Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

lobbik felünk lölvilágosult, józan I gondolkozást! férfi- I ember némiképp zavarba jön, ha — nő­nap, vagy más ünnepi al­kalom közeledtén — a nők­ről kell szólnia. Mit mond­jon? Hogy társadalmunkban, szűkebb munkakörünkben, baráti, családi viszonylata­inkban maradék nélkül megvalósultak azok a kívá­nalmak, amelyek — társa­inkról, asszonyokról, lányok­ról lévén szó — természete­sek? Avagy még nem teljes­séggel valók, noha maguktól értetődők? Kínos kötelezett­ség az embereket, pontosab­ban, önmagunkat arra fi­gyelmeztetni, hogy cseleked­jünk, viselkedjünk, éljünk emberül. Nem mintha nem tapasz­talnánk, mekkora változások mentek végbe gondolkozá­sunkban, magatartásunkban ezen a téren is! Ami per­sze korántsem egyértelmű azzal, hogy minden a leg­nagyobb rendben van. Mélyek a gyökerek. Általános iskolás, talán másodikos kislány meséli : megverte a Béla az iskolá­ban. Megvert? — kérdi az anyja. — És te hagytad? — Hagytam — mondja nem is szepegve, inkább egykedvű­en a kislány. — Hiszen fiú! Első hallásra nagyot ne­vetünk a „gyerekszáj ”-on, aztán talán elhalkul a jó­kedv. Eszünkbe jut, azaz tudjuk, hogy itt, meg amott alkalomadtán eljár a férfi keze, nem ritkaság, hogy éppenséggel megveri a fele­ségét. Tudjuk? Túlzás ezt ál­lítani. Inkább egyik-másik barátnő szerez róla tudo­mást, a szomszédok pusmog­ják, de mert jólneveltek, nem adják tovább, nem is igen beszélnek róla. Ám a levegőben van, érződik, hogy ez már nem csupán családi titok, magánügy, hanem va­lami nagyon ellenszenves, tisztázatlan dolog, idejét múlt, voltaképpen mindnyá­junknak szégyellni való. Te­hát nem csupán azoknak, akik ilyesmire vetemednek, és azoknak, akik eltűrik, el­szenvedik, hanem nekünk is, akik csupán észrevesszük — és tudomásul is vesszük, hogy van ilyesmi. Égy másik eset. Fiatal kol­léganő lép ki méltatlankod­va, ha nem is fő-főnöke, de mindenesetre fölöttese szo­bájából. Mi történt? A fér­fi, akinek „hivatalból” per­sze csupán ifjú kolléganője munkáját kellett volna mél­tányolnia, megtoldotta azt némi dicséretekkel a lány küllemét illetően is. Tisztes­séges módon tette ezt, mond­hatni, jóleső udvariassággal és gavallériával, amit a nők általában nem szoktak rossz néven venni. Az ifjú hölgy mégis fölkapta a fejét és szinte szenvedélyesen kérte ki magának az udvarlást, ha ugyan annak kell nevezni, mondván, itt a munkájáról van szó és a legkevésbé sem a csinosságáról, női vonz­erejéről. Lényegében oda lyukad ki, hogy a kollégá­nak semmi köze sincs ah­hoz, hogy ő történetesen nő; más szóval, vegyék őt férfi­számba. Ezen, ha van hozzá ked­vünk, szintén nevethetünk egy jót, hiszen tagadhatat­lanul van ebben a viselke­désben valami teljesen, szokatlan, talán a józan észnek is ellentmondó, már- már komikus. De ha kine­vettük magunkat, vajon haj­landók vagyunk-e elgondol­kozni azon, hogy mi kész­tette erre a túlzott érzé­kenységre és meglepő rea­gálásra a fiatal, de éppen­séggel már nem tapasztalat­lan leányt? Azt kell gondol­nunk, hogyha nem is visel­kedett különösképpen böl­csen, mégsem ok nélkül rúg­ta föl a női magatartás ha­gyományos illemszabályait. Ki tudja, talán az ő hiúsá­gának is hízelgett a bók, csakhogy jóval erősebb volt ennél az idegenkedése, sőt irtózása attól az otromba szokásjogtól, amely itt-ott máig is prédának tekinti a csinos, fiatal nőket és haj­landó szolgálataikat ilyen­olyan anyagi, munkabeli vagy előmeneteli előnyökkel jutalmazni. Ki sejti, vajon hol, miként égette már meg efféle ügyben ez a lány a kezét? . íme, két jelentéktelen eset, még bizonyos értelemben humorosak is, annyira, hogyha ügyes az előadó, nem nélkülözik az anekdotikus ízt, sőt, a csattanót sem. De ha akarjuk, elgondolkozta­tok. Talán csökkentik álta­lában véve jogos elégedett­ségünket, amely a nőkalap­jában megváltozott helyze­tén alapszik és megingat biztonságunkban, miszerint nincs semmi baj „kezelésü­ket” illetően. Már a kifeje­zés maga is ellenszenves, mintha viszonyunknak, kö­zeledésünknek társainkhoz, akik történetesen nőknek születtek, nem az emberi természetből kellene fakad­niuk. Persze, onnan is fakad. De eltorzult, félresiklott az idők folyamán, és nem egy­könnyen áll helyre az egyensúly. Billeg még jócs­kán ide-oda. Hol kegyet osztván a nőknek, hol meg­vonván tőlük azt is, ami eredendően az övék. De az már nyilvánvaló, hogy hely­zetük és az általános társa­dalmi igazság, a demokra­tizmus, az emberi szabadság érvényesülése elválasztha­tatlanok egymástól. És bár kerülendők a nagy szavak, úgy tetszik, érdemes föl­idézni egy régi " tanítást, hogy tudniillik nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. És vajon: lehet-e szabad az a nép, amely nem bánik kellő tisz­tességgel asszonyaival ? Amely úgy tartja: az asz- szony vagy ördög, vagy an­gyal. Ahelyett, hogy belát­ná: egyszerűen — ember. Sőt, alkalomadtán ember a javából. És mikor nem ada­tik erre alkalom? ézenfekvő a válasz. A nő: jobbik felünk, I megújulásunk záloga, társunk jóban, rosszban. Aki nem ilyennek ismeri, kár volt megszületnie; aki nem ilyennek tiszteli, az senki, semmi ember. Mert valakivé is csak általa leszünk. Balog János Minden eddiginél több di- Vatinget, eredeti márkás farmernadrágot, cipőt, bőr­kabátot és szafarikat, vala­mint ajándékárut importál ezekben a hetekben a KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat, felkészülve a húsvéti csúcsforgalomra, a tavaszi-nyári ellátásra. Ebben az évben összessé­gében mintegy 19—20 szá­zalékkal több árut impor­tálnak a szocialista piacról, mint tavaly. A KONSUMEX az import­ingek közül a legjobb minő­ségűeket Jugoszláviából hoz­za be. A tavaszi-nyári sze­zonra tarkánszőtt, egyszínű és sportingekből, valamint a divatos keleti ingekből 75 ezret vásárolt. A hazai üzle­tekben igen keresett hong­kongi ingekből 120 ezret rendeltek, s több tízezer bolgár és szír tarkánszőtt, illetve nyomott mintás ing gazdagítja majd a választé­kot. Import cipőkből is jóval nagyobb lesz a választék, mint korábban. Iránból tex­tilcipőket, szandálokat és strandpapucsokat, Spanyol- országból férfi fonott bőrci­pőket, Ausztriából női luxus­cipőket importálnak. Har­mincezer pár lengyel gyárt­mányú lélegző műbőrből ké­szült férfi- és női cipőt is behoznak, ezeket a lengyel ipar jó minőségben. japán licenc alapján gyártja. Eze­ken kívül 50—60 ezer pár NDK-beli divatcipő és 60 000 pár román gyermekcipő is rövidesen a boltokba kerül. Bővítik a választékot a külföldről érkező ruházati termékek is. Már néhány hónapja kapható az üzletek­ben Lee farmer, most első ízben rendeltek eredeti Wrangler farmernadrágokat, és jó minőségű, de márka nélküli farmerruházati cik­keket különböző dél-ameri­kai cégektől. A KONSUMEX először vásárolt szafari tí­pusú bőrkabátokat Egyip­tomban és a tavalyinál több gyermekfarmernadrág érke­zik Kínából. A méteráruüzletekben az NDK-beli műszál szövetek, függönyanyagok, kínai pa­mutkord anyagok, férfi gyap­júszövetek mellett újdonság lesz a lámaszőr keverésű mohair szövet, amit kosz­tümanyagként ajánlanak. A húsvéti ajándékozásban, locsolkodáshoz a tavalyinál nagyobb mennyiségben ér­keznek — részben speciális ünnepi csomagolásban — kölnivizek az NDK-ból, Ro­mániából, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, de több lesz a márkás francia, an­gol és NSZK-beli parfümök­ből, kozmetikai készítmé­nyekből is. Az ajándéküzle­tekbe folyamatosan szállíta­nak szovjet, NDK-beli és svájci karórákat, ébresztő és faliórákat, s minden ed­diginél több indiai réz dísz­műáruval is gazdagítják a következő hetekben a vá­lasztékot. Felkészülve a nyári sze­zonra bőséges áruválasztékot biztosítanak sportszerekből. Többek között a szocialista országokból különböző kem­pingcikkeket, olcsóbb és drágább sátrakat, hálózsá­kokat, étkezőgarnitúrákat, vásároltak, sok új típusú horgászbot, orsó és egyéb felszerelés közül válogathat­nak majd a horgászok. Ú| idegenforgalmi kirendeltségek A SIOTOUR az idén négy új kirendeltséget nyit a Balaton vidékén az idegen- forgalmi szolgáltatások ja­vítására. A balatonfenyvesi, a barcsi, a zamárdi és a balatonszemesi új irodákkal együtt az Idegenforgalmi Hivatal már összesen Zi ki­rendeltségen szervezi és szolgálja a hazai és a külföl­di turizmust. Valamennyi irodában mű­ködik információs szolgálat, felvesznek szállásrendelést, programot ajánlanak és szerveznek, továbbá foglal­koznak valutabeváltással is. Nőnap 1978. Fotó: Veress Erzsi Tavaszi nagyüzem a földeken Az elmúlt napok tavaszias időjárását jól kihasználták megyénk mezőgazdasági nagyüzemei. Nagy erőkkel hozzákezdtek az időszerű ta­lajelőkészítési és növényvé­delmi munkákhoz. A tavaszi határszemlék azt mutatták, hogy a vetések jól vészelték át a telet, komolyabb ká­rokról sehonnan sem érke­zett jelentés. A MEZÖKOVÁCSHAZI ŰJ ALKOTMÁNY TSZ-BEN hozzáfogtak a cukorrépa­dugványok kitakarásához, válogatásához és kiültetésé­hez. Azokat a dugványokat, melyek méretüknél fogva arra alkalmasak, négy fran­cia gép ülteti a földbe, azo­kat, amelyek nagyobbra nőt­tek, százan kézi munkával ültetik el. Mivel - a szövetke­zetnek kevés az embere, ezért „kölcsön kérték” a CI- TÉV munkásait is. A terü­let egy részén áttelelő cu­korrépát vetettek, ezeket fo­lyamatosan gépi erővel ta­karják ki. Megkezdődött a hagymaágyások feltöltése, és a korai vetőmaghozók talaj­munkái is. Jelenleg 200-an dolgoznak a földeken, közü­lük 100-an különböző gépe­ken. Mintegy 30 millió fo­rint értékű gépi berendezés dolgozik ezekben a napok­ban az Üj Alkotmány Tsz földjein. Közöttük van a szövetkezet saját repülőgépe is, mely a növények fejtrá­gyázását és a lucerna vegy­szerezését végezte, illetve végzi el. Egy új vegyszerrel folyik a mezei pocok irtása, hogy a kártékony rágcsáló ne tegyen kárt a vetésekben. AZ OROSHÁZI ÜJ ÉLET TSZ-BEN rendbe hozott, feljavított gé­pek várták a tavaszi mun­kák kezdetét. Már befejez­ték a simítózást és a fejtrá­gyázást. Természetesen meg­történt a határszemle is, ahol megállapították a szak­emberek, hogy a várakozá­son felül teleltek áj: az őszi vetések. Most arra készül a szövetkezet, hogy a hét kö­zepén megkezdhessék a ré­pa és a kertészeti növények vetését. Rövidesen hozzáfog­nak a kukorica talajmunkái­hoz is. Az idén növelni kí­vánják e fontos növény ve­tésterületét, hogy ezzel is csökkentsék az országosan jelentkező hiányt. Gondot (Folytatás az 5. oldalon) Százhúsz asszony és lány dolgozik a Békéscsabai Kötöttárugyár sarkadi telephelyének konfekciórészlegében; Békéscsa­báról leszabva kapják a munkadarabokat, és becsomagolt készárut szállítanak vissza. Az üzemben a jól haladó bőví­tés után — a terv szerint a jövő év közepétől — újabb két száz nő talál munkát Fotó: Veress Erzsi Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PŰJSÁG n MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS ü MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 8„ SZERDA Ara: 80 fillér XXXHI. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Több külföldi fogyasztási cikk Bővülő választék az üzletekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents