Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 25., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXm. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM BÉKÉS MEGYEI fl béke és biztonság megszilárdításán munkálkodunk Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt az elfogadott napirend­nek megfelelően — a Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolójával — folytatta munká­ját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A ta­nácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Dr. Szakács Ödön beszámolója Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. — A Legfelsőbb Bíróság 1975—1977. évi munkájában a törvényesség feltétlen ér­vényesítését tartottuk szem előtt. Egyrészt az egész nép érdekeit kifejező törvények betartásának megkövetelé­sét, másrészt a törvénytiszte­lő állampolgárok biztonságá­nak védelmét — mondotta elöljáróban dr. Szakács Ödön. — Hazánkban törvényes rend van. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja törvényeinket. A Leg­felsőbb Bíróság tapasztalatai szerint a különböző szintű bíróságok a jogszabályokat betartják, kiegyensúlyozot­tan, helyesen alkalmazzák. Jól élnek a törvényi felha­talmazással az ügyek meg­ítélésénél a differenciálás le­hetőségével. Az ítélkezési gyakorlat mentes a szélső­ségektől. örvendetes, hogy a döntések széles körben ta­lálkoznak a lakosság igaz­ságérzetével. — 1977-ben a Legfelsőbb Bíróság 1700 büntető, 1438 polgári. 2525 gazdasági, 432 munkaügyi pert fejezett be; tehát összesen 6095 konkrét ügyben hoztunk határozatot. Ugyanebben az évben 8717 törvényességi óvás iránti kérelmet bíráltunk el. A bí­róságok számára iránymuta­tást adtunk egy irányelvvel, és két elvi döntéssel. A Bí­rósági Határozatok című la­punkban az utóbbi 3 eszten­dőben 95 kollégiumi, 28 ta­nácselnöki értekezleti állás­foglalást és 1582 konkrét ügyben hozott határozatot tettünk közzé, hozzásegítve a bíróságokat a törvények egy­séges értelmezéséhez. A Legfelsőbb Bíróság a múlt év decemberében meg­tartott teljes ülése megálla­pította: további feladat a legsúlyosabb megítélés alá eső élet és testi épség elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi értékelésének biztosítása. A törvény szigo-, rának alkalmazása indokolt minden esetben, amelyben a szándékos bűncselekménynek az emberi élet esett áldoza­tul. A bíróságok elvi irányí­tó testületé felhívta az or­szág bíróságainak figyelmét arra, hogy a büntetőjogi megítélés akkor helyes, ha tükrözi a társadalmi valósá­got. — A gazdasági bűncselek­mények sajátos előmozdító tényezői: a helytelen gazdál­kodás, a belső szervezetlen­ség, amely többnyire az el­lenőrzés hiányosságaival pá­rosul. Olykor a felügyeleti szervek elnéző magatartása is alapot szolgáltat ahhoz, hogy az ilyen bűncselekmé­nyek folyamatosan, hosszabb időn át, több személy rész­vételével, szerteágazóan és az okiratok sorozatos meg­hamisításával valósuljanak meg. — A vagyon elleni bűncse­lekmények elbírálásában kö­vetkezetesen érvényesült az alapelv, mely szerint a bíró­ságainknak a társadalmi tu­lajdont megfelelő büntetőjo­gi védelemben kell részesíte­niük. A közlekedési bűncse­lekmények körében a közúti halálos balesetek viszonylag magas száma indokolttá tet­te, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság elvi iránymutatást ad­jon a tömeges közlekedési balesetek büntetőjogi értéke­lésének kérdésében. — Gazdasági és társadalmi viszonyaink fejlődése a pol­gári ítélkezés elvi irányítá­sában szüntelenül új és ne­héz feladatokat állít a Leg­felsőbb Bíróság elé. A már­cius 1-én hatályba lépett, módosított Polgári Törvény- könyvvel kapcsolatban az el­ső és legfontosabb tennivaló volt valamennyi polgári jogi tartalmú elvi iránymutatás felülvizsgálata. E feladatot a Legfelsőbb Bíróság a tör­vény életbelépése előtt el­végezte. A jövőben fontos feladatunk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a tör­vény alkalmazásával kapcso­latos ítélkezési gyakorlat alakulását. — Jogrendszerünk fontos jogpolitikai tétele a törvény­ben biztosított személyiségi jogok hatékony érvényesíté­se. A személyhez fűződő jo­gok biztosításának egyik fontos polgári jogi területe a szellemi alkotások védelme, amely egyúttal fontos gazda­ságpolitikai célt is szolgál. Ennek megfelelően a Legfel­sőbb Bíróság az eltelt évek­ben is jelentős feladatnak tekintette a valóban értékes szellemi alkotások védelmét. — A társadalmi és egyéni érdek ütközése gyakran éle­sen jelentkezik a kisajátítási kártalanítási perekben. Ilyen ügyekben a Legfelsőbb Bíró­ságnak is gyakran kell ál­lást foglalnia. Tapasztalata­ink szerint a kisajátításról szóló új törvényerejű rende­let alapvetően bevált. E sza­bályok alkalmazásában ér­vényre jut a fontos jogpoli­tikai elv: abban az esetben, ha a társadalmi érdek meg­kívánja a csoport-, illetve az egyéni érdek korlátozását, a bíróságoknak törekedniük kell — a törvényes rendel­kezések keretei között — az okozott hátrány kiegyenlíté­sére. — Ami a szerződéses kap­csolatokat illeti, a Legfel­sőbb Bíróság általában ab­ból indul ki, hogy a jogosult és a kötelezett, mint szerző­dőtársak közösen kötelesek elősegíteni a szerződés telje­sítését. E téren sok tanulság­gal szolgáltak a használt gépjárművek adásvételéből eredő perek. Olyan negatív jelenségekre is fényt derítet­tek, mint például a szerző­déskötésnél a hibák elhall­gatása, a kilométerjelző órák visszaállítása, vagy a túlzott vételárkikötés. Az ítélkezés egyik legfele- lősségteljesebb területe nap­jainkban a családjogi viták elbírálása, a családvédelmi érdekek hatékony érvényesí­tése. Különösen jelentős ez az elvált szülők gyermekének jövendő sorsa — és gyakran ezzel együtt —, a házastársi közös lakás feletti jogviták­ban, amelyek a családjogi ítélkezés gyújtópontjában állnak. A családjogi ítélkezés tapasztalatai arra utalnak, hogy a családok jövendő sor­TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Nemzetközi tevékenysé­günk szempontjából különös fontosságú annak helyes megítélése, hogyan alakulnak szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei a szá­munkra kedvező és kedve­zőtlen események tükrében. Erősödött-e földünkön a bé­ke és a biztonság, eredmé­nyesek voltak-e az enyhülés megvédelmezésére és kiter­jesztésére irányuló törekvé­seink? Ügy gondolom, erre a kérdésre egyértelmű lehet sának alakításában igen ha­tékony lehet a társadalom segítő szerepe. A bírói ítélet nevelő ereje akkor bontako­zik ki igazán, ha minden fórumon kellő súlyt kap a családi élettel kapcsolatos felelősségérzet fokozása. — Általános politikai és társadalmi igény a munka­helyi demokrácia fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a munkafegyelem erősítése. Mindez tovább növeli a munkaviszonyról szóló jog­szabályok helyes alkalmazá­sának jelentőségét. Bírósági munkánkban következetesen követjük azt az elvet, hogy fellépünk a hatalmával jog­talanul élő vezetőkkel szem­ben. Támogatjuk viszont azokat, akik megkövetelik a munkafegyelmet, fellépnek a naplopók, az iszákosok el­len, s — az emberiesség mesz- szemenő figyelembevételé mellett — alkalmatlan be­osztottjaikat alkalmasakkal váltják fel. A gazdasági perek tapasz­talataival kapcsolatban dr. Szakács Ödön kiemelte; több tájékoztató jelentést juttat­tak el a Minisztertanácshoz, illetve az illetékes miniszte­rekhez és más érintett fő­hatóságokhoz. E perpk ugyanis tükrözik a gazdálko­dó szervezetek kapcsolatai­ban még fellelhető hiányos­ságokat, együttműködési za­varokat, sőt az indokolatlan érdekellentéteket is. A Legfelsőbb Bíróság mű­ködését, ítélkező és elvi irá­nyító tevékenységét továbbra is a törvények és a népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk, hogy hazánkban tovább szilárdul­jon a törvényesség, az or­szágban változatlanul egysé­ges és szilárd legyen a jog- alkalmazás valamennyi te­rületen — mondotta befeje­zésül dr. Szakács Ödön. * * * A napirend vitájában fel­szólalt S. Hegedűs László Pest megyei és dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő. Ezután dr. Szakács Ödön összegezte az elhangzottakat. Az országgyűlés a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját és a hozzászólá­sokra adott válaszát egyhan­gúlag tudomásul vette. Na'pirend szerint a külügy­miniszter beszámolója követ­kezett; Púja Frigyes emelke­dett szólásra. a válasz: Akár az elmúlt évtizedet vesszük tekintetbe, akár a legutóbbi másfél év eseményeit vizsgáljuk, meg­állapíthatjuk, hogy a nem­zetközi erőviszonyok pozitív irányú változása tovább foly­tatódik, s ennek eredménye­ként a nemzetközi kapcsola­tokban tovább tart a szocia­lizmus, a haladás, ,a béke és a biztonság szempontjából kedvező fejlődés. A nemzet­közi helyzet legfontosabb vo­nása napjainkban is az eny­hülés. amelynek nincs más alternatívája. (Folytatás a 3. oldalon) Púja Frigyes expozéja Az Országos Közegészségügyi Intézetben új ivóvízszabványt dolgoztak ki. Az előírások tizennyolcféle mérgező anyagra tartalmaznak — az ivóvizekben még megengedhető — határ­értéket. Az új szabványra azért van szükség, mert az ipar és a mezőgazdaság egyre több olyan vegyi anyagot használ, amely a vízbe jutva az egészségre káros lehet. Képünkön: korszerű műszerekkel vizsgálják a víz kémiai összetevőit (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Duna-bizottság Magyar elnök a nemzetközi szervezetben Pénteken plenáris ülésen, az új tisztségviselők megvá­lasztásával és dr. Václav Moravec csehszlovák nagy­követ elnöki zárszavával véget ért a Duna-bizottság XXXVI. ülésszaka. A március 13—24. között tartott ülésszakon részt vett a hét tagállam küldöttsége, ott voltak az NSZK közleke­dési minisztériumának /meg­figyelői, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság, a KGST, a Meteorológiai Vi­lágszervezet és az Odera-bi- zottság képviselői. Miután a Duna-bizottság vezetőinek 3, illetve 6 évre érvényes mandátuma lejárt, az ülésen felmentették őket tisztségükből. A következő három évre a Duna-bizottság elnöke Roska István külügyminiszter-he­lyettes — akinek személyé­ben egyébként a három évti­zed alatt másodszor lett ma­gyar vezetője a nemzetközi szervezetnek —, alelnöke a Szovjetuniót képviselő Vla­gyimir J. Pavlov nagykövet, titkára pedig a Román Szo­cialista Köztársaság képvise­lője, Vidor Bolojan nagykö­vet lett. A bizottság hat év­re kinevezte a titkárságot, amelynek élére igazgatóként a csehszlovák Ludovit Kin- cel került. Átadták az ifjúsági nívódíjakat Pénteken a Parlamentben Polinszky Károly oktatási miniszter, az Állami Ifjúsági Bizottság nevében átadta az 1978. évi ifjúsági nívódíjakat. A díjakat a gyermekek és a fiatalok szocialista szelle­mű nevelésében, az ifjúság- politika megvalósításában kimagasló eredményt elért kilenc kollektíva és 24 sze­mély kapta. A kitüntetettek között van a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vál­lalat szegedi üzemegységé­nek Münnich Ferenc Szocia­lista Brigádja, Barna Pál, az MSZMP orosházi járási bi­zottságának első titkára, a szolnoki Szigligeti Színház kollektívája, Gábor Ila és Dancsák Gyula előadóművé­szek, Kántor Zsuzsa írónő és Kovács Kati táncdalénekes. Véget ért a Békés megyei pedagógiai napok eseménysorozata Tegnap, a békéscsabai if­júsági és úttörőházban foly­tatódtak a megyei pedagó­giai napok eseményei. A nap első előadását Orbán Sán- dorné, a Pedagógusok Szak- szervezete K. V. titkára tar­totta az új iskolai dokumen­tumok és a bevezetésükkel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Az előadó töb­bek között kiemelte: „A pe­dagógus szakszervezetek ter­melést segítő funkcióján a korszerű nevelés-oktatás megvalósításának segítését kell értenünk. Ezért felada­tunk a részvétel az oktatá­si-nevelési folyamat megter­vezésében, az oktatás-nevelés színvonalát emelni szándéko­zó agitációs és propaganda­munka, a pedagógusok moz­gósítása a mind magasabb színvonalon végzendő becsü­letes munkára, a kísérletek­re, az ésszerűsítésre.” A délelőtti program máso­dik előadója dr. Simon Gyu­la, -a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára nagy egyetértést és tetszést vívott ki „A nevelő személyiségé­nek jelentősége a szocialista iskolában” című színes, több évtizedes pedagógiai, tudo­mányos tapasztalatot összeg­ző előadásában. Délután az SZMT-székházban nemzeti­ségi oktatásunk időszerű kér­déseiről tanácskoztak a részt­vevők, s ezzel a programmal egyben véget is ért a sok hasznos gondolatot felvető eseménysorozat.

Next

/
Thumbnails
Contents