Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
Az újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása, a dolgozók önként vállalt és tudatos alkotó tevékenységének szervezett formája. Az újítás pedig az a műszaki, illetőleg munkavagy üzemszervezési megoldás, amely viszonylag új és Várkonyi Péter hazaérkezett az NDK-bél Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, aki Kurt Blechának, az NDK minisztertanácsa mellett működő sajtóhivatal vezetőjének meghívására hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodott, szombaton visszaérkezett Budapestre. Várkonyi Pétert Berlinben fogadta Joachim Hermann, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, valamint Herbert Kroli- kowski államtitkár, a külügyminiszter első helyettese. Baráti megbeszéléseket folytatott a két hivatal közötti együttműködésről. (MTI) Kedvezőtlen az időjárás— késnek a tavaszi munkák Kétezer hektáron léidben a zöldborsó Az átlagosnál hűvösebb, csapadékos időjárás miatt vontatottan indulnak a mezőgazdasági munkák. A határ ,az elmúlt héten szinte néptelen volt, a legtöbb gazdaságban az eső miatt félbe kellett hagyni a már megkezdett vetést. Csupán a repülőgépek dolgoztak: az országban eddig mintegy '400 ezer hektáron óvták meg a növényállomány vegyszeres kezelését, illetve műtrágyázták az őszi vetéseket. Megyénkben csaknem mindenhol befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását, a 135 ezer hektár őszi kalászos szépen fejlődik. Az utóbbi napok esős időjárása ellenére is megyeszerte csapadékhiányról panaszkodnak a szakemberek. A tavaszi vetések állása kedvezőtlenebb a korábbi évekhez viszonyítva. Az ötezer hektár zöldborsóból időarányosan kétezer hektárt már el kellett volna vetni, ezzel szemben az eső miatt csupán 300 hektáron fejezték be ezt a munkát. A maghozó répa kiültetése befejezéséhez közeledik. A tavaszi árpa és a zab együttes vetésterülete háromezer hektár lesz. A kedvezőtlen időjárás miatt ebből sem sokat tudtak elvetni a gépek. A megye mezőgazdasági üzemeinek vetőmagellátása jó, a szaporító anyagok mintegy 80 százalékát már kiszállították a gazdaságokba. A legelők műtrágyázása is folyamatos, eddig mintegy 17 ezer hektáron szórták ki a hatóanyagot. A március eleji lehűlés miatt némileg késik a fólia alatti növénytermesztés. Kisebb terméskieséseket okoz az évszakhoz képest hideg idő. Az idei tavaszon különösen nagy gondot okoz a gazdaságokban a pocokinvázió. A hívatlan vendégek befészkelték magukat a lucernásokba, a kenyérgabona-táblákba, ahol jelentős károkat okoztak már eddig is. A védekezést ellenük megkezdték az üzemekben, s mintegy 3500 hektáron befejezték irtásukat. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban a gépek javítva várják a tavaszi munkák folytatását. Amennyiben az időjárás engedi, úgy teljes erővel folytatják a vetést, a cukorrépa és a kukorica alá a magágy előkészítését. Szocialista kereskedelem Vietnamban Ho Si Minh-város népi bizottsága március 23-i hátály- lyal döntést hozott a tőkés kereskedelem felszámolásáról és a burzsoá kereskedői réteg termelő réteggé való átalakításáról. A burzsoá-, egyidejűleg a kereskedőréteg tevékenységét Dél-Viet- nam összes tartományában és városában felszámolják. Az intézkedés célja az, hogy valóra váljék a felszabadulás utáni Dél-Vietnam egyik legfontosabb feladata: a szocialista termelés és a nép életét szolgáló kereskedelem megteremtése. A döntés csak Ho Si Minh-városában harmincezer közép- és nagytőkés kereskedőcsaládot érint. A Tin Sang című Ho Si Minh-városi lap az intézkedésekről írott vezércikkében megállapította, hogy azok a munkások, a parasztok és az alkalmazottak érdekeit védelmezik. I Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk olvasóinknak! Pécsett a mandulafák is jelzik az egyszer már itt járt tavaszt. A déli fekvésű mecseki kertekben és a városban rügyeiket bontják illetve virágba borultak a mandulafák. Képünkön a barbakán várkert virágzó mandulafái (MTI-fotó — Kálmándy Ferenc felvétele — KS) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LflPJn 1978. MÁRCIUS 26., VASÄRNAP Ara: 1,20 Ft XXXIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Törvény értünk lizenhét képviselő mondott véleményt a kereskedelemről, miután Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter az ország- gyűlés elé terjesztette a törvény tervezetét. És már a bizottsági ülésen is nagy volt az élénkség, hiszen tizenegy módosítási javaslat is a parlament elé került. Nem szólva az országszerte megrendezett vitafórumokról, ahol a résztvevők tömegesen hallatták szavukat, amit egyébként megtesznek az emberek nap nap után, hivatalos fórum nélkül is, mert — illetékesek. Mert sokféle elfog- laltságúak vagyunk, de amikor sor kerül rá, vevők valamennyien. így aztán tapasztalatból tudjuk, ha olykor meg is feledkezünk róla, valóban milyen nagy mértékben nőtt csak a legutóbbi években is a vásárlások mennyisége és a sokfélesége nemkülönben. Jóval többet és sokkal többfélét árul a kereskedelem és végeredményben győzi, ha nem is éppen hibátlanul. A törvény célja a jogszabály segítségével is előmozdítani e hibák kiküszöbölését és a gazdasági lehetőségeinkkel arányos, jogos követelmények fokozatos megvalósítását. A hibák is, a követelmények is közismertek a föl-föllépő hiányoktól kezdve a minőségi kívánságokon át a vásárlás kényelméig. Nagyon is összetett kérdést emelünk ki ez alkalommal: a kiszolgálást. Azért ezt, mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyiség szerepe elsőrendű, de nem kevésbé fontos a kereskedelem dolgozóié, még ha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát — jelentette ki Sághy Vilmos miniszter — leginkább az határozza meg, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mennyire ismerik szakmájukat, képesek-e emberi, jó kapcsolatot teremteni a vásárlókkal, a vendégekkel. Természetesen, sokrétű kérdés ez, hiszen tudjuk, hogy a 450 ezer kereskedelmi alkalmazottnak több mint a fele nő; hogy százféle gondtól fő a fejűik, miközben sokan közülük nagyon is nehéz és felelősségteljes munkát végeznek; és hogy jövedelmi viszonyaik, ha javultak is valamelyest, a jövőben további korrekcióra szorulnak. Mindezt a legmesszebbmenőkig tudomásul véve, sőt azt is, amit éppen a sajtó vonatkozásában említett meg a törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát vagy a visszaélést elkövető kicsiny részt vegyük észre, hanem a becsületesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bizonyos hivatalok és szolgáltatások dolgozóitól eltekintve, a bolti, az áruházi eladókkal van az embernek nap nap után a legtöbb találkozása. Velük állunk szemben, ők meg velünk, a pult innenső, illetőleg túlsó oldalán. „Szemben” —mondjuk nem véletlenül, mert az ártatlan helymeghatározás nem ritkán érzelmi, indulati töltésű ellentétet is jelez. És hiába érdemel méltánylásba kereskedelmi munka, és hiába kötelező természetesen a vevő részéről is az udvariasság és a jómodor, ebben a viszonyban mégis az eladóra hárul a barátságos közeledés fontos feladata. Egyformák vagyunk — érti mindenki, mit akarok ezzel mondani —, de ott és akkor még a kedvességben, a mosolyban is az eladó legyen a kezdeményező! Ha aztán leveszi a köpenyét és maga is vásárolni megy, elvárhatja és várja is el ugyanezt a kollégáitól. A törvényjavaslat rendelkezései szerint minden pontban érintik a keresiftdelmi dolgozókat — mondotta expozéjában a miniszter. Ezek közül kiemelném a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét. Ennek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdek- védelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a‘vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. A kereskedelem a vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén — a vásárló kárát, minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. Lehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a tisztességes árkalkuláció. meg a lelkiismeretes használati utasítás, meg a megbízható minőség, és így tovább, ne az udvariasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk, csak a mosolyt nem, majd csak elviseljük valahogy ... Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okoskodás. De miért nem helytálló? Mert az udvarias, készséges kiszolgálás: a helyes kereskedői magatartás lényege. És alaposan végiggondolva, magába foglalja a lelki- ismeretes piackutatástól, áru- megrendeléstől kezdve a szükséges szakértelem megszerzéséig mindazt, ami voltaképpen nélkülözhetetlen a vevő gondos kiszolgálásához. És ha már ennyi fáradságot vett a kereskedő, akkor a „mosoly”, mondhatni, ingyenben van. Ráadásul, több mint valószínű, nyomban visszamosolygunk; hálából. O gy jutottunk el, az alapjában szigorúan gazdasági kérdést boncolgatván. az emberi együttélés egyik merőben erkölcsi vonatkozásáig. És hogy a szocialista kereskedelemben, egész életünkben ez nagy jelentőségű, azt alighanem könnyű belátni. A mosolyt persze nem lehet törvénybe foglalni. De ha nincs is benne a törvény betűjében, föllelhető a szellemében. Igaz, a megvalósulásához a vevőknek is segíteniük kell. Balog János Az újítómozgalom helyzetét vizsgálja a NEB alkalmazása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár. így fogalmaz az 1974-ben napvilágot látott miniszter- tanácsi rendelet. Vajon az azóta eltelt idő milyen tapasztalatokkal szolgál, hogyan érvényesül a gyakorlatban a minisztertanácsi rendelet. Erre keres választ a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság áprilisban meginduló széles körű vizsgálata. Ellenőrzést végeznek a baromfi- feldolgozó, a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál, a Sarkadi Cukorgyárban, öt tanácsi vállalatnál és három termelőszövetkezetben. A népi ellenőrök beszélgetnek majd a szocialista brigádok tagjaival, a munkahelyi kollektívák dolgozóival és az újítókkal. Mintegy 200 kérdőívet küldenek ki a vizsgált egységek dolgozóihoz. A vizsgálatnak az a célja, hogy feltárják a hasznos tapasz- talatokat és választ adjanak arra is, hogy mi gátolja az újítómozgalom továbbfejlődését. Nyomon követik az újítás benyújtásától az alkalmazásig tartó folyamatot. Kitérnek arra is, hogy az újítási feladattervek miképpen kapcsolódnak a vállala-. tok műszaki-fejlesztési célkitűzéseihez. A vizsgálatban 60 népi ellenőr vesz részt, közöttük műszaki és üzemgazdasági szakemberek. A széles körű vizsgálatba bekapcsolódik az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága is.
