Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 5., VASÄRNAP Ara: 1.20 forint xxxiii. évfolyam, 55. szám A tudomány haszna Lesz elegendő Mikor az első űrkisérletek utáni ujjongás elmúlt, rög­tön hallatták szavukat az aggódalmaskodók is. Kérdé­sük tulajdonképpen jogos­nak tűnt. Megéri az emberi­ségnek hatalmas pénzeket fordítani űrkutatásra, amikor százmilliók éheznek a föl­dön? Rubelek és dollárok tíz- és százmilliárdjait költik arra, hogy néhány tonnás vasdarab két-háromszáz ki­lométer magasan keringjen? Mi ebből a haszon? Ezekre a kérdésekre már kötetekre menő válaszokat adtak a tudósok a legfonto­sabbakat a közvélemény is ismeri. Az ásványkincsek felderítése, a növényi beteg­ségek korai felismerése, az időjárás megfigyelése, vagy a halrajok vonulásának kö­vetése — sok egyéb mellett — mind-mind az űrkutatás konkrét haszna. De a lényeg tulajdonkép­pen nem is ez. Amikor egy kutatás hasznát mérlegeljük, nem szabad forintokban mérni a ráfordításokat és a közvetlen hozamokat. A fej­lődés sajátossága, hogy már ma el kell ültetnünk azt a magot, amely ha nem is hol­nap, de holnapután majd gyümölcsöt adó fává terebé­lyesedik. Ha mindig a köz­vetlen haszon lett volna az iránytű, akkor Maxwell nem kezdi el kutatni az elektro­mosság természetét, Einstein nem foglalkozik a relativi­táselmélettel, és a Curie- házaspár nem érdeklődik az atom természete iránt. A példákat még sorolhatnánk vég nélkül, de könnyen be­látható, . hogy nélkülük, és a hozzájuk hasonló kutatók nélkül még mindig valahol a középkorban élnénk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy öncélúan kutassunk bármit, szórjuk ki a pénzt az ablakon, teljesen haszontalan ismeretekre, az- 'zal a jelszóval hogy egy­szer majd hátha jó lesz va­lamire. Napjainkban a tu­dományos kutatás és a. gya­korlati élet egyre szorosabb összefonódásának vagyunk tanúi. A kutatások jórésze egy-egy kitűzött célért törté­nik, mégpedig olyan cél ér­dekében, mélyet az ipar. a mezőgazdaság, vagy az or­vostudomány tűzött a kuta­tók elé. És ha ezt a célt elérik a hasznosítás sem várat soká magára. Korunk jellemzője hogy hallatlanul felgyorsult az új eredmények gyakorla­ti hasznosítása. Az elektron­cső elvének felfedezése és rádiókészülékekben történő használata között csaknem 50 év telt el, a tranzisztornál már alig volt több mint tíz év, míg az integrált áramkö­rök három év alatt terjedtek el tömegesen. Világosan lát­ható ezekből a példákból: aki ma nem hasznosítja mi­nél nagyobb mértékben a tu­dományt, az menthetetlenül, végzetesen lemarad. Az ember tulajdonsága, hogy értelmes lény, s ezért képes előre látni cselekede­teinek következményeit. És mert képes erre. tudja, hogy nincs választási lehe­tősége. I^em gondolkodhat azon hogy másra költse a kutatásra szánt összegeket, mert ezzel ' saját jövőjét so­dorná veszélybe. Lónyai László mezőgazdasági gép Tlzenkétmilliárd forint Értékű mezőgazdasági gíp Nem tagadható, hogy a mezőgazdaság gyors- ütemű fejlődésében döntő része van az egyre fokozódó gé­pesítésnek, kemizálásnak. Csak az elmúlt évben mint­egy 28,Q milliárd forint ér­tékű mezőgazdasági gépet, alkatrészt, műtrágyát, nö­vényvédő szert és egyéb termelési eszközt vásároltak a mezőgazdasági üzemek az AGROTRÖSZT-től. Meg­vásároltak 5347 traktort, 8234 pótkocsit, 2627 ekét, 2036 kombájnt, 1466 nö­vényvédőgépet, és sok más fontos termelési eszközt. Növényvédő szerekből 5 milliárd forint volt a for­galom, műtrágyából egy­millió 454 ezer tonna ható­anyagot értékesítettek. Az AGROTRÖSZT előtt álló feladatok az: idén to­vább növekednek. A tervek szerint mintegy 32 milliárd forint értékű gép, alkatrész', műtrágya, növényvédő szer és egyéb eszköz beszerzésé­vel számolnak. Az értékesí­tés várhatóan 30 milliárd forint körül alakul 1978- ban. Mezőgazdasági gépekből az idén 12 milliárd forint értékű gép értékesítését tervezik, de a különböző kedvezmények és állami támogatások miatt erre csak 8,1 milliárd forintot kell fordítaniuk a mezőgazdasági üzemeknek. Nem lesz hiány nagy teljesítményű kerekes traktorokból, a szükséges igényeket raktárról azonnal ki tudják elégíteni. Lánc­talpas traktorból viszont a kért 400-zal szemben csak 150 beérkezésére számít az AGROTRÖSZT, így e tí­pusból az idén is hiány lesz. Kombájnokból SZK—5- öst, E—512-est, E—516-ost Bizon-Gigantot és Claas Do- minátort vásárol az AG­ROTRÖSZT. A szezonra 350 nagy teljesítményű, 10 kg/sec. áteresztőképességű és 1685—6 kg/sec. áteresz­tőképességű gabonakom­bájn áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ez a kapacitás elegendő az igények kielégítésére, de ezen belül a nagy teljesít­ményű kombájnokból a kereslet meghaladja a kí­nálatot. Sajnos, változatlanul ke­vés lesz az idén is a rako­dógép. Sem traktoros, sem önjárós gépekből nem tud­nak elegendőt szállítani a külföldi partnerek, ezért az igényeknek csak mintegy 50 százalékát tudják kielé­gíteni. A többi mezőgazda- sági termelő- és kiszolgáló gépből egyenletes, jó ellá­tás várható. Műtrágyából az AGRO­TRÖSZT elegendő készle­tekkel rendelkezik, a gond inkább az, hogy csökkent a mezőgazdasági üzemek vá­sárlása. A különböző sza­bályozók megváltozása az idén némiképp ösztönzően hat, így a forgalom növeke­dése várható. Növényvédő szerekből megfelelő meny- nyiség és választék áll az idén az üzemek rendelke­zésére. Elsősorban nem a forgalom növelése a cél, hanem inkább a hatékony felhasználás elősegítése. Tavaly már észrevehető­en javulás mutatkozott a mezőgazdasági pótalkatré­szek ellátásában. Az - idén tovább csökkennek az egyes típusoknál még mindig meglevő alkatrészhiányok és várhatóan a főszezon kezdetére a rendelések túl­nyomó többségét az AG­ROTRÖSZT ki tudja elégí­teni. L. L. Tavasz a határban A zord tél után a kora­tavasz meggyorsítja a földe­ken a munkát. A mezőgaz­dasági üzemek szakemberei már a koratavaszi teendő­ket szervezik. A megye gaz­daságaiban befejezéshez kö­zeledik a gabona íejtrágyá- zása, a terület 80 százalé­kán, mintegy 110 ezer hek­táron a 14 repülőgép elvé­gezte ezt a feladatot. Az ősziek szépen átteleltek, s a kedvező idő hatására megin­dult a vegetáció is. A szakemberek elvégezték a kalászosokban keletkezett kár felmérését is, a kipusz­tulás a megyében mintegy 2,9 százalékos. A Körösök vidékén a belvíz foltokban borítja a vetést. ( A jövő hét elején — ha az idő továbbra is kedvező ma­rad — sok közös gazdaság­ban kivonulnak a gépek a földekre. A megye déli ré­szén, így többek között az orosházi Űj Élet Tsz-ben hozzáláttak a zab és az ár­pa vetéséhez. A mezőkovács­házi Űj Alkotmány Tsz-ben megkezdik a dugványrépa kiültetését, Dombegyházán pedig a mák vetését. A ta­vaszi vetésekhez van ele­gendő és jó minőségű vető­mag. Fotó: Veress Erzsi Érdemes megnézni Tűzvédelmi kiállítás Szarvason Pénteken „Tűzvédelemről mindenkinek” címmel kiállí­tás nyílt meg Szarvason, a DATE főiskolai karán. Meg­nyitót Jansik Tamás, Szarvas város Tanácsának elnöke mondott, utalva a tűzvédelem fontosságára, a kárelhárításra, a társadalmi összefogásra. A rendkívül gazdag anya­got felvonultató kiállításon tablókon, dokumentumokon, tűzoltó eszközökön és felsze­reléseken kívül gyermekraj- zok is láthatók, amelyek be­mutatják, hogyan él a gyer­meki fantáziában a tűzoltók nehéz, fáradságos munkája. Vitrinekben állítatták ki az önkéntes tűzoltó testületek használati tárgyait, a ma már történelminek nevezhető dokumentumokat, azokat a felszerelési és használati esz­közöket, amelyeket még a múlt században használtak. Természetesen nem hiányza­nak azok a legkorszerűbbek sem, amelyekkel most küz­denek a tűz kártevései ellen. A főiskolai kar előtti téren láthatók kocsira szerelt ké­zi szivattyúk és a legmoder­nebb tolólétrás gépkocsik. A gazdag, látványos és tanul­ságos kiállítást Szarvason március 12-ig nézhetik meg az érdeklődőik. (Fenti ké­pünkön a kiállítás egyik rész­lete, a tűzoltók • használta hővédő öltözet látható.) Szakmai vetélkedő A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat békéscsabai gyárának KISZ-szervezete a közelmúltban rendezte a fia­talok szákmai vetélkedőjét. Az immár hagyományos ver­senyen ezúttal 25 fiatal vet; részt és szerepelt sikerrel. A több részből álló erőpróbán technológiai, higiéniai mun­kavédelmi, politikai, anyag­ismereti kérdésekről adtak számot. Az első helyezett 1000, a második 800, a har­madik 600, a negyedik, ötö­dik és hatodik helyezett pe­dig 400, 300, és 200 forint pénzjutalomban részesült. Alapképzések a művelődési központban Ma, vasárnap délelőtt két tanfolyam hallgatói találkoz­nak a Megyei Művelődési Központban, Békéscsabán. Az ifjúsági klubvezetők reg­gel 9 órától a művészeti ne­velésről hallgatnak előadást, majd az ismeretközlés pszi­chológiai alapkövetelményei­ről beszélgetnek. Most induló új képzési forma a szocialista brigád- klubok vezetőinek tanfolya­ma. A 9 órakor kezdődő megnyitón Pap István, a művelődési központ igazgató­ja ismerteti a tanfolyam cél­kitűzéseit és gondjait. Dr. Köteles Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója „A közműve­lődés helye és feladata tár­sadalmunkban” címmel tart előadást a résztvevőknek. Ambrus Zoltán, a megyei ta­nács közművelődési csoport­jának vezetője pedig a klu­bok jelentőségéről, a közmű­velődésben elfoglalt helyéről beszél a résztvevőknek. Apadnak a Körösök A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén szombaton reggel mérsé­kelték az elsőfokú árvízvé­delmi készültséget. A Fe­hér-Körös gyorsan apad, a gyulai vízmércénél szomba­ton 444 centimétert mér­tek. A Sebes-Körös ma­gyarországi felíő szakaszát kivéve a KÖVÍZIG terüle­tén valamennyi árvízvédel­mi fővédvonalon elsőfokú készültség van érvényben. A vízügyi igazgatóság gyulai szakaszmérnökségé­nek területén, a sarkadi szakaszmérnökség holt— sebes-körösi védelmi szaka­szán változatlanul érvény­ben van az elsőfokú belvíz- védelmi készültség. A bel- - vízzel elöntött terület szom­batra tovább csökkent, így 570 hektárt borít víz, mely­ből 120 hektárnyi vetés. A vízügy; ig. tág 28 szivattyútelepet és il szi­vattyúállást üzemeltet sza­kaszosan, s ezek együttesen másodpercenként 67 köb­méter vizet emelnek át a befogadókba.

Next

/
Thumbnails
Contents