Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
1978. március 7., kedd n legjobbak között a gyulai ÁFÉSZ Válaszok Hankó Mihály országgyűlési képviseld parlamenti felszólalására hogy korszerűsítették a me- legikonyhákat, és a cukrász- üzemük is választékos árualappal segítette az ellátást. Legdinamikusabb volt a fejlődés a felvásárlási ágazatban. Ehhez nagymértékben hozzájárult a szövetkezet keretén belül működő 18 szakcsoport, amelyéknek az élmúlt évi forgalma meghaladta a nyolc és fél millió forintot. Sok segítséget adnak a szakcsoportokon kívül az elmúlt évben kialakított négy hétvégi telekhasznosító szakcsoportnak. A szövetkezet számukra egy- egy rotációs kapát, permetezőgépet biztosított, ezenkívül megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmagot. Jelentős volt az is, 'hogy az elmúlt évben a szövetkezet segítségével 64 termelő sajátította él a májlibahizlalás technológiáját, amelynek eredményeként 30 ezer májlibát adtak át a szövetkezetnék, ami 11 millió forintos árbevételt jelentett. Mindezek együttes hatására a szövetkezet csaknem 14 millió forintos nyereséget ért él, ami 13,8 százalékkal magasabb az előző évinél. Igaz az is, hogy nagy összegeket fordítottak korszerűsítésre, a munkát könnyítő gépek beszerzésére. Gépekre 680 ezer, épületekre pedig 1 millió 700 ezer forintot fordítottak. A gazdasági ered- ménvékben jelentős szerep jutott a szocialista versenymozgalomnak. Tavaly 37 szocialista brigád versenyzett a kitüntető cím élnyeréséért. A munkaversenyben elért eredmények adtak alapot ahhoz, hogy benyújtsák pályázatukat a KPVDSZ és MÉSZÖV elnökségéhez, a „Kiváló Szövetkezet” cím elnyerésére. Az elhangzott beszámolóhoz többen mondták el véleményüket, köztük a lökös- házi, kétegyházi, gerlai, sza- badkigyósi, nagygyantéi és gyulai küldött. Felszólalt dr. Marsi Gyula is, aki gratulált a nagyszerű eredményhez." Fontos politikai kérdésnek tekintette a törökzugi ABC-áruház mielőbbi megvalósítását, hiszen ez közel négyezer ember igényét hivatott kielégíteni. Dr. Marsi Gyula gratulál a kollektívának Fotó: Béla Ottó Az elmúlt hét végén Gyulán, a városi tanács dísztermében tartotta küldöttgyűlését a Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az elnökségben ott volt Bagi Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára, Novák Mátyás, a Járási Hivatal vezetője, Dér Lajos, a városi tanács elnök- helyettese. Az igazgatóság beszámolóját az elmúlt évi üzletpolitikai célkitűzésék megvalósításáról Faülik János, az ÁFÉSZ-igazga tóság elnöke terjesztette a küldött- gyűlés elé. Az elmúlt év gazdasági eredményeit összegezve az igazgatóság töretlen fejlődésről adhat számot. Csaknem félmilliárd forintos forgalmuk 13 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A szép eredmény elérésében döntő, hogy a szövetkezet kolléktívái munkaverseny keretében csatlakoztak a csepeli munkásők felhívásához, jelentős vállalásokat tettek és teljesítettek a NOSZF 60. éves évfordulójának tiszteletére. A gazdasági munka mellett fejlődött a szövetkezeti mozgalom is. Taglétszámúk több mint 300-zal, rész- jegyalapuk pedig 358 ezer forinttal nőtt. A gazdasági munkáról szólva elmondotta, hogy a kiskereskedelmi ágazat 346 millió forintos forgalmat ért el. örvendetes, hogy bár csökkentek az áruellátási problémák, azonban így sem tudták mindenben kielégíteni a vásárlói igényéket. A vendéglátó ágazat munkájában elismerésre méltó eredmény, 'hogy 15 százalékkal nőtt az ételforgalom. Ez annak köszönhető, PLflSTOLUS-játékok a babapiacon Csak pár éve vette fel a PLASTOLUS fantázianevet a Szarvasi Műanyag- és Játékkészítő Szövetkezet. Nem is olyan régóta készítenek az apróságoknak és a teenagereknek különböző papír- és műanyag játékokat, s máris előkelő helyet foglalnak el a hazai „babapiacon”. Igaz, nemcsak gumifigurákat, logikai és társasjátékokat gyártanak, viszont a szövetkezet dolgozói és vezetői a távlati tervekben elsősorban ennek az ágazatnak fejlesztését tűzték ki célul. Ma még ugyan a dobozrészlegük hozza az árbevétel mintegy 40 százalékát, de a jövő óvodásai, iskolásai és a népgazdaság elsősorban a játékok készítését várja tőlük. Ez különösen fontos, mivel hazánkban a forgalomba kerülő játékok csaknem fele importból származik. A szövetkezet az 1976-os évi gazdasági és mozgalmi munkájáért a szövetség elnökségének vándorzászlaját kapta. Az elmúlt esztendőben még ezen is túltettek, így méltán bízhatnak abban, hogy ezt a megtisztelő címet a jövőben is megtarthatják. Az 1974. óta tartó profiltisztítás eredményeképpen jó gazdasági esztendőt zárhatták tavaly. Árbevételük meghaladta a 84,5 millió forintot, a korábbi év 71,7 milliójával szemben. Ennek arányában növekedett a nyereség is, amely elérte a 16,5 millió forintot. A bér- fejlesztés tavaly 7 százalékos volt, igy dolgozóik éves átlagkeresete megközelítette a 30 ezer forintot. Míg 1977-ben csak hat nap nyereségrészesedést oszthattak ki a tagoknak, az idén _ várhatóan 10 napnál is több jut egy-egy dolgozójukra. Mint említettük a doboz- részleg hozta a legnagyobb árbevételt, a mintegy 33 millió forintot. Utánuk a legeredményesebb a pvc- részleg, csaknem 21 milliós bevétellel. Itt legnagyobbrészt mappákat, műanyag borítókat készítettek, de gyártottak különböző műanyag ’ játkokat is. Babarészlegük több mint 8 mülió forinttal járult hozzá a közös árbevételhez. A játékgyár felfuttatására 1977. derekán a Könnyűipari Minisztériumhoz fejlesztési pályázatot nyújtottak be. Amennyiben pályázatukat elfogadják, 30 millió forintos beruházást valósítanak meg 1985-ig. Így ennek eldöntéséig nagyobb gépvásárlást nem végeznek. Az elmúlt évben másfél millió forint értékben beszereztek egy úgynevezett hengergépet, amellyel a kábelművek hulladékanyagából tetemes mennyiségű árut készítenek. Ezáltal évente 600 tonna hulladékból mintegy 400 tonna kábelszalagot gyártanak a népgazdaságnak. Ez évi terveik között szerepel, hogy 5 százalékkal növelik árbevételüket, s nyereségüket is 17 millió forintra emelik. Termelési értékük mintegy negyede a játékgyártásból fog befolyni. Üj játékok közül említést érdemelnek a műanyag nyílpuskák, a kertbe állítható babaház és a céllövölde. Ez utóbbi két terméküket úgy kívánják kifejleszteni, hogy exportképes legyen, s várhatóan ez év második felétől a játékboltokban is kaphatók lesznek. Hogy ez a tervük sikerüljön, március elsejétől főfoglalkozású játéktervező grafikust all&lmaztak. Mindehhez nagy segítséget nyújtott, s ad a jövőben is a TRIÁL, amely nemcsak értékesíti áruikat, hanem öteletekkel és mintákkal is segíti a szövetkezetét. — jávor — Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán felszólalt Hankó Mihály, Békéscsaba 1. sz. országgyűlési választókerületének képviselője. Felszólalásában több javaslatot terjesztett a parlament elé, melyeket a szakminisztériumok megvizsgáltak. Képviselőnk többek között javasolta megvizsgálni : 1. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek aranykoronára alapozott besorolási rendszerét; 2. Annak lehetőségét, hogy a termőtájankénti termelési lehetőségeket hogyan lehetne jobban figyelembe venni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlesztése, beruházások iránya és a támogatás mértéke tekintetében ; 3. Annak lehetőségét, hogy az előző ötéves tervben a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet esetében alkalmazott fejlesztési, támogatási rendszerre hogyan lehetne visszatérni; 4. Megvizsgálni a feldolgozóiparban a tartalékkapaci- . tás biztosításának, illetőleg a fejlesztési tervbe történő felvételének a lehetőségét, a mezőgazdasági többlettermékek feldolgozási veszteségének csökkentése, illetve a termékek minősége érdekében. A képviselő kérdéseire dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára az alábbi választ adta az Országos Tervhivatallal egyetértésben : O A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek körének meghatározási módja régen vitatott kérdés. Nehéz ugyanis meghatározni azokat az ismérveket, amelynek alapján eldönthető, hogy égy termelőszövetkezet gyenge eredményei a kedvezőtlen adottságra, vagy a rossz gazdálkodásra vezethetők-e vissza. Hosszas mérlegelés után a földminőség és az egyéb termelési feltételeket általában elfogadhatóan tükröző aranykorona-érték alapján történt a kedvezőtlen adottságú üzemek rendszerbe sorolása, illetve állami támogatása. Ha ez a mutató lehet is aránytalanság okozóia, ez az ország minden táján egyformán érvényesül. Mivel az aranykorona-érték nem minden esetben fejezi ki a tényleges gazdálkodási feltételeket, korrekciós tényezőként a gazdaságban elért személyes jövedelemszínvonalat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezeteknek két fő csoportja alakult ki: kedvezőtlen adottságúak, ahol az átlagos aranykorona-érték, illetve a gazdaságilag elmaradottak, ahol az aranykorona-érték és a személyes jövedelem színvonala együttes figyelembe vétele alapján történt a besorolás. Az első csoportba azok a termelőszövetkezetek tartoznak, ahol a gyenge gazdasági eredmények oka a rossz természeti adottság. A második csoportba pedig azok, ahol a termőhelyi adottságok megközelítik az átlagot, viszont az egyéb feltételek (tagsűrűség, eszközellátottság, termelési szerkezet stb.) nincsenek összhangban az objektív tényezőkkel. Megítélésünk szerint jelenleg, az említett elveken alapuló besorolás, illetve az ilyen alapon történő állami támogatás felel meg leginkább a kívánalmaknak. Ezért a folyó tervidőszakban az ismertetett besorolási rendszeren nem kívánunk változtatni. O A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatási rendszere — elsősorban az áruértékesítéshez kapcsolódó ár- kiegészítés — jelenleg is a körülményekhez legjobba i igazodó termelési szerkezet kialakítására és fejlesztésére ösztönzi a termelőszövetkezeteket. A termőtájankénti termelési lehetőségek és adottságok alapján, eltérő lehet az eredményesen termelhető termékek köre. Ezeknek az ágazatoknak a fejlesztését kell az üzemi fejlesztésnél az egyes körzetekben kiemelten kezelni. Mindezek elősegítésére és további fokozására az 1059/1974. (XI. 15.) Mt. h. sz. határozat minden kedvezőtlen adottságú üzemre előírta, hogy az érintett szerveknek, kisebb tájegységenként komplex fejlesztési programokat, üzemenként pedig üzemfejlesztési terveket kell készíteniük. A megyei tanácsok szervezésében a komplex fejlesztési programok elkészültek és ezekben elsődlegesen a termőtájak jellegéből adódó lehetőségeket határozták meg. A komplex fejlesztési programokra épülő üzemfejlesztési tervek" már a termelőszövetkezetek konkrét viszonyai alapján állapították meg a következő időszak feladatait. A támogatás odaítélésének jelenlegi feltételrendszere, megítélésünk szerint alkalmas a termőtájankénti termelési lehetőségek figyelembe vételére, a fejlesztések irányának és a támogatások mértékének ezzel összhangban való meghatározására. O A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkülönböztetett támogatásának jelenlegi rendszere 1971-től működik. Az élteit időszakban több alkalommal végrehajtott módosítások a rendszer lényegét nem érintették. A módosítások eredményeként az árkiegészítés szerepe jelentősen növekedett, a jövedelemkiegészítés — a vonatkozó határozatoknak megfelelően — visszaszorult, sőt 1978. január 1-től meg is szűnt. A korábbinál nagyobb összeget fordítunk a szerkezetátalakító fejlesztések támogatására. Mindezek mellett a besorolási feltételek tervszerű szigorításával párhuzamosan a külön támogatásban részesíthető termelőszövetkezetek száma csökkent. Az említett változások eredményeként a támogatási rendszer mindjobban megfelel az alapvető céloknak, amelyeknek fő tartalma, hogy az átlagosnál magasabb termelési költségek egy részét megtérítse, segítse elő a termelési tényezők összhangjának javítását, személyes jövedelmek indokolt növekedését és a jövedelmezőbb gazdálkodást célzó fejlesztések megvalósulását. Az eddig támogatott üzemek köréből elsősorban azok a termelőszövetkezetek kerültek ki, amelyeknél a gyenge gazdálkodási eredmények nem hozhatók ösz- szefüggésbe a rossz földminőséggel és a kedvezőtlen közgazdasági viszonyokkal. Amennyiben a korábban támogatott Békés megyei termelőszövetkezetekhez hasonló adottságú üzemeket támogatásban részesítenénk, a támogatott szövetkezetek száma 350—400-zal nőne, ami ellentétes a támogatási rendszerről szóló határoza- tokkaL E gazdaságok a gyenge eredményeken alapuló további támogatása egyszersmind méltánytalan lenne a hasonló körülmények között megfelelő, illetve jó eredménnyel gazdálkodó üzemekkel szemben is és sok esetben éppen az eredménytelen gazdálkodási gyakorlat tartósulásának irányába hatna. Ilyen értelemben a korábbi támogatási gyakorlathoz való visz- szatérést nem tartjuk indokoltnak. O Az élelmiszeripar alapvető fejlesztési törekvése — a népgazdasági igényekkel összhangban —, hogy kedvező, illetve kiemelkedő mezőgazdasági termés esetén az iparnak, elsősorban a konzerviparnak felkínált zöldség, gyümölcs lehetőleg teljes mértékben és megfelelő minőségben feldolgozható legyen és hogy erre a konzervgyárak feldolgozó kapacitásukkal megfelelően berendezkedjenek. A konzervipar V. ötéves tervében a folyamatban levő fejlesztés mellett a vonatkozó minisztertanácsi határozat alapján történt intézkedések révén a konzervipar több vállalatánál egyes főbb feldolgozási területeken (például : paradicsom, fűszerpaprika, zöldborsó, uborka) úgynevezett tartalékkapacitások létesülnek. Ennek keretében 1977- ben mintegy 50 millió forint összegű ilyen célú fejlesztés volt, az 1978. évi előirányzat pedig mintegy 112 milllió forintot tesz ki, elsősorban a nyersanyagfogadó, -tároló és gépi feldolgozó kapacitások adott esetben kellő tartalékot és biztonságot nyújtó bővítésére. A tartalékkapacitások kialakítására vonatkozó fejlesztési program a tervek szerint 1979-ben is folytatódik. A képviselő további javaslatára, amelyben kérte megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az élő Körösről leválasztott Élőviz-csatorná- ra — három várost érintően : Gyula, Békéscsaba, Békés — egy átfogó rendezési terv készüljön, az Országos Vízügyi Hivatal első elnök- helyettese, dr. Breinich Miklós válaszolt : — A megye 1978. évi tervfeladatainak egyeztetése céljából folyó év január 31- én Békéscsabán tartott vezetői megbeszélésen ezt a kérdést a megyei vezetőkkel megvizsgáltuk és egyetértettünk az Élővíz-csatorna kérdéses szakaszára vonatkozó átfogó tanulmányterv elkészítésének szükségességével. Megállapodtunk továbbá, hogy a tervnek tartalmaznia kell az érintett három város környezetfejlesztésének, szennyvízkérdésének és vízrendezésének komplex megvalósításával kapcsola- latos megoldásokat, illetve a pénzügyi-műszaki feltételek vizsgálatát. E tanulmány alapján határozható meg az egyes feladatok végrehajtásának ütemezése és a feladatok megvalósításában érdekeltek költségviselésének megosztása. Egy kérdésre vár még választ országgyűlési képviselőnk a pénzügyminisztertől és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökétől, amelyben javasolta megvizsgálni a tanácsok, vállalatok, az intézmények által együttes beruházásban létrehozott gyermekintézmények üzemeltetési, fenntartási gondjait. A kérdésekre adott válaszok mintegy bizonysága annak, hogy megyénk országgyűlési képviselői ott a parlamentben, bizottsági üléseken, felszólalásaikban és interpellációikban jól és hűen szolgálják választóik megbízatását. Rocskár János
