Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

1978. március 5., vasárnap *###############################################*###* Atr-nj, Márciusi köszöntő Roppant energiák ébredeznek most a természetben. Ha végignézünk a feketén pihenő őszi szántásokon, s elgondoljuk, hogy nemsokára milyen harsány zöldre váltanak a fakó színek, boldogan megborzonghatunk a csírázó magvak elnyomhatatlan életerejét látva. Évmil­liók energiáit sűrítik magukba a földbe kerülő parányi csírasejtek, az ösztönök mérhetetlen ereje hozza haza a vándorló madársereget, s az élőlények mozgásában mind előkelőbb szerep jut az embernek. Ezernyi nem­zedék fáradságának és suta zsákutcáinak köszönhető, hogy tudatunkban is gömbölyűre formálódott a föld, a magvak sokaságából kitűntek a legjobb termést hozó búza- és kukoricaszemek, s az állatvilág vad horkan- tásaitól eljutottunk az okos, szóig, a dalos madarakkal versenyző tiszta muzsikáig. Fenséges erők szunnyadnak az emberben, világot széppé varázsoló energiák, ám a márciust köszöntő gondolatok közt óhatatlanul előtolakodnak a féltés, az aggodalom hangjai. A kék eget nézve ugyanis jogos a félelem: ha így szennyezzük a világot, vajon meddig marad még e tiszta kékség? Ha nem tudunk gátat vet­ni elburjánzó rohanásunknak, meddig lesz élet a fo­lyókban, a tengerekben? S az elemek harcából győzve kikerülők tudnak-e diadalmaskodni önnön kapzsiságuk fölött? Egyetlen ember önmagában még feleletet sem adhat a kételyekre, de a közösség ereje, a társadalom összefogása biztosítékot jelent, hogy amit a civilizáció az évezredek során széppé tett, azt egy-két nemzedék (vagy egy-két gombnyomás az égést megindító billen­tyűkön!) nem teheti tönkre. Március névadója, Mars, csak mint a háború istene szerepel a köztudatban, pe­dig a római hit szerint ő a mező és a tavasz védel­mezője. A békéért fáradozó embermilliárdok vágyai ma erősebbek, mint a hadi istennek hódoló keveseké, jogos tehát a remény, hogy tavaszt és boldogságot hoz­nak a márciusi szelek. Friss virágok nyílnak a kertekben, s az se baj, ha az ember alkotta fóliasátrak is „besegítenek”, amikor a nőnapon asszonyainkat, lányainkat köszöntjük. Ol­vastam egyszer egy szép gondolatot, amely szerint, ha a földnek csak egyik felén látnánk a csillagokat, az emberek bizonyára mindnyájan odaköltöznének. Asz- szonyaink nélkül se csillagfényben, se vaksötétben nem élhetünk, badarság is volna feltételezni a létet nélkü­lük. Teljes jogú társaink ők még akkor is, ha sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek nőlétük miatt. Nálunk már nemcsak törvények védik a nőket, de a minden­napi gyakorlatban is elfoglalják illő helyüket. Gyenge nő! Milyen sokszor elhangzik manapság is a lekicsinylő megjegyzés. Pedig milyen erősek, nagysze­rűek, pótolhatatlanok ők. Mindenkinek ezerszám le­hetnek példái a női helytállásról, hadd mondjak el egyet, a napokban mesélte egy idős asszony: — A háború idején Budapesten éltünk, a férjem ha­difogoly volt. Egy falat száraz kenyerünk sem maradt az ostrom végére, s ott voltam két gyerekemmel az éhhalál szélén. Amikor feljöhettünk a pincéből, az el­ső dolgom az volt, hogy elindultam vidékre élelemért. Egy hétig tartott az út Debrecenbe, vonat tetején, gya­logosan. Vettem kenyeret, lisztet, zsírt, minden fontos dolgot. Utólag összeszámoltam: 35 kilót cipeltem a hátamon. Bombázások, lövöldözések közben vittem a batyut, és csak arra gondoltam, hogy otthon a gyere­kek várnak. Vékonyka asszony voltam, ma sem tudom, milyen erő hajtott, hogy kibírjam az utat. Milyen erő? Az az ősi asszonyenergia, amely ma vé­delmet, nyugalmat, otthont ad mindnyájunknak. S amelyet most megköszönhetünk egy nőnapi virágcso­korral. Andódy Tibor ? Elektronikus gyújtás az autóban A hagyományos gyújtó­berendezés az Otto-moto- roknál gyújtó tekercsből (transzformátorból), kon­denzátorból, megszakítóból és nagy feszültségű elosztó­ból áll. A motor főtenge­lyével kapcsolatban álló kis vezértengely nyitja a meg­szakítót, az megszakítja a transzformátor primeráram- körét, ezáltal hirtelen nagy feszültséget indukál a sze­kundertekercsben, ami a gyújtógyertyába jutva szik­ra formájában hasznosul. Ennek a rendszernek az a hátránya, hogy a megszakí­tó érintkezőin átmenő nagy áramerősség a motor kis fordulatszáma esetén felme­legíti az érintkezőket, azok beégnek, oxidálódnak. Nagy fordulatszám esetén viszont a beégett érintkezők kis fe­lületen is túl rövid ideig zá­ródnak, s ezért nem biztosí­tanak megfelelő gyújtószik­rát. Az elektronikus gyújtóbe­rendezés kiküszöböli mind­ezen hiányosságokat. Mivel minden fordulatszámnál egyforma intenzitású gyúj­tószikrát ad, így a henge­rekben tökéletesebb lesz a gyújtás és az égés, tehát ke­vesebb káros anyagot tar­talmaz a kipufogógáz. Elektronikus gyújtás alkal­mazásával valamelyest csökkenthető az üzemanyag­fogyasztás, megkímélődik az akkumulátor, rugalmasabbá válik a motor, megszűnnek a téli indítás gondjai, és nem kell törődni a gyer­tyák elszennyeződésével. Jól beváltak a tranziszto­ros gyújtókészülékek. A motorházban a gyújtótrafó mellé szerelhetők fel, ott éri legintenzívebben őket a hűtő levegő. Bekötésüket ki­zárólag a mellékletül szol­gáló rajz alapján szabad vé­gezni. Valamennyi olyan megoldású, hogy egy egy­szerű átkapcsolással bármi­kor vissza lehet térni a ha­gyományos megszakító­rendszer használatához, amire azonban csak ritkán kerülhet sor, hiszen az elektronikus gyújtószerkeze­tek rendkívül megbízhatók, és hosszú élettartamúak (a minimális élettartamuk 100 —150 ezer kilométer). B. I. Márciusi tennivalók a kiskertben Ebben az időszakban még előfordulhatnak fagyok, de ennek ellenére, a tavaszi kerti munkákat már kezde­nünk kell. « Gyümölcsfáinknak igen nagy szükségük van a kár­tevők elleni mechanikai vé­dekezésre. A kórokozók át­telelő alakjait ha most nem pusztítjuk el, akkor az egész évi termésünket komoly ve­szély fenyegeti. Okvetlenül el kell végezni a télvégi le­mosó permetezéseket. For­dítsunk különös gondot ar­ra, hogy a kaliforniai pajzs- tetű által erősen megtáma­dott fák permetezését — még a nedvkeringés megin­dulása előtt — elvégezzük. Az erős töménységű permet- lé ugyanis — a későbbiek során komoly károsodást okoz. A felesleges ágakat még a permetezés megkezdé­se előtt távolítsuk el. Ezzel nagyon sok permetező­anyagot takaríthatunk meg. Az almagyümölcsösben — még rügypattanás előtt kell elvégezni a tél végi lemosó permetezést. Hároméven­ként gyümölcsfa-olai 5 szá­zalékos töménységű oldatát, vagy Novenda 2 százalékos oldatát használjunk. A körtefák télvégi lemosó­permetezéséhez DNOC tar­talmú szereket használjunk. Fontos, hogy ezt még rügy­pattanás előtt elvégezzük, mert az áttelelő hernyók a rügyeket károsítanák a ké­sőbbiekben. Novenda 2 szá­zalék, vagy Krezonit E 0,7— 0,9 százalékos permetező­szert használjunk. Az őszibarackfákat ázta- tásszerűen kell permetezni — 2 százalékos bordóilével végezzük. Megfelelő még a téli hígítású mészkénlé vagy a Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldatú perme­tezőszer is. Dió- és mandulafáinkkal viszonylag kevesebbet szok­tunk törődni, mint a többi gyümölcsfával. Pedig ezek is nagyon meghálálják a rá­juk fordított időt. A mandu­lafák azért is érdemelnek külön figyelmet, mert a kü­lönféle kórokozók, nagyon gyakran a mandulafákról kiindulva fertőzik az őszi és kajszifákat. Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldattal védekezzünk ellenük. A cseresznye- és meggy­fákat is — még a rügypat­tanás előtti időszakban — kell a télvégi lemosó perme­tezésben részesíteni. Ez azért nagyon fontos, mert a kali­forniai pajzstetű lárváit kell elpusztítani. Ugyanazokat a növényvédő szereket hasz­náljuk, mint a kajszifáknál. A szilva- és ringlófákat há­romévenként 4 százalékos gyümölcsfaolajjal kezeljük. Amennyiben a hároméves időszak még nem múlott el, téli hígítású mészkénlével permetezzünk. A veteményeskertben is elkezdődik a tavaszi munka. Nagyon fontos, hogy a pa­lánták talaját gyakran lazít­suk fel. Amennyiben palán­tadőlés vagy peronoszpóra veszélyét észlelnénk, a fer­tőzött növényeket azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg. A fertőzés helyén Zi- neb 0,5 százalékos oldattal permetezzünk. Négyzetméte­renként 2—3 liter szükséges. Márciusban már vethetjük az alacsony hőigényű virá­gok magvait. A talajt előtte gondosan ássuk fel és por- hanyítsuk. Kalocsay Klári Tudomány — technika fl hanghatáron túl A TU—144 az alma-atai repülőtéren wlölnézetben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) 1976 elejétől menetrend­szerűen közlekednék az an­gol—francia fejlesztésű Con­corde típusú szuperszonikus utasszállító gépék. 1977 ele­jén pedig a szovjet TU—144 típusú szuperszonikus utas- szállító repülőgéppel az Aeroflot is megindította a menetrendszerű járatait. Kö­zel 20 évvel a sugárhajtású utasszállító repülőgépek for­galomba állítását követően tehát a polgári repülés újabb, jelentős állomásához érke­zett. A Szovjetunióban a szu­perszonikus utasszállító re­pülőgép kifejlesztése 1963- ban kezdődött. A tervezés megkezdésétől a prototípus legyártásáig hosszú idő telt el, hiszen az újszerű feladat, a merőben új konstrukciós megoldások, a fokozott fele­lősség miatt mintegy tízszer annyi kísérletet hajtottak végre, mint az egyéb repü­lőgépek kifejlesztése során. 1968. december 31-én volt az első repülés napja. A gép a hang terjedési sebességét először 1969. június 5-én lép­te át. Ezt követően fokozot­tan növelték a sebességet, 1970 májusában már a hang- sebesség kétszeresével, majd a számított uitazómagasságon a tervezett sebességgel foly­tatták az előírt berepülése­ket. A voronyezsi repülőgép- gyár hatemeletes magasságú szerelőcsarnokában sorozat­ban készülő szuperszonikus óriás gép törzse közel körke­resztmetszetű. A törzs mell­ső részén levő pilótafülkében foglal helyet a három főből álló személyzet. A főpilóta egyben a hajózótávirász is, a másodpilóta pedig a navi­gátor. A személyzet harma­dik tagja a hajózószerelő, ő ellenőrzi a tüzelőanyag- rendszer, a jégtelenítő be­rendezés, a kondicionáló be­rendezés, valamint a hajtó­művek működését. A kis­számú hajózószemélyzet a gépfedélzeti irányító és el­lenőrző berendezések, továb­bá a navigációs berendezé­sek magas fokú automatizá­lásának az eredménye. A biztonság fokozására a leg­fontosabb fedélzeti berende­zéseket, műszereket, rendsze­reket megkettőzték. A törzs középső részén he­lyezkedik el a 42 méter hosz- szú utasfülke, amelynek kor­szerű légkondicionáló beren­dezése az utasok számára kellemes légkört teremt (18 —25 Celsius-fok). Különösen korszerű az utastér hangszi­getelése. Bár a gép alapvető szerke­zeti anyagaként az alumíni­um ötvözeteket használják, a hagy mechanikai és hőigény­bevételnek kitett alkatrészek titánötvözetből készültek. A törzs és a deltaszámy kö­zépső része alatt egymás mellett helyezték el a repü­lőgépet hajtó 4 darab Kuz- nyecov Nk—144 típusú nagy tolóerejű, kétáramú utánégős gázturbinás sugárhajtóműve­ket. Nemzetközi magnetoszféra-kutatás A magnetoszférában le­játszódó folyamatok vizsgá­latát tűzte ki célul az a tu­dományos vállalkozás, ame­lyet nemzetközi magneto- szféra-kutatásnak neveztek el. A program 1976-ban kez­dődött és 1979 végéig tart. A kutatásban 39 ország több mint ezer kutatócsoportja vesz részt, részben földi megfigyelésekkel, részben űreszközökkel, összesen 14 speciális hold indítását ter­vezik az Egyesült Államok­ból, a Szovjetunióból, Ja­pánból és Nyugat-Európá- ból. Az amerikaiak három űr­laboratórium felbocsátását tervezik, amelyek közül az első kettő („anya” és „lá­nya”) végül október 22-én egyetlen rakétaindítással erő­sen elnyúlt föld körüli pá­lyára került. A 280 kilomé­ter és 140 ezer kilométer kö­zött húzódó pályán a két holdnak egymástól való tá­volsága 100 és 5000 kilométer között változik. Az egyik holdat a NASA, a másikat az Európai Űrkutatási Hivatal készítette. 1978 júniusában mesterséges bolygóként Nap körüli pályára áll majd egy harmadik „testvér” is. En­nek az lesz a feladata, hogy legalább egy órával a föld­re érkezésük előtt jelezze a Napból kiinduló töltött ré­szecskék felhőit, a két má­sik hold pedig megfigyeli majd a részecskeáramlás be­hatolását a magnetoszférá- ba. A Szovjetunió egy MAGIK nevű holddal járul a mag­netoszféra-kutatás sikeréhez. Érdekes, hogy e hold egyes detektorait szintén az Euró­pai Űrkutatási Hivatal szál­lítja. Az 1978-ban indítandó hold az első konkrét űrkuta­tási együttműködés az Euró­pai Űrkutatási Hivatal és a Szovjetunió között. Filatéliai hírek A Sci-fi sorozatot március 10-én adja ki a posta. A Fantasztikum az űrkutatás­ban sorozat példányszáma fogazottan 462 000 db., és nem fogazottan 8300 db. A sorozat, megjelenése napján a budapesti 4. számú posta- hivatal különleges emlékbé­lyegzőt is használ. A tudo­mányos fantasztikus iroda­lom elképzelései testesülnek meg a hét légipostabélye­gen. A bélyegek egyes ér­tékei 40 filléres, 60 filléres, 1,— forintos, 2,— forintos, 3,— forintos és 5,— forintos a záróérték. A sorozaton holdállomást, űrtelepet, asz­teroidát, Mars-kutatást, a Saturnus-gyűrűt és Jupitert rajzolja le Varga Pál grafi­kusművész, aki az érdekes és különleges 16,— forint név­értékű sorozat tervezője. A sorozat az Állami Nyomdá­ban készül és itt mutatjuk be. Vas Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents