Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

1978. március 26., vasárnap KHUUKTAd 1/McLéMCuU Atrt+K Húsvéti hangulat Mintha csorbulófélben lennének a népi bölcsességek értékei. Február másodikán például hiába maradt kinn a barlangjából a medve, még sokáig csak nehezen va- júdta az idő a tavaszt. Egyedül „jégtörő Mátyás” tar­totta be úgy ahogy a hozzá fűzött reményeket, ám márciusi cimborái — Sándor, József, Benedek — már teljesen megfeledkeztek arról, hogy illő volna zsák­számra hordaniuk a meleget. Megszokhattuk, hogy a természet szeszélye újabban elsinkófálja a tavaszt, s a télies hidegek után mindjárt nyarai idéző kánikula zúdul a világra. Pedig a rügy- fakadás, a langyos napsütés, a szerelmes tavaszi zson­gás, a szemet-lelket gyönyörködtető, színpompás virág­zás semmivel sem pótolható élményeink. Festmények, zenei művek, irodalmi alkotások sokasága dicséri a megújulást. A civilizáció fejlődésével egyre kevésbé gyötrődünk a zord időjárástól, ám sajnos lassacskán mintha elfelej­tenénk örülni a körülöttünk tobzódó szépségekben is. Pedig a tv segítségével tett távoli utazások vagy a filmvásznon pergő csodás képek látványa nem helyet­tesíti az önmagunk számára kínálkozó hétköznapi fel­fedezéseket. Népszokásaink közül a húsvéti locsolkodás él ma is leginkább. Igaz, az idők során szagos vízzel való per­metezéssé szelídült a hajdani vödörrel kergetőző, folyó­ban mosdató szilaj legénykedés (bár azt hiszem, az ép eszű udvarlók régen is inkább csak ijesztgették a vízzel a lányokat, és nem zúdították rájuk). A gáláns kis locsolkodóknak verset illik mondani, és a sok kedves rigmus mellett újabban hallani egy nagyon ízléstelen modernkedő strófát: „zöld erdőben jártam, atombom­bát láttam, fel akart robbanni, szabad-e locsolni?”... A gyerekek lelkét megrontó, beteges elme szüleménye az efféle „versike”. Mint ahogy a felnőttek kivagyisá­gára példa az a kóros ajándékozás, amellyel sok lányos háznál túlfizetik a locsolkodókat. Igazán nem akarom elrontani a húsvétot köszöntő fiúk alkalmi jövedel­mét, de immár alig van értéke a gyerekek előtt a piros tojásnak, ha azt nem egészítik ki egy kis „borravaló­val”. Tavaszt váró ösztöneimnek köszönhető, hogy az utób­bi napokban gyakran kiballagtam a Körös-partra. Fi­gyeltem a medréből ki-kicsapó, zavarosan rohanó fo­lyót, s arra gondoltam, vajon a közelgő horgászidény­ben milyen zsákmányt ad majd a szeretett víz. A töl­tések mentén felbukkanó nyulakat látva pedig az a vadász ismerősöm jutott eszembe, aki a közelmúltban a vegyszerek pusztításától féltette vadjainkat. Bizony elgondolkodtató, hogy az ember természetátalakító tevékenysége lassan átcsap a természet megrontásába, a biológiai egyensúly felborításába. Nálunk ma még zöldek a rétek, viszonylag tiszták a folyók, hal és vad is terem bőségesen, de ha az iparilag fejlettebb or­szágok nyomdokában kritikátlanul járunk, hozzánk is eljutnak a civilizációs ártalmak. S ami káros a kör­nyezetre, az megnyomorítja az ember egészségét és a lelkét is'. Nem véletlen, hogy a nyugati országok vadá­szai valóságos vagyonokat fizetnek azért, hogy részt vehessenek egy-egy vadászaton, hiszen hazájukban már semmi pénzért nincs alkalmuk hódolni ezen ősi emberi ösztönnek. A fiatalság, az öröm, a sarjadó élet, s a megújulás ünnepe köszöntött ránk. Gazdálkodjunk tehát ember­hez méltón az örömeinkkel, hogy az utódainknak is szép húsvétokat hozzanak az eljövendő tavaszi rügyfa- kadások. , Andódy Tibor Kert - háztáji Hogyan szaporítható a Tudomány — technika Vízen és levegőben (MTI, Külföldi Képszolgálat — KS) A szőlőt a termesztésben kizárólag vegetatívan szapo­rítják. A szőlőtőke bárme­lyik része képes járulékos gyökeret fejleszteni. A vege­tatív szaporítású utódok az anyanövények tulajdonságait jól öröklik. Az ilyen szapo­rításnak több módja alakult ki. Bújtásnál az anyatőke egyéves vesszőjét vagy haj­tását — anélkül, hogy az anyatőkéről leválasztanánk — a tőke mellett készített gödörbe fektetjük, felső ré­szét függőlegesen a föld fel­színe felé hajlítjuk és a föld­del betakarjuk. A földben maradt vesszőrész, az anya­tőkétől kapót tápanyagok ál­tal táplálva, gyorsan és biz­tosan meggyökeresedik. A bújtás, rendeltetése szerint, többféle lehet. A tőkepótló bújtás eseté­ben a szomszédos anyatőké­től a hiányzó tőkéig lejtősen 35—40 centiméter mély, egy ásónyom szélességnyi árkot ásunk. Ezután a tőke ellen­kező oldalán fejlődött, a kacsoktól, oldalágazásoktól, vagy ezék maradványaitól megtisztított vesszőt kíméle­tesen az árokba fektetjük és a hiányzó tőke helyénél hir­telen haj Utassal függőleges helyzetbe állítjuk. Az árkot betemetjük és a jövő ősszel a meggyökeresedett vesszőt leválasztjuk az anyatőkéről. A porbújtás árka seké­lyebb, 20-25 centiméter mély. Laza, homokos talajon nem is érdemes árkot ásni, hanem az ásó leszúrása és mozga­tása után keletkezett mélye­désbe rögzíthetjük a vesszőt. A porbújtással gyökerezte- tett .vesszőt ősszel, lombhul- lás után, vagy kora tavasz- szal leválasztjuk az anyatő­kéről, s mint gyökeres vesz- szőt,«. ültetésre felhasználhat­juk. Döntéssel a gyökémemes és oltványszőlőkben egyaránt szaporíthatjuk a szőlőt. A döntést azzal kezdjük, hogy a tőke körül a földet el­hányjuk és a talpgyökeréig leásunk. A tőkét a gödör mé­lyére fektetjük, a pótlásra Filatéliai hírek A XVI. országos ifjúsági bélyegkiállítást ez évben Hatvan városa redezi meg. Ugyancsak Hatvan fogadja a IV. országos ifjúsági döntő­jének versenyzőit. A kiállí­tást és a vetélkedőt a Há- mán Kató Iskola termeiben rendezik meg. Az ünnepélyes megnyitót április 1-én 11 órakor tartják. Ezen a napon jelenik meg a feláras ifjú­sági bélyeg és a kiállítást kö­szöntő levelezőlap is. Hat­vanból mozgóposta indul Szombathelyre, az idei Szoc- filex városába. A feladott küldeményeken a kiállítás emlékbélyegzője, valamint a mozgóposta fedélzeti bélyeg­zője szerepel majd, a szom­bathelyi Szocfilex fogadóbé­lyegzőjével. Ha az időjárás megfelelő lesz, akkor ballon­posta is indul, melynek ugyancsak lesz fedélzeti bé­lyegzője. Ha az időjárás mi­att nem lesz lehetséges a re­pülés, úgy a ballon április 6- án vagy 7-én indul. Március ^15—31 között Hatvan 1. sz. ‘postahivatal előzetes propa- gandábélyegzőt használ, áp­rilis 1—9 között az alkalmi hivatal használja a kiáUítás emlékbélyegzőjét. Az orszá­gos vetélkedő alkalmából áp­rilis 6-án lesz az emlékbé­lyegzés az alkalmi hivatal­ban. Szövetségünk elnöksége úgy döntött, hogy ez évben sorpa kerülő ülését Hatvan­ban tartja meg. Itt közöljük a megye bélyeggyűjtőivel, hogy a szövetség döntése alapján a jövő évi ifjúsági bélyegkiállítást Békéscsabán rendezik meg. Felkérjük a szakkörvezetőket, hogy az if­júságot már most kezdjék el felkészíteni. Alkalmi bélyeg­zések ; 200 éves a Képző és Iparművészeti Szakközépis­kola, Budapest 4., március 31. Pécs—Eszék bélyegkiállí­tás, Pécs, április 15—21, al­kalmi hivatal. Hollóház! iparalapítás 200. évfordulója, Hollóháza, április 25., alkal­mi hivatal. 100 éves az Ajkai Üveggyár, Budapest 4. sz. hi­vatal május 20-án. 100 éves az Ajkai Üveggyár, Ajka, május 20-án, alkalmi hivatal, Megyei bábkiállítás, Szom­bathely, május 22-én, alkal­mi hivatal a megyei művelő­dési házban. A VII. országos kamarazenekari fesztivál, Veszprém, június 16—19, al­kalmi hivatal. Vass Tibor szánt vesszőt a megfelelő he­lyen felvezetjük és ráhúzzuk a földet. A döntés az idősebb tőkék ifjítására kiválóan al­kalmas, és biztonságos sza­porítási mód. A dugványozás: a beérett vessző meggyökereztetése. A dugványozásra szánt vessző­ket a szüret után, a fagyok beállta előtt kell összegyűjte­ni. A túl véköny és rosszul beérett, betegségektől és egyéb mechanikai hatástól sérült vesszőiket és a fagy- gyúvesszőket ne szedjük le. A leszedett vessző hossza 40 centiméter legyen. Az össze­gyűjtött dugványokat köte­geljük és a téli időszak előtt elvermeljük. A tartós táro­láshoz készítsünk vermelő­gödröt. A vesszőkötegeket döntve helyezzük a gödörbe, homokkal kitöltjük a közö­ket, majd 20-30 centiméteres szalmatakarót helyezünk rá, s az egészet 20-30 centiméter vastag földdel is lefedjük. A dugványozásra tavasszal ke­rülhet sor, amikor a talaj 8-10 fokra femelegedett. Szalay Csilla Az X—114 jelű hidroplán Nyugat-Németországban az 50-es években létrehoztak egy céget, az Egyesült Re­püléstechnikai Műveket (VFW), amely később fuzio­nált, a neves holland Fokker repülőgyárral. Nem kisebb feladatra vállalkoztak mint hogy megtörjék a nyugati piacon az amerikai, az angol és a francia repülőgépipar uralmát. A hadiipari rende­lésekből sikerült is bősége­sen részesülnie a cégnek, a VFW—614-es sugárhajtású utasszállító géptípussal azon­ban nem völt szerencséje, így a közelmúltban 'be is szün­tette a gép további gyártá­sát. Időközben a fejlesztők elkészítették egy különleges katonai hidroplán prototípu­sát, amelyet most a Balti-ten­Nincs még egy közlekedési eszköz, amelynek olyan há­nyatott múltja volna, mint a trolibusznak: a megjelené­se óta eltelt csaknem 50 év során hol diadalmaskodott, hol meg aláihanyatlott. Leg­válságosabb éveit a hatva­nas évek végén élte: tizenöt ország 69 városában szüntet­ték meg üzemeltetését. Mi lehet az oka a trolibusz sikerekkel és vereségekkel vegyes sorsának? A legna­gyobb része ebben bizonyá­ra végletes tulajdonságainak, kiemelkedő erényeinek és nem kis gyengéinek van. Megalkotói az autóbusz és a villamos több fontos előnyét egyesítették 'benne: az autó­busztól örökölte az alsó pá­lyától való függetlenségét, mozgékonyságát és a gumi­kerékéket, a villamostól meg egyszerű és környezetkímé­lő hajtóművét, valamint az egyenletes gyorsításnak és lassulásnak a képességét. A trolibusz küzdelmes pá­lyafutásának az is oka le­het, hogy már a bevezetése­kor is csak átmeneti megol­dások tekintették. Már ak­kor is tudták, hogy az esz­ményi városi közlekedési esz. köz a pályához nem kötött, csendes járású, nem szeny- nyező akkumulátoros autó­busz volna. Ez azonban még ma sincs meg sehol! A trolibusz használatára és mellőzésére a világgazdasági események is hatással voltak. A negyvenes évek elején Eu­rópában a háborús benzin­hiány járult hozzá a troli akkori terjedéséhez. A hat­vanas évek végén pedig a geren a legkülönfélébb pró­báknak vetnek alá. Légpár­nás repülőgépnek is nevezik az X—114 jelű hidroplánt. Ezt a nevet azzal érdemelte ki, hogy a szokványos szárnyprofilú gép fordított delta elrendezésű szárnyai V alakú bemélyedést képeznek, amelyben a beáramló levegő légpárnát alakít ki, ha a gép a talaj vagy a víz felülete közelében repül. A kétéltű jármű egyébként a víz felü­letéről függőlegesen is képes felemelkedni, mégpedig úgy, hogy a függőleges helyzetűre állított propelleres hajtómű­vét fokozatosan fordítja el a pilóta vízszintes állásba. Az X—114 törzsében — a piló­tán kíviil — öt személy szá­nyersolaj kedvező ára miatt adta át helyét oly sok vá- ‘rosban az autóbusznak. Leg­újabban az olajárak számot­tevő emelkedése és a környe­zet védelmének egyre han­gosabb követelése új távla­tokat nyitott a troli előtt. A troli legújabb sikereit az utóbbi évek eredményes műszaki fejlesztésének is kö­szönheti. Ilyen például az automatikus gyorsító, amely- lyel a gyorsítás és a fékezés folyamatossá válik, ezzel egyébként 15—20 százalékos energiamegtakarítást is el­érhetünk. mára van hely. A gép maxi­mális óránkénti sebessége 150 kilométer; üzemanyag- tartályaiban kb. 20 órai re­püléshez elegendő hajtóanyag fér el, ami azt jelenti, hogy megszakítás nélkül mintegy 2000—3000 kilométernyi utat tehet meg, ami ilyen kis gép esetében rendkívüli teljesít­ménynek számít. A kis mé­retű és fürge hidroplán 4000 méteres maximális magassá­gig használható. Elsősorban a hadsereg tart rá igényt, de bizonyos, hogy a polgári használat számára is hozzá­férhetővé teszik majd, ha 1980-tól megindul a sorozat- gyártása. Évi több ezer da­rabot szándékoznak előállí­tani belőle. A legújabb gyártású troli­buszok — bár kisebb sebes­séggel és korlátozott időtar­tammái — felső vezeték nél­kül is közlekedhetnek. A legmodernebb trolikon olyan akkumulátorokat helyeznek el, amelyeket nem kell cse­rélni, amíg a kocsi a felső vezetékről szedi az áramot, folyamatosan töltődnek. Gya­kori megoldás az is, hogy a trolibusz egyik ki nem hasz­nált térrészébe úgynevezett villamos erőközpontot, 1500— 1700 köbcentiméteres szé- mélygépkocsi-motorral haj­tott villamos generátort sze­relnek. A legújabb ZIU—9—VI típusú szovjet trolibusz. Óránként 85 kilométeres sebességgel halad, és vezeték nélkül is tudja a helyét változtatni (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A troli múltja és jövője

Next

/
Thumbnails
Contents