Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

I 1978. március 10. péntek Válogatás közben Fotó: Martin Gábor A Szovjet Irodalom márciusi számából Leonyid Marünov mel­lett az 50-es évek végén és a 60-as évek elején induló, fiatalabb, nálunk még ke­véssé ismert szovjet próza- író-nemzedék néhány tagját mutatja be ebben a szám­ban a folyóirat. Nehéz len­ne egyelőre határozottan körvonalazni az- alkotói profilokat, vagy néhány kö­zös jellemzővel bemutatni őket, bár a szerkesztés jó­voltából bizonyos tematikai egység található a próza­rovatban. A szerelem érzé- •Tt» r jének ábrázolása adja ezt az~égységet. Aa-.ij£jjk témát finom lélektani és változa­tos formai eszközökkel jele­nítik meg a klasszikus orosz prózán nevelkedett alkotók, Vjacseszlav Suga- jev, Jevgenyij Bogát és Ju- rij Scserbak. Figyelmet érdemel a fo­lyóirat Irodalomról rovatá­ban a hetvenes évek szov­jet drámairodalmával fog­lalkozó kerekasztal-beszél- getés. A Szovjetunióban is ál­landó viták folynak a niai drámairodalomról, az újfaj­ta hőstípusról, színház és néző kapcsolatáról. Ezeket a kérdéseket érintette az említett, a Lityeraturnaja Obozrenyije című folyó­irat szerkesztőségében ren­dezett beszélgetés is, ahol rendezők, színészek, írók mondták el nézeteiket az úgynevezett „termelési drá­máról”. Az Egy ülés jegy­zőkönyve és az Ami a leg­szentebb a hazai közönség előtt is' ismert. Alekszandr Gelman a beszélgetés során így határozza meg ennek az irányzatnak a drámairo­dalomban betöltött szere­pét: „A mai termelésről, vagy intézményekről — és ebben nincs elvi különbség — szóló darabnak csak ak­kor van értelme, ha a né­zőtéren ülő emberek a szín­padon látottakat közvetle­nül át tudják vinni saját életükre. És én itt a művé­szet közvetlen hatásának híve vagyok. Az ilyen hatás is nagyon fontos és igaz.” * Kürti András: '■v Renate 22. Beszívja az alsó ajkát, rám mosolyog. — De te majd megtalálod a varázsigét, ugye? — Én???!!! Nem felel, de szemében hit, remény és szeretet. Kétségbeesve fordulok Hans felé. — Tanár úr, remélem ön nem gondolja, hogy én, aki azt sem értem, hogyan mű­ködhet kánikulában egy hűtőszekrény, hogy én segít­hetnék ennek a problémá­nak a megoldásában?! Hisz ez a tudomány és a techni­ka legmagasabb régióiba tar­tozik! — Bevallom — jelenti ki habozás nélkül —, én is azt gondolom, hogy segíthet. Bí­zom benne.- Először is azért, mert itt nem tudományos, nem műszaki megoldásra van szükség. Legalábbis nem ez az első lépés. Erre csak akkor kerül) , ha sikerül valamilyen módon elérnünk, hogy a Törpe hoz­zájáruljon ahhoz, hogy fel­keressük, hogy hozzányúl­junk, hogy dolgozzunk rajta. — Kérték már erre? — Természetesen. Mint már említettem, a leghatá­rozottabban utasította el. — Kik kérték? — A. gyár vezetői, a városi tanács tagjai. Hivatalos ügyekben egyébként is csak velük tárgyal, alighanem ve­zérlő automatának tekinti őket. — Akkor egy magyar új­ságíróval, aki mégcsak nem is rovatvezető,' feltehetően szóba sem áll. — Valószínűleg. H& csak az a magyar újságíró meg nem találja a módját, hogy rákényszerítse erre. —Az isten szerelmére, de hát hogyan kényszeríthet- ném én ilyesmire?! — Fogalmam sincs. Az a nagy előnye azonban min­denképpen megvan önnek velünk, aarlesi polgárokkal szemben, akik szinte gye­rekkorunk óta a kibaut- rendszer automatái között élünk, hogy a homo novus, az új ember szemével, kí­vülről látja ezt az egész szövevényt. Nem kötik em­lékek, beidegződések, észre vehet olyasmit, amire mi nem figyeltünk fel, annyira Minerva könyvek A Minerva könyvek ked­velői hamarosan új kötetek­kel találkozhatnak a köny­vesboltok polcain. A csalá­di könyvek sorozatának legújabb kötete a gyerme­kek játékaival, azok nevelő szerepével foglalkozik. Az ínyencnaptár az év­szakok kínálta piaci lehető­ségekhez igazítva ad hasz­nos tanácsokat. Arany ABC címmel a betűvetéssel is­merkedő kisdiákok tanítá­sához nyújt segítséget. Do- naszy Magda és Reich Ká­roly képeskönyve. Gyógyulást kívánok cím­mel V. Deák Éva szerkesz­tett képeskönyvet, amely­ben a betegség miatt otthon- maradásra kényszerült kis­iskolásoknak és szüleiknek ad ötleteket. A házasság jö­vőjével foglalkozik könyvé­ben Szilágyi Vilmos pszi­chológus. Az emberek kö­zötti együttéléshez ad jó tanácsokat Gyenes István Mi illik, mi nem illik című könyve, amelynek egyik legfőbb tanulsága: a maga­tartási szabályok tanulásá­nak nincs kezdete és vége. Zongoraverseny zeneiskolásoknak A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a szarvasi Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya, vala­mint a szarvasi zeneiskola megyei zongoraversenyt rendez március 10-én pén­teken délelőtt 9 órai kez­dettel a zeneiskola hang­versenytermében. A ver­senyt Chovan Kálmán halá­lának 50. évfordulója tisz­teletére hirdették meg. Móra-évforduló Móra Ferenc születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére készülődik az író szülővárosa, Kiskun­félegyháza. Az 1979. július 19-i centenáriumi progra­mot Móra-emlékbizottság szervezi a városban. Már tervezik az író életét, mun­kásságát bemutató új kiál­lításokat, s több publikáció is készül ez alkalomra. A szülőváros tanácsa felújít­tatja a Daru utcai Móra- házat, amelyben az író szü­letett. Üjra rendezik és ki­egészítik a ház emlékanya­gát. megszoktuk. Gyakran egé­szen egyszerű, kézenfekvő a legbonyolultabbnak tűnő problémák megoldása. A kö­zeli dombról esetleg többet árul el titkaiból az erdő, mintha a fák közé hatol­nánk. — Már bocsásson meg — mondom ingerülten —, ezek közhelyek. És ha már a ha­sonlatoknál tartunk, a szó- banforgó dió túl kemény az én fogamhoz. Nem válaszol. — Tibi — szólal .meg Re­na és közelebb húzódik hoz­zám —, az én kedvemért próbáld meg, törd egy kicsit a fejedet... Te olyan okos fiú vagy. Ott Pesten is mi­lyen nagyszerű ötleteid tá­madtak ... Emlékezz csak a talált tárgyak osztályára. A nem létező ezüst cigaretta­tárcára. Vagy elfélejtetted már? Hogy elfelejtettem-e? És főleg a jutalmat, amit utá­na kaptam? Hisz más sem jár azóta az eszemben. Most, sajnos, nem lesz prémium ... Megfeledkezve Hans jelen­létéről, Renate keze után yúlok. — Grrrh — mordult rám a nagyobbik dog, Germ. Nyil­ván azt hiszi, bántani szán­dékozom gazdiját. Elkapom a kezem, farkas­szemet nézek a kutyával. A tekintetében nincs harag, sőt, mintha azt akarná mondani: „öregem, tökéletesen tisztá­ban vagyok vele, hogy nem vezérelt gonosz szándék. De te is értsd meg az én hely­zetemet. Időnként valami­Asztalunkon a közművelődési terv Ahogy a párttitkár látja Verasztó Antal, az Oros­házi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet pártalapszerve- zetének titkára mondja, hogy a szövetkezetben közel sem sorolható a könnyű felada­tok közé a közművelődés. Nem mintha túlságosan ér­dektelen lenne a tagság, szó sincs erről. Lehetőségeik azonban erősen behatároltak, ahogy manapság mondani szokták, anyagilag, és más szempontból is. Ez a „más szempont” a bejárók idő­hiánya, az egyetlen étterem, amiből alkalmanként kul­túrtermet varázsolnak, sőt klubszobát is, ha az elvá­lasztó ajtókat behúzzák, és máris készen az alkalmas hely, ‘ mondjuk író-olvasó találkozóra. Mert már ilyen is volt, nem egyszer, és szí- ves en-érdeklődéssel ismer­kedtek a műanyagipariak Bónus Istvánnal, aki szint­úgy orosházi, mint ők. Nem könnyű feladat a közművelődés, említi tehát a párttitkár. Ha nem könnyű, akkor nyilván nehéz, vagy legalábbis meggondolkodta­tó, nem megy magától, ter- vezni-szervezni kell. Ezen sem csodálkozik persze sen­ki, mert a közművelődést valóban tervezni és szervezni kell, mi több: múlhatatlanul szükséges hozzá egy-két olyan ember, aki belső igényből, meg ki tudná még elősorolni miből, úgy érzi, nem maradhat tétlen, fel kell keltenie az érdeklődést a többiekben is, mert önma­gunk formálása a legszebb dolgok egyike. A szövetkezetben évek óta egyre pontosabb és valósá­gosabb tervek készülnek ar­ról, mi az év feladata a köz- művelésben? Az idei, az 1978-as már az elmúlt év decemberében elkészült, és ez mindenképpen jó. A veze­tőség, a pártszervezet, a szö­vetkezeti bizottság és a nő­bizottság együtt tette mér­legre 1977-et, és építette fel 1978-at. Aztán írásba foglal­ták az egészet, és következ­hetett az új esztendő. ,>Sokat mesélhetnék a ha­gyományokról — mondja Verasztó Antal — arról, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt milyen híres néptánccsoportunk volt, hány kirándulást szer­veztünk, hogy milyen jól együtt volt a tagság .de ha erről mesélnék, hozzátehet­ném azonnal : igaz, hogy most, nincs néptánccsoport, de kirándulni szeretünk, és az összetartással sincsenek gondjaink. De sok minden megváltozott. Előtérbe ke­rült a tanulás, a közelmúlt­ban tíz dolgozónk jelentke­zett az üzemben működő ki­helyezett általános iskolai nyolcadik osztályba, és erős elhatározásuk, hogy meg­szerzik a végbizonyítványt. Évek óta megrendezzük a Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Szakmunkás ve­télkedőket, fotószakkörünk van, megszerveztük a Kép­csarnok Vállalattal, hogy ne­gyedévenként aukciókat ren­deznek a kultúrteremben, ahol egyre többen vásárolnak értékes festményeket, szob­rokat, és rendelnek meg lak- berendezési tárgyakat... Ki­terjedt a szocialista brigá­dok mozgalma, csak még a megyei vetélkedőben nem veszünk részt. Talán az idén, a jövő esztendeire jelentke­zünk. Voltunk kirándulni az NDK-ban, most is oda ké­szülnek a fiatalok, színházi bérleteinkkel el is járnak, a mi széksorunk nem marad üresen. Százötven harminc éven aluli dolgozónk van, összesen pedig nem sokkal több. mint háromszáz. Te­hát van fiatal bőven, rájuk sokban számíthatunk.” Kiderül később, hogy igen jó a KISZ-szervezet is, álta­lában jn eg találják azokat a formákat, mi több: fórumo­kat, ahová szívesen eljárnak a fiatalok, a KISZ-tagok, le­gyen az ismeretterjesztő elő­adás, vagy vitakör, netán táncos disco a nagyterem­ben. Lapozgatjuk a közművelő­dés tervét, és mind jobban összeáll a kép. „Géplakatos- és szerszám­készítő-szakmában szakma­felújító tanfolyamot szerve­zünk, és meghirdetjük a be­tanított munkások tovább­képző tanfolyamát, összesen 75—80 dolgozóra számí­tunk.” „Az állami oktatásban részt vevő 28 középiskolás, 2 technikusminősítő * tanfolya­mos és 1 főiskolásunk szá­mára a tanulmányi munka­idő-kedvezményeket mara­déktalanul biztosítjuk, tanu­lásukat folyamatosan ellen­őrizzük.” „Gádorosl üzemrészünknél külön oktatási csoportot szervezünk.” „Ellátogatunk más üze­mekbe, a fizikai dogozók két csoportjával. Külön szerve­zünk tapasztalatcserét a termelésirányítók és a mű­szaki szakemberek részére.” „1978 negyedik negyedévé­ben író-olvasó találkozó lesz, az Alkotó Ifjúság pályázatot is meghirdetjük. A szövetke­zeti dolgozók fafaragásaiból, képzőművészeti alkotásaiból kiállításokat rendezünk a kultúrteremben.” „A 2. sz. általános iskola tornaterme minden vasárnap rendelkezésünkre áll. Az Ed­zett Ifjúságért mozgalom ke­retében sporttalálkozókat, versenyeket szervezünk, szorgalmazzuk a házi sakk- és asztalitenisz-bajnokságot, és részt veszünk az össze­tett honvédelmi versenye­ken.” Néhány mondat a terv­ből, és ez a néhány is híven tükrözi a közművelődés helyzetét, állapotát az Oros­házi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben. Nincsenek túlzó elképzelések, a lehető­ségekből, az igényekből in­dultak ki, amikor összeállí­tották, közben kétségtelenül arra gondolva, hogy fokról fokra többre jussanak, vi­gyék előre a dolgokat. ,;És ami még nagyon fon­tos: példásan jó a kapcsola­tunk a művelődési központ­tal. Persze, ez Orosházán már hagyományos, ha jól tudom, itt működik a me­gye egyik legjobb szocialista brigádklubja.” A terv megvalósításra vár, jobban mondva megvalósítá­sa megkezdődött. A szövet­kezet vezetősége 60 ezer fo­rintot ad hozzá, és a segítő­készség sokfajta megnyilvá­nulását. „Jó a közeg ebben a szövetkezetben”, mondja a párttitkár, a helyzet egyik legjobb ismerője. „Termelési tervünk 140 milliós. Ebből 55 millió az export. A hír­nevünk sem akármilyen. Ide tettre kész, érdeklődő embereik kellenek. A kapcso­lat a közművelődéssel vilá­gos.” Ugyanezt mondják a város művelődési központjában is. A vas- és műanyagipari szö­vetkezetre mindig számítani lehet és ők is számítanak a kultúrházra. Azt hiszem, itt kezdődik az igazi, jó kapcsolat. Sass Ervin lyen formában jelét kell adnom, hogy éber vagyok és harcrakész, hogy megvédem minden támadástól a Lins család tagjait. Hadd lássák, hogy nem vagyok holmi to­honya ingyenélő. Vili?” Szavamra, most a pillan­tása teljesen emberi. Em­beri ? ! Meg van!!! Miként Pallas Athene ug­rott ki teljes fegyverzetben apja fejéből, úgy pattan ki az enyémből is az ötlet. Aprólékos részletességgel, kristálytisztán. Hiszek az ihletben, az ih­letett pillanat csodájában. Érzem — mit érzem? — tudom, hogy sikerülni fog. V. fejezet Tárgyalás a Törpével Megzörrennek a bokrok, s megérkeznek a tisztásra Nagy Erik, Ilse és a cseme­téjük, a Kis Erik. Az apró férfiú csupa maszat, lehor- gasztott fejjel slattyog a két őrzője között, görnyedt vállán tizenéves élete min­den keserű csalódásának, szörnyű nyomorúságának terhe. — A strandon fogtuk el — meséli az anyja. — Beás­ta magát a homokba, csak az orra meg a szeme volt kint. Ítéletnapig sem talál­juk meg, ha egy darázs nem száll a nózijára. Elhoztuk magunkkal, hogy szem előtt legyen. Nem baj? (Folytatjuk) Folklór napok Szarvason Március 20-án kezdődik az a több mint egyhónapos eseménysorozat, amely két­évenként országos bemutat­kozásra hívja az egyetemis­ták és a főiskolások ama­tőr művészeit. Az idén ötö­dik alkalommal rendezi meg a KISZ KB, az Oktatá­si és a Kulturális Miniszté­rium az egyetemi-főiskolai kulturális napokat. A gazdag program nyitá­nya a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lesz. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak képzőművészeti alkotásaiból félezer fest­ményt, grafikát, kisplaszti­kát bemutató tárlatot nyit­nak meg. Harminc intézmény 900 szólótáncosa és népi együt­tese ropja majd a táncot Keszthelyen és Szarvason a folklór . napokon. Bemutat­koznak énekesek és a népi muzsika amatőr művelői is. Április 4—6. között Keszt­helyen az Agrártudományi Egyetemen reggeltől estig pereg a műsor. Április 3—5. . között Szarvason a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem kihelyezett mezőgazda- sági karán több megye képviselői szórakoztatják az egybegyűlteket s verse­nyeznek a legjobb helye­zésekért. Kórusok, kamara zene­karok, hangszeres és énekes szólisták tesznek tanúbi­zonyságot tudásukról, ápri­lis 2—4. között a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola látogatói - előtt, a A Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolán április 5—7. között, az Egri Tanár­képző Főiskolán április 6— 8. között muzsikálnak az ének, zene diák reprezen­tánsai, több mint 1600-an. ■ Î Lev Tolsztoj születésének 1150. évfordulójára Az Állami Lev Tolsztoj S Múzeum egyik osztályának I új kiállítása nyűt meg a li- ! pecki körzetben, a Lev • Tolsztoj állomáson, abban a 5- házban, ahol a nagy író éle- : tének utolsó napjait, töltötte. A kiállítás q,z idei jubileu­mot készíti elő. 1978-han ün­nepük ugyanis az író szüle­tésének 150. évfordulóját. A kiállításon központi helyet foglalnak el az író életének utolsó évére, az 1910-es esz­tendőre vonatkozó anyagok.

Next

/
Thumbnails
Contents