Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXHI. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országgyűlési képviselők kerekasztal-beszélgetése a Népújság szerkesztőségében Konsztantyin Ruszakov budapesti látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására március 2-án és 3-án hiva­talos, baráti látogatáson ha­zánkban tartózkodott Konsz­tantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Fogadta őt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a magyar—szovjet baráti kap­csolatok és sokoldalú együtt­működés időszerű kérdéseit, és megvitatták a nemzetközi helyzet néhány problémáját. Konsztantyin Ruszakovval megbeszélést folytatott Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A találkozókon részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Konsztantyin Ruszakov és kísérete pénteken elutazott hazánkból. Enyedi G. Sándor főszerkesztő köszönti az országgyűlési képviselőket Szerkesztőségünk március 3-án, az országban a leg­utóbbi választás óta első íz­ben rendezte meg a képvi­selők megyei csoportjának kerekasztal-beszélgetését. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Nagy Jenő, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának titkára, valamint Nyári Sán­dor, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára. A szerkesztőség részéről a képviselőket fogadta Enye­di G. Sándor főszerkesztő és Rocskár János főszerkesztő­helyettes. A tanácskozás je­lentőségét növelte az a tény: valamennyi képviselő ismer­tette a választókerületében kifejtett munkáját. (Erről a beszélgetésről lapunk későb­bi számában adunk részletes beszámolót.) A kerékasztal-beszélgetés után a képviselők megláto­gatták a Dürer Nyomdát, ahol Háromszéki Pál igaz­gató adott tájékoztatást a megyed lap előállításáról, valamint az országosan is elismert könyvnyomtatás si­kereiről. Hz ÄIB ülése Március 1—3. között az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága időszerű ifjúság- politikai kérdésekről orszá­gos értekezletet tartott az Olympia Szállóban. A ta­nácskozáson a minisztériu­mok, országos hatáskörű szervek és a fővárosi, me­gyei tanácsok ifjúsági tit­kárai vettek részt. A pén­teki zárónap eseményein jelen voltak a tárcák ifjú­sági bizottságának elnökei és a megyei, fővárosi taná­csok illetékes elnökhelyette­sei is. Az értekezleten megje­lent és a résztvevőkkel megbeszélést folytatott Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, előadást és konzultá­ciót tartott Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Horn Gyula, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, Fejti György, a KISZ KB titkára és Nádor György, az ÁIB titkára. Tanácskozás a KlOSZ-ban Feltétlenül szükséges, hogy a kisiparosok a jelenleginél is nagyobb részt vállaljanak a lakosságnak nyújtott szol­gáltatásokból — szögezték le a KIOSZ országos választ­mányának pénteki ülésén. Az országos vezetőség ter­vei között szerepel a kisipa­ri szolgáltatás fejlesztését ösztönző adókedvezmények kezdeményezése, a hitelfel­tételek javítása annak érde­kében, hogy megkönnyítsék a kismesterek számára a gépbeszerzést. Ezenkívül az anyag- és alkatrészellá­tást is javítani kívánják és javaslat készült a nyugdíj- korhatárt elérők ipargyakor­lásának fenntartását ösztön­ző gazdasági érdekeltség fo­kozására. Felhívással fordult az or­szág csaknem 88 ezer kis­iparosához, hogy 30 évvel ezelőtt létrejött szervezetük jubileumát az eddigieknél is ■magasabb színvonalú mun­kával ünnepeljék meg, s ve­gyenek részt a KIOSZ „Kul­turált, korszerű műhely — minőségi munka” mozgal­mában. Elkészült a millenniumi emlékmű restaurálása Hosszú évek munkája eredményeként pénteken be­fejeződött a millenniumi emlékmű restaurálása. A honfoglalás 1000. évforduló­jára emelt_ monumentális al­kotás létesítését 1881-ben szorgalmazták a városatyák, akiknek indítványát az or­szággyűlés 1894-ben elfogad­ta. Az eklektikus architek­túrájú — 85 méter széles és 25 méter mélységű félkör alakú oszlopcsarnok — épí­téséhez 1896-ban fogtak hoz­zá, de csak 1929-ben készült el véglegesen. A mű elké­szítése Zala György szob­rászművész és Schickedanz Albert építész nevéhez fű­ződik. A képviselők a Dürer Nyomda legújabb könyvtermékeivel ismerkednek Fotó: Veress Erzsi Űj kazándobokat építenek be a kazánházba a Sarkad! Cu­korgyárban. A most még pakuratüzelésű II kazánt gáztüze­lésűre alakítják át, illetőleg már az idén ilyenné válik a többségük, a megmaradó néhány átalakítása pedig jövőre fejeződik be. A cukorrépaszezon kezdetéig elvégzendő re­konstrukcióról szóló tudósításunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi UIUHHMHHHMMHWMMMMHWHHMMWMMHMW Nyereségrészesedés-fizetés a nőnapon_ A könnyűipar néhány vál­lalatánál a jövő héten meg­kezdik a nyereségrészesedés kifizetését. Hagyomány ugyanis, hogy több helyütt a nemzetközi nőnapra időzí­tik ezt az eseményt, mivel a könnyűipar üzemeiben a nők képviselik a többséget; a dolgozók kétharmadát. A minisztériumban most elkészült összegzés szerint a felügyelete alá tartozó mint­egy 100 vállalat összesen 8,1 milliárd forint nyeresé­get ért el; egy vállalat volt veszteséges. A vállalatok nyeresége összességében egy év alatt 7 százalékkal emelkedett. A vállalatok között azonban meglehetősen nagyok az el­térések. Például nagyobbak a vállalati eredmények a pa­mut-, a rövidáru- és a nyom­daiparban, nőttek, de az át­lag alatt maradtak a gyap­Tegnap délelőtt a Békés megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya, a MAE Békés megyei szer­vezetének növényvédelmi szakosztálya, a megyei AG- ROKER Vállalat, valamint a Békés megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomásá­nak közös szervezésében „növényvédelmi szekciós ülést” rendezitek a DATE Főiskolai Karának nagyter­mében, ' Szarvason. A szek­cióülésre az V. Békés megyei növényvédelmi és agrokémiai napok eseménysorozatának keretében került sor. Murányi Miklós elnöki megnyitója után dr. Kádár Aurél, a MÉM növényvédel­mi és agrokémiai főosztá­jú-, a selyem- és a kötszö- vőiparban. Csökkent a nye­reség az előző évihez képest a len-kender-, valamint a bőr-, szőrme- és a bútor­iparban. A vállalatok az előző évi­nél nagyobb összegeket so­roltak át a fejlesztési, illet­ve a jóléti alapba, s ezért a nagyobb nyereségből lé­nyegében az 1976. évivel azonos részesedési alapot ké­peztek, ami átlagosan 15—16 napi munkabérnek felel meg. Ezen belül is jelentős elté­rések vannak. A most kifi­zethető rész természetesen kisebb a részesedési alapnál, mivel ennek egy részét — egyes helyeken a felét is — már tavaly, év közben fel­használták béremelésre, ju­talmazásra, szociális juttatá­sokra és különféle anyagi ösztönzésekre. Növényvédelmi tanácskozás Szarvason lyának főelőadója „A szántó­földi és kertészetit növények, új lehetőségek” címmel tar­tott előadást, majd Kovács Viktor főelőadó a növények betegségei és kártevői elleni védezés új lehetőségeiről számolt be. Ezt követően a megye növényvédelmének 1978. évi feladatairól beszélt Zelenyánszki András, a Nö­vényvédelmi Állomás főmér­nöke. A hozzászólók közül Thury György, a kamuti Béke Tsz szakirányítója és Banké Mi­hály, a csanádapácai Szé­chenyi Termelőszövetkezet főagronómusa kért szót. Az ülést a kora délutáni órák­ban vita zárta. Uradnak a Körösök A taVaszias idő hatására a Körösök romániai vízgyűjtő területén, a hegyekben meg­gyorsult a hóolvadás. A Fe­kete-, a Kettős- és a Hár­mas-Körös, a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó csator­na teljes szakaszán, a Sebes- Körös alsó szakaszán érvé­nyes az első fokú árvízvé­delmi készültség. A Horto- bágy-Berettyón pénteken reggeltől van érvényben a készültség, a Fehér-Körösre elrendelték a másodfökú ké­szültséget. A Fehér-, a Fe­kete- és. a Kettős-Körös apadó, mfg a többi folyó áradó. A KÖVIZIG területén a belvízi elöntés 740 hektárra csökkent. Ebből a vetésterü­let 160 hektár. A gyulai valamint a sarkad! szakasz­mérnökség holt—sebes-körö­si védelmi szakaszán to­vábbra is első fokú belvíz- védelmi készültség van ér­vényben. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a belvízmentesí­tésre 28 szivattyútelepet és 10 szivattyúállást üzemeltet szakaszosan, s ezek másod­percenként 70 köbméter vi­zet emelnek át a csatornák­ba.

Next

/
Thumbnails
Contents