Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesüljetek ! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TflNflCS LAPJA 1918. MÁRCIUS 29., SZERDA Ara: 80 fillér XXXni. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Külkereskedelmi küMittsig utazott Szófiába Magyar delegáció utazott hétfőn a bolgár fővárosba a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának kedden kezdődő 51. ülésére. A küldöttséget Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. Bolgár együttes vendégszerepel megyénkben A bolgár Sztara Zagorai ének. és táncegyüttes látogat el megyénkbe április 11. és 17-e között. Az 1965 óta működő mintegy 50 tagú csoport április 12-én a gyulai közönség előtt mutatkozik be. Másnap, Békéscsabán vendéglátóikhoz a KISZÖV-székházba látogatnak el, majd este 19 órai kezdettel a békési művelődési házban lépnek fel. Tizennegyedikén a gyulai „Körös” szövetkezeti táncegyüttes fiataljaival tartanak ismerkedési estet. A találkozót azért rendezik meg, mert augusztus 25. és 31-e között a gyulai táncosok viszonozzák a bolgár csoport látogatását. Április 15-én és 16-án részt vesznek a kecskeméti szövetkezeti művészegyüttesek fesztiválján, ahol az ottani néptánckedvelő közönségnek adnak ízelítőt népünk zenéjéből, táncaiból. Itt-tar- tózkodásuk utolsó napján, 17-én fővárosunk nevezetességeivel ismerkednek, s bizonyára élményekben gazdagon térnek majd haza. Tibii tű = több lej, tifch hús Öt megye szakemberei tanácskoztak Kenderoson A párt Központi Bizottságának március 15-i határozata foglalkozik az állattenyésztés továbbfejlesztésével. A határozat azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdaság teljes termelési értékének mintegy 55 százalékát az állattenyésztés állítsa elő a jelenlegi 45 százalékkal szemben. Ehhez takarmány- gazdálkodásunkat új alapokra kell helyezni, elsősorban a rétek és legelők intenzív művelésével, hozamuk fokozásával, de legalább ilyen fontos a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításának megoldása is. ' A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az érdekelt intézményekkel karöltve az ország három városában rendez tanácskozást a szakembereknek a takarmány és gyepgazdálkodás időszerű kérdéseinek, feladatainak tisztázására az előbbiek értelmében. A győri tanácskozás után tegnap, március 28-án Szarvason öt megye — Bács, Békés, Csong- rád, Hajdú és Szolnok — állattenyésztői, növénytermesztői találkoztak a minisztérium és a kutatóintézetek szakembereivel. A művelődési otthonban 300 érdeklődő részvételével megtartott ankétot Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy' megyénkben ez a téma különösen nagy jelentőségű, hiszen nálunk a termőterület 30 százalékát kötik le a takarmánynövények, illetve a gyepek. A vitaindítót Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta. Előadásában külön is kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének viszonyaink között ma már egyik legnagyobb tartaléka a legelő- és gyepgazdálkodás fejlesztése, amely annál is inkább indokolt, mivel az ország termőterületének több mint kétötödét kitevő rétek és legelők az egy év alatt felhasznált takarmánynak mindössze 15 százalékát adják. Ennek oka elsősorban a gyepek elhanyagoltságában, alacsony színvonalú megművelésében keresendő. Az elmúlt 10—12 évben az állam több mint egymilliárd forinttal járult hozzá a gyepek feljavításához, ösztönözte a tömegtakarmányt fogyasztó kérődző állatok tenyésztését. A tej- és hústermelés fejlesztését azonban a gazdaságok nem a legelők hozamainak emelésére alapozták, hanem az abrakfogyasztást növelték a takarmányozásban. Nem dicsekedhet a mező- gazdaság azzal sem, hogy jól hasznosít minden előállított értéket. Elég csak arra hivatkozni, hogy az évi 4—5 millió tonna kukoricaszárból mindössze 1 millió tonnányit etetnek fel az állatokkal, ez is 60 százalékban a kistermelők takarékosságának, szorgalmának köszönhető. Holott a kukoricaszár a teljes kukoricanövény tápanyagainak mintegy egyharmadát tartalmazza. Nem rózsásabb a helyzet a szalma, a cukorrépafej és a napraforgószár felhasználásában sem. Egyetlen előrelépés az, hogy ez utóbbi téren jó néhány hazai kezdeményezésről lehet ma már beszámolni. A vitaindítót követően Kúti András, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Gazdaságának igazgatója azokról a kísérletekről adott képet, amelyekben sikerrel próbálkoztak kukoricatörés után a kukoricaszárnak szarvasmarhákkal való fellegeltetésével. Polgár Sándor, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója a gazdaságnak az intenzív legelő- használatra alapozott juh- programjáról tájékoztatta a hallgatóságot. A szünet után dr. Hajt- man Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság főállattenyésztője annak a véleménynek adott hangot,- hogy reális az állattenyésztéssel szembeni várakozás, hiszen bebizonyítható, hogy a köztenyésztett fajták biológiai lehetőségeit még nem használtuk ki, és igaz az is, hogy nagy tartalékok szunnyadnak a melléktermékek hasznosításában, ehhez azonban emberre, gépre és pénzre van szükség. Sári Béla, a bucsai Üj Barázda Termelőszövetkezet főagronómusa beszélt a szövetkezet évek óta tartó legelőfelújítási programjáról, amelynek eredményeként a tervidőszak végére Bucsán 3000 anyajuh és 400 tehén szaporulatát egymagában Tartja majd el az 1200 hektárnyi gyep. C. Veress Sándor, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer gyepgazdálkodás- fejlesztő tevékenységéről szólt, illetve tájékoztatta az ankét részvevőit a megyében folyó szalmaetetési kísérletek eredményeiről. Rajtuk kívül a tanácskozáson szót kapott még Kovács István, az Alföldi Gyepgazdálkodási Rendszer képviselője, valamint Lengyel Gyula, a Szolnoki Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, akik saját megyéjük tapasztalataival egészítették ki az ankéten elhangzottakat. K. E. P. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat kísérleti műhelyében készülnek el az új gépek prototípusai és a gyártásukhoz szükséges szerszámok is. Képünkön Dudás György egy készülő szerszámalkatrész síkköszörülését végzi * Fotó: Martin Gábor WHMMHMHHHMMWMMMMUHUHUtMMMMtUIM Hazai MEZOGEP-újdonságok R MEZŐGÉP Tröszt felkészülése a tavaszi munkákra Az év eleje óta mintegy 2 milliárd forint értékű mezőgazdasági gépet és több száz millió forint értékű tartalékalkatrészt állítottak elő a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai. Jelentős részüket a tavaszi munkákhoz szállítót- ták a gazdaságoknak. Emellett bővítették a szervizhálózatot és a szervizkocsiparkot, tovább javítva a szolgáltatások színvonalát. Az elmúlt hónapokban az Agrotröszt megrendeléseit általában kielégítették, igény szerint gyártottak egyebek között műtrágyaszórókat, pótkocsikat, rakodókat. A több tízezerféle tartalékalkatrészből, részegységből, az idei munkákhoz már tavaly 1,2 milliárd forint értékűt szállítottak a MEGÉV-nék és közvetlenül a felhasználóknak. A MEZŐGÉP-vállalatok eleget tesznek több soron kívüli feladatnak is. Szekszárdon például a tőkés cégtől vásárolt dohánytermesztő traktorokhoz készítenek 46 részegység-garnitúrát: a palántázó eszközöket áprilisban adják át, majd folyamatosan állítják elő a sorművelőket, a műtrágyázó adaptereket, végül a betakarítás felszereléseit. Hódmezővásárhelyen új paradicsomtermesztő rendszer egységeinek sorozatgyártását kezdik meg a második negyedévben. Ezeket még az idei szezonban megkapják a hazai termesztők. A munka közben elromló mezőgazdasági gépek gyors kijavítására országszerte máris, csaknem 200 jól felszerelt szervizkocsit állítottak készenlétbe. A MEZŐGÉP Tröszt segíti az importgépek zavartalan használatát is ; szakemberei ezentúl rendszeres műszaki szemléket tartanak a gazdaságokban. Az ÁFÉSZ-ek tervei a SZÖVOSZ elnöksége előtt Mint arról lapunkban már beszámoltunk, március 22-én könnyűipari delegáció érkezett szű- kebb hazánkba a testvéri Penza megyéből. A tegnapi napot a vendégek a békéscsabai Kner Nyomdában töltötték. Ma a délelőtt folyamán felkeresik a külföldön is híres Endrődi Cipész Szövetkezetei. Március 30-án, csütörtökön reggel Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára fogadja a küldött ség tagjait, akik a főváros megtekintése után, pénteken utaznak el Magyarországról. Képünkön a delegáció tagjai a Kner Nyomda szedőtermében ismerkednek a technológiával , Fotó: Martin Gábor Tovább javuló alapellátás, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének előmozdítása és az export növelése áll az ÁFÉSZ-ek, valamint az országos és területi szövetkezeti vállalatok idei terveinek középpontjában. A terveket a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén tekintette át, s megállapította, hogy a 98,7 milliárd forint bruttó árbevétel előirányzata reális alapokon nyugszik. Hangsúlyozta azonban, hogy a választék bővítésének együtt kell járnia az egyes települések ellátása közötti különbségek csökkentésével. A bolti élelmiszer-forgalom előreláthatólag' 11 százalékkal növekszik majd, amit egyebek mellett — 33 ABC-áruház, illetve kisáruház, továbbá négy nagy alapterületű és számos kisebb élelmiszer- és háztartási bolt nyitásával is elősegítenek. Az ÁFÉSZ-ek 1978-ban várhatóan összesen 7,5 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásárolnak fel, ezen belül burgonyából, zöldségből, gyümölcsből az 1977. évinél csaknem 10 százalékkal többet. A tervek teljesítését azzal is elő kívánják mozdítani, hogy tovább bővítik a háztáji és kisegítő gazdaságok eszköz- és anyagellátását. így például most a tavalyinál 10 százalékkal több, összesen 96 ezer tonna műtrágya áll a kistermelők rendelkezésére. Az almafacsemetéket ezen a tavaszon 40 százalékos árengedménnyel kaphatják, jóval több — 65—70 ezer — te- nyésznyúl, 12—15 százalékkal több takarmány és 8—10 százalékkal több vetőmag áll az ÁFÉSZ-eknél a háztáji termelők rendelkezésére. A ZÖLDKER-vállalatok idei kereskedelmi- forgalmát 4,4 milliárd forintra tervezték, ami ugyancsak megközelíti a 10 százalékos növekedést. Melioráció után napraforgó A búza vetésterületét a jövőben a közös szántó 40— 43 százalékában javasolja állandósítani a termelőszövetkezeteknek a Körösök Vidéke Tsz Szövetség elnöksége. Mipdez az elmúlt heti elnökségi ülésen hangzott el, amelyen a szövetség. az északi, III. körzetének helyzetéről és fejlesztéséről tárgyalt a hét érintett gazdaság vezetőinek jelenlétében. Emellett célul tűzték ki azt is, hogy búzatermesztésből a körzet minden üzemének el kell érni a 40 mázsás átlagtermést hektáranként. A napraforgó a teljes melioráció befejezése után a térség második legfontosabb és legjövedelmezőbb árunövénye lesz. Termesztését a közös szántó 17—20 százalékán javasolják, s így 1980-ig elérhető, hogy a termésátlag hektáronként meghaladja a 20 mázsát. A cukorrépa termesztésében elsősorban a füzesgyarmati Vprös Csillag Tsz-ben legmegfelelőbbek az agrotechnikai feltételek — állapította meg a tsz-szövet- ség elnöksége. A kukorica termesztése szintén a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben fokozható leginkább. Mint azt megjegyezték a többi üzemben célszerűbb lenne azt takarmánycirokkal helyettesíteni.1 A rizs termesztésénél rekonstrukciót kívánnak véghezvinni a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben, ugyanakkor a talaj- adottságok figyelembe vételével a Sárréti Tsz-ben is a jóváhagyott fejlesztési terv alapján kívánnak előbbre lépni.
