Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

1978. március 11., szombat o IgHiWkfeM Jutalmat kaptak a legjobb ifjú könyvterjesztők Képünk a díjak átadásán készült Fotó: Martin Gábor Gazdaságpolitikai újságírók tanácskozása Szorosabb kapcsolatot a települések között! magától értetődő —, amely A Kossuth Könyvkiadó és a KISZ megyei bizottsága az elmúlt évben hirdette meg a középiskolások körében a politikai könyvnapok kereté­ben az „Egy diák, egy könyv” akciót. Az azóta elért eredményeket most értékel­ték. összesen 28 középiskolai KISZ-szervezet kapcsolódott be a 7 mozgalomba. Erről adott tájékoztatást Roszik György, a Kossuth Könyv­kiadó megyei kirendeltségé­nek vezetője azon a találko­zón, amit tegnap délután tartottak Békéscsabán, az MSZMP megyei bizottságá­nak székházában a legjobb könyvterjesztők részére. Ki­emelkedő eredményt ért el az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-szervezete, ezért jutalomképpen 1200 fo­rint értékű könyvvásárlási utalványt és oklevelet ka­pott. Második helyezett a gyulai román gimnázium, harmadik pedig a békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázi­um KISZ-szervezete. Az ak­cióban tevékenyen részt ve­vők is kaptak könyvet, utal­Megszüntették az árvízvédelmi készültséget A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén már csak a Hortobágy-Berettyó csatorna védvonalaira volt tegnap érvényben az árvíz- védelmi készültség. A késő délutáni órákra a vízszint annyira csökkent, hogy meg­szüntették az első fokú ké­szültséget, így az igazgató­sághoz tartozó valamennyi folyó védvonalain megszűnt az árvízveszély. Az első fokú belvízvédel­mi készültség a gyulai sza­kaszmérnökség területére és a sarkadi szakaszmérnökség holt—sebes-körösi védelmi szakaszra továbbra is ér­vényben van. Az igazgatóság területén mintegy 320 hek­tárt borít belvíz, s ebből 80 hektárnyi a vetés. Tegnap, szakaszosan 15 szivattyúte­lep és 8 szivattyúállás üze­melt. I SZEMÉLYGÉPKOCSI« íTV ÉTELI SORSZáMI un. március io-En Trabant Hycomat CMS Trabant Limousin (Bp) 13 304 Trabant Limousin (Győr) 4701 Trabant Speclll (Bp) 17 772 Trabant Spectái (Győr) 0315 Trabant Combi (Győr) S41 Trabant Combi (Bp) 2984 Wartburg de Luxe 10138 Wartburg Limousin 8758 Wartburg de Luxe tolótetős 2912 Wartburg Lim. tolótetős 2171 Wartburg Tourist 29S2 Skoda 105—S 8» 873 Skoda 120 (Bp) 209 Skoda 120 (Debrecen) 385 Skoda 120 (Győr) 253 Zsiguli 201 (Bp) 93 482 Zsiguli 2101 (Debrecen) 44 423 Zsiguli 21011 (Bp) 8812 Zsiguli 21011 (Debrecen) 4850 Zsiguli 2103 11054 Zsiguli Combi 11 435 Polski Fiat 125 9820 Dacia 9855 Polski Fiat 1500 12 721 Zaporozsec 25108 Moszkvics 2140 2855 ványt és oklevelet. A díja­kat a KISZ megyebizottsága, a megyei tanács és a Kos­suth Könyvkiadó ajánlotta fel és a találkozón Kibédi- Varga Lajos, a KISZ me­gyebizottságának titkára ad­ta át. Sarkadon Több éves hagyomány már a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ- nél, hogy március első nap­jaiban a szövetkezet egész működési körzetére kiterje­dően vendéglátóipari napo­kat rendeznek. Olyan ese­ményeket kötnek csokorba a szövetkezet vezetői, melyek a háziasszonyokat, az álta­lános iskolák és a gimnázi­um diákjait is magukkal ra­gadják. így volt ez az utób­bi napokban is. Március 1-én az 1-es és a 2-es számú általános iskolák hagyományos szavaló-, pró­zamondó- és népdalversenyé­vel kezdődött a Vendéglátó­Pénteken, a Budapesti Pártbizottság Villányi úti oktatási igazgatóságán a sajtó, a rádió és a televízió szerkesztői, gazdaságpoliti­kai újságírói, valamint a budapesti és a megyei párt- bizottságok ideológiai tit­kárai tanácskoztak a gazda­ságpolitikai újságírás idő­szerű kérdéseiről. Az értekezleten megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit— Nem pusztába kiáltott szó a népi ellenőrök véle­ménye; csak akkor végez­nek egy-egy munkájukkal, ha javaslataikra intézked­tek, s a vizsgált területen kedvező, érdemi változás következett be — hangoz­tatta egyebek között Szaka- li József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési ipari napok programja. A következő napon, 2-án, ugyancsak a Pelikánban, a VIT tiszteletére a gimnazis­ták rendezték meg szintén hagyományos irodalmi est­jüket. Majd 4—5—6-án az ÁFÉSZ működési körzetének több vendéglátó egységében pótszilveszitert tartottak. Mint a korábbi években, március 7-én is jól sikerült a sarkadi Pelikán étterem­ben megrendezett cigánybál. Az említett rendezvények mellett számos egységben cukrászipari készítmények és hűsítő italok bemutatójára került sor. kára, Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Grósz Károly, a Közpon­ti Bizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője tartott előadást a gazdaságpolitikai újságírás helyzetéről, és feladatairól, majd vita következett. A tanácskozás Győri Imre zárszavával ért véget. Bizottság elnöke pénteken megtartott sajtótájékozta­tóján. Tavaly a KNEB 6 orszá­gos vizsgálat jelentését ter­jesztette a Minisztertanács elé, további két alkalommal pedig tájékoztatta a kor­mányt megállapításairól. Az elmúlt évben egyebek közt elemezték az eredményesen befejezett kutatások hasz­nosítását, három éven be­lül másodjára mérték fel, miként hajtják végre a mi­nőségszabályozás fejleszté­sére hozott kormányhatáro­zatokat. A területi népi ellenőr­zési bizottságok munkájá­val együtt az elmúlt évben összesen 739 vizsgálatot fe­jeztek be, s ezek során csaknem 10 ezer vállalat­hoz, üzemhez, szövetkezet­hez, s más gazdasági egy­séghez jutottak el a népi ellenőrök. összesen 9485 szervezetnek javasoltak kü­lönféle intézkedést, fegyel­mi és kártérítési eljárást 1339 ember ellen, gazdasá­gi bírságot 15 esetben kez­deményeztek, büntetőeljá­rást 63 ügyben indítványoz­tak. A közérdekű bejelentések száma az előző évihez vi­szonyítva némileg nőtt, el­érte az 5429-et, míg a pa­naszok jelentősen — 2100­ra — csökkentek. Többen gondolták viszont, hogy ügyes-bajos dolgaikat leg­célszerűbben anonim mó­don, a mindent elviselő pa­pírral, ceruzával oldják meg : a névtelen bejelenté­sek száma növekedett. A bejelentések mintegy 30 százaléka aláírás nélkül, vagy kitalált névvel érke­zett ,a népi ellenőrökhöz. E gyarapodás okát külön elemzik a közeljövőben. Az első félévi program­ban 5 központi vizsgálat szerepel, s ezek közül több is közvetlenül érinti a la­kosságot. Nagyobb gondot fordítanak az idén a külön­böző célmunkákra, s a köz­érdekű bejelentések elemzé­sére. Köztudott, hogy a la­kótelepek építésénél az is­kolák, óvodák, bölcsődék, egyéb kommunális létesít­mények később készülnek el, mint a lakások. Az el­maradások okaira dérit fényt a lakótelepek járulé­kos és kommunális beruhá­zásainak elemzése. Az isko­lák pedagógusainak és igazgatóinak, a tanácsoknak kívánnak segítséget nyújta­ni, amikor ellenőrzik a tan­kötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtá­sát. A napokban kezdődött el a tejtermelés, a feldolgo­zás és fogyasztás helyzetét feltérképező vizsgálat. Az ipar, a kereskedelem, s a mezőgazdaság 15—20 je­lentős beruházásánál keres­nek választ arra, hogyan sáfárkodtak a konvertálha­tó exportárualapok növelé­sére adott 45 milliárd forint fejlesztési hitellel. Ö város- és községpoliti­kai feladatok gyakran szerepelnek a népfront különböző fórumain. Az em­berek — éljenek városban vagy falun — életkörülmé­nyeit nagymértékben befo­lyásolja, hogy milyen a he­lyi szolgáltatás, közlekedés színvonala, mennyire egész­séges környezetük, milyenek a művelődési lehetőségek, tiszták-e az utcák, megfele- lő-e a közbiztonság? Olyan kérdések ezek, amelyek a közéleti, a politikai témák iránt kevésbé érdeklődőket is vonzanak, véleménynyil­vánításra- késztetnek a nép­front település politika i fóru­main. Nem valamiféle igénybe­nyújtó tanácskozások ezek, nem is panasznapok, hanem a döntéselőkészítések, a fej­lesztési alternatívák kidolgo­zásának nélkülözhetetlen esz­közei. Ezeken a tanácskozá­sokon azonban nemcsak a helyi ügyek kerülnék szóba, hanem azok az elvi-politikai kérdések is, amelyek egy-egy településkategória — a ta­nyától az ipari centrumig — jövőjével és az ott élők sor­sával, törekvéseivel függnek össze. A helyes szemlélet követ­keztében ma már sehol sem erőltetik a tanyák felszámo­lását, de aki rászánta magát, hogy beköltözik a közeli vá­rosba, községbe, azokat tá­mogatják. Folyamatosan ké­szülnek a tartósan fennma­radó területek rendezési ter­vei. Erőfeszítések történnek arra, hogy akik továbbra is ezt az életformát választják, emberi körülmények között élhessenek. Ahová lehet, el­vezetik a villanyt, az elnép­telenedő iskolákat a klub­élet, a közművelődés céljaira hasznosítják, szilárd burko­lattal látják el a tanyákat összekötő fontosabb utakat. A népfront sokat tesz annak tudatosításáért is, hogy a ta­nya nemcsak lakóhely, ha­nem gazdálkodó egység is, Népgazdaságunk — a jelen­legi viszonyok között — nem nélkülözheti azt a termék- mennyiséget, amelyet a ta­nyán élők állítanak elő. Amíg az Alföldön a ta­nyák, addig a Dunántúlon és Észak-Magyarországon a puszták, illetve az aprófal- va'k jelentik, a településháló­zat legkisebb egységét. Évek­kel ezelőtt, amikor megin­dult a körzetesítés, a téesz- egyesítés, sokan azt gondol­ták: ezeknek a települések­nek is meg vannak számlál­va a napjai. Az eltelt idő­szak nem azt bizonyítja: e települések elnéptelenedésé­nek a vártnál sakkal lassúbb folyamatával kell számolni. Vagyis még hosszú évtizede­kig élnek családok ezeken a településeken, és ezért társa­dalmi feladat, hogy az ő életkörülményeik is javulja­nak, a legfontosabb szolgál­tatásokat igénybe vehessék, minimális kulturális igénye­ik kielégítést nyerjenek. Vagyis ne érezzék magukat a társadalom mostoháinak. Ehhez például arra is szük­ség van, hogy ne húzzák a településekre válogatás nél­kül az „elsorvadó” jelzőt, mivel ez gyakran azzal is jár, hogy 20—30 családot tö­mörítő pusztán vagy 50—60 családot számláló apró falu­ban már építési engedélyt sem adnak. A statisztikák azt mutat­ják, hogy az ezer főnél több lakosú egészen apró falvak­ból, sőt az ezer lakoson aluli településeken is mint­egy 15—20 százaléka fejlő­dik. A községek közül sok olyan kis területi centrum­má válhat — a nagyközsé­geknél ez a folyamat már lakóinak csaknem mindazt az előnyt képes lesz nyújta­ni, mint a város. Átgondolt, előrelátó intézkedésekre van itt szükség, akárcsak a szék­helyközségek és a társközsé­gek együttműködésének sza­bályozásában, amely ma még korántsem mentes a problé­máktól. Mindehhez a nép­front nyílt településpolitikai fórumai nélkülözhetetlenek, amelyeken nemcsak jó ja­vaslatok születnék, hanem a szükséges anyagi, társadalmi erőforrások megajánlása is megtörténik. A lakóhelyi fórumok bizo­nyos fokig a társadalmi el­lenőrzés szerepét is betöltik abban a tekintetben, hogy a különböző tájak közötti fej­lődési különbségek csökken­jenek. Az elmúlt télen lezaj­lott falugyűlések is jó szol­gálatot tettek. Az üdülő és kiránduló jellegű tájakon például felvetették: ne csak a villanegyedeket fejlesszék, gondoljanak az őslakosságra is. Sok helyen azt sem tart­ják igazságosnak, hogy az adott üzem vagy termelő- szövetkezet csak azt a köz­séget támogatja, ahol műkö­dik, a szomszédos települé­seket már nem, holott dol­gozóik nagy hányada onnan jár be. Azt is felvetették több falugyűlésen: a vezeté­kes ivóvízhez már néhány éve hozzájutottak, de a csa­tornázást senki nem szorgal­mazza, holott a talajvízszint emelkedik, ami nagy kárt okozhat a lakóépületekben, a közművekben. A magyar településhálózat legdinamikusabban fejlődő elemei a városok. Jelenleg a népesség több mint 50 szá­zaléka él hazánkban váro­sokban, az ezredfordulóra várhatóan ez az arány 70 százalék lesz. Ez a folyamat gondokkal jár együtt, ame­lyek megoldása úgyszintén követeli a társadalmi segít­séget és a kontrollt. Már ed­dig is ezt szolgálták a nép­frontnak — más szerveze­tekkel közösen — rendezett olyan tanácskozásai, amelyek például a városközpontok kialakításával, a városok vonzásában levő települések helyzetével, a közműellátott­sággal, a köztisztasággal fog­lalkoztak. Újabban a népfront város- és településpolitikai bizottsá­gai .a lakótelepeken élő em­berek problémáira is egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak. Hisz újabb és újabb tíz­ezrek életformájának lesz kerete évente a lakótelep, és nem mindegy, hogy „befelé- fordulás” jeliemzi-e a csalá­dokat, vagy sikerül-e bekap­csolni őket is a helyi politi­ka, a közéleti munka áram­körébe? Amint a vizsgáló­dások jelzik: a „befeléfordu- lás” nemcsak emberi maga­tartás vagy szemlélet követ­kezménye, hanem gyakran a körülmények kényszerítenek erre. A közösségi összejöve­telekhez nem mindenütt áll­nak rendelkezésre például megfelelő helyiségék és arra is tekintettel kell lenni, hogy az új lakás megszerzése, be­rendezése jelentős anyagi erőfeszítést követel a fiatal házasaktól. O egfigyelhető: a városok és községek egy ré­sze — bár adottságaik nem jobbak, mint a többie­ké — mégis gyorsabban szé­pül, gyarapszik. Egyszerű magyarázata van ennék: a tettrekészség, amely a nép­frontfórumok révén is a fel­színre tör a lakóhelyüket sze­rető emberekben. Építenek arra a nagy erőre, amelyet úgy hívnak, hogy lokálpatrio­tizmus. E képen a hidegkonyhai és cukrászipari készítmények kiállí­tásának egyik részletét mutatjuk be Kép, szöveg: Balkus Imre FELHÍVÁS! Március 16. és április 22. között környezetvédelmi hónapot szervezünk, amelynek célja a város tavaszi nagytakarítása. A környezetvédelmi hónap szervezői kérik az intézménye­ket és a lakosságot, hogy környezetüket március 20-ig hoz­zák rendbe. A közületek az őket felkereső operatív bizottság tagjait a szemét szállításához járművel segítsék. A lakosság által összegyűjtött hulladék elszállításáról a bizottság már­cius 18-án, 20-án és 31-én gondoskodik. A nyűt árkok, átere­szek, járdák és zöldterületek takarítása ezzel befejeződik. Ezt követi a környezetvédelmi hónap feladatainak második üteme, a szépítés. A kerületi operatív bizottság ebben a szakaszban is felkeresi az intézményeket és a lakosságot. Ekkor kerül sor a gyepfelületek, játszóterek felújítására, a közterületek berendezési tárgyainak kihelyezésére és lefesté- sére. Kérjük a város lakosainak öntevékeny közreműködését! VÁKOSI TANÁCS, HAZAFIAS NÉPFRONT VÁROSI BIZOTTSÁGA, KISZ VÁROSI BIZOTTSÁGA, VÖRÖSKERESZT ÁFÉSZ-programok Népi ellenőrök a tejboltokban, az általános iskolákban, az újítóknál Keserű Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents