóik, addig 1977-ben ez 60 millió fölé emelkedett. Az eredményeiket úgy is képesek voltak növelni a műanyagosok, hogy év közben a lakatos ktsz-től átkerült hozzájuk annak gádoro- si részlege, melynek saját profiljukhoz való alakítása 1,4 millió forintjukat emésztette fel. De ebben az évben már a félkilós zsírtégelyek gyártását, valamint speciális gépek készítését a gádorosi részleg látja majd el. A termelés nagyarányú növelése mellett (a bázishoz képest 33,5 százalékos a felfutás!) saját erőből és bankhitelből, valamint központi támogatásokból tavaly több mint tízmilliós nagyságrendű beruházást valósítottak meg, elsősorban az exportgépgyár- tó kapacitás növelésében, s ez évben várható az ötéves tervre előirányzott beruházásaik zömének átadása. A közgyűlés, mely az év végi részesedéssel, s a közvetlen anyagi ösztönzésre szánt összeggel együtt 961 ezer forint elosztását hagyta jóvá (az egy főre jutó ösz- szeg átlagosan 2477 forint), elfogadta az 1978-as tervet is, amely 20 millióval magasabb a tavalyinál, kereken 140 millió forint. A tervfeladatok részletes ismertetése a gazdasági célok aprólékos előterjesztése mellett arról is szólt, hogy ha e célkitűzések megvalósulnák, akkor a szövetkezet dolgozói ez évben 6,9 százalékos ‘bértömegnövekedésben részesülhetnek, s a jelenlegi 35 530 forintos személyi jövedelmük eléri majd a 38 372 forintot.
