Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Jótállás A vevő ma már minden tartós fogyasztási cikk mellé kis füzetet kap, amelyik iga­zolja : tulajdonosa garanciá­lis jogokat élvez. Ha a vásá­rolt holmi elromlik, a szer­viz ingyen javítja meg, sőt, ha a hiba súlyos, a terméket újra cserélik. Tehát a jótál­lás a vásárló védelme. Ma­napság megszokott már, hogy a szavatossági idő egyre nő, amely nemcsak egyszerűen kereskedői furfang a forga­lom növelése érdekében, ha­nem tanúsítja az áru jobb minőségét is. Vagy nem? Sajnos, átfogó statisztikák nem készülnek arról, hogy ki, hányszor és milyen ér­tékben él — kell élnie — garanciális jogaival, pedig nem lenne érdektelen ez az adat. Az összforgalom ará­nyában az elmúlt időben látatlanban is bizonyos, hogy sokszorosára nőtt az összeg, amely egyfelől örvendetes, megnyugtató dolog. Híven tükrözi ugyanis az életszín­vonal alakulását, az életmód változását, de mutatja a ter­mékek minőségét is. A garanciális javításokról vezetett grafikonok biztos szeizmográfként jelzik, ha baj van. És nem mindegy — bármennyire jó szavatos­sági feltételeket kínál a gyár, s bármekkorára is nőtt a forgalom —, hogy milyen­magasra ugrik a jótálló ki­adása. Kétszeresen sem mindegy: rontja a vállalati eredményt és fokozott terhet ró az amúgyis szorongatott helyzetben levő szolgáltató egységekre. Ráadásul, min­den ellenkező híresztelés el­lenére, a vásárló igazi biz­tonsága még csak az, ami­kor üresen marad a garan­ciafüzet bélyegzőinek helye. A vevő sem örül annak, ha a gyártónak minduntalan jót kell állnia termékéért. Mindenképpen nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni ál­talánosságban véve is a jót­állásnak, megkövetelni min­den egyes cégtől, hogy ne csak termékeinek forgalmá­val, hanem a szavatosságra fordított költséggel is törőd­jön. Ismeretes, högy vala­mennyi garanciális gyárnak van kerete, ha ebből kifut — automatikusan rossz bizo­nyítványt állított ki áruinak minőségéről. A kereten be­lüli mozgást már kevesebben ellenőrzik, holott az is érték­mérő. Különösen így van ez az építőiparban, ahol már krónikusan magas az ingyen végzett utólagos javítások nagysága. Akadt olyan épí­tőipari vállalat, amelyiknek hat felépített házában két­ezer (!) hibát számolt össze egy szakértőkből álló bizott­ság, miután a lakásfenntartó szövetkezet négyévi huzavo­na után sem tudta érvénye­síteni garanciális jogait; a bírósághoz fordult, csak ez­után egyezkedett meg a ki­vitelezővel. Ne szóljunk itt a lakók kálváriájáról, arról, hogy az építőipari vállalat készpénzzel akarja megválta­ni a hanyag munkát, mert sem ereje, sem ideje a ga­ranciális javítások elvégzé­sére... Ennél az esetnél ugyanis az a fontos, hogy a kétezer hiba feltérképezése után is minden megy tovább, senki sem keresi a vétkese­ket. Pedig erről az oldalról nézve a jótállás is vala­mennyiünk zsebére megy! Tamás Ervin Tisztelet, elismerés a nőknek Kitüntetések a Parlamentben Lassú az apadás a Körösökön A nemzetközi nőnap alkal­mából szerdán kitüntetési ünnepség volt a Parlament­ben. Részt vett az ünnepsé­gen Borbély Sándor,' a Köz­ponti Bizottság titkára, Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntő beszédében többek között elmondta: a mi vilá­gunkban — eszméink, elve­ink általános érvényű dia­dala kapcsán — a nők hely­zete valóban gyökeresen megváltozott, igazán jobbra fordult. A női egyenjogúság fokozatos megvalósulása két­szeresen is gyümölcsöt ho­zott. A társadalmi igazsá­gosság térhódításával, gaz­dasági előrehaladásunk, fel- emelkedésünk nyomán a ma­gyar nők ma társadalmunk­nak nemcsak egyenrangú, hanem megbecsült tagjai is, akik — ha nem is gondok —, de fenntartás nélkül te­hetnek eleget társadalmi kö­telezettségüknek, és — ugyanakkor — szép, női hi­vatásuknak, a legszebb női küldetésnek — hangsúlyoz­ta, majd átnyújtotta a ki­tüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fái Borisnak, a Magyar Vöröskereszt nyug­díjas osztályvezetőjének a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevé­kenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Hazánk szocialista társa­dalmi rendjének építésében, a dolgozó nép élet- és mun­kakörülményeinek megjaví­tásában kifejtett kimagasló munkásságuk elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben hatan részesültek. Negyvenen a Munka Érdemrend ezüst, s ugyancsak 41-en a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták, s négyen részesültek a Kiváló Szolgálatért Ér­demrend kitüntetésben. se, ami nem az év elején, ha­nem csak később lépett élet­be, és ezek egymagukban is növelik az idei átlagkerese­teket a tavalyihoz képest. Egyébként helyesnek bizo­nyult intézkedésekről van szó, amelyeknek jó hatása máris lemérhető. A műszak- pótlék emelkedése nyomán például erősen csökkent az elvándorlás a több műsza­kos területekről, javult több iparág, köztük a villamos- energia-ipar munkaerőhely­zete. A műszakpótlékok emelé­sét július elsejével kiterjesz­tik azokra a területekre, ahol ez még nem történt meg. Így rendezik a műszak­pótlékot a közlekedés, a me­zőgazdaság, az erdőgazdaság területén és a kereskedelem­nek azokban az ágazataiban is, amelyeket a múlt évi in­tézkedés nem érintett. A szakmunkás-utánpótlás­ról szólva az államtitkár el­mondta, hogy a múlt évben számszerűen teljesítették a Szakmunkástanuló felvételi tervet, sőt 56 300 helyett 58 196 tanulót vettek fel. A szakmai összetétel azonban nem kielégítő. Túl sokan je­lentkeztek a divatos szak­mákra. sebb mértékben megnövelte a belvízzel borított terüle­tet. Szerdán mintegy 400 hektárt borított a belvíz, s ebből 100 hektárnyi a vetés. A gyulai szakaszmérnökség teljes területén, illetve a sarkadi szakaszmérnökség holt Sebes-Körös menti vé­delmi szakaszára továbbra is érvényes az elsőfokú bel­vízvédelmi készültség. A ^ Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén 17 szi­vattyútelep és 9 szivattyúál­lás szakaszosan üzemelt, másodpercenként mintegy 35 köbméter belvizet emeltek át a levezető csatornákba. Megkezdték a tavaszi munkát a Békéscsabai Állami Gazdaságban A Békéscsabai Állami Gaz­daságban március 6-án meg­kezdték a tavaszi vetésű nö­vények előkészítését. Nyolc néhézgép dolgozik, s végzi a SimítózáSt és a fogasolást a csaknem 6000 hektár szántó- területen, ahol a tavaszi nö­vények alá a magágyat ké­szítik. A napi 640 hektár tel­jesítmény mellett 8-10 nap alatt elvégzik a talajlezárást. Igaz, ehhez a gépeknek két műszakban kell dolgozniuk. Jelenleg az 1200 hektáros lucematerületen működte­tik a gépeket. A zöldborsó vetését ezen a héten szeret­nék megkezdeni. Az elmúlt napi esőzések hátráltatták ugyan a talajmunkát, de a Békéscsabai Állami Gazda­ság kitűnő termőföldjén gyorsan felszívódik a talaj­víz, s egyik napról a másik­ra ismét munkába állhatnak a gépek. Ezért is tudnak in­nen évről évre elsők között szállítani zsenge borsót. A Videotonban, Székesfehérvárott az idén harmincezer Munkácsy Color színes tv-t gyárta­nak, hétezerrel többet, mint az elmúlt évben. A gyár a PÁL—SECAM rendszerek vételére is alkalmas gyártmányából tőkés exportra is szállít. Képünk az előszerelőműhelyben készült (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól tegnap kapott tájékoztatás szerint már csak a Hármas-Körös alsó szakaszán és a Hortobágy— Berettyó-csatornán van ér­vényben az elsőfokú árvízvé­delmi készültség. Igaz, me­gyénk többi folyóinak is magas a vízszintje, szinte valamennyi hullámterét víz borítja. Az apadás az elmúlt 24 órában lelassult, ugyanis a Tiszán levonuló árhullám visszaduzzasztó hatása érvé­nyesül. A KöVÍZIG területén ked­den átlagosan 7—8 millimé­ter csapadék hullott, s ez ki­Az ünnepség után az El­nöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. * * • Megyénkből a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetést kapta Csomós Ist­vánná, a Mezőhegyesi Álla­tni Gazdaság borjúgondozó­ja, Farkas Istvánná, a csor- vási Lenin Tsz pártbizottsá­gának titkára, dr. Pankotai István, a MSZMP békéscsa­bai városi bizottságának osz­tályvezetője, Szilágyi József- né, a békéscsabai 1. sz. pos­tahivatal osztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki dr. Zelenák Gézánét, a Dél- Békés megyei Tsz-Szövetség főmunkatársát. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában, ahol a dolgozók több mint 70 százaléka nő, a 30 és 50 év közötti korú nők jelentik a legképzettebb, leggyakorlottabb állományt: a törzs­gárdát. Felnövőben van azonban az új nemzedék is: 1500 dolgozójukból ötszáz még nem töltötte be harmincadik évét. Képünkön: Bállá Sándorné gyártásközi ellenőr és Juhos Ró­zsa kötőnő munka közben Fotó: Veress Erzsi Csaknem 10 ezer dolgozó munkaereje szabadul fel a létszámmegtakarító beruhá­zások segítségével — mon­dotta szerdai sajtótájékozta­tóján Buda István munka­ügyi államtitkár. — A kor­mányzat az V. ötéves terv­időszakban 2,4 milliárd fo­rinttal támogatja az emlí­tett beruházásokat, mégpedig pályázat alapján. Az elmúlt két évben 178 pályázatot nyújtottak be a ' vállalatok, ebből 56-ot fogadtak el. A nyertes pályázóknak eddig 940 millió forint támogatást szavaztak meg, több mint 600 millió forint folyósításá­ról már alá is írta a vállala­tokkal a szerződést az Álla­mi Fejlesztési Bank. Ennek az összegnek a felhasználá­sával hozzák létre azokat a beruházásokat, amelyek csak­nem 10 ezer ember munká­ját pótolják. A nehéz fizikai munkák gépesítése sokba kerül, érde­mes azonban áldozni rá, mert a munkaerőforrások elapadtak. Egy-egy dolgozót vidéki üzemekben átlagosan 160 ezer, a fővárosban pedig 350 ezer forint értékű beru­házással lehet felszabadíta­ni. És ez az eltérés bizonyos feszültségekkel jár. A beru­házások magas költségei ép­pen a fővárosban ösztönöz­nek kevésbé a gépesítésre, pedig itt a legszűkösebb a munkaerő-utánpótlás. Bérgazdálkodási kérdések­ről szólva az államtitkár em­lékeztetett a népgazdasági tervnék arra az intézkedésé­re, hogy 1978-ban átlagosan 7 százalékkal növekednek a nominálbérek,’ és így az ár­emelkedéseket is figyelemöe- véve a reálbérek 2,8—3 szá­zalékkal emelkednek. A bér­emelések mértékét azonban tévesen ítélik meg azok a vállalatok, amelyek úgy vé­lik, hogy a munkabéreket most mindenütt 7 százalék­kal kell vagy lehet emelni. Egyrészt azért nem, mert a 7 százalékos emelés átlagot jelent, másrészt tavaly egész sor olyan intézkedés történt, mint például a műszakpót­lék-emelés, a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, villa- mosenergia-ipari és a ruhá­zatipari dolgozók béremelé­BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1978. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXm. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Július elsejétől kiterjesztik a műszakpótlékot

Next

/
Thumbnails
Contents